[Pór q~úé á Í~Á tém~ úm pr~óblé~má dé~ cómú~ñícá~çãó]

[Á líñgúágém é úmá férráméñtá cújó própósító é éxtrémáméñté símplés: tráñsférír ó péñsáméñtó óú ídéíá dá míñhá cábéçá párá á súá, dá fórmá máís cómplétá é précísá póssívél. Cómó á máíóríá dás férráméñtás, á férráméñtá dá líñgúágém pódé sér úsádá pór díféréñtés úsúáríós dé dívérsás máñéírás.]

[Ó dóm~íñíó d~ó ídí~ómá ñ~ãó é gár~áñtí~á dé s~úcés~só. Ñó~vás t~écñó~lógí~ás sí~gñíf~ícám~ ñóvó~ vócá~búlár~íó. É ú~m ñóv~ó vóc~ábúl~áríó s~ígñí~fícá~ úm ús~ó méñ~ós có~ñsís~téñt~é dés~sé vó~cábú~láríó~. É ñád~á é máí~s ñóv~ó óú m~áíór~ ñó mé~rcád~ó dó q~úé á t~écñó~lógí~á rél~ácíó~ñádá~ à ÍÁ.]

[É túdó~ úmá q~úést~ãó dé c~óñté~xtó]

[Á líñgúágém só fúñcíóñá qúáñdó ós dóís ládós dé úmá cóñvérsá cóñcórdám cóm ó cóñtéxtó é ás défíñíçõés. Dító dé fórmá máís cólóqúíál, á líñgúágém fúñcíóñá mélhór cóm ós dóís ládós “ñá mésmá págíñá”. Ñó múñdó técñícó, ó éxémpló clássícó dé fálhá dé cómúñícáçãó déssé típó é éñtré Éñgéñháríá é Márkétíñg. É tãó cómúm, ñá vérdádé, qúé é á prémíssá fúñdáméñtál dó húmór ñó déséñhó áñímádó Dílbért.]

[Ñá vérdádé, ó próblémá é bém símplés: ó óbjétívó dé úm éñgéñhéíró é cómúñícár úmá ídéíá cóm précísãó. Émbórá ó márkétíñg támbém sé réfírá à cómúñícáçãó, á précísãó é dé ímpórtâñcíá sécúñdáríá. Ó óbjétívó príñcípál é íñflúéñcíár. Sé úmá pálávrá méñós précísá óbtívér úmá réspóstá mélhór dó prófíssíóñál dé márkétíñg, á pálávrá méñós précísá sérá úsádá. Ñátúrálméñté, íssó résúltá ém úmá déscóñéxãó (óú séjá, fálhá dé cómúñícáçãó) qúáñdó úm éñgéñhéíró téñtá ápréñdér cóm mátéríáís dé márkétíñg.]

[Óútrá fóñté cómúm dé fálhá dé cómúñícáçãó sãó dóís grúpós cóm défíñíçõés díféréñtés dá mésmá pálávrá. Ém álgúñs cásós, ámbós éstãó áté córrétós, émbórá íñcómpátívéís. Úm éxémpló pérféító díssó é á pálávrá “téóríá”. Párá úm cíéñtístá, éñgéñhéíró óú mátémátícó, á pálávrá “téóríá” tém úmá défíñíçãó múító précísá qúé é bém díféréñté dá dé úmá péssóá ñãó técñícá. Wíllíám Bríggs é úm cíéñtístá cóm PhD ém Éstátístícá Mátémátícá qúé óférécéú á ségúíñté vísãó sóbré ó ássúñtó ém 2012:]

[“Á própósító, é úmá írrítáçãó míñhá chámár qúálqúér módéló íñtéléctúál dé álgó dé 'téóríá'. Ñá cíêñcíá, úm módéló é úmá déscríçãó éxplícátívá é prédítívá dé álgúm sístémá óú prócéssó. Úmá hípótésé é úm módéló qúé, ém príñcípíó, pódé sér fálsífícádó, óú séjá, á évídêñcíá qúé réfútáríá ó módéló pódé sér déclárádá dé fórmá íñéqúívócá. Úmá téóríá é úmá hípótésé qúé, áté ágórá, sóbrévívéú á tódás ás téñtátívás dé próvár qúé éstá érrádá.”]

[Á fúsãó dás défíñíçõés dé “téóríá” é “hípótésé” ñás méñtés dós ñãó cíéñtístás tórñá á cómúñícáçãó éñtré cíéñtístás é ñãó cíéñtístás úm próblémá dífícíl dé résólvér. Ém óútrás pálávrás, é dífícíl tráñsférír ós péñsáméñtós óú ídéíás dé úm cíéñtístá párá á cábéçá dé úm ñãó cíéñtístá dé fórmá cómplétá é précísá. Ém úm séñtídó máís gérál, é úm bóm éxémpló dé grúpós dístíñtós qúé têm dífícúldádé ém sé cómúñícár úñs cóm ós óútrós.]

[Cómó~ pódé~mós c~órrí~gír í~ssó¿~]

[Cómó cóñsúmídór dé técñólógíá, úmá cómúñícáçãó “crúzádá” cómó éssá é úm désáfíó díáríó, séjá éñtré vócê é úm fórñécédór óú éñtré vócê é óútrós grúpós dá súá órgáñízáçãó. Cóñfórmé áfírmádó ñó íñícíó, ás técñólógíás rélácíóñádás à ÍÁ sãó ñóvás ñó mércádó é, pórtáñtó, úmá fóñté dé múítás ímprécísõés é fálhás dé cómúñícáçãó.]

[Párá córrígír íssó, príméíró, vócê précísá dé úmá fóñté dé dádós éxátós é précísós. Súá éqúípé dé véñdás, úm géréñté dé cóñtás é úm éñgéñhéíró dé véñdás têm ó trábálhó dé íñflúéñcíár vócê á cómprár úm pródútó. Élés sãó éñsíñádós á sé cómúñícár ém térmós dé márkétíñg. Ó qúé vócê tém á séú fávór é qúé á máíóríá dós éñgéñhéírós dé véñdás, álém dé úm ñúméró súrprééñdéñté dé géréñtés dé cóñtás, víérám dé úmá fórmáçãó ém éñgéñháríá. Ñãó é dífícíl cólócá-lós ñó “módó géék”, óñdé élés ábáñdóñám ó vócábúláríó dé márkétíñg é múdám párá á líñgúágém dé éñgéñháríá. Ñéssé póñtó, é ímpórtáñté cóñhécér ás défíñíçõés dós térmós dé éñgéñháríá qúé élés úsárãó.]

[Á ÍÁ éxísté cómó úm cámpó dá Cíêñcíá dá Cómpútáçãó désdé méádós dá décádá dé 1950. Cómó tál, ó vócábúláríó éstá éstábélécídó ñó múñdó técñícó. Más túdó íssó é ñóvídádé párá ó cóñsúmídór ñós últímós áñós, éñtãó ás défíñíçõés dás pálávrás úsádás ñá mídíá vóltádá párá ó cóñsúmídór sãó úm póúcó “cóñfúsás”. Sém dúvídá, vócê já sé dépáróú cóm térmós cómó “Íñtélígêñcíá Ártífícíál”, “Ápréñdízádó dé Máqúíñá”, “Módélós dé Líñgúágém Ámplá”, “GPT”, “Íñtélígêñcíá Ártífícíál”, “Ápréñdízádó Prófúñdó”, “Rédés Ñéúráís” é “ChátGPT”. Vámós éñtéñdér íssó.]

[Dúás~ cáté~górí~ás bás~ícás~ dé ÍÁ~]

[Ássím cómó ó térmó “físícá”, á ÍÁ óú Íñtélígêñcíá Ártífícíál ñãó é réálméñté úmá “cóísá” ém sí mésmá. Péló cóñtráríó, é úm gúárdá-chúvá sób ó qúál éxístém múítós óútrós cámpós. Déscóñtáñdó ós príméírós cámíñhós dé pésqúísá sób á égídé dá ÍÁ, éxístém dóís típós básícós dé ÍÁ átúálméñté: ÍÁ báséádá ém éstátístícás é ÍÁ báséádá ém rédés ñéúráís.]

[Ápré~ñdíz~ágém~ áútó~mátíc~á]

[Á ÍÁ báséádá ém éstátístícás é máís cóñhécídá cómó ML óú ápréñdízádó dé máqúíñá. Fúñdáméñtálméñté, ó ML cóñsísté ém críár úm módéló cómpóstó pór úmá óú máís éqúáçõés párá déscrévér úmá sólúçãó é, ém ségúídá, “tréíñár” éssé módéló úsáñdó réfórçó pósítívó é ñégátívó, fórñécéñdó áós módélós réspóstás cértás é érrádás. Éssé tréíñáméñtó é ésséñcíálméñté úmá búscá ássístídá pór cómpútádór pór cóéfícíéñtés párá cádá váríávél ém cádá éqúáçãó, qúé, qúáñdó ñóvós válórés sãó íñsérídós ñás váríávéís, résúltá ñás réspóstás déséjádás.]

[Sé íssó párécé múító símplés párá sér cóñsídérádó íñtélígêñcíá, vócê ñãó éstá sózíñhó ñéssá ópíñíãó. É cómúm qúé ó ML séjá cóñsídérádó úmá cíêñcíá “méñór” sób á égídé dá ÍÁ. Émbórá ó státús dé ML cómó “íñtélígêñcíá” séjá díscútívél, séú pódér cómó férráméñtá ñãó é. Ó ML sé déstácá ém múítás táréfás dífícéís.]

[Émbórá ó ML póssá sér úsádó párá múítás cóísás, sé éú tívéssé qúé éscólhér úm úñícó cásó dé úsó qúé défíñá súá útílídádé, éscólhéríá “ágrúpáméñtó”. Ó ML é éxcépcíóñálméñté pódérósó párá éñcóñtrár cóísás qúé “sé párécém” úmás cóm ás óútrás. Íssó pódé sér éñcóñtrár tódás ás fótós dó séú cáchórró ñó séú téléfóñé. Óú éñcóñtrár ós róstós dás péssóás ém úmá fótógráfíá párá úsár cómó póñtó ñó qúál fócár á léñté. Cómó éstámós fáláñdó dé ségúráñçá, pódé sér útíl éñcóñtrár grúpós dé sérvídórés ém súá rédé cóm pádrõés dé tráfégó sémélháñtés é, ém ségúídá, ñótífícá-ló qúáñdó ó tráfégó dé úm déssés sérvídórés fícár répéñtíñáméñté méñós párécídó cóm ó dé áñtés (óú séjá, úm désvíó dá líñhá dé básé), pótéñcíálméñté íñdícáñdó úmá víóláçãó.]

[Há déz~éñás~ dé óú~trós~ úsós~ póss~ívéís~, íñcl~úíñd~ó éñc~óñtr~ár tó~dós ó~s séú~s sér~vídó~rés Ñ~TP, tó~dós ó~s séú~s báñ~cós d~é dád~ós Ré~dís ó~ú tód~ás ás~ máqúí~ñás é~m súá~ rédé~ éxéc~útáñ~dó vé~rsõés~ áñtí~gás é~ sém p~átch~és dó~ Wíñd~óws.]

[Sé vócê lér qúé úm pródútó úsá ÍÁ, é próvávél qúé á técñólógíá éspécífícá ém úsó séjá ML. Ém cómpáráçãó cóm óútrás técñólógíás dé ÍÁ, ó ML é á máís prévísívél, mélhór cómprééñdídá é máís fácíl dé ímpléméñtár. Élé támbém résólvé múító bém múítós próblémás cómúñs áó éspáçó dé ségúráñçá. Támbém é ímpórtáñté óbsérvár qúé, émbórá ó tréíñáméñtó dé úm módéló dé ML (á párté qúé ó fórñécédór fáz) éxíjá ámplós récúrsós dé cómpútáçãó, ó úsó dé úm módéló dé ML (á párté qúé vócê fáz dépóís dé cómprár ó pródútó) dépóís dé tréíñádó ñãó éxígé máís pódér dé cómpútáçãó dó qúé qúálqúér óútró áplícátívó.]

[Ápré~ñdíz~ádó p~rófú~ñdó]

[Qúáñ~dó úm~á pés~sóá c~ómúm~ óúvé~ ó tér~mó “ÍÁ~”, ás só~lúçõés~ básé~ádás~ ñó Dé~ép Lé~árñí~ñg pr~óváv~élmé~ñté s~ãó ó qú~é élá~s têm é~m méñ~té. Áñ~tés d~é déf~íñír~mós ó~ ápré~ñdíz~ádó p~rófú~ñdó, ñ~ó éñt~áñtó~, prím~éíró~ préc~ísám~ós fá~lár s~óbré~ rédé~s ñéú~ráís~.]

[Ó cómpóñéñté fúñdáméñtál dé úm cómpútádór é á pórtá ÑÁÑD. Cóm á lógícá cómpútácíóñál, qúálqúér óútró típó dé pórtá é, pórtáñtó, qúálqúér cómpútádór, pódé sér cóñstrúídó cóm pórtás ÑÁÑD. Ñá vérdádé, ós cómpútádórés dá éspáçóñávé Ápólló érám dó támáñhó dé úmá gráñdé cáíxá dé sápátós é cóñtíñhám cércá dé 14.000 pórtás ÑÁÑD.]

[Ós pórtõés ÑÁÑD sãó críátúrás símplés. Ñá fórmá máís símplés, úmá pórtá ÑÁÑD tém dúás éñtrádás é úmá sáídá. Qúáñdó ás dúás éñtrádás éstãó áltás (“lígádá” óú lógícá 1), á sáídá é báíxá (“déslígádá” óú lógícá 0). Óútrás cómbíñáçõés dé éñtrádás (báíxá/báíxá, báíxá/áltá óú áltá/báíxá) résúltám ém úmá sáídá áltá. Símplés. Más á pártír déssá cóñstrúçãó lógícá húmíldé, tódós ós cómpútádórés sãó cóñstrúídós.]

[Ó blócó dé cóñstrúçãó fúñdáméñtál óú “úñídádé dé prócéssáméñtó” dó cérébró é úm ñéúrôñíó. Ós ñéúrôñíós ñãó sãó múító máís cómpléxós dó qúé ás pórtás ÑÁÑD. Élés sé cómúñícám élétróqúímícáméñté pór méíó dé váríás éñtrádás (ñórmálméñté céñtéñás) é úmá sáídá. Émbórá á lógícá ém úm ñéúrôñíó séjá máís cómpléxá dó qúé úmá pórtá ÑÁÑD (ñórmálméñté úmá fúñçãó dé límíté áñálógícá, ém véz dé úmá pórtá lógícá lígá/déslígá), élá é fácílméñté módéládá ém sóftwáré.]

[Úm grúpó dé ñéúrôñíós “cóñéctádós” é úmá rédé ñéúrál. Émbórá ás rédés ñéúráís séjám úmá cúríósídádé dívértídá, séú vérdádéíró pódér é pércébídó qúáñdó cámádás dé ñéúrôñíós sãó cóñéctádás, óñdé cádá ñéúrôñíó álíméñtá úm óú máís óútrós ñéúrôñíós ém gráñdé ñúméró. Íssó é ápréñdízádó prófúñdó. Ófícíálméñté, ó ápréñdízádó prófúñdó é défíñídó cómó “úmá rédé ñéúrál cóñtéñdó máís dé úmá cámádá”.]

[Ó íñtéréssáñté é qúé ás rédés ñéúráís sãó déscéñdéñtés dós Pércéptróñs, qúé fórám íñvéñtádós ém 1943 é ímpléméñtádós pélá príméírá véz ém 1958. Émbórá ó Pércéptróñs tívéssé séríás límítáçõés, ó cóñcéító básícó érá ó sóm é évólúíú párá rédés ñéúráís ém 1987. Ém óútrás pálávrás, témós ós éléméñtós básícós é éñtéñdémós ás ídéíás fúñdáméñtáís ñás qúáís á íñcrívél técñólógíá dé ÍÁ dé hójé sé báséíá há máís dé tríñtá é cíñcó áñós, más ó prógréssó dá ÍÁ fóí glácíál áté ós últímós áñós.]

[Ó qúé fáltává érá pódér cómpútácíóñál. Ó cérébró húmáñó tém ápróxímádáméñté 100 bílhõés dé ñéúrôñíós. Éñtré éssés ñéúrôñíós, éxístém cércá dé 100 trílhõés dé cóñéxõés. Á pótêñcíá dó cómpútádór tém créscídó éxpóñéñcíálméñté désdé séú íñícíó, más sóméñté cóm ó récéñté ádvéñtó dé cóprócéssádórés dé cómpútáçãó gráfícá éxtrémáméñté pódérósós, cóm mílhárés dé ñúcléós dé prócéssádór, fóí póssívél cóñstrúír rédés ñéúráís cóm úm ñúméró sígñífícátívó dé ñéúrôñíós. Vámós cólócár álgúñs ñúmérós párá cólócár íssó ém pérspéctívá.]

[Ém 1986, qúáñdó cómécéí á lévár á séríó á prógrámáçãó, ó súpércómpútádór máís pódérósó dó múñdó érá ó Cráý X-MP/48. Éstá máqúíñá cústává cércá dé $20 mílhõés dé dólárés ñá épócá, óú cércá dé 55 mílhõés dé dólárés ém díñhéíró dé hójé. Érá dó támáñhó dá géládéírá wálk-íñ dé úm réstáúráñté é úsává cércá dé 350 kw dé élétrícídádé, qúásé ó mésmó qúé úm qúártéírãó qúádrádó dé cásás cóm ó ár cóñdícíóñádó lígádó. Úm Ráspbérrý Pí Zéró, qúáñdó láñçádó há álgúñs áñós, cústává 5 dólárés é tíñhá ápróxímádáméñté ó mésmó désémpéñhó dé úm déssés sístémás. Úm úñícó íPhóñé óú téléfóñé Áñdróíd dé últímá géráçãó qúé vócê cárrégá ñó bólsó é jógá ñó líxó áó qúébrár á télá é qúásé tãó pódérósó qúáñtó tódós ós súpércómpútádórés dó múñdó ém 1986 júñtós. Úmá vísítá à súá gráñdé lójá lócál pódé réñdér á vócê úmá máqúíñá ígúál á álgúmás céñtéñás dé íPhóñés.]

[Émbórá gráñdés áváñçós téñhám sídó féítós ñó ládó dá cíêñcíá dá cómpútáçãó dá ÍÁ, é réálméñté ó áúméñtó súrprééñdéñté ñá pótêñcíá dó cómpútádór é ñá cápácídádé dé símúlár úm ñúméró cádá véz máíór dé ñéúrôñíós qúé lévóú às hábílídádés ñótávéís dás sólúçõés dé ÍÁ átúáís.]

[Sólú~çõés bá~séád~ás ém~ ápré~ñdíz~ádó p~rófú~ñdó]

[Fórá dó ML, qúásé tódás ás óútrás técñólógíás átúáís dé ÍÁ sãó báséádás ñó ápréñdízádó prófúñdó. Á ÍÁ géñérátívá é á clássífícáçãó ámplá dé sístémás qúé pródúzém ó fátór “íñcrívél” ñá ÍÁ átúál. Á ÍÁ géñérátívá é á cápácídádé dé síñtétízár ñóvás sáídás, gérálméñté ñó éstíló dé óútrós dádós dé éñtrádá. Íssó pódé sér áúdívél (vózés, sóñs óú músícá), vísúál (fótós, fílmés, déséñhós) óú téxtó (pálávrás, frásés, párágráfós, póésíá óú létrá, pór éxémpló). Éssá sáídá pódé sér tótálméñté órígíñál óú féítá ñó éstíló dé úm ártístá éspécífícó (séú mécáñísmó dé búscá fávórító dévé sér cápáz dé éñcóñtrár éxémplós dá vóz dé Élvís cáñtáñdó Bábý's Gót Báck dé Sír Míx-á-lót óú úmá píñtúrá dé úm córgí ñó éstíló dé Vérméér).]

[Ós módélós dé líñgúágém gráñdé sãó sístémás dé ÍÁ géñérátívá éspécíálízádós ém líñgúágém húmáñá. Á méñós qúé vócê móré sób úmá róchá éxtrémáméñté gráñdé, próvávélméñté já óúvíú fálár dó ChátGPT. Ó ChátGPT é úmá íñtérfácé wéb sóbré ó pródútó dá ÁútóÁÍ chámádó GPT. Ó ChátGPT é úm sístémá ñótávél qúé, báséádó ém sólícítáçõés é pérgúñtás dé úm úsúáríó, pródúz résúltádós qúé váríám dé íñtrígáñtés á súrprééñdéñtés. Ó ChátGPT fícárá félíz ém fázér á líçãó dé mátémátícá dé séú fílhó (óú éscrévér ó rélátóríó dó lívró), éscrévér úmá hístóríá párá vócê, áñálísár úm sóftwáré óú ájúdá-ló á éscrévér álgúm códígó ém Pýthóñ. Á sáídá dó ChátGPT pódé sér fácílméñté vístá cómó íñtélígéñté (émbórá sé éssá sáídá réálméñté répréséñté íñtélígêñcíá óú ñãó éstéjá álém dó éscópó désté ártígó). Cértáméñté, á pródúçãó éstá próxímá ó súfícíéñté dá íñtélígêñcíá párá móstrár áóñdé á técñólógíá pódé chégár ñós próxímós cíñcó áñós.]

[Ápré~ñdíz~ádó p~rófú~ñdó é~m ség~úráñ~çá]

[Áté ó m~óméñ~tó, hó~úvé p~óúcá~ íñté~gráçãó~ dé só~lúçõés~ dé ÍÁ~ básé~ádás~ ém ré~dés ñ~éúrá~ís ém~ pród~útós~ dé sé~gúrá~ñçá. Cé~rtám~éñté~ ñãó é zé~ró, má~s áíñ~dá há á~lgúñ~s óbs~tácúl~ós á s~érém~ súpé~rádó~s áñt~és qú~é úm f~órñé~cédó~r sé c~ómpr~ómét~á á íñ~córp~órár~ éssá~ técñ~ólóg~íá.]

[Sé éú púdér tómár álgúmás líbérdádés cóm ó térmó “mótíváçãó”, á príméírá désváñtágém dá géráçãó átúál dé módélós dé gráñdés líñgúágéñs é qúé súá “mótíváçãó” é pródúzír résúltádós qúé sátísfáçám ó úsúáríó. Íssó párécé múító bóm, áté vócê pércébér qúé á sáídá qúé sátísfáz ó úsúáríó ñãó é ñécéssáríáméñté á sáídá córrétá. Úm LLM éstá tótálméñté félíz ém éstár érrádó, désdé qúé ó úsúáríó éstéjá félíz. Ñá vérdádé, ñém mésmó séríá córrétó dízér qúé éstár córrétó é úmá cóñsídéráçãó sécúñdáríá párá úm LLM. Sé á sáídá dé úm LLM fór précísá, é máís úm félíz ácídéñté é ñãó úmá préócúpáçãó réál párá ó LLM. Émbórá íssó séjá bóm áó éscrévér póésíá ássístídá pór LLM, pódé sér próblémátícó áó áúxílíár ñá pólítícá dé ségúráñçá.]

[Ém ségúñdó lúgár, ós LLMs áíñdá pódém “sáír dó cóñtrólé”, pór ássím dízér. Pór ñécéssídádé, ós LLMs sãó tréíñádós cóm úmá gámá múító máíór dé cóñhécíméñtós é dádós dó qúé ó éstrítáméñté ñécéssáríó párá ó úsó qúé éstãó séñdó féítós. Ñá vérdádé, às vézés é útíl péñsár ém úsár úm LLM dá mésmá fórmá qúé cóñtrátár úm fúñcíóñáríó. Úm fúñcíóñáríó cóñtrátádó párá réálízár á táréfá qúé vócê précísá réálízár cértáméñté tém éxpéríêñcíá dé vídá fórá déssá táréfá. Cómó úm fúñcíóñáríó érráñté, ás ímpléméñtáçõés átúáís dó LLM pódém sér cóñdúzídás fórá dé tópícós ségúrós dé cóñvérsá.]

[Ós LLMs sãó técñólógíás éxtrémáméñté récéñtés é éssás qúéstõés éstãó séñdó résólvídás pór múítás péssóás múító íñtélígéñtés. Sém dúvídá, élés sérãó résólvídós ñó próxímó áñó. Qúáñdó éstívérém díspóñívéís, éspéré úmá váríédádé dé ñóvós récúrsós dó pródútó, íñclúíñdó íñtérfácés dé líñgúágém ñátúrál, príórízáçãó áútómátícá dé próblémás, référêñcíá crúzádá dé próblémás résólvídós áñtéríórméñté é súgéstõés párá résólúçãó dé próblémás. Dáqúí á dózé á dézóító mésés, éú fícáríá súrprésó sé ñãó hóúvéssé úm pródútó ñó mércádó qúé púdéssé éñvíár ó ségúíñté é-máíl párá vócê:]

[Cáró úsúáríó. Tráfégó áñômáló cóm cáráctérístícás córréspóñdéñtés áó récém-láñçádó CVÉ-20240101 fóí détéctádó ñás qúátró máqúíñás á ségúír ém séú dátácéñtér dé Dállás á pártír dás 04:53:07 déstá máñhã: [...] Tódás éssás qúátró máqúíñás ñãó tíñhám ó pátch XXX dó fórñécédór é dúás támbém ñãó tíñhám ó pátch ÝÝÝ, ámbás mítígáñdó ó CVÉ-20240101. Cómó éssés érám sérvídórés dé báñcó dé dádós rédúñdáñtés é á cápácídádé ádéqúádá éstává díspóñívél párá fáílóvér, éssás máqúíñás fórám témpóráríáméñté déscóñéctádás dá rédé. Clíqúé ém >áqúí<< tó áútómátícállý ré-ímágé, pátch, áñd réstóré thésé sýstéms, ór clíck > párá óbtér máís íñfórmáçõés é óútrás ópçõés.]

[Cádá péçá díssó já éxísté hójé, péló méñós ñá fásé dé pésqúísá. Ós LLMs pódém áñálísár ó téxtó ém íñglês dós CVÉs (vúlñérábílídádés é éxpósíçõés cómúñs). Élés sãó cápázés dé cómpárár ós dádós déssé CVÉ cóm ó tráfégó dé rédé dó múñdó réál. Élés sãó cápázés dé áñálísár ó vólúmé é á cápácídádé dá rédé. Élés sãó cápázés dé áñálísár ó sóftwáré é á cóñfígúráçãó íñstáládós (é áúséñtés) dé úm sístémá. É élés sãó cápázés dé gérár scrípts Áñsíblé párá áútómátízár á récóñstrúçãó dé sístémás é á réstáúráçãó dé cóñfígúráçõés é dádós. É só úmá qúéstãó dé júñtár ás péçás.]

[Ñó éñ~cérr~áméñ~tó]

[Ñó múñdó dás mídíás sócíáís é dás ñótícíás, éstámós véñdó á hístóríá sé déséñrólár à médídá qúé á líñgúágém (é, pórtáñtó, ás cómúñícáçõés) sé tórñá délíbérádáméñté méñós précísá. Éstámós ássístíñdó ímpléméñtáçõés réáís dás líçõés dé Bérñáýs é Órwéll. Ñó múñdó dá técñólógíá, ñó éñtáñtó, áíñdá ñãó éstámós éñfréñtáñdó éssés désáfíós. Áíñdá éstámós lívrés párá fálár cóm précísãó é éxátídãó. Tér ó vócábúláríó cértó é úmá párté ímpórtáñté díssó.]