[Más lé~ccíó~ñés d~é ség~úríd~ád ém~prés~áríá~l dé S~téph~ Cúrr~ý: Cúá~ñdó á~lgó s~álé m~ál]

[Ésté~ ártíc~úló f~úé pú~blíc~ádó ó~rígí~ñálm~éñté~ éñ] [Fórb~és.có~m][. Léér~ lá pr~ímér~á pár~té dé~ lá sé~ríé] [áqúí].

[Éñ prímérá párté dé éstá séríé dé dós pártés, háblé sóbré lás símílítúdés éñtré prótégér áctívós dé áltó válór éñ éspácíós públícós éñ él múñdó réál ý éñ lá émprésá. Éstó íñclúýé lá ñécésídád dé cómpréñdér él válór dé lós áctívós, cómó rédúcír lás rútás díspóñíblés á lós áctívós párá míñímízár lá súpérfícíé dé átáqúé pótéñcíál ý úsár cóñtrólés dé ségúrídád éñ lós púñtós dé áccésó.]

[Úsé úñá áñálógíá qúé gírábá éñ tórñó á Stéph Cúrrý, cúýá áñótácíóñ dé lárgó álcáñcé há óblígádó á lós éqúípós cóñtráríós á cámbíár sús táctícás éñ déféñsá. Úñó dé lós méjórés tírádórés qúé jámás háýá llégádó á lá cáñchá, él válór dé Cúrrý párá lós Góldéñ Státé Wárríórs és íñígúáláblé. Íñgúárdáblé éñ lá cáñchá, ¿cómó ló prótégé fúérá dé lá cáñchá¿]

[Píñté úñ éscéñáríó éñ él qúé Stéph éstá dáñdó úñ díscúrsó éñ úñ áúdítóríó públícó, dóñdé sé désárróllá úñ pláñ dé ségúrídád párá él párá cérrár lás púértás látérálés dél récíñtó ý úñá púértá trásérá ý réstríñgír lá ótrá púértá trásérá á él ý á sú pérsóñál pórtádór dé íñsígñíás. Cíñcó détéctórés dé métálés bríñdáñ prótéccíóñ éñ lás púértás déláñtérás párá gáráñtízár lá ségúrídád dél lúgár. Éñ lá émprésá, útílízáríá lá mícróségméñtácíóñ ý él príñcípíó dé prívílégíó míñímó párá lógrár él éqúíváléñté éñ úñ céñtró dé dátós ó úñ éñtórñó dé ñúbé.]

[Ál ígúál qúé éñ él múñdó réál, lós próblémás dé ségúrídád dé últímá hórá súrgéñ tódó él tíémpó éñ lá émprésá. Dígámós qúé sé éñcúéñtrá qúé úñó dé lós détéctórés dé métálés tíéñé próblémás pócó áñtés dé qúé cómíéñcé él évéñtó. Pór álgúñá rázóñ, ñó éstá fúñcíóñáñdó córréctáméñté ý píérdé cíértós óbjétós métálícós, ló qúé sígñífícá qúé ñó és cóñfíáblé. Ñó púédés répárárlós ñí réémplázárlós pórqúé ñó tíéñés tíémpó. Sí lós ápágá pór cómplétó, créárá úñá gráñ cóñgéstíóñ párá lós détéctórés dé métálés réstáñtés qúé éstáñ ábíértós. Lá géñté éstárá átrápádá éñ líñéás lárgás ý dé móvímíéñtó léñtó, ý múchós ségúíráñ hácíéñdó cólá cúáñdó cómíéñcé él évéñtó. Sí máñtíéñé ábíértás lás púértás dél détéctór dé métálés ý hácé qúé lós gúárdíás dé ségúrídád lé hágáñ pálmádás físícás, córré él ríésgó dé pérdér ármás ócúltás ý pódríá póñér éñ ríésgó á Cúrrý. Cláráméñté, prótégér á Cúrrý súpérá lás móléstíás qúé súfríráñ lós ásístéñtés.]

[Éstó éqúíválé á déscúbrír úñá áplícácíóñ ó cóñtról dé ségúrídád cóñ úñá vúlñérábílídád síñ párchés éñ úñá émprésá. Él cíérré dé áplícácíóñés crítícás ý púñtós dé áccésó éñ úñá émprésá pór rázóñés dé ségúrídád púédé áféctár séríáméñté él tráfícó dé réd, lós flújós dé trábájó ý lás ópérácíóñés dél ñégócíó, ló qúé áféctá lá pródúctívídád, él sérvícíó ál clíéñté ý lós résúltádós fíñálés á lárgó plázó. Sí ñó púédé sólúcíóñár rápídáméñté él próblémá (pór éjémpló, párchéár él sóftwáré), póñé éñ ríésgó á sús clíéñtés ý á sú ñégócíó.]

[Éxístéñ ótrás ópcíóñés qúé cómpéñsáñ ésté típó dé ávéríás éñ lós cóñtrólés dé ségúrídád. Párá él évéñtó Cúrrý, pódríás póñér más gúárdíás éñ lós détéctórés párá hácér pálmádás, péró sí bíéñ ésó púédé áýúdár á móvér lás líñéás úñ pócó más rápídó, és ígúál dé próbáblé qúé píérdáñ ármás ócúltás.]

[Ótrá ídéá és qúé lós gúárdíás éñ lós détéctórés dé métálés rótós úséñ várítás dé máñó párá détéctár óbjétós métálícós. Éstó púédé áúméñtár lá íñvérsíóñ fíñáñcíérá, péró sírvé cómó úñá sólúcíóñ sólídá dé báckúp dé ségúrídád ý áýúdárá á máñtéñér cóñtéñtós á lós ásístéñtés. Éñ lá émprésá, és pósíblé qúé lós éqúípós dé ségúrídád ñó púédáñ éspérár á párchéár, péró púédéñ úsár lá mícróségméñtácíóñ párá créár úñ cóñtról cómpéñsátóríó qúé élímíñé lá pósíbílídád dé qúé sé éxplóté lá vúlñérábílídád.]

[Éstós éscéñáríós ábórdáñ lás vúlñérábílídádés dé ségúrídád éñ úñ sístémá dé cóñtról á úñ áctívó, péró ¿qúé pásá sí lá vúlñérábílídád éstá ásócíádá cóñ él própíó áctívó¿ Dígámós qúé úñá dé lás íñsígñíás VÍP, qúé dá áccésó díréctó á Cúrrý, désápárécé. Ñécésítá úñá máñérá dé ídéñtífícár rápídáméñté él próblémá ý ábórdárló. Éñ ésté cásó, sé pódríáñ ágrégár gúárdíás dé ségúrídád cóñ várítás á lá éñtrádá VÍP.]

[Lá clávé és cómpréñdér lós ríésgós ý pódér áctúár rápídáméñté párá éñfréñtár lá vúlñérábílídád, síñ ápágár lós sístémás ñí ágrégár cárgá ádícíóñál á sú íñfráéstrúctúrá. Lá úñícá vísíóñ crítícá és qúé ñécésítá pódér vér qúé víás éxístéñ (sú “éxpósícíóñ”), ídéñtífícár qúé tíéñé úñá vúlñérábílídád ý détérmíñár qúé médídá ímpléméñtár párá cómpéñsárlá. Ñó ñécésítá cóñtrólés dé ségúrídád éñ tódás pártés. Púédé ímpléméñtár récúrsós dé máñérá éfícíéñté ý cólócárlós sóló dóñdé más lós ñécésíté, éñ lós púñtós dé áccésó á lós áctívós más crítícós.]

[Lós éqúípós dé ségúrídád tíéñéñ qúé tómár décísíóñés cómó éstá sóbré lá márchá tódó él tíémpó, ý cúáñtós más dátós téñgáñ áccésó sóbré lá sítúácíóñ, méjórés décísíóñés pódráñ tómár. Éstáñ díspóñíblés ñúévás hérrámíéñtás párá áýúdár á lós éqúípós dé ségúrídád á déscárgár lá cárgá ý lá cómpléjídád dé álgúñás dé ésás décísíóñés éñ tíémpó réál ý pérmítírlés céñtrársé éñ lá lógícá dél ñégócíó dé ñívél súpéríór qúé lés gústáríá áplícár.]

[Éñ él fútúró, púédé hábér úñá máñérá dé ábórdár él próblémá dél détéctór dé métálés rótós síñ téñér qúé réémplázár ó répárár máñúálméñté lás máqúíñás. ¿Ý sí lá plátáfórmá dé hárdwáré sé vólvíérá más íñtélígéñté ý lós détéctórés dé métálés fúéráñ prógrámáblés¿ Lá cóñfígúrácíóñ ý lá fúñcíóñálídád pódríáñ ádáptársé éñ tíémpó réál, íñclúídás lás áctúálízácíóñés dé ségúrídád dé sóftwáré. Lá mícróségméñtácíóñ hácé ló mísmó párá lás pólítícás ý lós cóñtrólés dé ségúrídád éñ lá émprésá, ló cúál és úñ gráñ révés párá lós prófésíóñálés dé ségúrídád.]