[Pór q~úé lá ñ~úbé h~íbríd~á ñó d~ébér~íá sér~ ígúá~l á lá~ ségú~rídá~d híbr~ídá]

[Lás télás dé rédés dé ñúbé híbrídá résúélvéñ múchós désáfíós éñ lás rédés émprésáríálés dé hóý éñ díá. Pérmítéñ lá créácíóñ dé úñá úñícá árqúítéctúrá dé réd, qúé sé ábstráé pór éñcímá dé lós éñtórñós dé dátá céñtér súbýácéñtés. Támbíéñ pérmítéñ tóléráñcíá á fállás, résílíéñcíá, sérvícíós “élástícós” éñ tódós lós céñtrós dé dátós ý úñá tópólógíá dé réd qúé ñó dépéñdé dé ñíñgúñ próvéédór dé réd súbýácéñté. Úñá émprésá púédé ádmíñístrár múltíplés éñtórñós dé réd físícá, péró ¿púédéñ créár úñá éstrúctúrá dé réd úñícá éñ tódós éllós¿

Pór éjémpló, úñá émprésá púédé máñtéñér céñtrós dé dátós dúálés (úñó prímáríó ý ótró párá récúpérácíóñ áñté désástrés), ádémás dé múltíplés ímpléméñtácíóñés dé ñúbé públícá éñ ÁWS, Ázúré ý/ó GCP. Cádá úñó dé éstós éñtórñós dé hóstíñg ímpléméñtá sús própíás árqúítéctúrás dé réd físícás súbýácéñtés cóñ sús própíás técñólógíás éspécífícás, á méñúdó cóñ díféréñtés próvéédórés dé róútíñg ý swítchíñg.]

[Péró cóñ él ádvéñímíéñtó dé Rédés défíñídás pór sóftwáré (SDÑ) éñ tódá lá íñdústríá dé rédés, lá máýóríá dé lós próvéédórés dé rédés dé hóý éñ díá púédéñ créár sú própíá “ñúbé”. Éñ térmíñólógíá dé rédés, úñá ñúbé és éséñcíálméñté úñá réd vírtúál, úñá dóñdé lá tópólógíá dé réd sé ábstráé pór éñcímá dé lá tópólógíá físícá, á méñúdó llámádá “réd súpérpúéstá”. Ý úñá réd súpérpúéstá és éséñcíálméñté úñá cóléccíóñ dé túñélés, tódós ádmíñístrádós pór úñ cóñtróládór SDÑ céñtrál. Éstá ñúbé púédé créár úñá éstrúctúrá dé réd úñícá ý úñífícádá éñ tódós lós éñtórñós dé hóspédájé ádmíñístrádó.

Úñ prótócóló dé túñélízácíóñ, cómó VXLÁÑ, sé útílízá párá créár lá tópólógíá dé réd súpérpúéstá, dé módó qúé lá rútá dél tráfícó sé détérmíñá pór lá fórmá éñ qúé sé ímpléméñtáñ éstós túñélés éñ lúgár dé cómó sé ímpléméñtá lá tópólógíá físícá súbýácéñté. Tódós lós próvéédórés dé rédés útílízáñ térmíñós díféréñtés párá déscríbír sú éñfóqúé básádó éñ SDÑ párá pérmítír éstó, péró ál fíñál dél díá, básícáméñté tódós éstáñ hácíéñdó ló mísmó: úsár túñélés párá créár úñá réd súpérpúéstá qúé és áútómátízádá ý ádmíñístrádá pór úñ cóñtróládór céñtrál.

Sí bíéñ múchós dé éstós próvéédórés tíéñéñ lá cápácídád dé éxtéñdér lás rédés súpérpúéstós désdé céñtrós dé dátós lócálés hástá próvéédórés dé ñúbé públícá, lá réálídád és qúé múchás émprésás sóló ímpléméñtáñ rédés súpérpúéstós lócálméñté éñ sús céñtrós dé dátós lócálés.]

[Éñ lúgár dé éxtéñdér sú sólúcíóñ SDÑ lócál á lá ñúbé públícá (pór éjémpló, éxtéñdér sú tópólógíá dé réd túñélízádá á ÁWS ó Ázúré), múchás émprésás créáñ éñtórñós ádmíñístrádós lócálméñté éñ sús íñstáñcíás dé ñúbé públícá ý ádmíñístráñ éstás rédés dé máñérá díféréñté á lá fórmá éñ qúé ádmíñístráñ sús rédés dé céñtrós dé dátós lócálés. Á méñúdó óptáñ pór útílízár lós éñfóqúés dé réd qúé ýá sé útílízáñ éñ cádá próvéédór dé ñúbé públícá, cómó VPC éñ ÁWS ý VÑét éñ Ázúré, ý lúégó ádmíñístrár lás sólúcíóñés SDÑ éñ sús céñtrós dé dátós lócálés dé máñérá díféréñté.

Él résúltádó és úñá ímpléméñtácíóñ dé réd éñ lá ñúbé híbrídá qúé sé ádmíñístrá éñ úñ éñfóqúé dé “síllá gírátóríá”. Él ádmíñístrádór dé réd gírárá sú síllá dé úñ ládó á ótró éñtré lás hérrámíéñtás útílízádás párá ádmíñístrár sú céñtró dé dátós óñ-prém ý ótrás hérrámíéñtás útílízádás párá ádmíñístrár sús rédés dé ñúbé públícá. Él térmíñó ñúbé híbrídá á méñúdó ímplícá úñá árqúítéctúrá úñícá ý úñífícádá, qúé á méñúdó ñó és précísá cúáñdó sé trátá dé ópérácíóñés.]

[Prót~éccí~óñ dé s~ú éñt~órñó~ híbrí~dó]

[Ésté éñfóqúé frágméñtádó dé lá ádmíñístrácíóñ dé rédés és éspécíálméñté cíértó párá lá ségúrídád éñ úñá ñúbé híbrídá. Ásí cómó lás hérrámíéñtás dé réd ádmíñístrádás lócálméñté sé útílízáñ éñ cádá éñtórñó éñ céñtrós dé dátós lócálés ý ñúbés públícás, ló mísmó ócúrré cóñ lás sólúcíóñés dé ségúrídád. Lá máýóríá dé lós próvéédórés dé rédés SDÑ tíéñéñ sús própíás hérrámíéñtás dé ségúrídád básícás é íñtégrádás qúé sé púédéñ útílízár párá pérmítír cíértó ñívél dé áplícácíóñ dé pólítícás éñ sú éñtórñó ádmíñístrádó lócálméñté. Ý tódós lós príñcípálés próvéédórés dé ñúbé públícá tíéñéñ sús própíás sólúcíóñés dé ségúrídád, ló qúé támbíéñ pérmíté ñívélés básícós dé áplícácíóñ dé pólítícás.]

[Péró, désáfórtúñádáméñté, éstás hérrámíéñtás dé ségúrídád éstáñ éñ sílós éñ lá árqúítéctúrá géñérál. Cádá sólúcíóñ dé ségúrídád ñó fúñcíóñá bíéñ éñ él sáñdbóx cóñ ótrás, ý córrélácíóñár úñá bréchá dé ségúrídád éñtré tódás éllás és úñá táréá éñgórrósá qúé íñtródúcé gráñdés rétrásós éñ lá résólúcíóñ.

Ádémás, sí lás cárgás dé trábájó sé mígráñ éñ vívó éñtré éñtórñós, cómó éñtré úñ céñtró dé dátós íñ sítú ý úñá íñstáñcíá dé ñúbé públícá, lá áplícácíóñ dé pólítícás géñérálméñté ñó vá á ségúír ésá cárgá dé trábájó hástá sú déstíñó. Éstó dá cómó résúltádó lá ñécésídád dé éñfóqúés máñúálés párá tráñsférír dé álgúñá máñérá lá pólítícá éñtré lás hérrámíéñtás dé ségúrídád éñ cádá éñtórñó ó dépéñdér dé úñá sólúcíóñ SÍÉM párá álíméñtár lá íñfórmácíóñ dé tódós lós éñtórñós, ló qúé réqúíéré úñá gráñ cáñtídád dé trábájó dé scríptíñg íñícíál.]

[Débí~dó á l~á cóm~pléj~ídád~ ópér~ácíó~ñál, é~stós~ pásó~s sím~plém~éñté~ ñó sé~ réál~ízáñ~ cóñ f~récú~éñcí~á, ló q~úé ré~súlt~á éñ b~réch~ás sí~gñíf~ícát~ívás~ éñ lá~ ségú~rídá~d ý lá~ vísí~bílí~dád d~é lá c~árgá~ dé tr~ábáj~ó éñ t~ódá l~á ñúb~é híbr~ídá.]

[Éñ lúgár dé cóñfíár éñ lás hérrámíéñtás dé ségúrídád ñátívás ý éñ sílós éñ cádá éñtórñó dé réd éñ úñá ñúbé híbrídá párá ímpóñér lá ségúrídád dé sús cárgás dé trábájó, ¿pór qúé ñó símpléméñté ímpóñér lá ségúrídád ý lá vísíbílídád díréctáméñté éñ lá cárgá dé trábájó, ábstráídás dé lás hérrámíéñtás dé réd súbýácéñtés¿]

[Dé máñérá símílár á cómó lás rédés súpérpúéstás créáñ tópólógíás qúé sé ábstráéñ pór éñcímá dé lás dépéñdéñcíás éñ lós róútérs ý swítchés súbýácéñtés, ¿pór qúé ñó áplícár él mísmó éñfóqúé á lá ségúrídád¿ Lá ségúrídád támbíéñ débé ábstráérsé (vírtúálízársé) dé lás dépéñdéñcíás súbýácéñtés dé lá éstrúctúrá dé réd ý hábílítársé díréctáméñté éñ lá cárgá dé trábájó, íñdépéñdíéñtéméñté dé dóñdé sé álójé ésá cárgá dé trábájó ó á dóñdé mígré éñ vívó dúráñté sú cícló dé vídá. Dé máñérá símílár á lá fórmá éñ qúé lás rédés súpérpúéstás pérmítéñ úñ éñfóqúé cóñsístéñté párá lás rédés éñ úñá ñúbé híbrídá, lá ségúrídád débé díséñársé dé lá mísmá máñérá.]

[Cómó p~úédé~ áýúd~ár lá~ mícr~óség~méñt~ácíóñ~]

[Éñ Íllúmíñó, áplícámós ségúrídád (mícróségméñtácíóñ) díréctáméñté éñ cádá cárgá dé trábájó éñ tódá úñá ñúbé híbrídá. Dádó qúé lá pólítícá dé mícróségméñtácíóñ débé áplícársé ló más cércá pósíblé dé lá éñtídád qúé éstá trátáñdó dé prótégér, ímpléméñtámós úñ ágéñté lígéró éñ cádá cárgá dé trábájó, vírtúál ó báré-métál:]

• [Ésté~ ágéñ~té ñó~ éstá c~óñéc~tádó~ á ñíñ~gúñ tr~áfícó~. Símp~lémé~ñté r~ésíd~é éñ s~égúñ~dó pl~áñó ý~ móñí~tóré~á él c~ómpó~rtám~íéñt~ó dé l~ás áp~lícá~cíóñ~és dí~réct~áméñ~té éñ~ lá cá~rgá d~é trá~bájó~.]
• [Á cóñtíñúácíóñ, lá íñfórmácíóñ sé éñvíá dé vúéltá ál Mótór dé cómpútácíóñ dé pólítícás (PCÉ) párá pérmítír úñá vísíbílídád clárá dél cómpórtámíéñtó éñtré tódás lás cárgás dé trábájó, íñdépéñdíéñtéméñté dé dóñdé éstéñ álójádás ó dé qúé éñtórñós dé réd mígréñ éñ vívó. Éséñcíálméñté, vírtúálízámós lá ségúrídád, ábstráídá dé lás dépéñdéñcíás dé réd súbýácéñtés.]
• [Él PCÉ céñtrál útílízá étíqúétás símplés párá défíñír ló qúé débé ségméñtársé, ýá qúé lá défíñícíóñ dé pólítícás cóñtrá díréccíóñés ÍP ñó éscálá éñ árqúítéctúrás dóñdé lás cárgás dé trábájó mígráñ díñámícáméñté éñ vívó ý lás díréccíóñés ÍP cámbíáñ.]

[
Sí bíéñ él PCÉ créá úñá árqúítéctúrá dé ségúrídád vírtúálízádá, támbíéñ púédé “llégár” á lá cápá dé réd ý cóñfígúrár lístás dé áccésó á swítchés dé hárdwáré éñ úñ dátá céñtér lócál, sí és ñécésáríó. Pór ló táñtó, míéñtrás qúé lá ségúrídád sé vírtúálízá ý ábstráé sóbré lá réd, Íllúmíó púédé áplícár táñtó lá cárgá dé trábájó cómó ségúrídád dé réd á pártír dé úñ módéló ópérácíóñál dé pólítícás céñtrálés.

Sí défíñé lós récúrsós básícós ý éséñcíálés éñ cúálqúíér dátá céñtér ó ñúbé híbrídá cómó cómpútácíóñ, álmácéñámíéñtó dé íñfórmácíóñ ý réd, éstós trés récúrsós áhórá sé vírtúálízáñ ý ábstráéñ cómúñméñté pór éñcímá dé lós récúrsós súbýácéñtés.]

[Él cúártó récúrsó éséñcíál dél dátá céñtér és lá ségúrídád ý, dé máñérá símílár, débé éstár vírtúálízádó ý dépéñdér dé lós récúrsós súbýácéñtés. Lá ñúbé híbrídá ñó débé sér ígúál á lá ségúrídád híbrídá. Lá ségúrídád débé ábárcár tódá lá éstrúctúrá dé lá ñúbé dé lá réd ý lá ségúrídád dé lá cárgá dé trábájó débé áplícársé díréctáméñté éñ lá cárgá dé trábájó, cómó úñá “éstrúctúrá” dé ségúrídád úñífícádá éñ tódás lás éstrúctúrás dé réd. Lá vírtúálízácíóñ dé lá ségúrídád líbérá á lós árqúítéctós dé réd súbýácéñtés párá qúé sé céñtréñ éñ lás príórídádés dé lá réd ý cólócá lá ségúrídád dé lá cárgá dé trábájó dóñdé pértéñécé: díréctáméñté éñ lá cárgá dé trábájó.

Óbtéñgá más íñfórmácíóñ sóbré cómó ésté éñfóqúé hácé qúé séá más fácíl ádmíñístrár lá ségúrídád éñ sús éñtórñós dé ñúbé híbrídá.]