[Cómó m~ítíg~ár él~ ríés~gó éñ~ úñá r~éd pl~áñá: é~l pár~áísó d~é úñ á~tácá~ñté]

[Ésté~ ártíc~úló f~úé pú~blíc~ádó ó~rígí~ñálm~éñté~ éñ] [Fórb~és.có~m].

[Lás rédés pláñás sé háñ vúéltó táñ frécúéñtés pórqúé súéléñ sér símplés dé díséñár, bárátás dé cóñstrúír ý fácílés dé ópérár ý máñtéñér. Síñ émbárgó, résúltá qúé á lós áctórés málícíósós támbíéñ lés éñcáñtáñ lás rédés pláñás. Éstó sé débé á qúé úñá véz qúé úñ sóló hóst éñ úñá réd pláñá sé há vístó cómprómétídó, lá íñtégrídád dél réstó dé lá réd cómíéñzá á párécérsé á úñ cáséróñ dé ñáípés. Úñá véz qúé sé péñétrá éñ úñá émprésá, lá réd pláñá própórcíóñá á lós húéspédés ñó íñvítádós ý ñó bíéñvéñídós áccésó á lá réd síñ trábás párá éscáñéár, ídéñtífícár ý ápúñtár á áctívós dé áltó válór. Désáfórtúñádáméñté, múchás órgáñízácíóñés ñó lógráñ mítígár ó íñclúsó récóñócér cómplétáméñté éstós ríésgós.]

[Lós r~íésg~ós dé~ ségú~rídá~d dé ú~ñá ré~d plá~ñá]

[Lás órgáñízácíóñés tíéñdéñ á céñtrársé príñcípálméñté éñ áségúrár lás déféñsás pérímétrálés dé sú réd. Ñó óbstáñté, lás íñvérsíóñés éñ ségúrídád pérímétrál sóló púédéñ hácér táñtó. Dé ácúérdó cóñ él Íñfórmé 2018 dé víólácíóñ dé dátós dé Vérízóñ, húbó 2,216 íñfráccíóñés cóñfírmádás él áñó pásádó. Él íñfórmé éñcúéñtrá qúé 73% dé ésás bréchás fúéróñ pérpétrádás pór áctórés éxtérñós. Él háckéó ý él málwáré sígúéñ síéñdó frécúéñtés.]

[Éstás éstádístícás súbráýáñ qúé á pésár dé ñúéstrós méjórés ésfúérzós párá áségúrár él pérímétró cóñ “múrós” cádá véz más fúértés ý más áltós, ésás médídás ñó máñtíéñéñ fúérá á lós málós áctórés qúé sóñ téñácés ý tíéñéñ lá cápácídád ý lós récúrsós cómplétós párá íñgrésár á úñá réd. Sé réqúíéré úñá ñúévá méñtálídád. Tíéñés qúé”ásúmír úñá víólácíóñ”, ló qúé réqúíéré lídérázgó ásúmíéñdó qúé lás déféñsás dé sú réd sé véráñ cómprómétídás. Ádémás, sí tíéñé úñá réd pláñá, lós áctórés málíñtéñcíóñádós púédéñ úsár úñ úñícó sístémá ó díspósítívó cómprómétídó, lá cábézá dé pláýá, cómó plátáfórmá dé láñzámíéñtó párá móvérsé látérálméñté á trávés dé sú réd éñ rútá hácíá sús áctívós más válíósós.]

[Éñ úñá réd pláñá, sú pólítícá prédétérmíñádá és pérmítír qúé tódós lós díspósítívós ý áplícácíóñés sé cómúñíqúéñ éñtré sí, ló qúé dífícúltá qúé lá ségúrídád détérmíñé qúé cóñéxíóñés ý flújós dé dátós sóñ légítímós. Pór éjémpló, úñá cómpútádórá pórtátíl émítídá pór lá ófícíñá púédé cóñéctársé ý “háblár” cóñ lós sérvídórés dé ímprésíóñ dé lá cómpáñíá párá qúé púédá ímprímír rápídá ý fácílméñté úñ dócúméñtó; ésé típó dé cóñéxíóñ és pláñá. Sú téléfóñó ÍP dé éscrítóríó púédé éstár éñ lá mísmá réd pláñá, péró ¿tíéñé séñtídó qúé ésé téléfóñó ÍP sé cómúñíqúé cóñ ésós sérvídórés dé ímprésíóñ¿ Lós sístémás dé ségúrídád lúcháñ pór détéctár sí díchó tráfícó ý cóñéxíóñés sóñ áñómálós ý pódríáñ sér íñdícádórés dé úñá bréchá.]

[Lás rédés pláñás támbíéñ hácéñ qúé séá más fácíl pérmáñécér ócúltó á médídá qúé lós átácáñtés íñtéñtáñ átrávésár síléñcíósáméñté lá réd. Ésté péríódó dé tíémpó, cóñócídó cómó tíémpó dé pérmáñéñcíá, prómédíá 101 díás glóbálméñté. Ý ñó téñémós qúé mírár hácíá átrás démásíádó párá éñcóñtrár átáqúés dé áltó pérfíl éñ lós qúé lós háckérs ñó fúéróñ détéctádós dúráñté múchó más tíémpó — hástá váríós áñós.]

[Lás á~méñá~zás t~ámbí~éñ púé~déñ v~éñír~ dél í~ñtér~íór]

[Lás rédés pláñás támbíéñ áctúáñ cómó úñ cámpó dé júégó pótéñcíál párá (pósíblés) pérsóñás cóñ íñfórmácíóñ prívílégíádá málícíósá. Ló príméró qúé úñá pérsóñá prívílégíádá íñtéñtáríá hácér és réúñír más crédéñcíálés ó úsár sús pérmísós élévádós éxístéñtés párá áccédér á sístémás qúé éstáñ fúérá dél ámbító dé sús fúñcíóñés. Lá áútéñtícácíóñ dé dós fáctórés (2FÁ) ó lá áútéñtícácíóñ múltífáctór (MFÁ) sóñ réspúéstás sólídás párá ábórdár lás crédéñcíálés róbádás éñ máñós dé lós úsúáríós.]

[Síñ émbárgó, lós díspósítívós móvílés ý dé máqúíñá á máqúíñá (M2M) sóñ dós rázóñés príñcípálés pór lás qúé él tráfícó dé dátós és éñ áscéñsó déñtró dé sú réd ý dé cúálqúíér ótrá réd. Más sístémás dé ñégócíós ñécésítáñ íñtéráctúár éñtré sí, ý ésté típó dé tráfícó réqúíéré áútéñtícácíóñ, qúé ñó sé púédé résólvér símpléméñté cóñ 2FÁ ó MFÁ. Ésté próblémá éxísté éñ úñá váríédád dé díspósítívós cóñéctádós ý póñé éñ ríésgó áctívós crítícós cómó répósítóríós dé dátós dé clíéñtés ý sístémás dé págó.]

[Cómó m~ítíg~ár él~ ríés~gó éñ~ úñá r~éd pl~áñá]

[Cómó méñcíóñé áñtéríórméñté, és ñécésáríó cóméñzár cóñ úñá méñtálídád dé “ásúmír íñcúmplímíéñtó”. Tárdé ó témpráñó, hástá lás méjórés déféñsás pérímétrálés séráñ víóládás. Éstá méñtálídád lé pérmíté péñsár cómó úñ átácáñté ý lé pérmíté ál CÍSÓ hácér prégúñtás pértíñéñtés, tálés cómó:]

• [¿Cúálé~s sóñ~ ñúés~trós~ áctí~vós d~é ált~ó vál~ór á l~ós qú~é úñ á~tácá~ñté v~á á tr~átár~ dé ñá~végá~r úñá~ véz q~úé sé~ áfíá~ñcé é~ñ ñúé~strá~ réd¿~]
• [¿Qúé té~ñémó~s pár~á éví~tár l~á líb~ré cí~rcúl~ácíóñ~ ý pér~síst~éñcí~á dé ú~ñ átá~cáñt~é déñ~tró d~é ñúé~strá~ réd p~láñá~¿]

[Sí lá~ résp~úést~á és “ñ~ádá” ó~, tál v~éz íg~úál d~é mál~ó, “úñ p~úñádó~ dé fí~réwá~lls ý~ VLÁÑ~”, éñtó~ñcés~ él CÍ~SÓ sá~bé qú~é ñéc~ésít~áñ ím~púls~ár ác~cíóñ~és pá~rá ré~dúcí~r ésé~ ríés~gó.]

1. [Ídéñtífíqúé sús áctívós más ímpórtáñtés: Sí bíéñ púédé párécér óbvíó, lá clásífícácíóñ dé sús áctívós dé áltó válór púédé sér díféréñté dépéñdíéñdó dé á qúíéñ lé prégúñté. Pór ésó és ímpórtáñté réúñír á lás pártés íñtérésádás clávé (és décír, sú CÍSÓ más éqúípós légálés ý fíñáñcíérós, étc.) párá mápéár él ríésgó dé lós áctívós ý áplícácíóñés déñtró dé lá íñfráéstrúctúrá dé lá émprésá. Úñá búéñá máñérá dé hácérló és ápróvéchár él Márcó dé Cíbérségúrídád dél ÑÍST (CSF).]
2. [Détérmíñár lá méjór prótéccíóñ ó cóñtról: Éxístéñ múchás cápás párá prótégér úñá áplícácíóñ dé lá jóýá dé lá córóñá, qúé íñclúýéñ ádmíñístrácíóñ dé ídéñtídád ý áccésó (ÍÁM), ádmíñístrácíóñ dé vúlñérábílídádés ý ségméñtácíóñ. Lá ségméñtácíóñ és úñ cóñtról qúé éñcájá éñ él ÑÍST CSF: áségúrá qúé sóló sé púédá áccédér á lás áplícácíóñés désdé díspósítívós áútórízádós ý qúé ésós díspósítívós sóló téñgáñ áccésó á prócésós éspécífícós dél ñégócíó éñ lás áplícácíóñés crítícás.]
3. [Ídéñtífícár pósíblés sólúcíóñés: Lá détérmíñácíóñ dé úñ cóñjúñtó dé sólúcíóñés cómíéñzá pór ídéñtífícár á lás pártés íñtérésádás clávé (pór éjémpló, íñgéñíéríá dé ségúrídád, íñgéñíéríá dé rédés ý éqúípós dé áplícácíóñés, étc.) párá áñálízár lás sólúcíóñés qúé éstáñ díspóñíblés éñ él mércádó. Récómíéñdó éñcárécídáméñté qúé áñálícéñ díféréñtés éñfóqúés dé ségméñtácíóñ dé díféréñtés próvéédórés ý téñgáñ éñ cúéñtá qúé Lá ségméñtácíóñ és úñ mércádó émérgéñté.]

[Lá ñét-ñét és qúé lá pópúlárídád dé lás rédés pláñás éstá áúméñtáñdó, ý désáfórtúñádáméñté, támbíéñ ló éstáñ lós ápétítós dé lós átácáñtés málícíósós. Éstó hácé qúé séá úñá mézclá pélígrósá. Récóñócér lós ríésgós dé lás rédés pláñás és él prímér pásó. Cámbíár á úñá méñtálídád dé “ásúmír úñá víólácíóñ” íñícíá él prócésó dé mítígár ésé ríésgó. Pór últímó, péró ñó méñós ímpórtáñté, ímpléméñtár úñá éstrátégíá dé cóñfíáñzá céró, básádá éñ lá súpósícíóñ dé qúé ýá té háñ víóládó péró áúñ ñó ló sábés, áýúdá á gáráñtízár qúé lás órgáñízácíóñés cóñ rédés pláñás ñó térmíñéñ cóñvírtíéñdósé éñ párqúés íñfáñtílés dé lós átácáñtés.]