[Wárú~m KÍ é~íñ Kó~mmúñ~íkát~íóñs~prób~lém h~át]

[Spráché íst éíñ Wérkzéúg, désséñ Zwéck bémérkéñswért éíñfách íst: déñ Gédáñkéñ ódér díé Ídéé íñ méíñém Kópf só vóllstäñdíg úñd géñáú wíé möglích íñ Íhréñ zú übértrágéñ. Wíé díé méístéñ Tóóls káññ dás Spráchwérkzéúg vóñ vérschíédéñéñ Béñútzérñ áúf úñtérschíédlíché Wéísé vérwéñdét wérdéñ.]

[Díé Béhérrschúñg dér Spráché íst kéíñé Érfólgsgáráñtíé. Ñéúé Téchñólógíéñ bédéútéñ ñéúés Vókábúlár. Úñd ñéúés Vókábúlár bédéútét, dáss díésés Vókábúlár wéñígér éíñhéítlích vérwéñdét wírd. Úñd ñíchts íst áúf dém Márkt ñéúér ódér úmfáñgréíchér áls KÍ-Téchñólógíéñ.]

[És gé~ht ñú~r úm d~éñ Kó~ñtéx~t]

[Spráché fúñktíóñíért ñúr, wéññ sích béídé Séítéñ éíñér Kóñvérsátíóñ übér Kóñtéxt úñd Défíñítíóñéñ éíñíg síñd. Úmgáñgsspráchlích áúsgédrückt fúñktíóñíért Spráché ám béstéñ, wéññ béídé Séítéñ „áúf dérsélbéñ Séíté“ síñd. Íñ dér téchñíschéñ Wélt íst dás klássísché Béíspíél für éíñé Féhlkómmúñíkátíóñ díésér Árt díé zwíschéñ Téchñík úñd Márkétíñg. És íst sógár só vérbréítét, dáss és díé grúñdlégéñdé Prämíssé dés Húmórs ím Zéíchéñtríckfílm Dílbért íst.]

[Dás Próblém íst éígéñtlích gáñz éíñfách: Dás Zíél éíñés Íñgéñíéúrs íst és, éíñé Ídéé präzísé zú kómmúñízíéréñ. Währéñd és béím Márkétíñg áúch úm Kómmúñíkátíóñ géht, íst Präzísíóñ zwéítráñgíg. Dás prímäré Zíél íst és, Éíñflúss zú ñéhméñ. Wéññ dér Márkétér áúf éíñ wéñígér géñáúés Wórt éíñé bésséré Áñtwórt gíbt, wírd dás wéñígér géñáúé Wórt vérwéñdét. Díés führt ñátürlích zú éíñér Úñtérbréchúñg (d. h. zú éíñér Féhlkómmúñíkátíóñ), wéññ éíñ Íñgéñíéúr vérsúcht, áús Márkétíñgmátéríálíéñ zú lérñéñ.]

[Éíñé wéítéré häúfígé Úrsáché für Míssvérstäñdñíssé síñd zwéí Grúppéñ mít úñtérschíédlíchéñ Défíñítíóñéñ déssélbéñ Wórtés. Íñ éíñígéñ Fälléñ síñd béídé sógár ríchtíg, óbwóhl síé ñícht kómpátíbél síñd. Éíñ pérféktés Béíspíél dáfür íst dás Wórt „Théóríé“. Für éíñéñ Wísséñscháftlér, Íñgéñíéúr ódér Máthémátíkér hát dás Wórt „Théóríé“ éíñé séhr géñáúé Défíñítíóñ, díé sích déútlích vóñ dér éíñér Pérsóñ úñtérschéídét, díé ñíchts mít Téchñík zú túñ hát. Wíllíám Bríggs íst éíñ Wísséñscháftlér mít éíñém Dóktórtítél íñ máthémátíschér Státístík, dér 2012 fólgéñdé Éíñblícké zú díésém Thémá gáb:]

[„Übrígéñs íst és éíñ Ärgérñís vóñ mír, jédés íñtélléktúéllé Módéll vóñ étwás áls „Théóríé“ zú bézéíchñéñ. Íñ dér Wísséñscháft íst éíñ Módéll éíñé érkläréñdé, prädíktívé Béschréíbúñg éíñés Sýstéms ódér Prózéssés. Éíñé Hýpóthésé íst éíñ Módéll, dás ím Príñzíp fálsífízíért wérdéñ káññ, dás héíßt, díé Béwéísé, díé dás Módéll wídérlégéñ würdéñ, köññéñ éíñdéútíg dárgélégt wérdéñ. Éíñé Théóríé íst éíñé Hýpóthésé, díé bíshér állé Vérsúché, síé áls fálsch zú béwéíséñ, übérlébt hát.“]

[Díé Vérschmélzúñg dér Défíñítíóñéñ vóñ „Théóríé“ úñd „Hýpóthésé“ íñ déñ Köpféñ vóñ Ñíchtwísséñscháftlérñ mácht díé Kómmúñíkátíóñ zwíschéñ Wísséñscháftlérñ úñd Ñíchtwísséñscháftlérñ zú éíñém kñífflígéñ Próblém, dás és zú löséñ gílt. Mít áñdéréñ Wórtéñ, és íst schwíéríg, díé Gédáñkéñ ódér Ídééñ éíñés Wísséñscháftlérs vóllstäñdíg úñd géñáú íñ déñ Kópf éíñés Ñíchtwísséñscháftlérs zú übértrágéñ. Íñ éíñém állgéméíñéréñ Síññé íst és éíñ gútés Béíspíél dáfür, dáss vérschíédéñé Grúppéñ Schwíérígkéítéñ hábéñ, mítéíñáñdér zú kómmúñízíéréñ.]

[Wíé b~éhéb~éñ wí~r dás~¿]

[Áls Téchñólógíékóñsúméñt íst éíñé sólché „sílóübérgréíféñdé“ Kómmúñíkátíóñ éíñé täglíché Héráúsfórdérúñg, séí és zwíschéñ Íhñéñ úñd éíñém Áñbíétér ódér zwíschéñ Íhñéñ úñd áñdéréñ Grúppéñ íññérhálb Íhrés Úñtérñéhméñs. Wíé éíñgáñgs érwähñt, síñd KÍ-Téchñólógíéñ ñéú áúf dém Márkt úñd führéñ dáhér zú víéléñ Úñgéñáúígkéítéñ úñd Míssvérstäñdñísséñ.]

[Úm díés zú béhébéñ, béñötígéñ Síé zúñächst éíñé Qúéllé mít géñáúéñ úñd präzíséñ Dátéñ. Íhr Vértríébstéám, éíñ Áccóúñt Máñágér úñd éíñ Vértríébsíñgéñíéúr hábéñ díé Áúfgábé, Síé zúm Káúf éíñés Pródúkts zú béwégéñ. Íhñéñ wírd béígébrácht, íñ Márkétíñgbégrífféñ zú kómmúñízíéréñ. Wás Síé für sích spréchéñ, íst, dáss díé méístéñ Vértríébsíñgéñíéúré úñd éíñé übérráschéñdé Áñzáhl vóñ Kúñdéñbétréúérñ éíñéñ téchñíschéñ Híñtérgrúñd háttéñ. És íst ñícht schwér, síé íñ déñ „Géék-Módús“ zú bríñgéñ, íñ dém síé dás Márkétíñg-Vókábúlár fálléñ lásséñ úñd zúr téchñíschéñ Spráché wéchsélñ. Áñ díésém Púñkt íst és wíchtíg, díé Défíñítíóñéñ dér téchñíschéñ Bégríffé zú kéññéñ, díé síé vérwéñdéñ wérdéñ.]

[KÍ gíbt és áls Fáchgébíét dér Íñfórmátík séít Mítté dér 1950ér Jáhré. Dáhér íst dás Vókábúlár íñ dér téchñíschéñ Wélt étáblíért. Ábér áll díés wár íñ déñ létztéñ Jáhréñ für déñ Vérbráúchér ñéú, wéshálb díé Défíñítíóñéñ vóñ Wörtérñ, díé íñ vérbráúchéróríéñtíértéñ Médíéñ vérwéñdét wérdéñ, étwás „vérschwómméñ“ síñd. Zwéíféllós síñd Síé áúf Bégríffé wíé „Küñstlíché Íñtéllígéñz“, „Máschíñéllés Lérñéñ“, „Lárgé Láñgúágé Módéls“, „GPT“, „Géñérátívé KÍ“, „Déép Léárñíñg“, „Ñéúróñálé Ñétzé“ úñd „ChátGPT“ géstóßéñ. Lásséñ Síé úñs díésé vérstéhéñ.]

[Zwéí~ grúñ~dlég~éñdé~ Káté~górí~éñ vó~ñ KÍ]

[Wíé dér Bégríff „Phýsík“ íst KÍ ódér küñstlíché Íñtéllígéñz ñícht wírklích éíñ „Díñg“ áñ úñd für sích. És íst víélméhr éíñ Dách, úñtér dém víélé áñdéré Béréíché éxístíéréñ. Ábgéséhéñ vóñ déñ frühéñ Fórschúñgsáñsätzéñ úñtér dém Dách dér KÍ gíbt és héúté zwéí grúñdlégéñdé Ártéñ vóñ KÍ: státístíkbásíérté KÍ úñd KÍ, díé áúf ñéúróñáléñ Ñétzwérkéñ básíért.]

[Másc~híñé~llés~ Lérñ~éñ]

[Státístíkbásíérté KÍ íst béssér békáññt áls ML ódér Máchíñé Léárñíñg. Ím Grúñdé géht és béí ML dárúm, éíñ Módéll zú érstélléñ, dás áús éíñér ódér méhréréñ Gléíchúñgéñ béstéht, úm éíñé Lösúñg zú béschréíbéñ, úñd díésés Módéll dáññ míthílfé pósítívér úñd ñégátívér Vérstärkúñg zú „tráíñíéréñ“, íñdém díé Módéllé mít ríchtígéñ úñd fálschéñ Áñtwórtéñ vérsórgt wérdéñ. Béí díésém Tráíñíñg háñdélt és sích ím Wéséñtlíchéñ úm éíñé cómpútérgéstützté Súché ñách Kóéffízíéñtéñ für jédé Váríáblé íñ jédér Gléíchúñg. Wéññ ñéúé Wérté íñ díé Váríábléñ éíñgégébéñ wérdéñ, führt díés zú déñ géwüñschtéñ Áñtwórtéñ.]

[Wéññ dás zú éíñfách klíñgt, úm áls Íñtéllígéñz bétráchtét zú wérdéñ, síñd Síé mít díésér Méíñúñg ñícht álléíñ. És íst üblích, dáss ML úñtér dém Dách dér KÍ áls „úñtérgéórdñété“ Wísséñscháft bétráchtét wírd. Dér Státús vóñ ML áls „Íñtéllígéñz“ íst fráglích, séíñé Mácht áls Wérkzéúg jédóch ñícht. ML zéíchñét sích dúrch víélé schwíérígé Áúfgábéñ áús.]

[ML káññ zwár für víélé Díñgé vérwéñdét wérdéñ, ábér wéññ ích éíñéñ éíñzígéñ Áñwéñdúñgsfáll áúswähléñ müssté, dér séíñéñ Ñútzéñ défíñíért, würdé ích „Grúppíérúñg“ wähléñ. ML íst áúßérgéwöhñlích léístúñgsfähíg, wéññ és dárúm géht, Díñgé zú fíñdéñ, díé éíñáñdér „ähñlích“ áússéhéñ. Díés köññté dás Áúffíñdéñ állér Fótós Íhrés Húñdés áúf Íhrém Háñdý séíñ. Ódér díé Gésíchtér vóñ Pérsóñéñ áúf éíñém Fótó zú fíñdéñ, úm síé áls Púñkt zú vérwéñdéñ, áúf déñ dás Óbjéktív fókússíért wérdéñ káññ. Dá wír gérádé übér Síchérhéít spréchéñ, káññ és ñützlích séíñ, Grúppéñ vóñ Sérvérñ íñ Íhrém Ñétzwérk mít ähñlíchéñ Vérkéhrsmústérñ zú fíñdéñ úñd Síé dáññ zú béñáchríchtígéñ, wéññ dér Dátéñvérkéhr vóñ éíñém díésér Sérvér plötzlích wéñígér wírd wíé frühér (d. h. éíñé Ábwéíchúñg vóm Áúsgáñgswért), wás möglíchérwéísé áúf éíñé Síchérhéítsvérlétzúñg híñdéútét.]

[És gíbt Dútzéñdé áñdérér Áñwéñdúñgsmöglíchkéítéñ, éíñschlíéßlích dér Súché ñách áll Íhréñ ÑTP-Sérvérñ, áll Íhréñ Rédís-Dátéñbáñkéñ ódér álléñ Cómpútérñ íñ Íhrém Ñétzwérk, áúf déñéñ álté, úñgépátchté Vérsíóñéñ vóñ Wíñdóws áúsgéführt wérdéñ.]

[Wéññ Síé léséñ, dáss éíñ Pródúkt KÍ vérwéñdét, íst és wáhrschéíñlích, dáss díé vérwéñdété Téchñólógíé ML íst. Ím Vérgléích zú áñdéréñ KÍ-Téchñólógíéñ íst ML díé vórhérséhbársté, ám béstéñ vérstáñdéñé úñd ám éíñfáchstéñ zú ímpléméñtíéréñdé. És löst áúch gút víélé Próblémé, díé ím Síchérhéítsbéréích häúfíg áúftrétéñ. És íst áúch wíchtíg zú béáchtéñ, dáss dás Tráíñíñg éíñés ML-Módélls (dér Téíl, déñ dér Áñbíétér dúrchführt) zwár úmfáñgréíché Réchéñréssóúrcéñ érfórdért, díé Vérwéñdúñg éíñés ML-Módélls (dér Téíl, déñ Síé ñách dém Káúf dés Pródúkts dúrchführéñ) ñách dém Tráíñíñg jédóch ñícht méhr Réchéñléístúñg érfórdért áls jédé áñdéré Áñwéñdúñg.]

[Tíéf~és Lé~rñéñ~]

[Wéññ~ dér D~úrch~schñ~ítts~méñs~ch dé~ñ Bég~ríff~ „KÍ“ hör~t, déñ~kt ér~ wáhr~sché~íñlí~ch áñ~ Lösúñ~géñ, d~íé áú~f Déé~p Léá~rñíñ~g bás~íéré~ñ. Bév~ór wí~r Déé~p Léá~rñíñ~g déf~íñíé~réñ, m~üsséñ~ wír j~édóc~h zúñ~ächst~ übér ñ~éúró~ñálé~ Ñétz~é spr~éché~ñ.]

[Dér grúñdlégéñdé Báústéíñ éíñés Cómpútérs íst dás ÑÁÑD-Gáttér. Mít Cómpútérlógík káññ jédé áñdéré Árt vóñ Gáté úñd sómít jédér Cómpútér áús ÑÁÑD-Gáttérñ gébáút wérdéñ. Tátsächlích háttéñ díé Cómpútér dér Ápólló-Ráúmsóñdé díé Größé éíñés gróßéñ Schúhkártóñs úñd éñthíéltéñ étwá 14.000 ÑÁÑD-Gátés.]

[ÑÁÑD-Gátés síñd éíñfáché Lébéwéséñ. Íñ dér éíñfáchstéñ Fórm hát éíñ ÑÁÑD-Gáttér zwéí Éíñgäñgé úñd éíñéñ Áúsgáñg. Wéññ béídé Éíñgäñgé hóch síñd („óñ“ ódér lógísch 1), íst dér Áúsgáñg ñíédríg („óff“ ódér lógísch 0). Áñdéré Kómbíñátíóñéñ vóñ Éíñgäñgéñ (ñíédríg/ñíédríg, ñíédríg/hóch ódér hóch/ñíédríg) führéñ zú éíñér hóhéñ Áúsgáñgsléístúñg. Éíñfách. Ábér áús díésém éíñfáchéñ lógíschéñ Kóñstrúkt wérdéñ állé Cómpútér gébáút.]

[Dér grúñdlégéñdé Báústéíñ ódér díé „Vérárbéítúñgséíñhéít“ dés Géhírñs íst éíñ Ñéúróñ. Ñéúróñéñ síñd ñícht víél kómpléxér áls ÑÁÑD-Gátés. Síé kómmúñízíéréñ éléktróchémísch übér méhréré Éíñgäñgé (týpíschérwéísé Húñdérté) úñd éíñéñ Áúsgáñg. Díé Lógík íñ éíñém Ñéúróñ íst zwár kómpléxér áls díé éíñés ÑÁÑD-Gáttérs (íñ dér Régél éíñé áñálógé Schwélléñwértfúñktíóñ, ñícht éíñ Éíñ/Áús-Lógíkgáttér), ábér síé lässt sích léícht íñ Sóftwáré módéllíéréñ.]

[Éíñé Grúppé vóñ Ñéúróñéñ, díé mítéíñáñdér „vérkábélt“ síñd, íst éíñ ñéúróñálés Ñétz. Ñéúróñálé Ñétzé síñd zwár éíñé úñtérháltsámé Kúríósítät, ábér íhré wáhré Stärké éñtfáltét sích, wéññ Schíchtéñ vóñ Ñéúróñéñ mítéíñáñdér vérbúñdéñ wérdéñ, wóbéí jédés Ñéúróñ éíñ ódér méhréré áñdéré Ñéúróñéñ íñ gróßér Záhl spéíst. Dás íst Déép Léárñíñg. Óffízíéll wírd Déép Léárñíñg áls „éíñ ñéúróñálés Ñétzwérk mít méhr áls éíñér Schícht“ défíñíért.]

[Íñtéréssáñt íst, dáss Ñéúrál Ñéts éíñ Ñáchkómmé vóñ Pércéptróñs síñd, díé 1943 érfúñdéñ úñd 1958 érstmáls ímpléméñtíért wúrdéñ. Pércéptróñs háttéñ zwár grávíéréñdé Éíñschräñkúñgéñ, dóch dás Grúñdkóñzépt wár sólídé, úñd só éñtwíckéltéñ síé sích 1987 zú ñéúróñáléñ Ñétzéñ. Mít áñdéréñ Wórtéñ, wír háttéñ díé grúñdlégéñdéñ Báústéíñé úñd vérstáñdéñ díé grúñdlégéñdéñ Ídééñ, áúf déñéñ díé héútígé úñgláúblíché KÍ-Téchñólógíé básíért, séít übér füñfúñddréíßíg Jáhréñ, dóch díé Fórtschrítté béí dér KÍ wáréñ bís íñ díé létztéñ Jáhré ñúr schléppéñd.]

[Wás féhlté, wár Réchéñléístúñg. Dás méñschlíché Géhírñ hát úñgéfähr 100 Míllíárdéñ Ñéúróñéñ. Zwíschéñ díéséñ Ñéúróñéñ gíbt és úñgéfähr 100 Bíllíóñéñ Vérbíñdúñgéñ. Díé Léístúñg vóñ Cómpútérñ íst séít íhrér Éíñführúñg éxpóñéñtíéll géstíégéñ, ábér érst mít dér Éíñführúñg éxtrém léístúñgsfähígér Cómpútérgráfík-Cóprózéssóréñ mít jéwéíls Táúséñdéñ vóñ Prózéssórkérñéñ wár és möglích, ñéúróñálé Ñétzwérké mít éíñér ñéññéñswértéñ Áñzáhl vóñ Ñéúróñéñ áúfzúbáúéñ. Lásséñ Síé úñs éíñígé Záhléñ héráúswérféñ, úm dás Gáñzé íñs réchté Lícht zú rückéñ.]

[1986, áls ích áñfíñg, érñstháft mít dém Prógrámmíéréñ zú bégíññéñ, wár dér Cráý X-MP/48 dér léístúñgsstärksté Súpércómpútér dér Wélt. Díésé Máschíñé kóstété zú díésér Zéít étwá 20 Míó. ÚSD, ñách héútígém Stáñd étwá 55 Míó. ÚSD. És hátté étwá díé Größé éíñés bégéhbáréñ Kühlschráñks éíñés Réstáúráñts úñd vérbráúchté étwá 350 kW Stróm, úñgéfähr só víél wíé éíñ qúádrátíschér Häúsérblóck mít éíñgéscháltétér Klímááñlágé. Éíñ Ráspbérrý Pí Zéró kóstété, áls ér vór éíñígéñ Jáhréñ áúf déñ Márkt kám, 5 ÚSD úñd hátté úñgéfähr díé gléíché Léístúñg wíé éíñés díésér Sýstémé. Éíñ éíñzélñés íPhóñé ódér Hígh-Éñd-Áñdróíd-Háñdý, dás Síé íñ dér Tásché hérúmtrágéñ úñd íñ déñ Müll wérféñ, wéññ Síé déñ Bíldschírm kápútt máchéñ, íst úñgéfähr só léístúñgsstárk wíé állé Súpércómpútér dér Wélt ím Jáhr 1986 zúsámméñ. Éíñ Bésúch íñ Íhrém örtlíchéñ gróßéñ Káúfháús köññté Íhñéñ éíñé Máschíñé éíñbríñgéñ, díé éíñ páár húñdért íPhóñés éñtsprícht.]

[Zwár wúrdéñ áúf dém Gébíét dér KÍ áúf dém Gébíét dér Íñfórmátík éñórmé Fórtschrítté érzíélt, dóch íñ Wírklíchkéít íst és dér érstáúñlíché Áñstíég dér Cómpútérléístúñg úñd dér Fähígkéít, éíñé ímmér größéré Áñzáhl vóñ Ñéúróñéñ zú símúlíéréñ, dér zú déñ bémérkéñswértéñ Fähígkéítéñ dér héútígéñ KÍ-Lösúñgéñ géführt hát.]

[Lösúñ~géñ, d~íé áú~f Déé~p Léá~rñíñ~g bás~íéré~ñ]

[Ábgéséhéñ vóñ ML básíéréñ fást állé áñdéréñ áktúélléñ KÍ-Téchñólógíéñ áúf Déép Léárñíñg. Géñérátívé KÍ íst díé bréíté Klássífízíérúñg vóñ Sýstéméñ, díé héúté íñ dér KÍ déñ „Wów“ -Fáktór érzéúgéñ. Géñérátívé KÍ íst díé Fähígkéít, ñéúé Érgébñíssé zú sýñthétísíéréñ, óft ím Stíl áñdérér Éíñgábédátéñ. Díés káññ hörbár (Stímméñ, Géräúsché ódér Músík), vísúéll (Bíldér, Fílmé, Zéíchñúñgéñ) ódér Téxt (z. B. Wörtér, Sätzé, Ábsätzé, Gédíchté ódér Líédtéxté) séíñ. Díésé Áúsgábé káññ völlíg órígíñéll séíñ ódér ím Stíl éíñés béstímmtéñ Küñstlérs gémácht séíñ (Íhré bévórzúgté Súchmáschíñé sóllté íñ dér Lágé séíñ, Béíspíélé für díé Stímmé vóñ Élvís áñzúzéígéñ, dér Sír Míx-á-Lót's Bábý's Gót Báck síñgt, ódér éíñ Gémäldé éíñés Córgís ím Stíl vóñ Vérméér).]

[Gróßé Spráchmódéllé síñd géñérátívé KÍ-Sýstémé, díé sích áúf díé méñschlíché Spráché spézíálísíért hábéñ. Sóférñ Síé ñícht úñtér éíñém éxtrém gróßéñ Félséñ lébéñ, hábéñ Síé wáhrschéíñlích vóñ ChátGPT géhört. ChátGPT íst éíñé Wébóbérfläché, díé áúf dém ÁútóÁÍ-Pródúkt GPT áúfbáút. ChátGPT íst éíñ bémérkéñswértés Sýstém, dás áúf dér Grúñdlágé vóñ Éíñgábéáúffórdérúñgéñ úñd Frágéñ éíñés Béñútzérs Érgébñíssé líéfért, díé vóñ rätsélháft bís érstáúñlích réíchéñ. ChátGPT mácht gérñé díé Máthé-Háúsáúfgábéñ Íhrés Kíñdés (ódér schréíbt séíñéñ Búchbérícht), schréíbt Íhñéñ éíñé Géschíchté, áñálýsíért éíñé Sóftwáré ódér hílft Íhñéñ béím Schréíbéñ vóñ Códé íñ Pýthóñ. Díé Áúsgábé vóñ ChátGPT káññ léícht áls íñtéllígéñt áñgéséhéñ wérdéñ (ób díésé Áúsgábé jédóch wírklích Íñtéllígéñz dárstéllt ódér ñícht, würdé déñ Ráhméñ díésés Ártíkéls spréñgéñ). Síchérlích íst dás Érgébñís ñáhé géñúg áñ dér Íñtéllígéñz, úm zú zéígéñ, wóhíñ sích díé Téchñólógíé íñ déñ ñächstéñ füñf Jáhréñ éñtwíckélñ köññté.]

[Déép~ Léár~ñíñg~ ím Sí~chér~héít~sbér~éích~]

[Bíshér wúrdéñ KÍ-Lösúñgéñ, díé áúf ñéúróñáléñ Ñétzwérkéñ básíéréñ, káúm íñ Síchérhéítspródúkté íñtégríért. És íst síchérlích ñícht Ñúll, ábér és gíbt ímmér ñóch éíñígé Géschwíñdígkéítsbégréñzúñgéñ, díé és zú übérwíñdéñ gílt, bévór sích éíñ Áñbíétér zúr Íñtégrátíóñ díésér Téchñólógíé vérpflíchtét.]

[Wéññ ích mír béím Bégríff „Mótívátíóñ“ éíñ páár Fréíhéítéñ ñéhméñ dárf, béstéht díé érsté Géfáhr dér áktúélléñ Géñérátíóñ vóñ Lárgé Láñgúágé Módéls dáríñ, dáss íhré „Mótívátíóñ“ dáríñ béstéht, Érgébñíssé zú pródúzíéréñ, díé déñ Béñútzér zúfríédéñ stélléñ. Dás klíñgt zíémlích gút, bís Síé érkéññéñ, dáss éíñé Áúsgábé, díé déñ Béñútzér zúfríédéñ stéllt, ñícht úñbédíñgt éíñé kórrékté Áúsgábé íst. Éíñ LLM íst völlíg zúfríédéñ dámít, fálsch zú líégéñ, sóláñgé dér Béñútzér zúfríédéñ íst. Tátsächlích wäré és ñícht éíñmál kórrékt zú ságéñ, dáss és für éíñ LLM zwéítráñgíg íst, ríchtíg zú séíñ. Wéññ díé Érgébñíssé éíñés LLM zúfällíg kórrékt síñd, íst dás éhér éíñ glücklíchér Zúfáll úñd géht déñ LLM ñícht wírklích áñ. Dás íst zwár íñ Órdñúñg, wéññ máñ LLM-géstützté Lýrík schréíbt, ábér és káññ próblémátísch séíñ, wéññ máñ ím Béréích dér Síchérhéítspólítík ássístíért.]

[Zwéítéñs köññéñ LLMs sózúságéñ ímmér ñóch „áús dém Rúdér láúféñ“. LLMs wérdéñ ñótgédrúñgéñ mít éíñém wéítáús bréítéréñ Wísséñs- úñd Dátéñspéktrúm géschúlt, áls és für déñ Éíñsátz, für déñ síé éíñgésétzt wérdéñ, úñbédíñgt érfórdérlích íst. Íñ dér Tát íst és máñchmál síññvóll, díé Ñútzúñg éíñés LLM áúf díé gléíché Wéísé wíé díé Éíñstéllúñg éíñés Mítárbéítérs íñ Bétrácht zú zíéhéñ. Éíñ Mítárbéítér, dér für díé Áúfgábé éíñgéstéllt wúrdé, díé Síé érlédígéñ müsséñ, vérfügt síchérlích übér Lébéñsérfáhrúñg áúßérhálb díésér Áúfgábé. Wíé éíñ írréñdér Mítárbéítér köññéñ áktúéllé LLM-Ímpléméñtíérúñgéñ áúßérhálb síchérér Gésprächsthéméñ dúrchgéführt wérdéñ.]

[LLMs síñd éíñé éxtrém ñéúé Téchñólógíé, úñd áñ díéséñ Théméñ árbéítéñ víélé séhr klúgé Léúté. Síé wérdéñ zwéíféllós ím ñächstéñ Jáhr ódér só gélöst séíñ. Sóbáld díés dér Fáll íst, köññéñ Síé mít éíñér Víélzáhl ñéúér Pródúktfúñktíóñéñ réchñéñ, dárúñtér Béñútzéróbérflächéñ íñ ñátürlíchér Spráché, áútómátísché Príórísíérúñg vóñ Próbléméñ, Qúérvérwéísé áúf zúvór gélösté Próblémé úñd Vórschlägé zúr Próblémlösúñg. Íñ zwölf bís áchtzéhñ Móñátéñ wäré ích übérráscht, wéññ és kéíñ Pródúkt áúf dém Márkt gäbé, dás Íhñéñ díé fólgéñdé É-Máíl séñdéñ köññté:]

[Líébér Ñútzér. Áúf déñ fólgéñdéñ víér Cómpútérñ íñ Íhrém Réchéñzéñtrúm íñ Dállás wúrdé héúté Mórgéñ úm 04:53:07 Úhr áñómálér Vérkéhr mít Mérkmáléñ féstgéstéllt, díé mít dém ñéú véröfféñtlíchtéñ CVÉ-20240101 übéréíñstímméñ: [...] Áúf álléñ víér Cómpútérñ féhlté dér Hérstéllér-Pátch XXX, úñd áúf zwéí féhlté áúch dér Pátch ÝÝÝ, díé béídé CVÉ-20240101 ábschwächéñ. Dá és sích úm rédúñdáñté Dátéñbáñksérvér háñdélté úñd áúsréíchéñd Kápázítät für éíñéñ Fáílóvér zúr Vérfügúñg stáñd, wúrdéñ díésé Máschíñéñ vórübérgéhéñd vóm Ñétzwérk gétréññt. < tó áútómátícállý ré-ímágé, pátch, áñd réstóré thésé sýstéms, ór clíck >Bítté klíckéñ Síé >híér< für wéítéré Íñfórmátíóñéñ úñd áñdéré Óptíóñéñ.]

[Jédés Stück dávóñ gíbt és béréíts héúté, zúmíñdést íñ dér Fórschúñgsphásé. LLMs köññéñ déñ éñglíschéñ Téxt vóñ CVÉs (Cómmóñ Vúlñérábílítíés áñd Éxpósúrés) áñálýsíéréñ. Síé síñd íñ dér Lágé, díé Dátéñ íñ díésém CVÉ mít dém réáléñ Ñétzwérkvérkéhr zú vérgléíchéñ. Síé síñd íñ dér Lágé, dás Ñétzwérkvólúméñ úñd díé Ñétzwérkkápázítät zú áñálýsíéréñ. Síé síñd íñ dér Lágé, díé íñstállíérté (úñd féhléñdé) Sóftwáré úñd Kóñfígúrátíóñ éíñés Sýstéms zú áñálýsíéréñ. Úñd síé síñd íñ dér Lágé, Áñsíblé-Skrípté zú géñéríéréñ, úm déñ Wíédéráúfbáú vóñ Sýstéméñ úñd díé Wíédérhérstéllúñg vóñ Kóñfígúrátíóñéñ úñd Dátéñ zú áútómátísíéréñ. És géht ñúr dárúm, díé Téílé zúsámméñzúsétzéñ.]

[Zúm Á~bsch~lúss~]

[Íñ dér Wélt dér sózíáléñ Médíéñ úñd Ñáchríchtéñ béóbáchtéñ wír, wíé sích díé Géschíchté éñtwíckélt, dá Spráché (úñd dámít Kómmúñíkátíóñ) béwússt wéñígér präzísé gémácht wírd. Wír béóbáchtéñ, wíé díé Léhréñ vóñ Bérñáýs úñd Órwéll íñ dér réáléñ Wélt úmgésétzt wérdéñ. Íñ dér Wélt dér Téchñólógíé stéhéñ wír jédóch ñóch ñícht vór díéséñ Héráúsfórdérúñgéñ. És stéht úñs ímmér ñóch fréí, präzísé úñd präzísé zú spréchéñ. Dás ríchtígé Vókábúlár zú hábéñ, íst éíñ wíchtígér Téíl dávóñ.]