[6 Réré~qúér~ímíé~ñtós~ dé mí~crós~égmé~ñtác~íóñ pá~rá áp~lícá~cíóñ~és mó~dérñ~ás]

[Lá ídéá dé ségméñtár lá réd cómó úñá fórmá dé áúméñtár lá ségúrídád ñó és ñúévá. Péró há sídó dífícíl lógrár lá ségméñtácíóñ gráñúlár pórqúé él cómpútó ý lá ségúrídád háñ éstádó átádós á lá cádérá. Ésó sígñífícá qúé cúálqúíér cámbíó réálízádó párá álcáñzár lá póstúrá dé ségúrídád déséádá réqúíéré cámbíós éñ él tráñspórté dé réd súbýácéñté ó sácrífícá lá gráñúlárídád. Ádémás, lós éqúípós dé TÍ ý ségúrídád súéléñ hácér málábárés cóñ príórídádés cómpétítívás, ý lá ségméñtácíóñ ñó síémpré há sídó lá éstrátégíá más pópúlár.]

[Él áú~méñt~ó éñ l~á ésc~álá ý~ álcá~ñcé d~é lós~ cíbé~rátá~qúés~ éstá c~ámbí~áñdó~ ésó.]

[“... áhór~á ñó h~áý éx~cúsá~ párá~ ñó há~bílí~tár l~á míc~rósé~gméñ~tácí~óñ pár~á ñíñ~gúñá~ émpr~ésá ó~ íñfr~áést~rúct~úrá”]

[Mícróségméñtácíóñ és úñ gráñ éléméñtó dísúásóríó párá lós háckérs. Cádá véz más órgáñízácíóñés éstáñ ímpléméñtáñdó lá mícróségméñtácíóñ cómó párté éséñcíál dé úñá éstrátégíá dé déféñsá éñ prófúñdídád. Dé ácúérdó cóñ úñá éñcúéstá récíéñté á más dé 300 prófésíóñálés dé TÍ, él 45 pór cíéñtó áctúálméñté tíéñé úñ próýéctó dé ségméñtácíóñ ó éstá pláñéáñdó úñó. Él tércér tríméstré dé 2020 dé Fórréstér Réséárch Íñfórmé Zéró Trúst Wávé réfórzó lá ímpórtáñcíá ál áfírmár “... áhórá ñó háý éxcúsá párá ñó hábílítár lá mícróségméñtácíóñ párá ñíñgúñá émprésá ó íñfráéstrúctúrá”.]

[Péró cómó cóñ cúálqúíér cóñtról dé ségúrídád, és ímpórtáñté éqúílíbrár lá éstrátégíá dél ñégócíó cóñ lá ñécésídád dé áségúrárló. Ségméñtár sú réd és úñ próýéctó ímpórtáñté ý úñá fórmá cómplétáméñté díféréñté dé ádmíñístrár sú réd. És pósíblé qúé ésté pásáñdó dé úñá íñfráéstrúctúrá dé réd pláñá, dóñdé lás cómúñícácíóñés éstáñ múý ábíértás, á úñá réd qúé réqúíéré cóñjúñtós dé réglás dé fíréwáll ál ígúál qúé sú íñfráéstrúctúrá pérímétrál. Sé ñécésítá úñá pláñífícácíóñ cúídádósá párá lógrár él résúltádó déséádó dé úñá réd qúé és dífícíl párá lós átácáñtés péró áúñ máñéjáblé párá ústéd.]

[Éñtó~ñcés~, ¿cómó l~légá~s áhí¿~]

[Párá~ ímpl~éméñ~tácí~óñés~ éféc~tívá~s dé m~ícró~ségm~éñtá~cíóñ, á~qúí há~ý úñá~ líst~á dé s~éís f~úñcí~óñés~ ý cáp~ácíd~ádés~ cláv~é qúé~ lás s~ólúc~íóñé~s déb~éñ pr~ópór~cíóñ~ár:]

[1. Vísí~bílí~dád c~óñ él~ cóñt~éxtó~ dé lá~ áplí~cácí~óñ]

[Él ádágíó dé qúé 'ñó púédés prótégér ló qúé ñó púédés vér' ñó pódríá sér más cíértó. Lás órgáñízácíóñés éjécútáñ úñá váríédád dé áplícácíóñés párá ópérár sús ñégócíós, cádá úñá dé lás cúálés sé cómúñícá éñtré sí ý cómpárté dátós. Éñ élló rádícá él rétó. Síñ vísíbílídád, úñ úsúáríó ñó áútórízádó tíéñé ámplíás ópórtúñídádés dé íñfíltrársé éñ úñ ñégócíó, átérrízár éñ úñ áctívó désprótégídó ó vúlñéráblé ý móvérsé látérálméñté hácíá áctívós crítícós, tódó áñtés dé cúálqúíér sígñó dé détéccíóñ.]

[Lá mícróségméñtácíóñ ádécúádá dé lós áctívós dé lás áplícácíóñés púédé míñímízár ó prévéñír lá própágácíóñ dé bréchás, péró ñécésítá vísíbílídád éñ lá cápá dé áplícácíóñ. Éstó és díféréñté dé óbtéñér tráfícó dé ñétflów ó tócár úñ púértó SPÁÑ éñ él swítch qúé própórcíóñá íñfórmácíóñ sóbré lós flújós dé réd éñ L2 ý L3. Débé pódér vér cómó lós cómpóñéñtés dé lás áplícácíóñés sé rélácíóñáñ éñtré sí éñ váríós ñívélés (Wéb, Prócésámíéñtó, Básé dé Dátós), ásí cómó cómó lás áplícácíóñés íñtéráctúáñ éñtré sí.]

[Lás áplícácíóñés ñó sé éñcúéñtráñ éñ úñá íslá. Hábláñ éñtré éllós, ý ásí és cómó fúñcíóñáñ lós prócésós dé ñégócíó. Pór éjémpló, és próbáblé qúé úñ sístémá dé púñtó dé véñtá (PÓS) háblé cóñ úñá áplícácíóñ dé ádmíñístrácíóñ dé íñvéñtáríó áñtés dé cúmplír cóñ úñ pédídó dél clíéñté. Éstó tíéñé séñtídó. Tráfícó désdé él sístémá PÓS débéríá sé lé pérmítá háblár cóñ áplícácíóñés dé íñvéñtáríó. Pór ótró ládó, úñ sérvídór Wéb dé cárá ál públícó ñó débé háblár díréctáméñté cóñ úñá básé dé dátós síñó pásár pór él sérvídór dé prócésámíéñtó dé áplícácíóñés párá cómplétár úñá tráñsáccíóñ ó cóñsúltá.]

[Péró éstós flújós ñó sóñ ñécésáríáméñté bíéñ cóñócídós, cíértáméñté ñó párá lós éqúípós dé réd ý tál véz ñí síqúíérá párá lós éqúípós dé ségúrídád. Lós désárrólládórés dé áplícácíóñés púédéñ téñér ésté ñívél dé clárídád, péró ñó síémpré. Lás órgáñízácíóñés ñécésítáñ vísíbílídád íñcórpórádá qúé múéstré lás dépéñdéñcíás dé lás áplícácíóñés párá lógrár lá mícróségméñtácíóñ córréctá. Ídéálméñté, éstó ápárécéríá éñ fórmá dé mápá qúé múéstrá cómó váríás áplícácíóñés hábláñ éñtré ñívélés, ásí cómó éñtré sí. Ésté mápá támbíéñ débé répréséñtár cómó sé éstáblécéñ lós díféréñtés éñtórñós cómó Désárrólló, Púéstá éñ éscéñá, Pródúccíóñ ý Régúlácíóñ ý qúé típó dé cómúñícácíóñés flúýéñ éñtré éllós. Éstó áýúdá á lás órgáñízácíóñés á éñtéñdér “ló qúé éstá súcédíéñdó” ý “ló qúé débéríá súcédér” éñ fúñcíóñ dé sú póstúrá dé ségúrídád déséádá.]

[Cómó áýúdá Íllúmíó: Él mápá dé dépéñdéñcíá dé áplícácíóñés dé Íllúmíó múéstrá cláráméñté cómó íñtéráctúáñ lós cómpóñéñtés dé lá áplícácíóñ ý cómó lás díféréñtés áplícácíóñés sé rélácíóñáñ éñtré sí. Ésté mápá, cóñócídó cómó Ílúmíñácíóñ, ñó sóló própórcíóñá úñá vísíbílídád íñígúáláblé, síñó qúé támbíéñ récómíéñdá pólítícás básádás éñ lá gráñúlárídád déséádá. Lás pólítícás sé défíñéñ éñ léñgúájé ñátúrál médíáñté étíqúétás ý ñó réqúíéréñ íñfórmácíóñ dé cápá dé réd párá défíñír pólítícás. Ésté éñfóqúé hácé él trábájó pésádó ý cálcúlá lás réglás précísás dé L2/L3/L4 cóñ básé éñ ésás pólítícás dé léñgúájé ñátúrál. Éstó fácílítá él désárrólló dé úñá póstúrá dé ségúrídád álíñéádá cóñ lós óbjétívós dé lá órgáñízácíóñ.]

[2. Árqú~ítéc~túrá~ éscá~lábl~é]

[Éxístéñ múltíplés máñérás dé lógrár lá mícróségméñtácíóñ. Sí bíéñ cádá éñfóqúé tíéñé sús mérítós, débé cóñsídérár lá éscálábílídád, lá éfícácíá ý gráñúlárídád dé lá sólúcíóñ, lá fácílídád dé úsó ý, pór últímó, péró ñó méñós ímpórtáñté, lá réñtábílídád.]

[Lós é~ñfóq~úés t~ípícó~s íñc~lúýé~ñ:]

• [Ségméñtácíóñ médíáñté lá réd: Prógrámácíóñ dé lístás dé cóñtról dé áccésó (ÁCL) éñ díspósítívós dé réd (swítchés, róútérs, fíréwálls, étc.). Sí bíéñ ésté éñfóqúé própórcíóñárá cíértá sépárácíóñ dé ñívél grúésó, és múý éñgórrósó, própéñsó á érrórés ý cóstósó. Lás rédés éstáñ déstíñádás á tráñspórtár páqúétés désdé él púñtó Á ál púñtó B táñ rápídó cómó púédáñ, ý ásígñár ÁCL párá lá ségméñtácíóñ és cómó détéñér cádá páqúété párá vér sí sé débé pérmítír. Éstós dós sóñ óbjétívós díámétrálméñté ópúéstós ý cúáñdó lós mézclámós, lás cósás émpíézáñ á rómpérsé.]
• [Ségméñtácíóñ cóñ SDÑ: Lá áútómátízácíóñ dé ló áñtéríór cóñ rédés défíñídás pór sóftwáré (SDÑ) pérmíté á lós úsúáríós áccédér á úñ cóñtróládór céñtrálízádó párá défíñír réglás qúé sé éñvíáñ á lós díspósítívós dé réd áprópíádós. Ésté éñfóqúé própórcíóñá cíértó álívíó dé cóñfígúrácíóñ, péró éñ múchós séñtídós, ñó és méjór qúé úsár díspósítívós dé réd. Ádémás, lá máýóríá dé lós sístémás SDÑ fúéróñ díséñádós párá própórcíóñár áútómátízácíóñ dé rédés, ñó fúñcíóñés dé ségúrídád. Sóló récíéñtéméñté lós próvéédórés sé díéróñ cúéñtá dé lós cásós dé úsó dé ségúrídád ý trátáróñ dé réútílízár lós sístémás SDÑ párá própórcíóñár mícróségméñtácíóñ cóñ úñ éxító márgíñál.]
• [Mícróségméñtácíóñ básádá éñ hóst: Árqúítéctóñícáméñté, ésté éñfóqúé és díféréñté. Éñ lúgár dé qúé lá áplícácíóñ dé pólítícás sé llévé á cábó éñ álgúñ lúgár dé lá réd, lás órgáñízácíóñés púédéñ úsár él pódér dé fíréwálls cóñ éstádó íñtégrádós párá hácér cúmplír lás réglás á lá vélócídád dé líñéá síñ ñíñgúñá péñálízácíóñ dé pérfórmáñcé. Ádémás, éstá és lá úñícá árqúítéctúrá dé éscálábílídád, ló qúé sígñífícá qúé ágrégá cápácídád á médídá qúé ágrégá cárgás dé trábájó. Sé há démóstrádó qúé lás árqúítéctúrás dé éscáládó hácíá áfúérá réálízáñ úñ búéñ ségúímíéñtó á médídá qúé lós cómpóñéñtés dél sístémá crécéñ síñ sácrífícár él pérfórmáñcé. Récúérdé, párá qúé sé llévé á cábó lá áplícácíóñ dé lá léý, lá éñtídád qúé hácé cúmplír lá léý ñécésítá vér él tráfícó. Éñ él cásó dé lós fíréwálls (ó díspósítívós dé réd hácíéñdó él trábájó), tíéñéñ qúé vér él tráfícó. Éñ álgúñ móméñtó, lá cáñtídád dé tráfícó súpérárá lá cápácídád dél éjécútór, déjáñdó á úñá órgáñízácíóñ éxpúéstá síñ prótéccíóñ. Lá díréccíóñ dél tráfícó pláñtéá úñ gráñ désáfíó ý, á vécés, rómpé cósás éñ lá cápá dé réd ó íñtródúcé úñá gráñ cómpléjídád.]

[Débídó á qúé él bórdé dé lá réd ñó éstá éñ él fíréwáll pérímétrál, síñó éñ lós ségméñtós íñtérñós, cúáñtó más gráñúlárés séáñ lós ségméñtós, méjór prótéccíóñ óbtéñdrá. Sí llévá ésté cóñcéptó más állá, sé dá cúéñtá dé qúé él méjór ségméñtó és úñ ségméñtó dé úñó: lá cárgá dé trábájó sé cóñvíérté éñ él ñúévó bórdé. Ñó sé cóñfíá éñ ñádá fúérá dé lá cárgá dé trábájó ý tódá lá áplícácíóñ párá pérmítír ó détéñér él tráfícó ócúrré éñ lá cárgá dé trábájó síñ sácrífícár él pérfórmáñcé. Lós sístémás básádós éñ hóst hácéñ éxáctáméñté ésó.]

[Cómó áýúdá Íllúmíó: Ál príñcípíó, récóñócímós qúé lá úñícá máñérá éscáláblé dé lógrár táñtó lá ségméñtácíóñ dé gráñó grúésó cómó lá mícróségméñtácíóñ gráñúlár érá á trávés dé úñá árqúítéctúrá básádá éñ hóst. Ésté éñfóqúé llévá lá ségúrídád múý cércá dé dóñdé éstá lá áccíóñ, ý lós cóñtrólés sóñ íñdépéñdíéñtés dé lá réd. Ápróvéchár lás cápácídádés ý lá cápácídád dél hóst párá hácér cúmplír úsáñdó lá vélócídád dé líñéá dél kérñél dél sístémá ópérátívó fíréwáll cóñ éstádó, désácóplámós lá ségméñtácíóñ dé lá réd ý lé bríñdámós úñá máñérá éscáláblé dé ségméñtár élímíñáñdó lós púñtós dé chóqúé préséñtés cóñ lós fíréwálls ý ágrégáñdó cápácídád á médídá qúé sé cóñéctáñ ñúévás cárgás dé trábájó.]

[3. Pólít~ícás~ dé sé~gúrí~dád á~bstr~áídás~]

[Trádícíóñálméñté, lá ségúrídád há éstádó lígádá á lá réd, péró ámbás éñtídádés tíéñéñ óbjétívós díféréñtés. Lás rédés sé trátáñ dé vélócídád ý réñdímíéñtó. Lá ségúrídád tíéñé qúé vér cóñ él áíslámíéñtó ý lá prévéñcíóñ. Cúáñdó mézclámós lós dós, óbtéñémós ló péór dé ámbós múñdós. És cómó éstár éñ úñá cárrérá dé trés pátás dóñdé ámbós pártícípáñtés sé dírígéñ éñ díféréñtés díréccíóñés. Húélgá décír qúé él éscéñáríó ñó térmíñá bíéñ. Lás pólítícás dé ségúrídád débéñ ábstráérsé dé lá réd párá qúé sé púédá álcáñzár úñá póstúrá dé ségúrídád déséádá íñdépéñdíéñtéméñté dé lá íñfráéstrúctúrá súbýácéñté.]

[Cómó áýúdá Íllúmíó: Pór ségméñtácíóñ dé désácóplámíéñtó désdé lá réd, própórcíóñámós úñ flújó dé trábájó párá qúé lás órgáñízácíóñés crééñ pólítícás básádás éñ étíqúétás céñtrádás éñ él ñégócíó qúé sé éñtíéñdéñ fácílméñté. Lás cárgás dé trábájó sé órgáñízáñ éñ fúñcíóñ dé cúátró díméñsíóñés dé étíqúétás ý lás pólítícás sé éscríbéñ cóñ éstás étíqúétás. Tódó él trábájó pésádó dé mápéár lás pólítícás ábstráctás á lá áplícácíóñ á ñívél dé réd sé réálízá á trávés dé úñ módéló qúé lé pérmíté próbár lás pólítícás áñtés dé áplícárlás. Éstó áségúrá qúé púédá lógrár él résúltádó déséádó (mícróségméñtácíóñ) síñ rómpér ñíñgúñá áplícácíóñ.]

[4. Cóñt~rólé~s grá~ñúlá~rés]

[Lás órgáñízácíóñés tíéñéñ múchás áplícácíóñés cóñ díféréñté crítícídád dél ñégócíó. Cómó tál, lós réqúérímíéñtós dé ségúrídád dífíéréñ ségúñ lá ímpórtáñcíá ý, á vécés, lós réqúérímíéñtós régláméñtáríós ásócíádós cóñ ésá áplícácíóñ. Ñécésítá úñ mécáñísmó párá défíñír díféréñtés póstúrás dé ségúrídád párá éñtórñós íñfórmátícós úñícós. Á vécés, púédé éstár bíéñ símpléméñté sépárár díféréñtés éñtórñós (pór éjémpló, sépárár él désárrólló dé lá pródúccíóñ ó sépárár lós áctívós régúlátóríós déñtró dél álcáñcé dé tódó ló démás). Párá cóñtrólés más éstríctós, és pósíblé qúé débá blóqúéár lós ñívélés dé áplícácíóñés (Wéb, Prócésámíéñtó, Básé dé dátós) ý cóñtrólár qúé ñívél púédé cómúñícársé cóñ cúál. Éstás ópcíóñés débéñ sér párté dél flújó dé trábájó dé pólítícás ý débéñ sér fácílés dé ímpléméñtár síñ réálízár ñíñgúñ cámbíó éñ lá réd.]

[Cómó áýúdá Íllúmíó: Ñúéstró módéló dé pólítícás és símplé, péró pódérósó ý fácíl dé úsár. Él mápá dé dépéñdéñcíá dé áplícácíóñés ñó sóló própórcíóñá vísíbílídád dé lá cápá dé áplícácíóñ, síñó qúé támbíéñ ímpúlsá lá créácíóñ dé pólítícás ál récóméñdár díféréñtés ópcíóñés, désdé lá símplé ésgrímá hástá lá sépárácíóñ básádá éñ ñívélés ý lá ségméñtácíóñ básádá éñ púértós, prócésós ý sérvícíós.]

[5. Márc~ó dé p~ólítí~cás c~óñsí~stéñ~té éñ~ tódó~ sú éñ~tórñ~ó dé c~ómpút~ó]

[Lás émprésás sé éstáñ cóñvírtíéñdó cádá véz más éñ múltíplés ñúbés híbrídás, ý lá húéllá dé úñá áplícácíóñ áhórá á méñúdó sé díspérsá éñ váríás úbícácíóñés lócálés, íñstálácíóñés dé hóspédájé ý ñúbés públícás éñ fúñcíóñ dé lós réqúérímíéñtós dé résílíéñcíá, fúñcíóñálídád, pérfórmáñcé ý résídéñcíá dé dátós. Débé désárróllár úñ mécáñísmó dé ségúrídád cóñsístéñté qúé tráscíéñdá lás sólúcíóñés íñdívídúálés íñcómpátíblés áplícáblés á úñ éñtórñó pártícúlár.]

[Lós módélós dé ségúrídád sóñ díféréñtés éñ lás ñúbés públícás éñ cómpárácíóñ cóñ lás ímpléméñtácíóñés lócálés. Lás ñúbés públícás ópéráñ éñ úñ módéló dé ségúrídád cómpártídó. Lós próvéédórés dé lá ñúbé própórcíóñáráñ ségúrídád básícá dé lá íñfráéstrúctúrá ý lós clíéñtés sóñ réspóñsáblés dé áségúrár sús áctívós ý áplícácíóñés. Ádémás, lás hérrámíéñtás útílízádás párá áségúrár lás ímpléméñtácíóñés éñ lás íñstálácíóñés sóñ díféréñtés dé lás díspóñíblés éñ lá ñúbé públícá. Lá máýóríá dé lás ñúbés públícás ófrécéñ grúpós dé ségúrídád (tíéñéñ váríós ñómbrés dépéñdíéñdó dél próvéédór) qúé ófrécéñ fíréwállíñg básícó pór réd prívádá vírtúál. Éstós grúpós dé ségúrídád tíéñéñ úñá éscálá límítádá, tíéñéñ lós mísmós próblémás qúé lós fíréwálls éñ térmíñós dé cómpléjídád dé cóñfígúrácíóñ ý ñó sóñ cómpátíblés éñ tódás lás ñúbés. Éstó púédé sér úñ désáfíó párá lós clíéñtés qúé sóñ vérdádéráméñté híbrídós dé múltíplés ñúbés ý ñécésítáñ úñ mécáñísmó dé ségúrídád cóñsístéñté.]

[Cómó áýúdá Íllúmíó: Ñúéstrá sólúcíóñ és íñdépéñdíéñté dél fáctór dé fórmá dé lá úbícácíóñ ý lá cárgá dé trábájó. Sús cárgás dé trábájó púédéñ résídír éñ cúálqúíér lúgár. Própórcíóñámós vísíbílídád cómplétá, ásí cómó úñ módéló dé ségúrídád cóñsístéñté qúé és áplícáblé éñ tódó él éstádó dé cómpútó.]

[6. Íñté~grác~íóñ có~ñ sú é~cósí~stém~á dé s~égúr~ídád~]

[Défíñír úñá póstúrá dé ségúrídád ý hácér cúmplír sús réglás áýúdá á máñtéñér él ñégócíó dé úñá órgáñízácíóñ éñ fúñcíóñámíéñtó. Éstá píézá ñécésítá íñtégrársé fírméméñté cóñ lós prócésós ý hérrámíéñtás qúé úñá órgáñízácíóñ útílízá párá créár ñúévós áctívós, ímpléméñtár áplícácíóñés, póñér éñ fúñcíóñámíéñtó lós sístémás ý más. Lá máýóríá dé lás órgáñízácíóñés émprésáríálés tíéñéñ sístémás qúé lés áýúdáñ cóñ lás ópérácíóñés díáríás. Á módó dé éjémpló, SécÓps púédé úsár Splúñk cómó sú príñcípál céñtró dé cóñtról, ý ótrós sístémás débéñ álíméñtár ñótífícácíóñés ý álértás á ésté sístémá. És pócó próbáblé qúé SécÓps móñítóréé váríás hérrámíéñtás díáríáméñté párá máñtéñér lás cósás fúñcíóñáñdó. Á méñós qúé lá ségúrídád sé íñtégré cóñ éstós prócésós, síémpré sérá úñ désáfíó ý créárá sílós ý cómpléjídád.]

[Cómó áýúdá Íllúmíó: Ñúéstrá sólúcíóñ éstá cómplétáméñté ímpúlsádá pór ÁPÍ, ló qúé sígñífícá qúé sé íñtégrá fácílméñté cóñ él écósístémá más gráñdé dé úñá órgáñízácíóñ. Tódó ló qúé púédé hácér cóñ lá GÚÍ dé Íllúmíó sé púédé hácér á trávés dé llámádás ÁPÍ désdé sú sístémá dé éléccíóñ. Ádémás, sópórtámós íñtégrácíóñés qúé pérmítéñ úñá fúñcíóñálídád méjórádá. Lás íñtégrácíóñés ñótáblés íñclúýéñ:]

• [SérvícéÑów: Íllúmíó púédé íñgérír átríbútós dé hóst dé SérvícéÑów ý sé útílízá párá créár étíqúétás qúé sé ásígñáñ á cádá cárgá dé trábájó ý sé útílízáñ párá défíñír pólítícás. Ádémás, Íllúmíó púédé éñvíár íñfórmácíóñ sóbré cúálqúíér díscrépáñcíá (básádá éñ úñ mápá éñ tíémpó réál) á SérvícéÑów ý córrégír lá íñfórmácíóñ párá qúé lá CMDB séá más précísá.]
• [Splú~ñk: Íl~lúmí~ó púé~dé éñ~víár~ tódá~s lás~ álér~tás ý~ ñótí~fícá~cíóñ~és á l~ós SÍ~ÉMs c~ómó S~plúñ~k, íñf~órmá~r sób~ré có~sás c~ómó t~ráfíc~ó bló~qúéá~dó, év~éñtó~s dé m~áñíp~úlác~íóñ, ví~ólác~íóñé~s dé r~églá~s, étc~.]
• [Éscáñérés dé vúlñérábílídádés (Qúálýs, Téñáblé, Rápíd7): Éxclúsívós dé Íllúmíó, pódémós íñgérír íñfórmácíóñ dé vúlñérábílídád ý súpérpóñér ésá íñfórmácíóñ éñ úñ mápá dé dépéñdéñcíá dé áplícácíóñés párá vísúálízár ý cúáñtífícár él ríésgó, ló qúé lé bríñdá úñá mápá dé vúlñérábílídád. Ésá íñfórmácíóñ sé púédé úsár éñtóñcés párá dérívár pólítícás dé mícróségméñtácíóñ párá dár cúéñtá dé lás vúlñérábílídádés, éséñcíálméñté úsáñdó lá mícróségméñtácíóñ cómó úñ cóñtról dé cómpéñsácíóñ cúáñdó lá áplícácíóñ íñmédíátá dé párchés ñó és úñá ópcíóñ.]
• [Céñt~ró dé~ ségú~rídá~d dé Á~WS: Ál~ ígúá~l qúé~ Splú~ñk, Íl~lúmí~ó sé í~ñtég~rá có~ñ ÁWS~ Sécú~rítý~ Húb, q~úé pr~ópór~cíóñ~á fúñ~cíóñ~álíd~ád SÍ~ÉM pá~rá ím~plém~éñtá~cíóñ~és éñ~ lá ñú~bé.
  ]

[Éñ ré~súmé~ñ, áqú~í éstáñ~ lás p~ríñc~ípál~és vé~ñtáj~ás dé~ lá mí~crós~égmé~ñtác~íóñ:]

• [Ségú~rídá~d méj~órád~á: Él t~ráfíc~ó dé r~éd sé~ púéd~é áís~lár ý~/ó fíl~trár~ párá~ límí~tár ó~ évít~ár él~ áccé~só éñ~tré s~égmé~ñtós~ dé ré~d.]
• [Méjó~r cóñ~téñc~íóñ: Cú~áñdó~ sé pr~ódúc~é úñ p~róbl~émá d~é réd~, sú éf~éctó~ sé lí~mítá~ á lá s~úbré~d lóc~ál.]
• [Méjó~r cóñ~tról~ dé ác~césó~: Pérm~ítír~ qúé l~ós ús~úárí~ós só~ló ác~cédá~ñ á ré~cúrs~ós dé~ réd é~spéc~ífícó~s.]
• [Cúmp~límí~éñtó~ dé ñó~rmás~: Lás ó~rgáñ~ízác~íóñé~s báj~ó réq~úérí~míéñ~tós d~é cúm~plím~íéñt~ó rég~lámé~ñtár~íós ó~ éxíg~ídós~ pór é~l clí~éñté~ púéd~éñ dé~móst~rár q~úé sé~ háñ t~ómád~ó lás~ médí~dás á~décú~ádás~ ý ápr~óbár~ lás á~údít~óríás~ dé má~ñérá~ ópór~túñá~.]
• [Móñí~tóré~ó méj~órád~ó: Brí~ñdá l~á ópó~rtúñ~ídád~ dé ré~gíst~rár é~véñt~ós, mó~ñító~réár~ cóñé~xíóñ~és íñ~térñ~ás pé~rmít~ídás~ ý déñ~égád~ás ý d~étéc~tár c~ómpó~rtám~íéñt~ós só~spéc~hósó~s.]

[Lá mícróségméñtácíóñ és úñ éñfóqúé múý éfícáz párá prévéñír él móvímíéñtó látérál ñó áútórízádó déñtró dé sú órgáñízácíóñ, ý ñó és cásúálídád qúé sé háýá cóñvértídó éñ úñ éléméñtó clávé dé úñ márcó Zéró Trúst. Lás bréchás púédéñ sér pérjúdícíálés, péró lá áúséñcíá dé úñá réd ségméñtádá íñtérñáméñté púédé sér ígúál dé pérjúdícíál.]

[Lá máýóríá dé lás bréchás dé áltó pérfíl déjáñ á lás órgáñízácíóñés párálízádás pórqúé úñ íñtrúsó átrávésó lá réd síñ sér détéctádó dúráñté sémáñás ó mésés, móvíéñdósé látérálméñté párá áccédér á áctívós dé áltó válór. Lá mícróségméñtácíóñ évítá ésé móvímíéñtó párá qúé sú órgáñízácíóñ ñó sé cóñvíértá éñ él próxímó ñégócíó lídér éñ súfrír úñ átáqúé.]

[¿Líst~ó pár~á dár~ él pr~ímér~ pásó~ éñ tú~ víáj~é dé s~égmé~ñtác~íóñ¿ Í~ñscr~íbír~sé pá~rá úñ~á prú~ébá g~rátú~ítá d~é 30 díás~.]