[Dísí~páñd~ó lós~ mító~s dé s~égúr~ídád~ básá~dós é~ñ hós~t éñ Á~síá P~ácífí~có]

[Él ímpúlsó éñ Ásíá-Pácífícó éñ DévÓps, íñfráéstrúctúrá défíñídá pór sóftwáré ý cóñtéñédórés és évídéñcíá dé lá tráñsfórmácíóñ dé TÍ ñácídá dé lá ñécésídád dé úñá máýór ágílídád ý él áúméñtó éñ lá ádópcíóñ dé éñtórñós híbrídós ó múltíñúbé. Á pártír dé úñ 2019 Fórréstér ségúñ lá éñcúéstá, más dél 70% dé lás émprésás dé ÁPÁC tíéñéñ, éstáñ ímpléméñtáñdó ó éstáñ éxpáñdíéñdó sú úsó dé lá ñúbé prívádá ý públícá ý más dél 60% déscríbé sús éñtórñós cómó híbrídós, íñclúýéñdó múltícúbés.]

[M-TÉÑDS 2020 íñfórmá, síñ émbárgó, qúé lá éscálá ý cómpléjídád dé lós cíbérátáqúés támbíéñ áúméñtó ý áúñqúé húbó úñá méjórá éñ lós tíémpós dé pérmáñéñcíá dé lós cómprómísós (56 díás éñ 2019), lás émprésás dé Ásíá-Pácífícó sígúéñ síéñdó lás más áltás éñ sér rétárgétádás pór átácáñtés. Él íñfórmé Fórréstér cóíñcídé éñ qúé lá ségúrídád és fúñdáméñtál párá él éxító dé lá ñúbé híbrídá ý qúé támbíéñ és lá cóñsídérácíóñ más áltá répórtádá párá lós éñtórñós dé TÍ módérñós. Sí álgúñá véz húbó úñ móméñtó párá qúé lás sólúcíóñés dé ségúrídád sópórtáráñ céñtrós dé dátós prívádós, ñúbés públícás ý díféréñtés géñérácíóñés dé técñólógíá, és áhórá.]

[Trádícíóñálméñté, lós cóñtrólés dé ségúrídád básádós éñ hóst sé háñ vístó cómó íñhéréñtéméñté ímpáctáñtés ý frágílés cúáñdó sé trátá dé éscálábílídád ý ségúrídád. Hístórícáméñté, sé sábé qúé lós ágéñtés básádós éñ hóst cóñsúméñ récúrsós, áféctáñ él pérfórmáñcé dél sístémá ý, á méñúdó, sé lós cóñsídérá vúlñéráblés á lós átáqúés.]

[Lá máýóríá dé lás vécés, lás émprésás dé ÁPÁC háñ búscádó príméró éñ sú réd ó íñfráéstrúctúrá sólúcíóñés qúé sópórtéñ lá ségméñtácíóñ ý prótéccíóñ dé dátós cóñfídéñcíálés qúé ádmíñístráñ áplícácíóñés déñtró dé sús céñtrós dé dátós, ý cóñ démásíádá frécúéñcíá lós éqúípós dé ségúrídád déscártáñ lás técñólógíás dé ségúrídád básádás éñ hóst éñ éstós sésgós précóñcébídós.]

[Ésté máléñtéñdídó géñérálméñté cóñdúcé á próýéctós qúé ñó sóñ cápácés dé sátísfácér lás ñécésídádés dé lá ñúbé híbrídá módérñá ý lás émprésás dé técñólógíá hétérógéñéá, ló qúé résúltá éñ lágúñás ó fálsós séñtídós éñ lá cóbértúrá dé ségúrídád, máýór ríésgó dé díspóñíbílídád dé rédés ý/ó áplícácíóñés, ímpáctó ñégátívó éñ lá ágílídád é ímpídíéñdó ópórtúñídádés párá ádóptár sólúcíóñés dé TÍ íññóvádórás.]

[Céró Cóñfíáñzá lás hérrámíéñtás dé mícróségméñtácíóñ céñtrádás básádás éñ hóst qúé désácópláñ lá ségúrídád dé lá íñfráéstrúctúrá ý lá réd súbýácéñtés ñó súfréñ éstás préócúpácíóñés. Á trávés dé lá áplícácíóñ dístríbúídá, lá ópérácíóñ óptímízádá ý lá prúébá dé máñípúlácíóñés, sé álíñéáñ dé máñérá múchó más éféctívá cóñ lós réqúérímíéñtós dé lós ñégócíós éñ ñúéstrá régíóñ párá éñtórñós dé ñúbé híbrídá dístríbúídá ý práctícás dé désárrólló dé DévÓps.]

[Éstá~s sóñ~ álgú~ñás d~é lás~ rázó~ñés p~ór lá~s qúé~ úñír~sé á á~qúél~lós q~úé sé~ háñ v~úélt~ó dé m~éñté~ ábíé~rtá s~óbré~ lá mí~crós~égmé~ñtác~íóñ bá~sádá~ éñ hó~st lé~ dárá ú~ñá sé~gúrí~dád m~ás éfí~cíéñ~té sí~ñ réd~úcír~ lá ág~ílíd~ád:]

1. [Lós próblémás dé pérfórmáñcé ñó sé áplícáñ. Á díféréñcíá dé ótrós pródúctós dé ségúrídád básádós éñ hóst, cómó áñtívírús ý HÍPS, lás hérrámíéñtás dé mícróségméñtácíóñ básádás éñ hóst sé básáñ éñ ágéñtés lígérós qúé ñó éstáñ éñ líñéá ý ñó tráñsfíéréñ él tráfícó dél kérñél ál éspácíó dé úsúáríó párá él fíltrádó ý lá íñspéccíóñ. Éstós ágéñtés áñálízáñ lás táblás dé cóñéxíóñ, récópíláñ télémétríá, íñfórmáñ sóbré él cómpórtámíéñtó dé lá cárgá dé trábájó ý áplícáñ lá áplícácíóñ dé pólítícás á cóñtrólés ñátívós próbádós ý próbádós. Pérmáñécéñ éñ ségúñdó pláñó lá máýór párté dél tíémpó, trábájáñ rápídá ý péríódícáméñté, ý ñó réálízáñ fúñcíóñés qúé ýá éxístéñ déñtró dél sístémá ópérátívó.]
2. [Sé ábórdáñ lós próblémás dé ségúrídád. Lá téóríá és qúé úñ úsúáríó málíñtéñcíóñádó púédé cómprómétér más fácílméñté úñ hóst, áñúlár él cóñtról dé ségúrídád ý óbtéñér áccésó á tódás lás démás cárgás dé trábájó éñ lá íñfráéstrúctúrá dé ñúbé híbrídá qúé sí él cóñtról éstúvíérá fúérá dél própíó hóst. Lás módérñás hérrámíéñtás dé mícróségméñtácíóñ básádás éñ hóst súpéráñ éstó médíáñté fíréwálls dístríbúídós ý résístéñcíá á máñípúlácíóñés. Íñclúsó sí úñ hóst sé vé cómprómétídó ý lós prívílégíós sé éscáláñ párá áféctár sú pólítícá dé ágéñté ó fíréwáll, él háckér sóló pódrá cóñéctársé cóñ lás cárgás dé trábájó cóñ lás qúé téñgá pérmísó párá cómúñícársé. Lá résístéñcíá á lá máñípúlácíóñ íñtégrádá éñ lós ágéñtés gáráñtízá qúé lá cárgá dé trábájó cómprómétídá révértírá ésós cámbíós ý álértárá ál ádmíñístrádór céñtrál dé pólítícás, ásí cómó ál céñtró dé ópérácíóñés dé ségúrídád (SÓC), ý él hóst sé púédé sácár dél módéló dé pólítícás dé ótrás cárgás dé trábájó párá áíslárló áúñ más dé lá réd.]
3. [Sé ápóýáñ dívérsós écósístémás técñólógícós. Áúñqúé álgúñós ñó súfréñ déúdás técñícás pór éxpáñdír (ñó réémplázár) lás húéllás dé lós sístémás dé TÍ, lás sólúcíóñés dé ségúrídád débéñ ófrécér cóñsístéñcíá éñ él sópórté dé lá váríédád dé éñtórñós dé álójámíéñtó ý géñérácíóñés dé técñólógíá qúé lás émprésás dé tódá Ásíá tíéñéñ hóý ý téñdráñ éñ él fútúró. Lás hérrámíéñtás dé mícróségméñtácíóñ básádás éñ hóst própórcíóñáñ éstó ál áplícár él cóñtról déñtró dél cómpútó, sópórtáñdó áplícácíóñés físícás, vírtúálés ý éjécútádás éñ cóñtéñédórés déñtró dé cúálqúíér ñúbé prívádá, públícá ó híbrídá désdé úñ úñícó páñél dé vídríó ý úñ sóló módéló dé pólítícá.]
4. [Él ríésgó dél ñégócíó ímpúlsá él ñívél dé ségúrídád, ñó lá úbícácíóñ dé lós púñtós dé cóñtról básádós éñ lá réd. Lós ágéñtés dé mícróségméñtácíóñ básádós éñ hóst qúé ádóptáñ éstrátégíás dé étíqúétás désácópáráñ lá vísíbílídád ý lá pólítícá dé lás réstríccíóñés dé lá réd. Ñó és frécúéñté qúé lás áplícácíóñés sé éñcúéñtréñ bíéñ á ló lárgó dé lós límítés dé lá réd, ñí támpócó és réñtáblé qúé lós cóñtrólés céñtrádós éñ lá réd sé cólóqúéñ éñ tódás lás áréás déñtró dél dátá céñtér éxtéñdídó qúé réqúíéréñ díféréñtés ñívélés dé ségméñtácíóñ. Étíqúétás cómbíñádó cóñ úñ éñfóqúé básádó éñ hóst, déscóñéctá lá ségméñtácíóñ dé lá réd, ló qúé hácé qúé séá múý fácíl ségméñtár á ló lárgó dé cúálqúíérá dé lós límítés dé lás étíqúétás lógícás é ímpléméñtár réstríccíóñés détálládás ó détálládás, ýá qúé débéríáñ básársé éñ él ríésgó ý lás ñécésídádés dél ñégócíó.]
5. [Véñtájás dé cóstó éñtrégádás. Pór ápróvéchár lás cápácídádés ñátívás dél hóst, lás órgáñízácíóñés évítáráñ lá ímpléméñtácíóñ dé hárdwáré ý sóftwáré cóstósós, cómprómísós dé réd é íñfráéstrúctúrá, prócésós ópórtúñós dé ádmíñístrácíóñ dé cámbíós, púñtós dé chóqúé qúé íñévítábléméñté ócúrréñ sí sé ádóptáñ cóñtrólés déñtró dé lá éstrúctúrá dé lá réd ý lá ñécésídád dé ádmíñístrár múltíplés cóñtrólés dé mícróségméñtácíóñ párá cádá éñtórñó ý técñólógíá qúé éjécútáñ.]

[Éñtíéñdó qúé lá máýóríá ñó sé déspíértá péñsáñdó: “¿qúé sóftwáré ádícíóñál púédó póñér hóý éñ mís sérvídórés dé pródúccíóñ¿” Díchó éstó, ñó píñtémós sólúcíóñés dé mícróségméñtácíóñ básádás éñ hóst cóñ úñ píñcél árcáícó. Lás órgáñízácíóñés éñ ÁPÁC (ý éñ tódó él múñdó) débéñ péñsár éñ lá ágílídád ý ségúrídád qúé óbtéñdrá áhórá ý éñ él fútúró ál dár úñ prímér pásó hácíá lá réálízácíóñ dé sús óbjétívós dé mícróségméñtácíóñ cóñ Íllúmíó.]

[¿Tíéñés cúríósídád pór sábér qúé táñ éféctívó és réálméñté ésté éñfóqúé¿ Órgáñízácíóñés íñclúídós Cátháý Pácífíc, QBÉ, BÉÁ, ÑSW Dépártméñt óf Édúcátíóñ ý CLP sé háñ dádó cúéñtá dé lós béñéfícíós dé lá mícróségméñtácíóñ básádá éñ hóst déspúés dé próbár lós éñfóqúés trádícíóñálés céñtrádós éñ lá réd ó SDÑ.]

[Ý párá más íñfórmácíóñ, léá cómó Íxóm, á lídér dél mércádó dé lá íñdústríá qúímícá éñ Áústrálíá ý Ñúévá Zéláñdíá, ímpléméñtáróñ mícróségméñtácíóñ básádá éñ hósts párá évítár él áccésó ñó áútórízádó á sístémás crítícós ý límítár lás vúlñérábílídádés ý lá éxpósícíóñ ál ríésgó.]