[Ápró~véch~ár él~ léñg~úájé~ ñátú~rál p~árá d~éfíñ~ír ý s~ímpl~ífíc~ár lá~s pól~ítícá~s dé m~ícró~ségm~éñtá~cíóñ]

[Dé lós trés récúrsós básícós éñ cúálqúíér céñtró dé dátós ó ñúbé (cómpútácíóñ, álmácéñámíéñtó dé íñfórmácíóñ, réd), lá réd há sídó lá más léñtá éñ évólúcíóñár hácíá él múñdó módérñó dé lá vírtúálízácíóñ ý ábstráccíóñ dé récúrsós. Éstó és éñ gráñ párté pór díséñó. Sé púédé árgúméñtár qúé lá éstrúctúrá dé réd és él récúrsó más crítícó éñ cúálqúíér dátá céñtér ó árqúítéctúrá dé ñúbé. Síñ úñá réd, lá cómpútácíóñ ý él álmácéñámíéñtó dé íñfórmácíóñ sóñ íslás íñálcáñzáblés. Lá réd pérmíté él áccésó ý lá cómúñícácíóñ éñtré tódós lós récúrsós dé cómpútó ý álmácéñámíéñtó dé íñfórmácíóñ, éñtré éllós ý hácíá lós úsúáríós fíñálés dé éstós récúrsós. Síñ lá réd súbýácéñté á ñíñgúñá árqúítéctúrá, tódás lás cóñvérsácíóñés éñ lá ñúbé ñó tíéñéñ séñtídó. Ñó ímpórtá qúé táñ léjós ábstrágá lás cóñvérsácíóñés éñ lá ñúbé éñ tórñó á lós récúrsós dé cómpútácíóñ, désdé báré-métál hástá síñ sérvídór, sí háý úñ páqúété ÍP éñ cúálqúíér párté dé lá ímágéñ, lá réd és crítícá.]

[Lá sé~gúrí~dád d~é lá r~éd áh~órá s~é déf~íñé ú~tílí~záñd~ó léñ~gúáj~é ñát~úrál~, ñó lé~ñgúá~jé dé~ réd.]

[Éstó és dé séñtídó cómúñ, ý lás rédés tíéñéñ sús própíás fórmás dé vírtúálízácíóñ dé récúrsós déstíñádás á résólvér próblémás éspécífícós dé rédés. Áúñ ásí, sé méñcíóñá áqúí pór él símplé héchó dé qúé lá ségúrídád éñ dátá céñtérs ó ímpléméñtácíóñés éñ lá ñúbé trádícíóñálméñté sé há ímpléméñtádó éñ lá réd. Cóñ él fíñ dé blóqúéár ó hábílítár él tráfícó dé réd éñ tráñsító éñtré lós récúrsós dé lá ñúbé, sé ímpléméñtá úñ fíréwáll éñ álgúñ lúgár dé lá éstrúctúrá dé lá réd. Él sóftwáré dé púñtó fíñál púédé ímpléméñtársé éñ récúrsós dé cómpútó, qúé géñérálméñté sóñ hérrámíéñtás básádás éñ fírmás qúé búscáñ málwáré cóñócídó ó mál cómpórtámíéñtó, péró géñérálméñté éstáñ íñspéccíóñáñdó él tráfícó, ñó blóqúéáñdóló ñí pérmítíéñdóló. Lá máýóríá dé lás cárgás dé trábájó tíéñéñ álgúñ típó dé cápácídádés dé fíréwáll íñtégrádás, cómó íptáblés éñ Líñúx, péró órqúéstár éstás hérrámíéñtás á éscálá á méñúdó és dífícíl dé ádmíñístrár ý, pór ló táñtó, ñó sé úsá. Éñtóñcés, ségúrídád dé réd ý lá áplícácíóñ dél tráfícó sé réálízá trádícíóñálméñté cóñ fíréwálls dé réd.]

[Lá sé~gúrí~dád á~ méñú~dó sé~ défí~ñé éñ~ úñ íd~íómá~ dífé~réñt~é]

[Dádó qúé lós fíréwálls géñérálméñté sóñ ádmíñístrádós pór éqúípós dé rédés, lá pólítícá dé ségúrídád sé défíñé cóñ máýór frécúéñcíá útílízáñdó térmíñós qúé sóñ fámílíárés párá lós éqúípós dé rédés. Lós fíréwálls háñ éxístídó dúráñté décádás ý lá fórmá éñ qúé sé cóñfígúráñ há cámbíádó míñímáméñté á ló lárgó dé lós áñós. Lás réglás dé pólítícá sé éscríbéñ trádícíóñálméñté útílízáñdó díréccíóñés ÍP, púértós dé típó CPS, VLÁÑ ý zóñás. Lós fíréwálls géñérálméñté ñó éstáñ díséñádós párá prófúñdízár éñ lá cárgá útíl dé dátós dé lós páqúétés párá íñspéccíóñár qúé cóñtéñídó ó áplícácíóñés éstáñ cóñtéñídós, ýá qúé qúíéréñ évítár cóñvértírsé éñ úñ cúélló dé bótéllá dé tráfícó dé réd.]

[Éxístéñ lós llámádós fíréwálls dé próxímá géñérácíóñ (ÑGFW) qúé tíéñéñ lá cápácídád dé íñspéccíóñár páqúétés múchó más prófúñdáméñté á lá vélócídád dél cáblé ý púédéñ défíñír pólítícás cóñtrá ló qúé réálméñté éstá cóñtéñídó éñ lá cárgá útíl dé dátós dé úñ páqúété, ý ñó sóló sús éñcábézádós dé réd. Péró débídó á qúé lós víéjós hábítós múéréñ dúráméñté, lá réálídád és qúé á méñúdó éstós fíréwálls sé cóñfígúráñ dé lá máñérá áñtígúá, cóñ lás ópcíóñés dé próxímá géñérácíóñ déjádás síñ úsár. Él résúltádó és úñ díspósítívó qúé útílízá térmíñólógíá dé réd párá défíñír ségúrídád dé réd, qúé ñó és lá fórmá éñ qúé lós úsúáríós dé récúrsós álójádós éñ úñ dátá céñtér ó éñ lá ñúbé pércíbéñ ésós récúrsós. Lós úsúáríós á méñúdó ñó sábéñ, ó ñó lés ímpórtá, éñ qúé ségméñtó dé réd sé álójá úñ récúrsó. Sé préócúpáñ pór él récúrsó éñ sí.]

[Lá pó~lítíc~á dé r~éd dé~bé ré~fléj~ár cóm~ó lós~ úsúá~ríós~ pérc~íbéñ~ lós r~écúr~sós q~úé sé~ prót~égéñ~]

[Cúáñdó úñ úsúáríó ó désárrólládór íñfórmá dé úñ próblémá, cómó ñó pódér llégár á úñ récúrsó qúé éstá álójádó éñ úñ céñtró dé dátós ó éñ lá ñúbé, pór ló géñérál sé référírá á lá cárgá dé trábájó ó áplícácíóñ éspécífícá qúé és íñálcáñzáblé. Pór ló géñérál, ñó íñfórmáñ qúé úñá díréccíóñ ÍP éspécífícá ñó és áccésíblé á trávés dé úñ púértó éspécífícó. Síñ émbárgó, lá créácíóñ dé rédés ó ópérácíóñés dé ségúrídád lós éqúípós sólícítáráñ éstá íñfórmácíóñ. Ý áqúí és dóñdé súrgé él próblémá: Él próblémá qúé sé íñfórmá éstá éñ úñ ídíómá díféréñté ál dé lós díspósítívós qúé éstáñ hácíéñdó cúmplír lá pólítícá dé réd. Pór ló géñérál, él léñgúájé dé lás áplícácíóñés ñó és ígúál ál léñgúájé dé réd.]

[Úñ détállé ímpórtáñté éñ lá búsqúédá dé áútómátízár táñtós récúrsós cómó séá pósíblé éñ árqúítéctúrás dé ñúbé és lá cápácídád dé défíñír pólítícás dé réd útílízáñdó lós mísmós térmíñós qúé lós úsúáríós pércíbéñ qúé sóñ lós récúrsós prótégídós. Sí úñ fíréwáll áplícá pólítícás éñtré lás áplícácíóñés X, Ý ý Z, débéríá pódér défíñír pólítícás éspécífícás párá ésás áplícácíóñés ý ñó éspécífícás párá él récúrsó dé réd éñ él qúé éstáñ álójádós.]

[Éstó és éspécíálméñté réléváñté éñ lás íñfráéstrúctúrás módérñás álójádás éñ lá ñúbé públícá, cómó lós mícrósérvícíós, éñ lás qúé lás díréccíóñés ÍP sóñ éfímérás. Lás cárgás dé trábájó ý lás áplícácíóñés á méñúdó sé mígráñ díñámícáméñté á trávés dé díféréñtés ségméñtós dé réd, pór ló qúé úñá díréccíóñ ÍP ýá ñó és úñá fórmá cóñfíáblé dé ídéñtífícár ñíñgúñá cárgá dé trábájó éspécífícá párá él cícló dé vídá dé ésé récúrsó. Sí tíéñé qúé módífícár úñ fíréwáll cádá véz qúé cámbíá úñá díréccíóñ ÍP, éstó ñó és éscáláblé.]

[Él résúltádó és qúé, múý á méñúdó, lós fíréwálls símpléméñté ñó sé ímpléméñtáñ éñ lás árqúítéctúrás dé ñúbé módérñás. Éñ sú lúgár, qúédáñ rélégádós á séñtársé éñ él pérímétró dé úñá éstrúctúrá dé ñúbés, ímpóñíéñdó úñícáméñté él tráfícó Ñórté-Súr, cíégós á lá máýóríá dél tráfícó Ésté-Óésté.]

[Défí~ñír l~á ség~úríd~ád mé~díáñ~té mé~tádá~tós, ñ~ó ÍPs~]

[Lá máýóríá dé lós cóñtróládórés SDÑ módérñós púédéñ créár ló qúé éqúíválé á úñá básé dé dátós lócál dé ÍPs ý métádátós dé cárgá dé trábájó qúé sé áplícá á cádá cárgá dé trábájó. Pór éjémpló, sí cíñcó cárgás dé trábájó dé pródúccíóñ sóñ sérvídórés SQL ý ótrás cíñcó cárgás dé trábájó sóñ sérvídórés SQL dé désárrólló, él cóñtróládór créárá úñ régístró lócál qúé éñúmérá ésós sérvídórés éñ dós cátégóríás, cóñ lás prímérás cíñcó ÍP dé cárgá dé trábájó ásígñádás á úñá étíqúétá dé métádátós dé “SQL-pród” ý lás ségúñdás cíñcó ÍP dé cárgá dé trábájó ásígñádás á úñá étíqúétá dé métádátós dé “SQL-dév”. Él cóñtróládór súpérvísárá ésás cárgás dé trábájó ý, sí álgúñá cárgá dé trábájó cámbíá sú ÍP pór álgúñ mótívó, ó sí sé désplázá, él cóñtróládór áctúálízárá sús régístrós lócálés dé ásígñácíóñés dé métádátós á ÍP.]

[Dé éstá máñérá, él cóñtróládór púédé réálízár úñ ségúímíéñtó dél cícló dé vídá cómplétó dé lá cárgá dé trábájó éñ fúñcíóñ dé lós métádátós ásígñádós á éllá, íñdépéñdíéñtéméñté dé lá díréccíóñ ÍP qúé lé háýá ásígñádó. Él rééñvíó dé páqúétés hácíá ý désdé lás cárgás dé trábájó sé sígúé réálízáñdó médíáñté búsqúédás ÍP, útílízáñdó sú díréccíóñ ÍP ásígñádá áctúálméñté. Péró lá ídéñtídád dé ésá cárgá dé trábájó sé máñtíéñé médíáñté sús métádátós ásígñádós, íñdépéñdíéñtéméñté dé á qúé ségméñtó dé réd éstá ásígñádó.]

[Lá ídéñtífícácíóñ dé úñá cárgá dé trábájó médíáñté métádátós pérmíté qúé lá ídéñtídád dé ésá cárgá dé trábájó sé ábstrágá cómplétáméñté dé cúálqúíér détállé dé réd; ásí és cómó sé débé défíñír lá ségúrídád módérñá. Défíñír úñá pólítícá qúé dícé álgó ásí cómó “Ñíñgúñ sérvídór SQL éñ dév púédé íñícíár cóñtáctó cóñ sérvídórés SQL éñ pród” éstá múchó más cércá dé cómó lós úsúáríós pércíbéñ éstós récúrsós qúé dé álgó cómó défíñír lá pólítícá párá léér cómó “192.168.10.0/24 TCP 1024-2000 10.10.0.0/16 pérmísó”. Lós térmíñós dé métádátós sóñ múchó más légíblés párá lós húmáñós qúé lós térmíñós dé réd.]

[Él úsó dé métádátós párá ídéñtífícár récúrsós géñérálméñté sé cóñócé cómó “étíqúétás” ó “étíqúétás”. Ý ésté cóñcéptó és útílízádó pór cóñtróládórés dístíñtós dé SDÑ. Cóñ Íllúmíó ÁSP, púédé ásígñár úñá étíqúétá á cádá cárgá dé trábájó ý cádá étíqúétá tíéñé cúátró “díméñsíóñés”: Ról, Áplícácíóñ, Éñtórñó ý Úbícácíóñ. Á cádá cárgá dé trábájó sé lé púédé ásígñár úñá étíqúétá qúé lá ídéñtífíqúé éñ úñá ó tódás éstás díméñsíóñés, ý lá pólítícá sé púédé défíñír útílízáñdó ésás étíqúétás. Éñtóñcés, úñ cóñjúñtó dé réglás dé Íllúmíó ñó sé réfíéré á púértós ó ÍPs; sé réfíéré á étíqúétás.]

[Él vá~lór d~é lás~ étíq~úétá~s Íll~úmíó~]

[Él cóñcéptó dé étíqúétás púédé párécér úñ détállé méñór, péró és dígñó dé éñfátízárló. Médíáñté él úsó dé étíqúétás, púédé défíñír pólítícás útílízáñdó lós mísmós térmíñós éñ cúáñtó á lá fórmá éñ qúé lós úsúáríós pércíbéñ lós récúrsós qúé sé prótégéñ. Ésté és úñ cámbíó sígñífícátívó cóñ réspéctó á lá fórmá éñ qúé trádícíóñálméñté sé défíñé lá ségúrídád dé lá réd. Dúráñté décádás, lá ségúrídád dé lá réd sé há défíñídó éñ tórñó á lás cóñstrúccíóñés dé rédés: ÍPs, VLÁÑ ý púértós. Lós fíréwálls vísúálízá lá ségúrídád á trávés dé lá léñté dé éstás cóñstrúccíóñés dé réd, ý sí álgúñá dé éstás cóñstrúccíóñés cámbíá, és ñécésáríó módífícár lá cóñfígúrácíóñ dél fíréwáll.]

[Péró sí lá pólítícá sé défíñé médíáñté étíqúétás, ý éstás étíqúétás dáñ cómó résúltádó qúé lás cápácídádés dé fíréwáll íñtégrádás dé lá cárgá dé trábájó sé cóñfígúréñ párá áplícár éstá défíñícíóñ éñ ségúñdó pláñó, lá pólítícá áhórá cóíñcídé cóñ lá fórmá éñ qúé sé útílízáñ réálméñté lós récúrsós. Lá ségúrídád dé lá réd áhórá sé défíñé útílízáñdó léñgúájé ñátúrál, ñó léñgúájé dé réd. Ý éstá pólítícá dé léñgúájé ñátúrál sé défíñé úñá sólá véz, pérmáñécíéñdó síléñcíósá íñclúsó cúáñdó lás cárgás dé trábájó mígráñ á trávés dé lás télás dé réd, sé hácéñ gírár hácíá ábájó ó hácíá árríbá, ó sé éscáláñ á gráñdés ímpléméñtácíóñés.]

[Lá ségúrídád ñó débé sér úñ óbstácúló párá lós réqúérímíéñtós dé éscálábílídád dé lá cárgá dé trábájó. Él úsó dél léñgúájé ñátúrál párá défíñír pólítícás (médíáñté étíqúétás) pérmíté lá évólúcíóñ dé lá cárgá dé trábájó síñ qúé lá ségúrídád ráléñtízá él prócésó dé DévÓps.]

[Ásí qú~é ést~óý ús~áñdó~ étíq~úétá~s: ¿Ý áh~órá q~úé¿]

[Íñclúsó sí lós éqúípós dé rédés sé ácóstúmbráñ á défíñír pólítícás útílízáñdó étíqúétás dé léñgúájé ñátúrál, cóñ él fíñ dé créár úñ léñgúájé más légíblé párá lós húmáñós, lá méñtálídád détrás dé lá défíñícíóñ dé pólítícás sígúé éstáñdó á méñúdó céñtrádá éñ lá réd. Sí bíéñ lás étíqúétás sé référíráñ á cárgás dé trábájó ý áplícácíóñés, lós éqúípós dé rédés sígúéñ péñsáñdó éñ lós límítés dé cóñfíáñzá cómó límítés dé réd. Péró, á médídá qúé más ý más émprésás ádóptáñ úñ Céró Cóñfíáñzá méñtálídád, úñá cáráctérístícá ímpórtáñté réqúíéré qúé lás órgáñízácíóñés émpújéñ lós límítés dé cóñfíáñzá léjós dé lá réd ý díréctáméñté á lós récúrsós á lós qúé sé réfíéréñ lás étíqúétás. Sí tíéñé cíñcó cárgás dé trábájó SQL, cádá úñá dé éstás cárgás dé trábájó és sú própíó límíté dé cóñfíáñzá. Él límíté dé cóñfíáñzá ñó és ñíñgúñ ségméñtó dé réd cómúñ qúé tódós púédáñ éstár cómpártíéñdó.]

[Íllúmíó désplíégá ágéñtés, cóñócídós cómó VÉÑs, éñ cádá cárgá dé trábájó móñítóréádá, ý éstós ágéñtés trádúcéñ lá pólítícá básádá éñ étíqúétás éñ réglás éñ él fíréwáll íñcórpórádó éñ cádá cárgá dé trábájó. Éñtóñcés, él prímér pásó éñ lá vídá dé úñ páqúété, éñ sú ñácímíéñtó, és lá pólítícá. Ótrá fórmá dé péñsár sóbré Zéró Trúst és, “ñíñgúñ páqúété llégárá ál pláñó dé rééñvíó dé réd hástá qúé háýá sídó íñspéccíóñádó”. Cóñ Íllúmíó, párá cúáñdó úñ páqúété llégá ál pláñó dé rééñvíó dé réd, ýá sé há áplícádó lá ségúrídád.]

[Éstó és éspécíálméñté ímpórtáñté cúáñdó sé trátá dé ábórdár él próblémá dé móvímíéñtó látérál, qúé pérmíté qúé áctórés málícíósós ó málwáré átrávíéséñ úñá réd síñ sér détéctádós. Cúáñdó sé díscútéñ páútás dé ségúrídád cóñ úsúáríós rémótós, pór éjémpló, géñérálméñté sé récóñócé lá ñécésídád dé ségúrídád, péró úñá réspúéstá cómúñ és “ñó téñgó ñádá qúé ócúltár”, qúé sé útílízá cómó jústífícácíóñ párá ñó móléstársé éñ áségúrár úñá cárgá dé trábájó. Sí bíéñ és pósíblé qúé ésé úsúáríó ñó téñgá ñádá qúé ócúltár, álgúíéñ más pódríá. Él málwáré á méñúdó rómpé úñá cárgá dé trábájó cóñ él própósító éspécífícó dé pásár dé ésá cárgá dé trábájó á ótrás cárgás dé trábájó, síéñdó él déstíñó úñ récúrsó más válíósó. Éstó és móvímíéñtó látérál, útílízáñdó úñá cárgá dé trábájó cómó plátáfórmá dé láñzámíéñtó párá ótrá cárgá dé trábájó.]

[Sí úñ límíté dé cóñfíáñzá és úñ ségméñtó dé réd ý él málwáré íñcúmplé úñá dé váríás cárgás dé trábájó éñ ésé ségméñtó dé réd, púédé móvérsé látérálméñté éñtré cárgás dé trábájó qúé cómpártéñ úñ ségméñtó síñ qúé él fíréwáll dé réd ñóté ñádá. És ñécésáríó évítár él móvímíéñtó látérál éñ cádá cárgá dé trábájó, ñó éñ lá éstrúctúrá dé lá réd. ]

[Lás étíqúétás sóñ útílés párá fácílítár lá cómpréñsíóñ dé lás pólítícás ý párá máñtéñér él óbjétívó fíñál éñ fócó: llévár lá sólúcíóñ dé ségúrídád hácíá ló qúé éstá trátáñdó dé prótégér. Ñó cóñfíé éñ úñá cápá dé úñá árqúítéctúrá dé ñúbé párá áségúrár úñá cápá díféréñté. Sús límítés dé cóñfíáñzá éstáñ dóñdéqúíérá qúé sé éñcúéñtréñ sús cárgás dé trábájó. Lá cóñfíáñzá céró sígñífícá qúé cádá cárgá dé trábájó és úñ ségméñtó, ý sí áségúrá cádá cárgá dé trábájó, rédúcírá drástícáméñté él ríésgó dé móvímíéñtó látérál.]

[Párá~ sábé~r más s~óbré~ Íllú~míó Á~SP ý c~ómó pé~ñsám~ós só~bré é~l étí~qúét~ádó, é~chá ú~ñ vís~tázó~ á:]

• [Ñúév~ó víd~éó só~bré é~l pód~ér dé~ lás é~tíqú~étás~]
• [Él Gú~íá dé d~íséñó~ dé Íl~lúmí~ó ÁSP~]