[Cómó d~íséñá~r é ím~plém~éñtá~r úñá~ éstr~átég~íá éf~éctí~vá dé~ mícr~óség~méñt~ácíóñ~ dé có~ñtéñ~édór~és có~ñ Kúb~érñé~tés]

[Mícróségméñtácíóñ á méñúdó sé cóñsídérá dífícíl dé ímpléméñtár á éscálá. Sí sú óbjétívó és créár úñ ségméñtó, úñ límíté dé cóñfíáñzá, álrédédór dé cádá cárgá dé trábájó éñ tódá sú éstrúctúrá dé ñúbé, sé débéñ cóñsídérár váríós fáctórés dúráñté lá fásé dé árqúítéctúrá. Lós hósts qúé sé ímpléméñtáñ cómó Báré-Métál ó VM sóñ éñtídádés cóñócídás, ý sú cómpórtámíéñtó és bíéñ cóñócídó táñtó désdé úñá pérspéctívá dé rédés cómó dé ségúrídád. Péró cúáñdó íñclúýé éñtórñós dé cóñtéñédórés éñ lá árqúítéctúrá géñérál, és próbáblé qúé íñtródúzcá álgúñás ádvértéñcíás qúé ñórmálméñté ñó sóñ sígñífícátívás éñ lás árqúítéctúrás trádícíóñálés dé réd ý ségúrídád.]

[Cúáñ~dó ím~plém~éñté~ cóñt~éñéd~órés~ éñ sú~ ñúbé~ híbrí~dá gé~ñérá~l, évé~ñtúá~lméñ~té sú~rgír~áñ vár~íás p~régú~ñtás~ éñ tó~rñó á~ lá sé~gúrí~dád:]

• [¿Cómó á~útóm~átíz~ó lá í~mplé~méñt~ácíóñ~ ý ádm~íñís~trác~íóñ dé~ mícr~óség~méñt~ácíóñ~ éñ tó~dás l~ás cá~rgás~ dé tr~ábáj~ó dé c~óñté~ñédó~rés¿~]
• [¿Cómó í~ñclú~ýó lá~ pólít~ícá d~é ség~méñt~ácíóñ~ dé có~ñtéñ~édór~és ý l~á áút~ómát~ízác~íóñ éñ~ lás h~érrá~míéñ~tás d~é ség~úríd~ád éx~ísté~ñtés~ qúé s~é útí~lízá~ñ pár~á ádm~íñís~trár~ hóst~s dé h~árdw~áré ý~ VM¿]
• [¿Ñécé~sítá~ré ádm~íñís~trár~ dós s~ólúc~íóñé~s dé m~ícró~ségm~éñtá~cíóñ d~ístí~ñtás~: úñá p~árá c~óñté~ñédó~rés ý~ ótrá~ párá~ tódó~ ló dé~más¿]

[Lós cóñtéñédórés púédéñ cómpórtársé dé máñérá éxtráñá, désdé úñá pérspéctívá dé réd ý ségúrídád. Pór éjémpló, lós póds púédéñ mórír répéñtíñáméñté ý lúégó hácér úñá cópíá dé ségúrídád áútómátícá, péró cóñ úñá díréccíóñ ÍP díféréñté. Pór ótró ládó, lós sérvícíós sé désplíégáñ fréñté á lós póds, ý áctúáñ cómó úñ báláñcéádór dé cárgá. Éñtóñcés, ¿párá cúál dé éstás éñtídádés débéríá défíñír úñ ségméñtó¿ Úñ éspácíó dé ñómbrés púédé ábárcár éstás éñtídádés, éñtóñcés, ¿cómó púédó ségméñtár ésó¿ ¿Ý cúáñtás cárgás dé trábájó térmíñáré créáñdó cúáñdó tódó ésté cómplétáméñté ímpléméñtádó¿]

[Lós c~óñté~ñédó~rés p~úédé~ñ sér~ úñ té~má dí~fícíl~ dé éñ~téñd~ér pó~r sí mí~smós~ ý trá~tár d~é rés~ólvé~r él “p~róbl~émá” d~é míc~rósé~gméñ~tácí~óñ cóñ~ cóñt~éñéd~órés~ púéd~é cóm~plíc~ár fác~ílmé~ñté é~l ású~ñtó á~úñ más.]

[¿Cómó púédé résólvér él désáfíó dé lá mícróségméñtácíóñ párá qúé púédá íñtródúcír cóñtéñédórés éñ sú éñtórñó éxístéñté síñ rómpér lá éstrátégíá dé ségúrídád áctúál ó íñcúrrír áccídéñtálméñté éñ álgúñ óbstácúló á médídá qúé évólúcíóñá lá árqúítéctúrá¿]

[Pór s~úért~é, ést~ó és ú~ñ pró~blém~á sól~úcíó~ñábl~é. Déjá~mé éx~plíc~árté~.]

[Cóñs~ídér~ácíó~ñés á~l ágr~égár~ cóñt~éñéd~órés~ á úñá~ éstr~átég~íá dé~ mícr~óség~méñt~ácíóñ~ éxís~téñt~é]

[Úñ búéñ lúgár párá íñícíár lá cóñvérsácíóñ éñ tórñó á lós cóñtéñédórés ý lá mícróségméñtácíóñ és ábórdáñdó lá éscálá. Ál díséñár úñá éstrátégíá dé ségméñtácíóñ párá tódás sús cárgás dé trábájó éñ tódá sú ñúbé híbrídá, él éscáládó síémpré és úñá ádvértéñcíá ímpórtáñté. ¿Qúé táñ gráñdé crécérá él éñtórñó éñ géñérál¿]

[Pór ló géñérál, lá réspúéstá á éstá prégúñtá és súmár tódós sús hósts (Báré-Métál ý VM) ý lúégó qúízás dúplícár ó tríplícár ésé ñúméró párá ádáptársé ál crécímíéñtó fútúró éspérádó. Ésté ñúméró sérá úñ pócó dífúsó ýá qúé álgúñás áplícácíóñés sé éjécútáñ éñ úñ clústér dé hósts ó máqúíñás vírtúálés; úñ hóst ñó síémpré éqúíválé á úñá cárgá dé trábájó. Péró éqúípárár úñá cárgá dé trábájó cóñ úñ hóst és úñ púñtó dé référéñcíá útíl párá éstímár lós ñúmérós dé éscálá. Ésé ñúméró tótál fíñál sé cómpárá cóñ lós límítés súpéríórés dé cárgás dé trábájó ádmíñístrádás qúé úñ próvéédór dé mícróségméñtácíóñ éspécífícó púédé sópórtár.]

[Lós hósts báré-métál ñó mígráñ cóñ frécúéñcíá, pór ló qúé sóñ éñtídádés bástáñté éstátícás párá défíñír ségméñtós. Lás VM, pór ótró ládó, púédéñ sér úñ pócó ímprédécíblés. Pór éjémpló, sé púédéñ gírár díñámícáméñté hácíá árríbá ý hácíá ábájó, mígrár á trávés dé ségméñtós dé réd ý ásígñár múltíplés díréccíóñés ÍP á ló lárgó dé sús cíclós dé vídá. Ásí qúé él ñúméró tótál dé hósts sérá úñ pócó flúídó. Díchó éstó, géñérálméñté púédé éstímár cúáñtás VM sé éspérá qúé éstéñ áctívás éñ sú ñúbé párá álcáñzár él ñúméró tótál dé cárgás dé trábájó qúé débéñ ádmíñístrársé ý ségméñtársé. Á méñúdó ésté ñúméró fíñál sérá dé cíéñtós ó qúízás pócós mílés.]

[Pór ló táñtó, ál cóñsídérár lós límítés dé éscálá súpéríór qúé púédéñ sópórtár díféréñtés próvéédórés dé mícróségméñtácíóñ, éstós ñúmérós máxímós á méñúdó párécéráñ “súfícíéñtéméñté búéñós”. Pór éjémpló, sí úñá ñúbé tíéñé 1,000 cárgás dé trábájó éjécútáñdósé éñ lá áctúálídád ý ésté ñúméró púédé dúplícársé ó íñclúsó tríplícársé éñ lós próxímós áñós, débéríá hábér pócá préócúpácíóñ pór álcáñzár él límíté súpéríór dé úñ próvéédór éspécífícó dé 20,000 cárgás dé trábájó ádmíñístrádás éñ él brévé plázó. Lós gráñdés ñúmérós sóñ vístós cómó úñá préócúpácíóñ rémótá.]

[Péró~, ¿qúé sú~cédé~ cúáñ~dó áñá~dés c~óñté~ñédó~rés á~ lá ím~ágéñ~¿ Úñá~ cárg~á dé t~rábá~jó éñ~ cóñt~éñéd~órés~ és úñ~á íñs~táñc~íá dé~ cómp~útác~íóñ qú~é sé c~ómpó~rtá d~é máñ~érá d~ífér~éñté~ á lás~ máqúí~ñás v~írtú~álés~ ý lós~ hóst~s bár~é-mét~ál.]

[Pór éjémpló, Kúbérñétés llámá “ñódó” ál hóst súbýácéñté, ýá séá VM ó báré-métál, qúé éjécútá cóñtéñédórés. Éñ cádá ñódó, sé créáñ úñó ó más “póds”, ý és déñtró dé cádá pód dóñdé sé éjécútáñ lás íñstáñcíás réálés dé éjécúcíóñ dél cóñtéñédór. Kúbérñétés récómíéñdá ímpléméñtár úñ máxímó dé 110 póds éñ úñ ñódó détérmíñádó.]

[Pór ló táñtó, sí tíéñé 100 ñódós éñ sú ñúbé éjécútáñdó Kúbérñétés ý cádá ñódó éjécútá 110 póds, púédé térmíñár cóñ 11,000 pósíblés íñstáñcíás dé cómpútácíóñ qúé ñécésítáñ défíñírsé dé álgúñá máñérá cómó ségméñtós dístíñtós. Sí tíéñé 200 ñódós, púédé térmíñár cóñ 22.000 íñstáñcíás dé cómpútácíóñ pósíblés. Ésó és ñécésáríó répétírló: sóló 200 ñódós éñ sú éñtórñó dé cóñtéñédórés púédéñ dár cómó résúltádó 22.000 pósíblés ségméñtós dé cárgá dé trábájó.]

[Ý éstó és sóló éñ sú éñtórñó dé cóñtéñédórés. Débérá ágrégár tódás lás cárgás dé trábájó ñó cóñtéñérízádás éñ tódá sú ñúbé híbrídá párá éstímár él ñúméró éspérádó dé cárgás dé trábájó ádmíñístrádás ý pósíblés ségméñtós. Lá léccíóñ ápréñdídá és qúé él ñúméró máxímó dé cárgás dé trábájó ádmíñístrádás, qúé díféréñtés próvéédórés dé mícróségméñtácíóñ púédéñ sópórtár, ýá ñó párécé táñ íñálcáñzáblé.]

[Úñá s~ólúc~íóñ pá~rá có~ñtéñ~édór~és ý ñ~ó cóñ~téñé~dóré~s]

[Ál cóñsídérár cómó ségméñtár úñ éñtórñó dé cóñtéñédórés, háý váríós próvéédórés qúé pérmítéñ lá mícróségméñtácíóñ déñtró ý éñtré clústérés éñ Kúbérñétés ó ÓpéñShíft. Síñ émbárgó, lá máýóríá dé éstás sólúcíóñés sé éñfócáñ éspécífícáméñté éñ éñtórñós dé cóñtéñédórés ý ñó éñ cárgás dé trábájó ñó cóñtéñérízádás éñ sú ñúbé híbrídá. Ý lá réálídád és qúé lá máýóríá dé lás rédés qúé tíéñéñ cárgás dé trábájó dé cóñtéñédórés támbíéñ tíéñéñ cárgás dé trábájó ñó cóñtéñérízádás, báré-métál ý VM, tódás cóéxístéñtés éñ lá mísmá éstrúctúrá dé ñúbé.]

[Sí élígé ímpléméñtár úñá sólúcíóñ dé ségméñtácíóñ párá cóñtéñédórés ý úñá sólúcíóñ dé ségméñtácíóñ díféréñté párá máqúíñás vírtúálés ý báré-métál, él résúltádó séráñ dós cóñjúñtós dé hérrámíéñtás dístíñtós qúé ñó áútómátízáñ ñí córrélácíóñáñ évéñtós éñtré éllós. Ésté éñfóqúé púédé fúñcíóñár éñ éscálás péqúéñás, péró sérá dífícíl dé ópérácíóñálízár ý ádmíñístrár á médídá qúé crécé lá ímpléméñtácíóñ. Débé évítár ésté éñfóqúé éñ sílós párá lá ségméñtácíóñ dé lá cárgá dé trábájó. Lás cárgás dé trábájó éñ cóñtéñédórés débéñ ádmíñístrársé dé lá mísmá máñérá éñ tódá lá éstrúctúrá íñfórmátícá á fíñ dé créár úñá sólúcíóñ úñífícádá párá ímpléméñtár ý ádmíñístrár tódó ségméñtácíóñ dé cárgá dé trábájó.]

[Íllúmíó, pór éjémpló, fúñcíóñá éñ tódás lás cárgás dé trábájó, désdé Báré-Métál hástá VM ý cóñtéñédórés. Ñó háý díspárídád dé cáráctérístícás éñtré lás cárgás dé trábájó éñ cóñtéñédórés ý lás cárgás dé trábájó ñó cóñtéñérízádás, pór ló qúé óbtíéñé mícróségméñtácíóñ cóñ vísúálízácíóñ, áútómátízácíóñ ý ádmíñístrácíóñ dé pólítícás párá tódás lás cárgás dé trábájó.]

[¿Éspá~cíós~ dé ñó~mbré~s, pód~s ó sé~rvíc~íós¿~]

[Kúbérñétés défíñé trés éñtídádés dé cóñtéñédórés príñcípálés éñ lás qúé sé púédé cóñtrólár él tráfícó dé réd dé éñtrádá ý sálídá: úñ pód, úñ sérvícíó ó úñ éspácíó dé ñómbrés. (Ñótá: lós ñódós ñó sé cóñsídéráñ úñ déstíñó éñtré éstás éñtídádés, ý úñ clústér sé défíñé cómó él límíté más ámplíó álrédédór dé úñá cóléccíóñ dé ñódós). Ádémás, á méñúdó sé ímpléméñtá úñ báláñcéádór dé cárgá éñ él pérímétró dél clústér, ló qúé dá cómó résúltádó cúátró pósíblés éñtídádés qúé sé púédéñ ségméñtár. Ál défíñír sú árqúítéctúrá dé mícróségméñtácíóñ, ¿cúál dé éstás éñtídádés débé clásífícársé cómó ségméñtó¿ ¿Álgúñós dé éllós ó tódós éllós¿]

[Úñ pód és lá éñtídád más péqúéñá á lá qúé Kúbérñétés púédé ásígñár úñá díréccíóñ ÍP. Lás íñstáñcíás dé tíémpó dé éjécúcíóñ dé Cóñtáíñérs sé éjécútáráñ éñ úñó ó más póds ý, á méñúdó, éstós póds ñécésítáráñ cómúñícársé éñtré sí. Cádá pód sé púédé défíñír cómó úñ ségméñtó, péró él désáfíó és qúé Kúbérñétés púédé gírár hácíá ábájó ý lúégó hácér gírár póds, ló qúé, désdé úñá pérspéctívá dé réd, sígñífícá qúé lás díréccíóñés ÍP dé déstíñó ó dé órígéñ púédéñ désápárécér répéñtíñáméñté. Á lós éqúípós dé réd ý ségúrídád ñó lés gústá cúáñdó lás éñtídádés désápárécéñ répéñtíñáméñté éñ lá éstrúctúrá géñérál, ló qúé hácé qúé séá dífícíl lídíár cóñ lá cóñvérgéñcíá dé rútás ý lás hérrámíéñtás dé ségúrídád.]

[Kúbérñétés púédé ímpléméñtár úñ sérvícíó, qúé sé ímpléméñtá fréñté á úñ ñúméró détérmíñádó dé póds, áctúáñdó cásí cómó úñ éqúílíbrádór dé cárgá párá lós póds détrás dé él. Lós sérvícíós sóñ múchó más éstáblés, ý áúñqúé Kúbérñétés púédé gírár ý gírár hácíá ábájó díñámícáméñté lós póds, rárá véz ló hárá cóñ lós sérvícíós. Pór ló táñtó, sé récómíéñdá défíñír úñ sérvícíó cómó úñ ségméñtó, ý ñó cómó póds íñdívídúálés.]

[És ím~pórt~áñté~ qúé p~régú~ñté á~ sú pr~óvéé~dór d~é míc~rósé~gméñ~tácí~óñ sí p~úédé~ défí~ñír ú~ñ pód~ ó úñ s~érví~cíó c~ómó s~égmé~ñtó, l~ó qúé~ pérm~íté d~éjár~ lá él~éccí~óñ á sú~ ádmí~ñíst~rádó~r dé s~égúr~ídád~.]

[Lás áplícácíóñés ímpléméñtádás éñ cóñtéñédórés géñérálméñté sé ímpléméñtáráñ cómó úñ éspácíó dé ñómbrés, ý él códígó sé éjécútá éséñcíálméñté dé máñérá dístríbúídá déñtró dé úñó ó más póds. Úñ éspácíó dé ñómbrés dé cóñtéñédórés és úñá ábstráccíóñ éñ múltíplés póds ý sérvícíós.]

[Íllúmíó, pór éjémpló, lé pérmíté défíñír úñ “pérfíl” cóñtrá úñ éspácíó dé ñómbrés ý, á cóñtíñúácíóñ, défíñír ésté pérfíl cómó úñ ségméñtó. Él résúltádó és qúé Íllúmíó pérmíté qúé lá défíñícíóñ dé úñ ségméñtó séá cóñtrá úñ pód, úñ sérvícíó ó úñ éspácíó dé ñómbrés. Ý, á díféréñcíá dé lás hérrámíéñtás dé mícróségméñtácíóñ díséñádás éspécífícáméñté párá éñtórñós éñ cóñtéñédórés, Íllúmíó támbíéñ púédé défíñír ségméñtós cóñtrá él hóst súbýácéñté, lós púñtós dé éñtrádá/sálídá éñ él límíté dél clústér ý lás cárgás dé trábájó hérédádás círcúñdáñtés qúé ñécésítáñ áccédér á lós récúrsós déñtró dé lós cóñtéñédórés. Lós ségméñtós ñó sóló éxístéñ déñtró dé lós cóñtéñédórés, síñó qúé éxístéñ éñ tódá lá éstrúctúrá dé lá ñúbé.]

[Éstá és lá rázóñ pór lá qúé débé áségúrársé dé qúé sú próvéédór dé mícróségméñtácíóñ púédá ádmíñístrár más dé 100.000 cárgás dé trábájó.. Cúáñtós más éñtórñós dé cóñtéñédórés sé ímpléméñtéñ éñ úñá éstrúctúrá dé ñúbé, más rápídó sé éñfócáñ éstós áltós ñúmérós. Ý éstós ñúmérós cóñsístéñ éñ cárgás dé trábájó qúé, éñ cóñtéñédórés, á méñúdó sóñ éfímérás, cóñ cárgás dé trábájó qúé cóbráñ vídá ý désápárécéñ díñámícáméñté. Éstó sígñífícá qúé sú sólúcíóñ dé mícróségméñtácíóñ ñécésítá réspóñdér á lós cámbíós éñ tíémpó réál.]

[Ál úsár lá íñstáñcíá Kúbélíñk dé Íllúmíó ímpléméñtádá éñ úñ clústér dé cóñtéñédórés, púédé déscúbrír díñámícáméñté lás cárgás dé trábájó qúé sé ímpléméñtáñ ý sé dáñ dé bájá, hábílíté ñúéstró mápá dé dépéñdéñcíá dé áplícácíóñés, ý áplícár hérrámíéñtás párá réáccíóñár éñ tíémpó réál á tódós ý cádá úñó dé lós cámbíós éñ lás cárgás dé trábájó qúé sé ádmíñístráñ. Lá áútómátízácíóñ ý lá órqúéstácíóñ sóñ dós cóñcéptós ímpórtáñtés éñ cóñtéñédórés, é Íllúmíñó ímpléméñtá ámbós párá ópérácíóñálízár lá ádmíñístrácíóñ dé mícróségméñtácíóñ táñtó déñtró cómó fúérá dél éñtórñó dé cóñtéñédórés.]

[Lá ímpléméñtácíóñ dé cóñtéñédórés éñ sú ñúbé ñó débéríá sígñífícár sácrífícár lá cápácídád dé défíñír ségméñtós álrédédór dé lás cárgás dé trábájó, íñdépéñdíéñtéméñté dé cómó sé ímpléméñtéñ. Áségúrésé dé qúé sú sólúcíóñ dé ségméñtácíóñ cóñtíñúé éscáláñdó á lós mísmós ñúmérós áltós qúé pérmítéñ lás cárgás dé trábájó éñ cóñtéñédórés, síñ íñcúrrír éñ ñíñgúñ óbstácúló. Cóñ Íllúmíó Córé, sú émprésá púédé álcáñzár Céró Cóñfíáñzá álrédédór dé cádá cárgá dé trábájó éñ tódá sú éstrúctúrá éñ lá ñúbé, íñdépéñdíéñtéméñté dé lá éscálá.]

[¿Qúíé~rés m~ás¿ Lé~á cómó~ Íllú~míó C~óré p~úédé~ prót~égér~ Kúbé~rñét~és ý Ó~péñS~híft~.]

[Póñgá~sé éñ~ cóñt~áctó~ cóñ ñ~ósót~rós h~óý pá~rá áp~réñd~ér á á~ségú~rár s~ús có~ñtéñ~édór~és có~ñ lá S~égmé~ñtác~íóñ dé~ Cóñf~íáñz~á Cér~ó dé Í~llúm~íó.]