[5 rázó~ñés p~ór lá~s qúé~ á sú é~qúíp~ó dé f~íréw~áll l~é éñc~áñtá~rá lá m~ícró~ségm~éñtá~cíóñ]

[Ñúñcá ólvídáré úñ íñcídéñté qúé ócúrríó ál príñcípíó dé ñúéstró hístóríál dé clíéñtés. Ácábábámós dé cómplétár lá cápácítácíóñ cóñ úñ gráñ clíéñté córtáfúégós éqúípós dé árqúítéctúrá é ímpléméñtácíóñ. Úñó dé lós príñcípálés ádmíñístrádórés dé fíréwáll léváñtó lá máñó ý díjó: “Éñtóñcés, sí éñtíéñdó éstó córréctáméñté, ñúñcá téñdré qúé vólvér á éscríbír úñá réglá dé fíréwáll”. Sóñréí ý díjé: “Ásí és”.]

[Séís~ mésé~s dés~púés, é~stábá~mós p~árád~ós jú~ñtós~ éñ él~ élév~ádór~, ý cóñ~ éñtú~síás~mó mé~ díjó~ ló mú~chó q~úé lé~ éñcá~ñtáb~á lá m~ícró~ségm~éñtá~cíóñ. L~é pré~gúñt~é pór q~úé, ý él r~éspó~ñdíó: “T~éñíá r~ázóñ. Ý~á ñó é~scrí~bó ÁC~L ý ñú~éstr~á pól~ítícá~ és mú~chó m~ás ést~ríct~á”.]

[Ésé f~úé úñ~ gráñ~ mómé~ñtó, p~éró é~l sím~plé h~échó~ és qú~é lá m~ícró~ségm~éñtá~cíóñ é~s géñ~íál p~árá l~ós éq~úípó~s dé ó~pérá~cíóñ~és dé~ fíré~wáll~. Áqúí h~áý cí~ñcó r~ázóñ~és pr~íñcí~pálé~s pór~ lás q~úé.]

1. [Ñó más ÁCL máñúálés. Cóñcéptúálméñté, éscríbír réglás dé fíréwáll és “fácíl”: símpléméñté éscríbá lás réglás párá ló qúé déséá qúé sé pérmítá ý tódó ló démás sérá déñégádó. És cíértó á úñ áltó ñívél dé ábstráccíóñ, péró cércá dé lá óbrá, és úñá sóbrésímplífícácíóñ sígñífícátívá. Éñ úñ fíréwáll trádícíóñál, cádá déséó dé pólítícá débé trádúcírsé dé lá fórmá éñ qúé lós própíétáríós dé áplícácíóñés hábláñ sóbré sús sístémás ál léñgúájé dé díréccíóñés ÍP, súbrédés ý zóñás. Cóñ lá mícróségméñtácíóñ, él púñtó dé áplícácíóñ sé trásládá á lá própíá íñstáñcíá dé lá áplícácíóñ, ló qúé sígñífícá qúé lá ségméñtácíóñ ñó dépéñdé dé ñíñgúñá cóñstrúccíóñ dé réd párá lá áplícácíóñ. Cúáñdó sé cómbíñá cóñ úñ pódérósó Mótór dé cómpútácíóñ dé pólítícás, él ádmíñístrádór púédé éscríbír pólítícás éñ léñgúájé séñcílló, “Él sérvídór wéb háblá cóñ él sérvídór dé áplícácíóñés; qúé á sú véz háblá cóñ lá básé dé dátós. Lós sérvídórés wéb ñúñcá hábláñ éñtré sí ñí díréctáméñté cóñ lá básé dé dátós”. Úñá pólítícá símplé púédé cóñvértírsé éñ úñá básé dé réglás éxígíblé síñ ñécésídád húmáñá dé sábér úñá díréccíóñ ÍP, súbréd ó zóñá. Lá mícróségméñtácíóñ líbérá á lós ádmíñístrádórés dé fíréwáll dé éscríbír ÁCL.
   ]
2. [Óbtéñgá úñ módéló dé pólítícás éscáláblé. Sí bíéñ lós fíréwálls sáléñ dé fábrícá cóñ úñá déñégácíóñ prédétérmíñádá éñ lá párté íñféríór dé lá táblá dé réglás, rápídáméñté crécéñ hástá téñér úñá cómbíñácíóñ cómpléjá dé déclárácíóñés dé pérmísó ý déñégár. Éstós mézcláróñ déñýlíst ý állówlíst lás pólítícás éscáláñ mál débídó á qúé lá héréñcíá és límítádá. Síémpré qúé lás réglás séáñ míxtás, pérmítír ý déñégár déclárácíóñés, órdéñár réglás ímpórtá ý ésó límítá lá héréñcíá, ¿qúé órdéñ débé óbsérvár úñá pólítícá cómbíñádá¿ Lá mícróségméñtácíóñ fúñcíóñá éñ úñ éstádó púró Céró Cóñfíáñzá módéló. Dádó qúé sóló háý déclárácíóñés dé pérmísós, lá héréñcíá dé pólítícás és fácíl; tódó ló qúé púédé súcédér és qúé álgó ésté pérmítídó más dé úñá véz. Éstó fácílítá lá éspécífícácíóñ dé pólítícás éñ cúálqúíér ñívél árbítráríó dé ábstráccíóñ. Úñ sérvídór éñ pártícúlár pódríá hérédár lá pólítícá táñtó dé úñá pólítícá dél céñtró dé dátós cómó dé úñá pólítícá párá él éñtórñó dé pródúccíóñ ý lás básés dé dátós éñ géñérál. Cúáñdó gráñdés fráñjás dé lá pólítícá sé órígíñáñ á pártír dé pláñtíllás, él trábájó dé rédáctár pólítícás símplífícá ý éscálá múchó méjór.
   ]
3. [Sépá qúé lá pólítícá és córréctá. Désárróllár úñá pólítícá dé fíréwáll ñó és fácíl. Tódó él tráfícó dé áplícácíóñés débé cáráctérízársé hástá él púértó ý él prótócóló. Éstá íñfórmácíóñ á méñúdó sé éñcúéñtrá fúérá dé lás máñós dé lós éqúípós dé íñfráéstrúctúrá ý ségúrídád. Péór áúñ, íñclúsó él éqúípó dé áplícácíóñés á méñúdó ñó sé dá cúéñtá, ýá qúé lá áplícácíóñ púédé hábér sídó íñstáládá pór úñ próvéédór ó cóñtrátístá qúé ýá ñó éstá íñvólúcrádó. Lá mícróségméñtácíóñ própórcíóñá úñá rícá mápá dé dépéñdéñcíá dé áplícácíóñés qúé tódó él éqúípó púédá éñtéñdér. Dádó qúé él mápá sóló múéstrá dátós dé áplícácíóñés ý ñó díspósítívós dé réd, lós éqúípós dé áplícácíóñés ý DévÓps púédéñ cómpréñdér fácílméñté lós flújós qúé géñérá sú áplícácíóñ ý ló qúé sé ñécésítá prótégér. Lá mícróségméñtácíóñ fácílítá él lógró dé úñ cóñséñsó sóbré lá prótéccíóñ dé áplícácíóñés crítícás ý própórcíóñá íñfórmácíóñ précísá ál éqúípó dé pólítícás.
   ]
4. [Sépá qúé lá pólízá és ségúrá. ¿Cómó sé prúébá úñá réglá dé fíréwáll¿ Tú ñó. Lós fíréwálls ñó fúñcíóñáñ dé ésá máñérá — ñósótrós técléámós lás réglás ý sí háý álgúñ próblémá, súéñá él téléfóñó. Éñ 2021, ésó ýá ñó és ló súfícíéñtéméñté búéñó. Cóñ úñá áplícácíóñ cómplétáméñté ñúévá, háý cíértó éspácíó párá ír ý vólvér cóñ él éqúípó dé áplícácíóñés párá qúé éñtré éñ pródúccíóñ. Péró cóñ lás áplícácíóñés éxístéñtés, cúálqúíér érrór éñ lá pólítícá dé ségméñtácíóñ próvócá úñá íñtérrúpcíóñ. Lá mícróségméñtácíóñ ófrécé úñá méjór máñérá. Lás pólítícás sé múévéñ á trávés dé úñ cícló dé vídá qúé íñclúýé sólúcíóñés díscrétás créár, próbár ý hácér cúmplír étápás. Dé éstá máñérá, tódós, désdé él própíétáríó dé lá ápp hástá lós éqúípós dé ségúrídád é íñfráéstrúctúrá, púédéñ válídár qúé lá pólítícá séá “tál cómó éstá díséñádá” ý qúé lá pólítícá cúbrá tódás lás cómúñícácíóñés ñécésáríás. Él símplé mápá dé dépéñdéñcíá dé áplícácíóñés hácé qúé séá fácíl sábér qúé lá pólítícá és ségúrá ý púédé sér áplícádá á lá áplícácíóñ.
   ]
5. [Óbtéñgá áýúdá dé lós própíétáríós dé áplícácíóñés. Éñ cádá órgáñízácíóñ háý múchá más géñté éñ él éqúípó dé áplícácíóñés qúé éñ él éqúípó dé ségúrídád. Ý sí cóñsídérárámós él ñúméró dé áplícácíóñés vs. él ñúméró dé áútórés dé pólítícás dé ségméñtácíóñ, él cóñtrásté séríá áúñ máýór. Dádá éstá díspárídád, síémpré és úñ désáfíó trátár dé áýúdár á cádá éqúípó á éñtéñdér ló qúé ñécésítá él éqúípó dé fíréwáll ý óbtéñérló dé máñérá ópórtúñá. Lá mícróségméñtácíóñ própórcíóñá vísúálízácíóñés ý flújó dé trábájó díséñádós párá própíétáríós dé áplícácíóñés párá sér párté dél prócésó. Cúáñdó él éqúípó dé áplícácíóñés éstá íñvólúcrádó éñ él próýéctó dé mícróségméñtácíóñ, és múchó más fácíl párá éllós ápóýár lós óbjétívós dé lós éqúípós dé ségúrídád é íñfráéstrúctúrá párá lá áplícácíóñ. Cóñstrúýé cóñfíáñzá ý élímíñá él júégó dé cúlpá cúáñdó tódós púédéñ vér cómó fúñcíóñá lá áplícácíóñ ý lá íñtéráccíóñ dé lá pólítícá dé ségméñtácíóñ cóñ ésós flújós. Lós própíétáríós dé áplícácíóñés púédéñ válídár fácílméñté táñtó lós flújós cómó lá párté dé áplícácíóñ dé lá pólítícá, ácéléráñdó él áváñcé hácíá lá áplícácíóñ.]

[Lá mícróségméñtácíóñ és éxcéléñté párá lós ádmíñístrádórés dé fíréwáll. Réglás dé fíréwáll máñúál dé Éxcháñgé párá úñá pólítícá dé léñgúájé ñátúrál símplé qúé ñó réqúíéré ñíñgúñ cóñócímíéñtó dé réd. Óbtéñgá úñ vérdádéró módéló dé pólítícás dé cóñfíáñzá céró qúé sé éscálé fácílméñté cóñ lá héréñcíá cómplétá. Tódás lás pólítícás dé ségméñtácíóñ débéñ sér córréctás ý cómplétás. Lá mícróségméñtácíóñ hácé qúé ésté séá úñ prócésó gráfícó símplé éñ él qúé lós própíétáríós dé lás áplícácíóñés púédéñ éstár íñvólúcrádós. Cóñ éllós dé sú ládó, él próýéctó dé ségméñtácíóñ sé vúélvé más rápídó, más fácíl ý más ágrádáblé. Lá mícróségméñtácíóñ és él úpgrádé qúé lós ádmíñístrádórés dél fíréwáll éstábáñ éspéráñdó.]