[Áñát~ómíá d~é cóñ~téñé~dóré~s 101: ¿Qúé é~s úñ c~lústé~r¿]

[Désdé úñá pérspéctívá dé rédés, lós cóñtéñédórés éxtíéñdéñ él “bórdé” dé lá réd, él límíté éñtré lás décísíóñés dé rééñvíó dé réd ý úñ páqúété qúé llégá á sú déstíñó fíñál, prófúñdáméñté éñ úñ hóst. Él édgé ýá ñó és lá íñtérfáz dé réd dé úñ hóst, síñó qúé éstá éñ váríás cápás prófúñdás éñ cóñstrúccíóñés lógícás déñtró dé úñ hóst. Ý lá tópólógíá dé réd sé ábstráé ý sé ádéñtrá prófúñdáméñté éñ éstás cóñstrúccíóñés lógícás déñtró dé úñ hóst, éñ fórmá dé túñélízácíóñ dé réd súpérpúéstá, íñtérfácés vírtúálés, límítés ÑÁT, éqúílíbrádórés dé cárgá ý cómpléméñtós dé réd. Lós árqúítéctós dé rédés ý ségúrídád ýá ñó púédéñ ígñórár lós éléméñtós íñtérñós dél SÓ cúáñdó díséñáñ sús árqúítéctúrás. Lós cóñtéñédórés óblígáñ á éstás árqúítéctúrás á cómpréñdér á dóñdé vá úñ páqúété déspúés dé pásár á trávés dé lá ÑÍC dé úñ hóst.]

[Síst~émás~ dé ór~qúés~tácí~óñ]

[Díchó éstó, sé réqúíéré úñ sístémá dé órqúéstácíóñ párá llévár álgúñ típó dé órdéñ á lós éñtórñós dé cóñtéñédórés. Úñ sístémá dé órqúéstácíóñ ádmíñístrá lós détállés sóbré lá órgáñízácíóñ, él éscáládó ý lá áútómátízácíóñ dé cóñtéñédórés, ý créá cóñstrúccíóñés lógícás álrédédór dé váríós cómpóñéñtés qúé sóñ réléváñtés párá él cómpórtámíéñtó dél cóñtéñédór. Támbíéñ sóñ réspóñsáblés dé órgáñízár lós límítés lógícós ásócíádós cóñ lós tíémpós dé éjécúcíóñ dél cóñtéñédór ý créár cóñstrúccíóñés lógícás á lás qúé sé lés púédé ásígñár úñá díréccíóñ ÍP. Díchó éstó, díchós sístémás sóñ éxtérñós ý éñ réálídád ñó púédéñ ímpléméñtár ý ádmíñístrár él cícló dé vídá dé íñstáñcíás dé tíémpó dé éjécúcíóñ dé cóñtéñédórés éspécífícós, qúé tódávíá sóñ máñéjádás pór Dóckér, pór éjémpló.]

[Éxístéñ múchós sístémás dé órqúéstácíóñ dé cóñtéñédórés, péró lós dós más útílízádós hóý éñ díá sóñ Kúbérñétés ý ÓpéñShíft. Ámbós lógráñ lós mísmós óbjétívós básícós, cóñ lá príñcípál díféréñcíá dé qúé úñó és úñ próýéctó ý él ótró és úñ pródúctó: Kúbérñétés és úñ próýéctó ñácídó éñ gráñ párté dé Góóglé, ý ÓpéñShíft és úñ pródúctó própíédád dé Réd Hát. Éñ térmíñós géñérálés, Kúbérñétés sé vé cóñ máýór frécúéñcíá éñ éñtórñós dé ñúbé públícá ý ÓpéñShíft sé vé cóñ máýór frécúéñcíá éñ céñtrós dé dátós lócálés, péró háý úñá cáñtídád sígñífícátívá dé súpérpósícíóñ éñtré lós dós. Éñ résúméñ, Kúbérñétés súbýácé á ámbós éñfóqúés, cóñ álgúñá lígérá díféréñcíá éñ lá térmíñólógíá éñtré cádá úñó.]

[Úñá b~révé~ híst~óríá~ dé ló~s cóñ~téñé~dóré~s]

[Ló créás ó ñó, lós cóñtéñédórés sóñ áñtéríórés á Kúbérñétés. Dóckér, pór éjémpló, láñzó pór prímérá véz sú plátáfórmá dé cóñtéñédórés éñ 2013, míéñtrás qúé Kúbérñétés ñó láñzó sú próýéctó céñtrádó éñ lá ñúbé públícá hástá 2014. ÓpéñShíft sé láñzó áñtés dé ámbós, cóñ úñ éñfóqúé éñ lós hósts ímpléméñtádós éñ dátá céñtérs lócálés.]

[Lá símplé ímpléméñtácíóñ dé lós tíémpós dé éjécúcíóñ dé cóñtéñédórés éñ úñ hóst lócál géñérálméñté sátísfácé lás ñécésídádés dé lós désárrólládórés, ýá qúé lós tíémpós dé éjécúcíóñ púédéñ cómúñícársé éñtré sí á trávés dé “lócálhóst” ý púértós úñícós. Á lós tíémpós dé éjécúcíóñ dél cóñtéñédór ñó sé lés ásígñáñ díréccíóñés ÍP éspécífícás. Sí éstá éñfócádó éñ éscríbír códígó rápídó ý éfícíéñté é ímpléméñtár sú áplícácíóñ éñ úñá cóléccíóñ dé tíémpós dé éjécúcíóñ dé cóñtéñédórés ásócíádós, ésté éñfóqúé fúñcíóñá bíéñ. Péró sí déséá qúé ésá áplícácíóñ áccédá á récúrsós éxtérñós fúérá dél hóst lócál, ó sí déséá qúé clíéñtés éxtérñós áccédáñ á ésá áplícácíóñ, ñó púédé ígñórár lós détállés dé lá réd. Éstá és úñá dé lás rázóñés pór lás qúé sé ñécésítá úñ sístémá dé órqúéstácíóñ.]

[Kúbérñétés sé créó éñ tórñó á úñ cóñjúñtó dé blóqúés dé cóñstrúccíóñ ý úñ flújó dé trábájó básádó éñ ÁPÍ párá órgáñízár él cómpórtámíéñtó dé lós tíémpós dé éjécúcíóñ dé lós cóñtéñédórés. Éñ ésté éñfóqúé, Kúbérñétés créá úñá séríé dé cóñstrúccíóñés lógícás déñtró ý éñtré hósts ásócíádós cóñ úñ éñtórñó cóñtéñérízádó éspécífícó, ý créá úñ cóñjúñtó cómplétáméñté ñúévó dé vócábúláríó párá référírsé á éstás cóñstrúccíóñés. Sí bíéñ Kúbérñétés áplícá éstós blóqúés dé cóñstrúccíóñ ý flújós dé trábájó ímpúlsádós pór ÁPÍ éñ tórñó á úñ cóñjúñtó dé métrícás dé cómpútácíóñ ásócíádás cóñ lá ásígñácíóñ dé CPÚ, lós réqúísítós dé mémóríá ý ótrás métrícás cómó álmácéñámíéñtó, áútéñtícácíóñ ý médícíóñ, lá máýóríá dé lós prófésíóñálés dé ségúrídád ý rédés sé céñtráñ éñ úñá cósá:]

[¿Pór q~úé límí~tés p~ásá ú~ñ páq~úété~ ÍP cú~áñdó~ éstá é~ñ rút~á hác~íá ál~gúñá~ cóñs~trúc~cíóñ l~ógícá~ á lá q~úé sé~ lé ás~ígñá~ úñá d~íréc~cíóñ Í~P¿]

[Désd~é úñá~ pérs~péct~ívá d~é ñét~wórk~íñg, t~áñtó~ Kúbé~rñét~és có~mó Óp~éñSh~íft c~réáñ~ cóñs~trúc~tós l~ógícó~s ý ré~lévá~ñtés~ éñ úñ~ éñfó~qúé j~érárq~úícó~, cóñ s~óló ú~ñá lí~gérá~ dífé~réñc~íá dé~ vócá~búlá~ríó é~ñtré~ cádá~ síst~émá. É~stó s~é ílú~strá~ á cóñ~tíñú~ácíóñ~.]

[Él ÁB~C dé l~ós cl~ústér~és dé~ cóñt~éñéd~órés~]

[Ésté~ díág~rámá~ múés~trá l~á cóñ~strú~ccíóñ~ lógíc~á básí~cá dé~ úñ éñ~tórñ~ó Kúb~érñé~tés. Ñ~ó éxp~lícá~ ló qú~é hác~é cád~á cóñ~strú~ctó, s~íñó s~óló c~ómó sé~ rélá~cíóñ~áñ lóg~ícám~éñté~ éñtr~é sí.]

[Cómé~ñzáñ~dó dé~sdé l~á cóñ~strú~ccíóñ~ más ám~plíá~ hást~á lá m~ás péq~úéñá, á~qúí há~ý éxp~lícá~cíóñ~és ráp~ídás~:]

• [Clúst~ér: Úñ~ clús~tér é~s lá c~óléc~cíóñ d~é hós~ts ás~ócíá~dós c~óñ úñ~á ímp~lémé~ñtác~íóñ éñ~ cóñt~éñéd~órés~ éspé~cífíc~á.]
• [Ñódós: Déñtró dé úñ clústér, háý ñódós. Úñ ñódó és él hóst éñ él qúé résídéñ lós cóñtéñédórés. Úñ hóst púédé sér úñá cómpútádórá físícá ó úñá máqúíñá vírtúál, ý púédé résídír éñ úñ céñtró dé dátós lócál ó éñ úñá ñúbé públícá. Géñérálméñté, háý dós cátégóríás dé ñódós éñ úñ clústér: lós “ñódós máéstrós” ý lós “ñódós dé trábájó”. Párá símplífícár éñ éxcésó lás cósás, úñ ñódó máéstró és él pláñó dé cóñtról qúé própórcíóñá lá básé dé dátós céñtrál dél clústér ý él sérvídór ÁPÍ. Lós ñódós dé trábájó sóñ lás máqúíñás qúé éjécútáñ lós póds dé áplícácíóñés réálés.]
• [Póds~: Déñt~ró dé~ cádá~ ñódó~, táñt~ó Kúb~érñé~tés c~ómó Ó~péñS~híft~ créá~ñ pód~s. Cád~á pód~ ábár~cá úñ~ó ó más~ tíém~pós d~é éjé~cúcí~óñ dé c~óñté~ñédó~rés ý~ és ád~míñí~strá~dó pó~r él s~ísté~má dé~ órqú~éstá~cíóñ. K~úbér~ñété~s ý Óp~éñSh~íft á~sígñ~áñ dí~récc~íóñé~s ÍP á~ lós p~óds. ]
• [Cóñtéñédór: Déñtró dé lás váíñás és dóñdé résídéñ lós tíémpós dé éjécúcíóñ dé lós cóñtéñédórés. Tódós lós cóñtéñédórés déñtró dé úñ pód détérmíñádó cómpártéñ lá mísmá díréccíóñ ÍP qúé ésé pód ý sé cómúñícáñ éñtré sí á trávés dé Lócálhóst, útílízáñdó púértós úñícós.]
• [Éspácíó dé ñómbrés: Úñá áplícácíóñ détérmíñádá sé ímpléméñtá “hórízóñtálméñté” sóbré váríós ñódós éñ úñ clústér ý défíñé úñ límíté lógícó párá ásígñár récúrsós ý pérmísós. Lós póds (ý, pór ló táñtó, lós cóñtéñédórés) ý lós sérvícíós, péró támbíéñ lós rólés, sécrétós ý múchás ótrás cóñstrúccíóñés lógícás pértéñécéñ á úñ éspácíó dé ñómbrés. ÓpéñShíft llámá á éstó úñ próýéctó, péró és él mísmó cóñcéptó. Éñ térmíñós géñérálés, úñ éspácíó dé ñómbrés sé ásígñá á úñá áplícácíóñ éspécífícá, qúé sé ímpléméñtá éñ tódós lós cóñtéñédórés ásócíádós déñtró dé éllá. Úñ éspácíó dé ñómbrés ñó tíéñé ñádá qúé vér cóñ úñá cóñstrúccíóñ dé réd ý ségúrídád (díféréñté dé úñ éspácíó dé ñómbrés ÍP dé Líñúx)]
• [Sérvícíó: Dádó qúé lós póds púédéñ sér éfímérós (púédéñ désápárécér répéñtíñáméñté ý lúégó vólvér á ímpléméñtársé díñámícáméñté), úñ sérvícíó és úñ “fróñt-éñd”, qúé sé ímpléméñtá fréñté á úñ cóñjúñtó dé póds ásócíádós ý fúñcíóñá cómó úñ éqúílíbrádór dé cárgá cóñ úñ VÍP qúé ñó désápárécé sí désápárécé úñ pód. Úñ sérvícíó és úñá cóñstrúccíóñ lógícá ñó éfímérá, cóñ sú própíá díréccíóñ ÍP. Cóñ sóló úñás pócás éxcépcíóñés déñtró dé Kúbérñétés ý ÓpéñShíft, lás cóñéxíóñés éxtérñás ápúñtáñ á lá díréccíóñ ÍP dé úñ sérvícíó ý lúégó sé rééñvíáñ á lós póds “báckéñd”.]
• [Sérv~ídór~ ÁPÍ d~é Kúb~érñé~tés: Á~qúí és~ dóñd~é sé c~éñtr~álíz~á él f~lújó~ dé tr~ábáj~ó dé Á~PÍ, có~ñ Kúb~érñé~tés á~dmíñ~ístr~áñdó~ lá cr~éácí~óñ ý él~ cícl~ó dé v~ídá d~é tód~ás és~tás c~óñst~rúcc~íóñé~s lógí~cás.]

[Désá~fíós d~é ség~úríd~ád có~ñ cóñ~téñé~dóré~s]

[Párá créár ségméñtós dé ségúrídád á ló lárgó dé lós límítés dé lá cárgá dé trábájó, és ñécésáríó cómpréñdér éstás cóñstrúccíóñés lógícás básícás créádás pór Kúbérñétés. Él tráfícó dé réd éxtérñá qúé sé múévé déñtró ý fúérá dé lá áplícácíóñ álójádá géñérálméñté ñó ápúñtárá á lá díréccíóñ ÍP dél hóst súbýácéñté, él ñódó. Éñ sú lúgár, él tráfícó dé réd ápúñtárá á úñ sérvícíó ó á úñ pód déñtró dé ésé hóst. Pór ló táñtó, lós sérvícíós ý póds ásócíádós á úñá cárgá dé trábájó débéñ éñtéñdérsé ló súfícíéñté párá créár úñ árqúítéctúrá dé ségúrídád dé ségméñtácíóñ éféctívá.]

[¿Íñté~résá~dó éñ~ más¿ É~chá ú~ñ vís~tázó~ ñúés~tró d~ócúm~éñtó~ sóbr~é lós~ désá~fíós d~é lós~ éñfó~qúés~ básá~dós é~ñ lá r~éd pá~rá lá~ ségm~éñtá~cíóñ d~é cóñ~téñé~dóré~s ý cóm~ó súp~érár~lós m~édíá~ñté l~á ség~méñt~ácíóñ~ básá~dá éñ~ hóst~.]