[Él má~ñúál~ dél C~ÍSÓ]

[00:00]

[Múý bíéñ, ásí qúé á médídá qúé cóñclúímós lá ségúñdá témpórádá dé Thé Ségméñt, ý éstámós ál fíñál dél Més dé Cóñcíéñtízácíóñ sóbré Cíbérségúrídád dé ésté áñó. És géñíál téñér cómó íñvítádó fíñál párá éstá témpórádá, á úñ vérdádéró Chíéf Íñfórmátíóñ Sécúrítý Óffícér (CÍSÓ), CÍSÓ párá ÉMÉÁ áqúí dé Ñétskópé, Ñéíl Tháckér. Ñéíl, táñ félíz dé qúé té úñás á ñósótrós hóý.]

[00:21]

[Búéñ~ó, és m~í prí~vílé~gíó é~stár~ áqúí. G~rácí~ás, Rá~ghú p~ór lá~ íñví~tácí~óñ.]

[00:26]

[És úñ plácér párá ñósótrós. Síémpré és búéñó téñér répréséñtácíóñ dé úñó dé ñúéstrós sócíós cóñ ñósótrós. Ásí qúé él dóblé dé grácíás pór ésó. Éñtóñcés, CÍSÓ, CSÓ (Chíéf Sécúrítý Óffícér), córréctó, és úñ títúló múý, díríá ýó, dé áltó pérfíl, ý súpér ímpórtáñté hóý éñ díá éñ tódás lás órgáñízácíóñés dé tódós lós támáñós. Péró Ñéíl, ¿cómó térmíñásté cóñvírtíéñdóté éñ CÍSÓ¿]

[00:50]

[Búéñó, há sídó úñ lárgó víájé. Dígámós qúé cómó qúé crécí éñ lá érá dé lás cómpútádórás, ¿vérdád¿ Éñtóñcés, cúáñdó érá ñíñó, mé fámílíárícé cóñ lás cómpútádórás. Lás cómpútádórás éráñ cómó ló ñúévó qúé llégábá á lós hógárés ý ófícíñás ý ésé típó dé cósás. Éñtóñcés, cómó qúé crécí ý mé fámílíárícé cóñ, más ó méñós tódó cómó trátár cóñ cómpútádórás ý lídíár cóñ lá édád dé lós víájérós. Ý lúégó, úñó dé mís prímérós rólés fúé qúé éstábá cúídáñdó dé cóñéctár á lá géñté á íñtérñét. Éñtóñcés, cómó qúé ýó, mís prímérós pásós dé cárrérá fúéróñ éñ lá érá dé íñtérñét. Éñ él pásádó cúáñdó tódávíá téñíámós módéms dé díál úp ý ésé típó dé cósás. Ý cóñ él tíémpó, cláró, lá ségúrídád éñtró, ¿vérdád¿ Téñíámós qúé áségúrár cómó cóñéctábámós á lás pérsóñás cóñ lós sérvícíós, étc., ý áhórá téñíámós trábájádórés rémótós ý tódó ésé típó dé cósás. Éñtóñcés, cómó qúé, ýó támbíéñ víví ésá vídá. Ý fúé réálméñté, ñó fúé hástá médíádós dé lá décádá dé 2000 qúé cómó qúé mé múdé ál ládó más dél éjécútívó éñ lúgár dé sóló ál ládó técñícó. Tódávíá téñgó úñá fórmácíóñ técñícá. Sí, cómó qúé mé múdé ál ládó éjécútívó. Ý fúé réálméñté álrédédór dé lá érá dé lá ñúbé dóñdé émpézámós á vér qúé cádá véz más órgáñízácíóñés sé móvíáñ á lá gráñ hípéréscálá, sús céñtrós dé dátós ý sú típó dé, sú fútúró, sú éstrátégíá éstábá éñ lá ñúbé, ¿vérdád¿ Ý lúégó túvímós éstá éxplósíóñ dé SááS, ý áhí és éñ últímá íñstáñcíá dóñdé, ñúéváméñté, párá mí, sé cóñvírtíó, dé ñúévó, éñ úñ gráñ désáfíó cóñségúír ótrá cósá párá áségúrár lás órgáñízácíóñés párá lás qúé éstábá trábájáñdó éñ ésé móméñtó, áségúrár sú ádópcíóñ dé lá ñúbé. Ý ásí és réálméñté, ásí és cómó fúé ésé qúé fúé úñó dé mís prímérós rólés dé CÍSÓ éñ ésá épócá. Ý, sí, sér úñ, sér éxpéríméñtádó éñ ésá épócá qúé fúé, fúé réálméñté ímpórtáñté. Éñtóñcés sí, ásí és cómó mé múdé ý mé cóñvértí éñ CÍSÓ. Péró sí míró hácíá átrás éñ mís áñtécédéñtés, hé trábájádó éñ úñá mésá dé sérvícíó, hé ý hé ápréñdídó álgúñás hábílídádés réálméñté búéñás állí éñ térmíñós dé cómúñícácíóñ ý máñéjó dé próblémás é íñcídéñtés. Ý óbvíáméñté, ésó támbíéñ és búéñó téñércómó CÍSÓ hóý. Cómó qúé hé trábájádó éñ rólés, dóñdé dé ñúévó, há sídó sóbré él ríésgó. Trábájó párá gráñdés órgáñízácíóñés dé sérvícíós fíñáñcíérós lídíáñdó cóñ él ríésgó, cómó él réáségúró sé trátá dé ríésgó. Éñtóñcés, támbíéñ hé trábájádó éñ ésós rólés párá ésás órgáñízácíóñés. Ásí qúé cómó qúé hé tómádó tódós ésós ápréñdízájés éñ lós últímós 25 áñós. Sígó úsáñdó múchás dé ésás cósás dél díá á díá, lás cósás qúé hé ápréñdídó, díá á díá éñ mí pápél dé ótrá véz cómó CÍSÓ.]

[02:58]

[Mé éñcáñtá éscúchárló, ¿vérdád¿ Émpézásté tú cárrérá cómó cóñéctáñdó pérsóñás á íñtérñét, ý áhórá trábájás párá úñá émprésá qúé áségúrá cómó áccédéñ á Íñtérñét ý cómó éstár ségúrós míéñtrás áccédéñ ál trábájó désdé íñtérñét. Éstá cásí cérrádó él círcúló ý cómplétó. Éñtóñcés, háblémós dél pápél dél CÍSÓ. Éñ sú ópíñíóñ, éñ sú éxpéríéñcíá, cómó há mádúrádó úñ pócó éñ éstó, éñ ésté ról á ló lárgó dé lós áñós ý sé há désárrólládó, ¿cómó há cámbíádó ésá fúñcíóñ, ý cúáñtó sé há máñtéñídó éséñcíálméñté ígúál¿]

[03:32]

[Sí, qúíéró décír, ýó díríá, créó, défíñítíváméñté, créó qúé pásár pór lá érá dé lá ñúbé, défíñítíváméñté há cámbíádó lás cósás, ¿vérdád¿ Ñósótrós cómó áñtés dé ésó, tódó sé trátábá dé ñúévó, áségúrár él pérímétró, áségúrár lá órgáñízácíóñ. Sé trátábá, dé ñúévó, dé áségúrár ló qúé púdíérámós úsáñdó, pór súpúéstó, él pérímétró. Péró és grácíósó pórqúé éñ réálídád récúérdó éstár séñtádó; fúí á úñ évéñtó á médíádós dé lá décádá dé 2000. Fúé úñ fóró dé Jérícó cúáñdó hábláróñ dé lá dísólúcíóñ pérímétrál. Ý háblábáñ dé ñúbé, á pésár dé qúé ñó ló llámábámós ñúbé éñ ésé móméñtó, érá éstó cómó pré lá pré-ñúbé. Péró éñ últímá íñstáñcíá, éstó és ló qúé éstábá súcédíéñdó. Lás órgáñízácíóñés éstábáñ víéñdó ésté pérímétró dísólvérsé. Ý créó qúé párá mí, dé tódós módós, sé vólvíó más sóbré, méñós éñfóqúé éñ álgúñós dé lós áspéctós técñícós ý él cóñjúñtó dé hábílídádés técñícás, ý más éñ éñtéñdér méjór típó dé ácúérdós ý cóñtrátós ý térmíñós ý cóñdícíóñés. Péró támbíéñ, éñ últímá íñstáñcíá, tódó sóbré él ríésgó, ¿vérdád¿ Éñtóñcés fúé íñtérésáñté éñ ésé móméñtó qúé túvímós éstó; túvímós díscúsíóñés íñtérñáméñté éñ úñá dé ñúéstrás órgáñízácíóñés áñtéríórés, ¿cóñfíámós éñ lá ñúbé¿ Ý pór súpúéstó, éñtóñcés tíéñés ésá mísmá díscúsíóñ dóñdé és sóló él céñtró dé dátós dé ótrá pérsóñá, qúé téñémós, téñíámós tércérós qúé úsámós áñtés dé ésó, péró áhórá és cómó qúé áhórá éstá crécíéñdó éñ úñá éscálá qúé qúízás ñó hábíámós prédíchó réálméñté, ý súcédíó múý rápídó. Ý créó qúé áhí és dóñdé típícáméñté véó íñclúsó hóý. Véó él pápél dél CÍSÓ, dé ñúévó, téñér qúé céñtrársé éñ él ríésgó, mírár á lá ñúévá técñólógíá, á lá ñúévá íññóvácíóñ. Pór súpúéstó, llévámós múchós áñós lídíáñdó cóñ ÍÁ. Péró cláró, há hábídó úñá éxplósíóñ éñ lós últímós áñós éñ tórñó ál úsó dé ÍÁ. Ásí dé ñúévó, péró tódó ésó sé rédúcé ál ríésgó, éñ últímá íñstáñcíá. Ý ádémás, sé rédúcé á úñá méjór cómpréñsíóñ dé lós dátós. Síémpré hábló dé éstó, ¿vérdád¿ Sé trátá dé dátós, ý sé trátá dé ríésgó. Sí púédés, cómó CÍSÓ hóý éñ díá, sí érés éxcéléñté párá éñtéñdér lós ríésgós ásócíádós á lós dátós, éñtóñcés ýá éstás úñ pócó, tíéñés úñá gráñ ópórtúñídád cómó CÍSÓ ý úñá tráýéctóríá prófésíóñál, ¿vérdád¿ Sí éstás búscáñdó cóñvértírté éñ úñ CÍSÓ, él sóló héchó dé téñér ésé cóñócímíéñtó és réálméñté, réálméñté ímpáctáñté.]

[05:33]

[Ábsólútáméñté dé ácúérdó. Ý créó qúé cúáñdó háblás dé éñtéñdér dátós, créó qúé ló qúé réálméñté qúíérés décír és éñtéñdér réálméñté cómó sé átá cóñ lós óbjétívós dél ñégócíó, ¿vérdád¿ ¿És ésó pódér éñtéñdér típó dé cósás qúé éstás prótégíéñdó, pór qúé sóñ ímpórtáñtés párá él ñégócíó¿ Ésá débé sér úñá párté clávé dél pápél dé lás ÓSC éñ lá áctúálídád.]

[05:53]

[Sí. Ó séá, lá cósá és, síémpré fúé ésá díscúsíóñ. Sé trátábá dé, ¿pódémós prótégér tódós lós dátós¿ Tódós lós dátós cóñ lós qúé éstá órgáñízácíóñ réálízá tráñsáccíóñés á díáríó. Sí. Éñ últímá íñstáñcíá, él Ñírváñá és qúé íñtéñtás hácér ésó. Péró éñ résúméñ, lá úñícá máñérá réál dé hácérló és príórízáñdó. És mírár lá príórízácíóñ dé ríésgós. Éñtóñcés, míráñdó qúé, dé dóñdé próvíéñéñ lós máýórés ríésgós, lós ríésgós más áltós, éñ térmíñós dé qúé ímpáctó téñdrá éñ mí órgáñízácíóñ sí, pór éjémpló, píérdó él áccésó á ésós dátós. Ýá ñó téñgó áccésó á ésós dátós. Túvímós éstó cóñ, óbvíáméñté, él cóñ ráñsómwáré dúráñté múchós, múchós áñós. Péró támbíéñ éstá pór áhí, ¿cúál és él válór dé ésós dátós¿ Pórqúé sí píérdó ésós dátós, ¿cúál és él vérdádéró ímpáctó, désdé úñá pérspéctívá fíñáñcíérá, pór éjémpló, éñ rélácíóñ cóñ ésós dátós, ñó sóló lás múltás ý lás sáñcíóñés, síñó éñ últímá íñstáñcíá, dé ñúévó, éstóý pérdíéñdó lá própíédád íñtéléctúál¿ ¿Éstóý pérdíéñdó répútácíóñ¿ ¿Háý álgúñ dáñó áhí éñ térmíñós dé ésó¿ Éñtóñcés, párá mí, síémpré sé éstá hábláñdó dé, ñúéváméñté, póñér dóñdé séá pósíblé, cóñtrólés álrédédór dé lós dátós. Ý á tú púñtó, sí, ábsólútáméñté, sér múý búéñó ídéñtífícáñdó ésós dátós. Hé vístó á váríás órgáñízácíóñés hácér éstó réálméñté bíéñ. Qúíéró décír, hé éstádó íñvólúcrádó cóñ lá clásífícácíóñ dé dátós ý lás hérrámíéñtás dé prévéñcíóñ dé pérdídá dé dátós dúráñté múchós, múchós áñós, ý créó qúé réálméñté tíéñé qúé, créó, cásí dérríbár él líbró dé réglás cúáñdó sé trátá dé éstó. És cásí, sí, lá clásífícácíóñ és álgó ágrádáblé dé hácér. Háý qúé fíjársé éñ lá cátégórízácíóñ dé dátós. Éñtóñcés, ¿dé qúé cátégóríá dé dátós éstámós hábláñdó¿ Péró támbíéñ, ñúéváméñté, póñér cóñtrólés álrédédór dé ésós dátós párá qúé, éñ últímá íñstáñcíá, lós cóñtrólés sígáñ ésós dátós dóñdéqúíérá qúé váýáñ, ý púédá máñtéñér álgúñ típó dé, súpóñgó, pérímétró álrédédór dé ésós dátós. Más ó méñós, ásí és cómó véó cámbíár él típó dé rólés ý réspóñsábílídádés dé lós éqúípós dé ségúrídád. Ý, pór súpúéstó, cómó CÍSÓ lídéráñdó ésé éqúípó, ñécésítás sér úñ pócó íññóvádór ý sér él píóñéró éñ ésé éspácíó.]

[07:39]

[Ábsólútáméñté, tódó ésé désáfíó dé clásífícácíóñ, cátégórízácíóñ párá lúégó ímpúlsár, súpóñgó, úñá éspécíé dé básé sóbré lá qúé éñtóñcés éstás ímpúlsáñdó lós résúltádós qúé éstás búscáñdó ímpúlsár. Ésó és álgó ásí, és táñ fúñdáméñtál párá élló. Éñtóñcés, háblémós, désdé tú pérspéctívá, dé lós rétós qúé hás téñídó qúé súpérár éñ tú ról. Qúíéró décír, vámós á llégár á úñá éspécíé dé rétós éñ lá íñdústríá éñ sú cóñjúñtó, péró háblémós dé ñúévó, cíértó, tú própíó cámíñó dé désárrólló cómó CÍSÓ ý cósás qúé hás téñídó qúé súpérár.]

[08:09]

[Sí, créó, qúíéró décír, párá mí, él príméró éstábá pór áqúí. És décír, récúérdó hábér ídó á mí prímérá réúñíóñ dé júñtá dé ñúévó hácé múchós áñós. Ýó ásúmí úñ pápél, ý préséñté básícáméñté ló qúé lá pérsóñá áñtéríór hábíá éstádó préséñtáñdó dúráñté múchós áñós. Ý súpóñgó qúé fúé lá ópórtúñídád párá qúé lá díréctívá prégúñtárás: “¿Pór qúé éstás préséñtáñdó éstó¿” Ý ýó díjé: “Búéñó, és úñá cóñtíñúácíóñ”. Ýó érá rélátíváméñté ñúévó; créó qúé éstóý éñ él pápél dúráñté séís ó síété sémáñás prépáráñdómé párá éstá réúñíóñ dé lá júñtá díréctívá. Éstó és ló qúé hóý sé há préséñtádó, ý túvé lá ópórtúñídád dé éñtrár á lá sálá dé júñtás ý préséñtárló. Ý dé ñúévó, lá prímérá prégúñtá fúé: “¿Pór qúé¿ ¿Cúál és lá ímpórtáñcíá dé tódó éstó¿” Éñtóñcés, súpóñgó qúé ésá prégúñtá ñó sé hábíá héchó áñtés. Ý fúí múý cláró. Ýó fúí múý fráñcó. Díjé, dé ñúévó, hástá ésé púñtó, éstó és ló qúé sé há préséñtádó áñtéríórméñté. Péró sí, pódémós cámbíárló sí éstás íñtérésádó éñ mírár ótrás métrícás. Ý lúégó túvímós éstá díscúsíóñ: ¿cúál és él válór dél éqúípó dé ségúrídád¿ Éñtóñcés, fúé úñá, qúíéró décír, fúé úñá gráñ prímérá réúñíóñ dé lá júñtá, ¿vérdád¿ Mé árrójáróñ éñ él éxtrémó prófúñdó. Péró párá mí, pór súpúéstó, résáltó qúé ñécésítámós gústár párá lás métrícás ý párá lás médícíóñés, ñécésítámós éstár más álíñéádós cóñ lós ñégócíós. Ésé fúé mí, ésé fúé mí prímér hállázgó. Ñó sé trátábá dé cúáñtós sístémás párchéámós ý cúáñtós íñcídéñtés hémós téñídó. Éñ últímá íñstáñcíá, fúé cómó éstáñ, pór éjémpló, él éqúípó dé ségúrídád ápóýáñdó él ñégócíó, ímpúlsáñdó él ñégócíó ý áýúdáñdó á qúé él ñégócíó áváñcé. Óbvíáméñté régrésé á lá sígúíéñté réúñíóñ dé lá júñtá ý préséñté úñá séríé dé métrícás cómplétáméñté díféréñté, cómplétáméñté díféréñté éñ rélácíóñ cóñ ésó. Ásí qúé ésé fúé mí prímér hállázgó. Támbíéñ mé dí cúéñtá bástáñté rápídó dé qúé, pór súpúéstó, lá cómúñícácíóñ, ñúñcá pódémós úsár réálméñté pálábrás dé módá ý ácróñímós éñ ésós éñtórñós. Ý próbábléméñté mé hábíá pásádó lós últímós 10-15 áñós lídíáñdó cóñ ésé típó dé térmíñólógíá. Éñtóñcés, ñécésító, ló sé, ñécésítábá rápídáméñté, méjórár mí cómúñícácíóñ. Ý, pór súpúéstó, hácérló más ímpúlsádó pór él válór dél ñégócíó. Ý éñ últímá íñstáñcíá, dé ñúévó, vólvíéñdó á ápóýár él ñégócíó. Ápóýár él ñégócíó, éñ térmíñós dé ñúévás fúéñtés dé íñgrésós, ñúévás ídéás, cómprómísós dé típó M&Á, qúé táñ rápídó pódríámós póñér éñ márchá ý prótégér lás órgáñízácíóñés pór lás qúé hémós pásádó ý ádqúírídó. Ý éñ últímá íñstáñcíá, ¿hácér qúé ésó séá préséñtáblé párá ótrá véz, úñ lídér émprésáríál¿ Éñtóñcés ésós fúéróñ lós, qúízás álgúñós dé lós prímérós rétós ý méjórás qúé séñtí qúé ñécésítábá hácér cómó CÍSÓ. Ñúéváméñté, míráñdó hácíá átrás éñ lós últímós 10-15 áñós, ásí és cómó hé vístó válór éñ téñér ésé típó dé díscúsíóñés, méñós éñfócáñdómé éñ él ládó técñícó.]

[10:30]

[Ésé és úñ gráñ púñtó él qúé hácés, pórqúé, ý dádó qúé ésá éxpéríéñcíá fúé múý témpráñá éñ tú cárrérá dé CÍSÓ, álgó ásí cómó rétrócédíéñdó más dé úñá décádá. Tódávíá mé résúltá bástáñté ágótádór cúáñdó míró cádá véz qúé vés úñá éspécíé dé CÍSÓ éñ cóméñtáríós íñvértídós, ártícúlós dé lídérázgó dé péñsámíéñtó, ý háý úñ cóméñtáríó sóbré CÍSÓ/ÓSC ñécésítáñ éstár méjór álíñéádós cóñ lás príórídádés dé lá júñtá díréctívá. Ñécésítáñ cómúñícársé méjór cóñ lós táblérós ý hácérlés éñtéñdér pór qúé. Sí té éstáñ hácíéñdó éstás prégúñtás hácé 10-15 áñós, ¿pór qúé éstó sígúé síéñdó úñá cóñvérsácíóñ, vérdád¿ Débéríámós hábér ídó más állá dé éstó, dé lá ñécésídád dé éstó, ý és qúé á ñádíé sé lé débéríá décír ó vólvér á décír qúé és ímpórtáñté. Débé tómársé cómó dádó. ¿Pór qúé sígúé ócúrríéñdó ésté débáté¿]

[11:18]

[Sí, és úñ múý búéñ púñtó. Ó séá, ýó, pór cíértó, sígó créýéñdó qúé éstámós dé ñúévó, éstámós éscúcháñdó. Éstámós síéñdó édúcádós pór lá júñtá díréctívá éñ lás órgáñízácíóñés. Sígó créýéñdó cómó múchós ñívélés C, múchós ótrós rólés támbíéñ sé éstáñ édúcáñdó, ¿vérdád¿ És cómó, hé éstádó éñ réúñíóñés dé júñtá dóñdé ñó hás sídó lá pérsóñá á lá qúé sé lé há llámádó pór ñó própórcíóñár él típó córréctó dé íñfórmácíóñ qúé éllós qúíéréñ vér. Éñtóñcés, síémpré és úñá cúrvá dé ápréñdízájé. Síémpré és úñ ápréñdíz, pór éjémpló, qúé vá á éstás sésíóñés. Ý créó qúé támbíéñ és él púñtó és qúé ñécésítámós qúé mí sígúíéñté ról fúé, fúé éñtrár ý ñó éñtrár cóñ él mísmó típó dé íñfórmácíóñ, lós mísmós típós dé métrícás, ý sóló éñtrár ý pédír ésá prímérá réúñíóñ, éñtrár ý prégúñtár: “¿Qúé qúíérés, cómó púédó áýúdár á ápóýár á éstá órgáñízácíóñ ý própórcíóñárté lá íñfórmácíóñ qúé réqúíérés cómó júñtá díréctívá párá, pór súpúéstó, méjórár”. Éñtóñcés, créó qúé áhí és dóñdé tódós ségúímós ápréñdíéñdó, ¿vérdád¿ Ñó háý, súpóñgó, ñó háý réspúéstá. Ñó háý úñá réspúéstá úñícá párá íñtéráctúár cóñ lá júñtá. És díféréñté éñ cádá órgáñízácíóñ, ý háý díféréñtés réqúísítós párá cádá órgáñízácíóñ, créó, ý támbíéñ éñ cádá órgáñízácíóñ tíéñé sús própíós désáfíós ó tíéñé sú própíó típó dé éstrátégíás ímpléméñtádás qúé, sí, ñó sé púédé símpléméñté ír ý llévár ésó á lá sígúíéñté órgáñízácíóñ. Éñtóñcés, créó qúé ésá és próbábléméñté lá rázóñ pór lá qúé. Créó qúé más díscúsíóñés sóbré éstó ñó és úñ próblémá. Péró álgúñós dé lós éjémplós córréctós éscúchámós sóbré éstó, dé tódó ló qúé débéríámós éstár hábláñdó, débéríámós éstár hábláñdó ý úsáñdó léñgúájés dé ñégócíós, ý débéríámós éstár úsáñdó ésté típó dé ñívél dé cómúñícácíóñ. Péró éñ réálídád ñádíé dá éjémplós. Háý álgúñós, pór cíértó, áhí fúérá. Péró sí, téñémós qúé ségúír émpújáñdólós á lá váñgúárdíá párá qúé, párá qúé lá géñté éñtíéñdá, cómó, ¿cúál és úñá búéñá métrícá párá cómúñícársé cóñ lá júñtá díréctívá¿]

[12:55]

[Sí, ábsólútáméñté. Créó qúé lós éjémplós séríáñ múchó máýórés qúé símpléméñté áfírmár ló óbvíó dé “hácér úñ méjór trábájó”. Péró mé gústá cúál és tú típó dé, vólvíéñdó á ló qúé émpézásté, cásí sómós úñ míémbró dé lá júñtá hácíéñdó lá prégúñtá és, cómó, ¿pór qúé débéríá ímpórtármé éstó, vérdád¿ Ý créó qúé és, síéñtó qúé síémpré és úñá búéñá prégúñtá párá téñér éñ él fóñdó dé tú méñté, ñó sóló párá lás préséñtácíóñés dé lá júñtá, síñó práctícáméñté párá cúálqúíér préséñtácíóñ, és ésó, ¿pór qúé débéríá ímpórtárlé á mí áúdíéñcíá ló qúé ýó lés dígó¿ Púédé qúé séá lá ídéá más gráñdé dél múñdó, péró sí ál públícó ñó lé ímpórtá, ñó ímpórtá.]

[13:28]

[És ésé líbró, ¿vérdád¿ Émpézár cóñ, ¿pór qúé¿ Sí éstás préséñtáñdó úsáñdó úñá préséñtácíóñ dé díápósítívás, ó sí éstás téñíéñdó úñá díscúsíóñ, és tódó, ¿pór qúé éstámós hábláñdó dé éstó¿ ¿Pór qúé¿ ¿Pór qúé és éstó ímpórtáñté¿ Ñúéváméñté, ¿pór qúé éstámós íñvírtíéñdó ñúéstró tíémpó ý ñúéstrá éñérgíá éñ éstó¿ Ésé síémpré és úñ búéñ púñtó dé pártídá. És décír, hábló dé éstó éñ térmíñós dé, cómó, ñúévás ópórtúñídádés dé ñégócíó, ý cúáñdó émpézámós á péñsár éñ éstó, cómó íñclúsó mírár lós ñégócíós dél fútúró, búéñó, ¿qúé éstámós trátáñdó dé résólvér éñ térmíñós dé éstó¿ Éñtóñcés, sí, síémpré és búéñó émpézár cóñ. ¿Pór qúé¿]

[13:53]

[Sí, ábsólútáméñté. Éñtóñcés, sé qúé cúáñdó éstámós díscútíéñdó éñ él péríódó prévíó á éstá cóñvérsácíóñ, pásás múchó tíémpó. Qúíéró décír, pór súpúéstó, érés CÍSÓ párá Ñétskópé, péró támbíéñ pásás múchó tíémpó hábláñdó cóñ lós CÍSÓ dé tús clíéñtés. Éñtóñcés, ¿qúé lés émócíóñá¿ Ý síéñtéñ qúé “Óýé, éñ réálídád, sábés qúé, éstámós hácíéñdó bíéñ éstás cósás”. Pórqúé créó qúé úñ méñsájé pósítívó támbíéñ és ímpórtáñté pórqúé téñémós súfícíéñté ñégátívídád éñ él cíbéréspácíó.]

[14:20]

[Sí, cíértó, sí. Qúíéró décír, éñ réálídád, lá sémáñá pásádá túvímós ñúéstró cóñséjó ásésór dé clíéñtés, ló qúé mé díó, dé ñúévó, úñá gráñ ópórtúñídád dé plátícár cóñ, cómó mís párés éñ lá íñdústríá, ótrós CÍSÓ, éñ álgúñás órgáñízácíóñés íñcréíblés. Ý síémpré, síémpré íñtérésáñté éscúchár á lás dós pártés, lós rétós, péró támbíéñ álgó ásí, qúé éstá fúñcíóñáñdó, qúé és ló qúé éstáñ víéñdó éñ térmíñós dé gráñdés cósás cómó lá íññóvácíóñ éñ térmíñós dé cíbérségúrídád támbíéñ. Ý créó qúé és géñíál vér táñtás órgáñízácíóñés cómó pósítívás, réálméñté émpíézáñ á cóñsólídár múchás dé sús técñólógíás, sú stáck dé ségúrídád qúé qúízás háñ téñídó éñ él pásádó qúé háñ sídó éñ múchós cásós cómpléjós ý dífícílés dé ádmíñístrár. Éñtóñcés, cómó éjémpló, túvímós úñá díscúsíóñ rápídá sóbré áléjárñós dé lás rédés córpórátívás, ý sí, dé ñúévó, sí rétrócédó 20 áñós, éstábámós hábláñdó dé éstó cóñ cómó él Fóró dé Jérícó ý lá Clóúd Sécúrítý Állíáñcé cúáñdó háblámós dé múdár á úñ múñdó síñ pérímétró. Ý ló íñtérésáñté és, éstá pásáñdó, ¿vérdád¿ Áhórá éstámós víéñdó qúé cádá véz más órgáñízácíóñés hácéñ éstó ábsólútáméñté, dícíéñdó qúé ñúéstró óbjétívó, sí ñó éstá ýá éñ sú lúgár, és élímíñár éñ últímá íñstáñcíá ñúéstrá réd córpórátívá ý ñúéváméñté, pérmítír á ñúéstrós émpléádós ý cúálqúíér díspósítívó qúé qúíéráñ úsár, cóñéctívídád díréctá á sús sérvícíós qúé qúíéráñ cóñsúmír, síñ téñér qúé ír ý VPÑ ý cóñéctársé dé ñúévó á lás rédés ý lúégó cóñtíñúár á sús sérvícíós. És décír, tódávíá háý álgúñós cásós dé úsó ý cíértás íñdústríás qúé tál véz ñécésítáñ máñtéñér ésó, péró és géñíál vér, qúíéró décír, hábláñdó cóñ úñá dé lás órgáñízácíóñés dé sérvícíós fíñáñcíérós más gráñdés lá sémáñá pásádá, ésé érá sú óbjétívó. Búscáñ áléjársé dé ésá réd córpórátívá dífícíl dé ádmíñístrár ý dífícíl dé éscálár. Ásí qúé ésó fúé álgó búéñó, ý éstóý víéñdó úñ méñsájé más cóñsístéñté sóbré cómó lás órgáñízácíóñés ló háñ héchó, ý éstáñ cómpártíéñdó cómó ló háñ héchó, cómó háñ pódídó hácérló, ý támbíéñ áñálízáñdó tódós lós béñéfícíós, cómó lá rédúccíóñ dé cóstós, lá cóñsólídácíóñ dé cóstós éñ múchás áréás, lá rédúccíóñ dé ríésgós ý, éñ últímá íñstáñcíá, lá búsqúédá dé méjórár lá pródúctívídád géñérál párá sús émpléádós ý sús úsúáríós fíñálés.]

[16:16]

[Ésó és álgó réálméñté íñtérésáñté ý créó qúé tódó él móvímíéñtó dé sí és síñ pérímétró, ó sí sé éstá móvíéñdó hácíá, cómó mícró pérímétrós, cómó ló qúé séá, dé cúálqúíér máñérá qúé qúíérás, cómó qúíérás éñmárcár ésó. Créó qúé sóñ éséñcíálméñté dós cárás dé úñá mísmá móñédá. Créó qúé pór qúé ésó és éfícíéñté désdé él púñtó dé vístá dé lá ségúrídád és qúé éñtóñcés ñó tíéñés ésté dífícíl dé, ¿és éstó dé cóñfíáñzá¿ ¿Éstó ñó és dé cóñfíáñzá¿ Ésé típó dé sé vá, pórqúé sí, cómó, éstó ñó és úñá pístá á Zéró Trúst, ésó véñdrá déspúés, ¿vérdád¿ Péró créó, créó qúé ésá és lá béllézá dé élló, és qúé éñtóñcés dé répéñté sé púédé décír, búéñó, á tódó sé áccédé víá íñtérñét. Éstóý trátáñdó tódó dé ésá máñérá. Éñtóñcés púédó tráér úñá máñérá múý cóñsístéñté pór lá cúál áplícó ségúrídád. Qúíéró décír, púédó úsár tódó él cóñtéxtó, étc., ¿vérdád¿ Ý álgó qúé víéñé dé úñ Stárbúcks púédé trátársé dé máñérá díféréñté á álgó qúé víéñé dél sálóñ dél hótél, ¿vérdád¿ Péró áúñ ásí, tódávíá púédó áplícár lós mísmós príñcípíós éñ lúgár dé téñér qúé hácér súpósícíóñés. Ý créó qúé ésé és úñ típó dé lúgár bástáñté pódérósó éñ él qúé éstár.]

[17:20]

[sí, sí. Créó, ábsólútáméñté. Píéñsó qúé cúáñdó háblámós dé lós príñcípíós dé Cóñfíáñzá Céró qúé sé ádóptáñ éñ géñérál. Éñtóñcés, cómó éjémpló, trábájé cóñ úñ búéñ ámígó míó cómó CÍÓ párá úñá órgáñízácíóñ gráñdé, múý gráñdé, ý él cómpártíó úñá gráñ hístóríá. Óbvíáméñté, dúráñté lá páñdémíá, tódós trábájábáñ dé fórmá rémótá, ý cóñfígúráróñ tódó ésté príñcípíó dé cóñfíáñzá céró ý cóñjúñtó dé pólítícás, párá áségúrár méjór á sús trábájádórés rémótós. Ý ló íñtérésáñté fúé cúáñdó díjó: “Cúáñdó tódós émpézáróñ á régrésár á lá ófícíñá, ñós dímós cúéñtá qúé téñíámós méjór ségúrídád cúáñdó tódós éstábáñ rémótós pór lós cámbíós qúé hícímós. Éñtóñcés, qúéríámós áplícár ésós mísmós príñcípíós á ñúéstrá réd íñtérñá. Ý éñtóñcés ñós dímós cúéñtá, búéñó, dé ñúévó, pódémós símpléméñté déshácérñós dé ñúéstrá réd íñtérñá, dé ñúéstrá réd córpórátívá”. ý ál fíñál ésó és áhí qúé és sú óbjétívó. Éñtóñcés, éñ ésté éjémpló, éstá órgáñízácíóñ, háñ vístó éstó cómó úñá gráñ máñérá dé jústífícár ésté móvímíéñtó, éstá tráñsfórmácíóñ hácíá ésté típó dé éñfóqúé, pórqúé ñúéváméñté, míráñdó sú póstúrá dé ségúrídád, míráñdó lós cóñtrólés dé ségúrídád, sé díéróñ cúéñtá dé qúé éñ réálídád téñíáñ cóñtrólés más gráñúlárés, más éspécífícós párá sús trábájádórés rémótós. Éñtóñcés, péró lá fórmá éñ qúé hícíéróñ éstó, ý éstó cásí sé éstábá cóñvírtíéñdó áhórá éñ úñ fúñdáméñtál, éstá ýéñdó más állá dé lá símplé ídéñtídád cómó médíó párá éválúár ó úsár lá ídéñtídád sóló cómó úñá séñál cómó párté dé Zéró Trúst. Fúé, pór súpúéstó, cóñsídéráñdó él díspósítívó qúé éstá úsáñdó lá pérsóñá. ¿És córpórátívó¿ ¿És úñ díspósítívó pérsóñál ó dé cúálqúíér ótró típó, pór éjémpló, más állá dé sóló láptóp ý móvíl, étc.¿ Péró éñtéñdér úñ pócó más sóbré él díspósítívó éñ sí, hácér álgúñás cómpróbácíóñés dé póstúrá éñ él díspósítívó, péró támbíéñ éñtéñdér él díspósítívó, ý lúégó mírár lá úbícácíóñ. Éñtóñcés, ¿désdé dóñdé sé cóñéctá ésá pérsóñá, ý támbíéñ á dóñdé sé cóñéctá, ý lúégó álgúñós dé lós détállés éñ tórñó á qúé áplícácíóñ¿ Pórqúé áhórá tódó sé trátá dé áplícácíóñ. Ñó ló és réálméñté; ñó té éstás cóñéctáñdó á úñá réd. Sé éstá cóñéctáñdó á úñá áplícácíóñ. Ý éñtóñcés fúé, búéñó, ¿qúé íñstáñcíá dé lá áplícácíóñ¿ Pórqúé úñá íñstáñcíá córpórátívá dé úñá áplícácíóñ és múý díféréñté á úñá íñstáñcíá pérsóñál, ý éñ álgúñós cásós, pór súpúéstó, sóñ ló mísmó. Sí míró lós éjémplós óbvíós, cómó ÓñéDrívé ý Góóglé Drívé ý tódó ésé típó dé cósás. Réálméñté ímpórtá á qúé típó dé íñstáñcíá sé éstá cóñéctáñdó. Sí éstá móvíéñdó dátós córpórátívós á úñá íñstáñcíá pérsóñál dé ÓñéDrívé, éñtóñcés ésó és próbábléméñté úñ gráñ próblémá, ¿vérdád¿ Ý lúégó és lá áctívídád. Éñtóñcés, ¿qúé pásó áñtés ý déspúés¿ Ý lúégó támbíéñ, pór súpúéstó, vólvíéñdó á lá píézá dé dátós. Ñúéstró cóñséjó ásésór, lá sémáñá pásádá, éstábámós hábláñdó dé éstó, ý sé hízó úñ cóméñtáríó álrédédór, ¿qúé pásá cóñ él tíémpó¿ Débídó á qúé él tíémpó, lós dátós ý él áccésó á lós dátós éñ cíértós móméñtós, ý és óbvíó, pódríáñ sér úñá áñómálíá, péró támbíéñ, éñ últímá íñstáñcíá, cúáñdó éstá cóñstrúýéñdó úñ cóñjúñtó dé príñcípíós dé cóñfíáñzá céró, támbíéñ déséá cóñsídérár él tíémpó pórqúé lós dátós tíéñéñ sú própíó cícló dé vídá. Éñtóñcés, dátós, pódríá hábér cíértós áctívós dé dátós, étc., qúé sóñ áltáméñté cóñfídéñcíálés éñ úñ móméñtó détérmíñádó, péró tál véz cómó, cómó cúálqúíér típó dé trábájó sóbré áctívídád típó M&Á, péró déspúés dé ésé púñtó éñ él tíémpó, és sí, qúízás ýá ñó táñ cóñfídéñcíál. Éñtóñcés él tíémpó támbíéñ és úñá éspécíé dé séñál qúé débémós cóñsídérár cómó párté dé éstó. Péró ésó fúé, cómó díjé, qúé réálméñté mé ábríó lós ójós á péñsár éñ éstó más állá dé lá ídéñtídád. Ý dé ñúévó, éstó fúé álgó qúé hémós ádóptádó, pór súpúéstó, éñ Ñétskópé ý cómó párté dé ñúéstrá fúñcíóñ dé ségúrídád íñtérñá, és tódó úñ Zéró Trúst. Ý mírár ésé módéló dé mádúréz ý áváñzár ló más léjós qúé pódámós éñ térmíñós dé lá póstúrá óptímá, é íñclúír tódás éstás séñálés, pórqúé tódás sóñ crítícás.]

[20:41]

[Sí, ñó, éstóý ábsólútáméñté dé ácúérdó. Ý créó qúé éllós síéñtó qúé lá ídéñtídád és ímpórtáñté, péró támbíéñ síéñtó qúé éñ múchós séñtídós, próbábléméñté há hábídó úñá sóbrérótácíóñ ý éñfóqúé éñ lá ídéñtídád ý ñó súfícíéñté éñfóqúé éñ ótrás séñálés ý ótrós pílárés. Ý míéñtrás háblábás, ý éstás pásáñdó pór úñá éspécíé dé ótrás fúéñtés dé séñálés, réd, áplícácíóñ, díspósítívó, étc. Dé héchó mé hízó péñsár, cúáñdó éstámós péñsáñdó éñ úñá éspécíé dé pílárés dé Zéró Trúst, ý téñémós, cómó él díspósítívó, lá áplícácíóñ, él úsúáríó, lá réd, créó qúé és lá cárgá dé trábájó ó lós dátós, ñó púédó récórdár. Ý múchás vécés háblámós dé súérté dé mádúréz, dé cóñtrólés dé mádúrácíóñ éñ cádá úñó dé ésós pílárés. Péró cómó éstás hábláñdó, éñ réálídád, cádá úñó dé ésós pílárés támbíéñ sóñ fúéñtés dé séñálés. Ý cómó qúé píéñsás éñ ésós dós cómó própíédádés dé tódó, péró támbíéñ cósás qúé éstás prótégíéñdó ý cómó qúé háý múchá íñtérrélácíóñ éñtré lós dós á médídá qúé cóñstrúýés, ýá qúé dé álgúñá máñérá álíñéás ý mádúrás tú éstrátégíá Zéró Trúst, sí, éstóý dé ácúérdó, ¿vérdád¿ Píéñsá más állá dé lá ídéñtídád, bíéñ, cúáñdó éstés péñsáñdó éñ éstás séñálés.]

[21:48]

[Máñtúvé úñ éqúípó dé ópérácíóñés dé ségúrídád dúráñté múchós áñós, ý síémpré qúísísté cóñtéxtó. Ñúéváméñté, éstó és, ésté és réálméñté úñ éjémpló crúdó, péró téñíámós á álgúíéñ qúé tómó dátós, réálméñté cóñfídéñcíálés, dátós dé áltó válór, ý lós púsó éñ úñá úñídád ÚSB. Éstábáñ á púñtó dé sálír dé lá órgáñízácíóñ, ý ñósótrós lá llámámós, ý ló ídéñtífícámós. Díjé: “Bíéñ, ñécésítámós ésá úñídád ÚSB dé ñúévó pórqúé ñécésítámós límpíárlá dé fórmá ségúrá”. Ál párécér, ló éstábáñ hácíéñdó cóñ fíñés dé báckúp, ló qúé ýá áctívábá lás cámpáñás dé álármá. ¿Pór qúé háríás úñá cópíá dé ségúrídád éñ ÚSB cúáñdó téñíás sérvídórés dé árchívós, étc., ý répósítóríós dé GítHúb, tódó ésé típó dé cósás¿ Éstó fúé, dé ñúévó, éñ úñ ról áñtéríór, péró fúé íñtérésáñté, pórqúé cúáñdó él díspósítívó vólvíó, búéñó, érá úñ díspósítívó díféréñté ál qúé éñ réálídád sé éstábá úsáñdó párá cópíár lós dátós. Éñtóñcés ésó fúé, dé ñúévó, úñá álármá íñmédíátá, ý éñ réálídád párámós á lá pérsóñá. Díjéróñ: “Óh, sí, dévólví úñá úñídád ÚSB díféréñté”. Péró ñúéváméñté, ésé és sóló úñ éjémpló crúdó réál, ý dé pór qúé ésé cóñtéxtó és réálméñté ímpórtáñté, pórqúé éñ réálídád ñós détúvímós éñ ésé móméñtó éñ él qúé sé cóñsídéráríá úñá víólácíóñ dé dátós sígñífícátívá éñ lá órgáñízácíóñ. Ñósótrós détúvímós qúé ésó súcédíérá. Ý, pór súpúéstó, tódós sábémós cómó práctícáñtés dé ségúrídád, qúérémós détéñér táñtás bréchás cómó séá pósíblé pórqúé sábémós ló qúé súcédé cómó párté dé lá réspúéstá á lá récúpérácíóñ, étcétérá; ádémás cóñsúmé múchó tíémpó ý ésfúérzó. Éñtóñcés, és pór ésó qúé, ñúéváméñté, désdé él éqúípó dé ópérácíóñés dé ségúrídád, ý pídó pór cúálqúíér éqúípó dé ópérácíóñés dé ségúrídád cóñ él qúé trábájó, mé réúñó, cóñ él qúé hábló hóý és dé ñúévó, míráñdó qúé cóñtéxtó sé púédé óbtéñér dé éstás cósás. Ý cómó qúé, sí, ñécésítás téñér ál méñós dé ésás óchó ó ñúévé séñálés, éñ álgúñós cásós, párá détérmíñár réálméñté él ímpáctó ý lá éválúácíóñ dél évéñtó.]

[23:22]

[Créó~ qúé ñ~ó lé d~ísté~ á ést~á pér~sóñá~ él bé~ñéfí~cíó d~é lá d~údá. C~réó q~úé ló~ hábíá~ñ héc~hó és~ qúé s~é háñ~ llév~ádó é~l ÚSB~ ý lúé~gó ló~ résp~áldá~róñ á~ ótró~ ÚSB, q~úé és~ ló qú~é té d~íéró~ñ. Éñt~óñcé~s, sól~ó ést~ábáñ~ hácí~éñdó~ báck~úps r~édúñ~dáñt~és, pó~r sí á~cásó~.]

[23:34]

[Érá, pór súpúéstó, párá, sí, ócúltár él héchó dé qúé téñíáñ éstós dátós qúé sé éstábáñ lléváñdó cóñ éllós. Ñósótrós, pór súpúéstó, ñó qúéríámós qúé sé lléváráñ cóñ éllós lós dátós córpórátívós. Ésé érá él, éñ últímá íñstáñcíá, él éscéñáríó qúé téñíámós, ý qúé, sí, púdímós mítígár ésó. Péró dé ñúévó, éñ básé ál cóñtéxtó qúé érá, mírás él díspósítívó, ý és cómó, búéñó, ésté ñó fúé él díspósítívó qúé áctívó lá álértá. Pór ló táñtó, ýá sábés, dé íñmédíátó háý úñ témá más gráñdé éñ júégó. Sí, créó qúé és ló mísmó cóñ lá ñúbé hóý. Téñgó éstá díscúsíóñ cóñ múchós, múchós ótrós CÍSÓ hábláñdó sóbré lós désáfíós dé lá ñúbé — és cómó qúé ñó síémpré, ó éñ lós prímérós díás, ñó síémpré téñíámós úñá vísíbílídád cómplétá dé qúé sérvícíós éñ lá ñúbé éstábáñ síéñdó útílízádós pór ñúéstrá órgáñízácíóñ, qúé hábíá sídó ápróbádó, qúé hábíá pásádó pór éválúácíóñés dé próvéédórés ý éválúácíóñés dé tércérós, étc. Ý sígó péñsáñdó qúé hóý téñémós ésé désáfíó párá múchás órgáñízácíóñés; ésá és lá rétróálíméñtácíóñ qúé mé dáñ. Ñó sábémós éxáctáméñté qúé sé éstá úsáñdó. Téñémós ñúéstrós sérvícíós dé ñúbé públícá ápróbádós qúé téñémós cómó qúé sómós Ázúré ó ÁWS ó GCP, péró párá SááS, lá rétróálíméñtácíóñ qúé géñérálméñté óbtéñgó és qúé ñó sábémós réálméñté ló qúé éstámós úsáñdó éñ térmíñós dé SááS, cómó qúé ñó pódríá óbtéñér úñ íñvéñtáríó cómplétó dé ló qúé sé úsá díá á díá éñ térmíñós dé sérvícíós éñ lá ñúbé. Péró, pór súpúéstó, háý hérrámíéñtás cómó Ñétskópé, pór éjémpló, qúé púédéñ áýúdár á úñá órgáñízácíóñ á ídéñtífícár ésó ý lúégó póñér cóñtrólés éñ tórñó á ésó. Ý créó qúé ésé és úñ múý búéñ púñtó dé pártídá. Péró lúégó vúélvé á bájár á lós dátós. Éñtóñcés bíéñ, búéñó, ¿qúé dátós éstáñ súbíéñdó á ésós sérvícíós¿ Pórqúé sí píérdó él áccésó á ésós sérvícíós, cómó ésé sérvícíó ñó éstá díspóñíblé. ¿Cúál és él ímpáctó¿ Ñúéváméñté, vólvíéñdó á lá díscúsíóñ á ñívél dé júñtá, dé ésó és dé ló qúé áhórá háblámós, sí pérdémós él áccésó á éstós dátós, cúál és él ímpáctó dé ésó párá ñósótrós cómó órgáñízácíóñ, éstámós téñíéñdó ésá mísmá díscúsíóñ éñ ésté móméñtó éñ tórñó á lós sérvícíós dé ÍÁ. Á médídá qúé lós sérvícíós dé ÍÁ éstáñ cádá véz más íñtégrádós éñ lós prócésós dél ñégócíó, és cómó, búéñó, ¿qúé súcédé sí ésé sérvícíó ýá ñó éstá díspóñíblé, cúál és él ímpáctó¿ Éñtóñcés, sí, téñémós qúé émpézár á péñsár éñ ésás fórmás. És úñá fórmá dé, pór súpúéstó, résílíéñcíá, péró áhórá éstá péñsáñdó cómó, ¿sé qúé táñ résístéñtés sóñ mís sérvícíós ý qúé súcédé sí ñó váñ á éstár díspóñíblés ó sí sé háñ vístó cómprómétídós¿]

[25:35]

[Vólvíéñdó á ló qúé díjísté sóbré él úsó dé TÍ éñ lá sómbrá, ¿vérdád¿ Ý más ó méñós ló qúé séá, dígámós médíádós dé lá décádá dé 2010 cúáñdó éstó érá úñá éspécíé dé íñfáñcíá dél mércádó CÁSB. Ý récúérdó hábér vísítádó réálméñté tú céñtró dé désárrólló éñ Báñgálóré ý séñtármé cóñ míémbrós dé tú éqúípó dé pródúctó ý pásár ý décír: “Séríá géñíál, éstámós éñ médíó dé úñá éválúácíóñ, séríá géñíál sí púdíérás hácér éstó, éstó ý éstó, pórqúé éñtóñcés ésó mé dáríá tódá lá vísíbílídád qúé ñécésítábá sóbré él úsó dé SááS”. Péró cómó háblámós, úñá éspécíé dé ÍÁ, símpléméñté tócásté cómó él úsó dé ÍÁ, ¿vérdád¿ Ý créó qúé éstó és réálméñté íñtérésáñté, pórqúé créó qúé cóñ lá ÍÁ cóñvírtíéñdósé tál cómó lós módélós dé ÍÁ cóñvírtíéñdósé éñ úñ cómpóñéñté táñ clávé dé lás áplícácíóñés dé ñégócíó, áhórá és él módéló dé ÍÁ úñá áplícácíóñ crítícá. Éñtóñcés, téñémós qúé éstár péñsáñdó éñ cómó áségúrámós ésó dé lá mísmá máñérá á lá qúé tál véz ñós húbíérámós póstúládó sí fúérá úñ próvéédór báñcáríó, mí sístémá báñcáríó príñcípál, ¿vérdád¿ Mí módéló dé ÍÁ áhórá és fúñdáméñtál táñtó párá lá Á, lá Í, cómó párá lá C, ¿vérdád¿ Ñécésító prótégér á lós trés éñ él módéló dé ÍÁ.]

[26:43]

[Sí. Ñúéváméñté, cómó díjé, hé vívídó múchás édádés, cómó lá érá dé lás cómpútádórás, lá érá dé Íñtérñét, lá érá dé lá ñúbé, ý lúégó lá érá dé lá ÍÁ áhórá. Ñó sé sí téñgó ótrá édád éñ mí párá sér hóñéstó. Íñclúsó pódríá sér réémplázádó pór ÍÁ, ñó ló sábémós. Péró créó qúé tíéñés rázóñ, cádá véz qúé éñtrámós éñ úñá ñúévá érá, ó éstámós éñ tráñsícíóñ á ótrá érá, émpézámós á péñsár, búéñó dé ñúévó, óbvíáméñté, ¿cómó pódémós áségúrár méjór ésó¿ Ý túvé lá mísmá díscúsíóñ cóñ lá érá dé íñtérñét, dóñdé éñ réálídád érá úñ cásó dé, búéñó, sóló vámós á dárlé áccésó á íñtérñét á cíértás pérsóñás. Ý pór súpúéstó, á lós pócós mésés, tódós téñíáñ áccésó. Ý ló mísmó párá lá ñúbé. És cómó sí sóló vámós á límítár él ñúméró dé sérvícíós éñ lá ñúbé qúé úsámós. Ý lúégó, déñtró dé úñós mésés, túvímós él témá dé TÍ éñ lá sómbrá. Ý créó qúé éstámós vívíéñdó, pór súpúéstó, éñ lá érá dé lá ÍÁ áhórá. És décír, éñ úñá cósá ñós éñfócámós múchó éñ élló. Ásí qúé sóý míémbró dé ñúéstró Cómíté dé Góbíérñó dé ÍÁ ý sóý cóáútór dé ñúéstrá pólítícá dé ÍÁ réspóñsáblé ý ñúéstró éstáñdár dé ségúrídád dé ÍÁ, ý trábájó éñ éstréchá cólábórácíóñ cóñ ñúéstrós éqúípós éñ Ñétscápé. Éñ térmíñós dé, ñúéváméñté, ñúéstró úsó dé lá ÍÁ, táñtó désdé úñá pérspéctívá dé émprésá cómó támbíéñ désdé ló qúé téñémós déñtró dé ñúéstró pródúctó. Téñémós úñ régístró, téñémós úñ régístró précísó dé úsó, ý úñímós tódó éstó dé ñúévó á cúálés sóñ lós cásós dé úsó, pór éjémpló. Éñtóñcés, sí, téñémós éstá gráñ cápácídád dé qúé pódémós hácér ésó, ¿vérdád¿ Téñémós éstó cómó órgáñízácíóñ. Lá ÍÁ és ñúéstró éñfóqúé clávé párá ídéñtífícár ý támbíéñ áségúrárñós dé qúé póñémós cóñtrólés, pór éjémpló, párá prótégér méjór él úsó dé lá ÍÁ. Támbíéñ éstámós, pór súpúéstó, trábájáñdó éñ éstréchá cólábórácíóñ cóñ ñúéstró éqúípó dé íñvéstígácíóñ dé áméñázás ý, pór súpúéstó, hémós vístó úñ áúméñtó éñ él úsó dé ÍÁ párá ímpúlsár lá íññóvácíóñ éñ térmíñós dé típó dé láñzámíéñtó dé áméñázás ý átáqúés ý úsár ñúévós típós dé técñícás, étc. Ásí qúé ýá ló hémós vístó. Ý désdé lá pérspéctívá dé úñá déféñsá, ñúéváméñté, ápóýáñdó ál éqúípó dé pródúctó éñ térmíñós dé cóñstrúír ésás déféñsás qúé sóñ ÍÁ dé vúéltá, ásí qúé sí, ýá éstámós víéñdó éstó. Péró cómó díjé, désdé ñúéstrá pérspéctívá órgáñízácíóñál, háý qúé tómár úñ éñfóqúé cómó úñ párágúás á éstó. Háý qúé mírár tódós ésós díféréñtés cásós dé úsó, ý támbíéñ, cúál és él ímpáctó, sí álgúñó dé éllós sé vé áféctádó. És crítícó párá ñósótrós cómó órgáñízácíóñ ýá éñ térmíñós dé, ñúéváméñté, cóñtrólár, góbérñár él úsó dé ÍÁ. Ý támbíéñ téñémós régúlácíóñ és, és áhórá, áhórá áqúí támbíéñ. Téñémós dé lá Léý dé ÍÁ dé lá ÚÉ, qúé éñtró éñ vígór éñ ágóstó. Ý támbíéñ és íñtérésáñté, pórqúé hábló cóñ ótrás órgáñízácíóñés dé máñérá régúlár, ý á vécés lá rétróálíméñtácíóñ qúé óbtéñgó és: “Éstá bíéñ, ñó ñécésítámós hácér ñádá dúráñté trés áñós”. Ý mí réspúéstá és: “Búéñó, ñó, éñ réálídád, él prímér típó dé hító, ý ló príméró, lá prímérá áplícácíóñ, llégárá próñtó, éñ fébréró dé 2025, ¿vérdád¿ Éñtóñcés ñó pódémós éspérár”. Éñ réálídád, sé éstá prépáráñdó párá ésé prímér hító éñ tórñó ál úsó dé ÍÁ, sístémás ý sérvícíós próhíbídós. Éñtóñcés ésó és, sí, ésó és, créó qúé lá régúlácíóñ vá á júgár úñ pápél, péró éñ últímá íñstáñcíá, és vólvér á ló qúé sábémós, ¿vérdád¿ ¿Qúé téñémós¿ ¿Cómó ló éstámós áségúráñdó¿ ¿Cómó ñós áségúrámós dé qúé sé áplíqúé él góbíérñó¿]

[29:35]

[Sí, ábsólútáméñté. Ásí qúé úñá éspécíé dé víñcúlácíóñ éñ éstá cóñvérsácíóñ dé ÍÁ cóñ lás cóñvérsácíóñés qúé éstás téñíéñdó cóñ lós CÍSÓ, ý háblámós sóbré álgúñás dé lás cósás qúé lés éñtúsíásmáñ ý sóbré lás qúé sóñ pósítívás. ¿Cóñ qúé éstáñ lúcháñdó, vérdád¿ ¿Pór qúé sé frústráñ¿]

[29:52]

[Sí, éñtóñcés píéñsó, sígó péñsáñdó qúé él ñúméró úñó és, súpóñgó, lós rétós dél páñórámá régúlátóríó áctúál. Ý támbíéñ, sí, próxímás ñúévás régúlácíóñés ý cámbíós éñ éstáñdárés ý márcós. Qúíéró décír, lás hémós vívídó pór múchós áñós, ¿vérdád¿ Péró sí, símpléméñté párécé sér pór él móméñtó qúé háý úñ móñtóñ dé régúlácíóñés qúé éstáñ éñtráñdó éñ vígéñcíá. ¿Cómó sé álíñéáñ tódós éñtré sí¿ Cómó, ¿háý súpérpósícíóñés¿ Ý qúé és, qúé tíéñé príórídád ý ésé típó dé cósás. Ý, qúíéró décír, sí, trátó cóñ éstás cósás dé máñérá régúlár. Hé éstádó cóñ ÑÍS2 ý DÓRÁ, pór éjémpló, désdé qúé sé áñúñcíáróñ pór prímérá véz. Ý lá ÍÁ dé lá ÚÉ vúélvé á áctúár, éscríbí úñ ártícúló sóbré éstó állá állá pór ágóstó, úñá véz qúé él téxtó sé públícó fórmálméñté éñ lá révístá dé lá ÚÉ. Éñtóñcés, tódó ésé típó dé cósás. Éñtóñcés, sóý cóñscíéñté dé ésté típó dé cósás, péró és dífícíl. És réálméñté dífícíl párá lás órgáñízácíóñés dé hóý éñ CÍSÓ éñtéñdér ló qúé ñécésítáñ hácér éñ térmíñós dé lá régúlácíóñ. Éñtóñcés, píéñsó cómó résólvér párá éstó, pórqúé támbíéñ éstóý, mé dá gústó háblár dé próblémás ý rétós, péró támbíéñ píéñsó, búéñó, ¿cómó résólvémós táñ rápídó¿ Ý ñúéváméñté, lá fórmá éñ qúé ñórmálméñté ábórdó éstó és qúé cóñstrúímós, ó méjórámós, ñúéstró márcó dé cóñtról éstáñdár áctúál. Pór ló táñtó, téñémós úñá séríé dé cóñtrólés cómúñés qúé pódémós áplícár, pór éjémpló, qúé cúmpléñ cóñ lós réqúísítós dé múchás dé éstás régúlácíóñés ý éstáñdárés ý márcós qúé éstáñ llégáñdó. Ý áplícáñdó álgó cómó úñ cóñtról órgáñízácíóñál ó úñ cóñtról técñícó, pódémós cúmplír cóñ lós réqúérímíéñtós dé ésó. Péró és qúé ñó sóló sé áplícá pór régúlácíóñ ó márcó éstáñdár. Áplícás ésó, ý ésó éñtóñcés, pór ló táñtó, sé áplícá á múltíplés. Ásí qúé ésé és él típó dé máñérá qúé éñ réálídád hé éstádó cómpártíéñdó. Hé éscrító úñá séríé dé, búéñó, mí éqúípó cóñ él qúé trábájó éñ Ñétscápé; tódós hémós éstádó trábájáñdó éñ éstá séríé dé gúíás dé cúmplímíéñtó dé ñórmás qúé, éñ últímá íñstáñcíá, púédéñ áýúdár á lás órgáñízácíóñés á éñtéñdér ló qúé ñécésítáñ hácér. Cóñsídéráñdó él típó dé frútá bájá, cómó décímós, ý támbíéñ cómó, sí áplícá, sí áplícá ésté cóñtról, ¿qúé ímpáctó tíéñé ésó éñ él páñórámá régúlátóríó¿ Éñtóñcés, sí, ésós sóñ lós désáfíós dé lós qúé éstóý éscúcháñdó, ý lúégó támbíéñ lá fórmá éñ qúé péñsámós éñ áýúdár á résólvér álgúñós dé ésós désáfíós.]

[31:53]

[Sí, ý púédó vér ábsólútáméñté ló óñérósó qúé púédé llégár á sér cúáñdó tíéñés táñtás régúlácíóñés díféréñtés párá ír ý éséñcíálméñté résólvér, ¿vérdád¿ Ý cádá úñó dé éllós pídé úñá éspécíé dé ló mísmó, péró úñ cólór lígéráméñté díféréñté. Ý éstás dícíéñdó: “¿Ñécésító hácér tódós lós cólórés, ó sóló ñécésító hácér álgúñós dé éllós¿” Péró sí éstóý dé ácúérdó, cíértó, éñ qúé téñér úñ tál véz álgúñ típó dé márcó cóñsístéñté éñcímá dél cúál sé cóñstrúýé úñ típó dé régúlácíóñés éñtóñcés, ó símpléméñté éxtéñsíóñés dé, éñtóñcés, ál méñós, éñtóñcés tíéñés él cóméñtáríó dícíéñdó: “Bíéñ, búéñó, sí éstóý ádóptáñdó ésté márcó, bíéñ, sé qúé téñgó tódós lós cóñcéptós básícós cúbíértós”. Ý síéñtó, hástá cíértó púñtó, ý cómó qúé ásíéñtó cóñ lá cábézá hácíá DÓRÁ, éspécífícáméñté, éñ ésté cásó, qúé múchó, ápúñtá hácíá lá ÍSÓ 27001 ý él márcó dé cíbérségúrídád dél ÑÍST cómó éséñcíálméñté úñá fúéñté dé íñspírácíóñ. Éstá cóñstrúídó sóbré ésó. ¿Vé qúé ésó és úñ pócó dé qúé pódríámós téñér álgúñá éspéráñzá éñ ésó, éñ ésá órgáñízácíóñ régúlátóríá dícíéñdó qúé ñó ñécésítámós réíñvéñtár lá rúédá áqúí, háý múchás cósás búéñás, cómó éstáñdárés ý márcós sóbré lós qúé cóñstrúír, ý ásí és cómó vámós á mádúrár, éñ lúgár dé íñvéñtár ló ñúéstró dé máñérá íñdívídúál¿]

[33:04]

[Sí, támbíéñ és lá mádúréz. Ý cúáñdó támbíéñ sé láñzáñ ñúévás vérsíóñés dé éstós éstáñdárés ý márcós, síémpré és búéñó vérló. Qúíéró décír, éstúvé ábáñdéráñdó lás áctúálízácíóñés dé ÍSÓ 270001 dúráñté múchós, múchós áñós párá íñclúír cósás cómó lá wéb ý lá ñúbé ý lá ségúrídád dé dátós. Réálméñté ñó éñtré éñ lós détállés dé ló qúé ésó réálméñté sígñífícábá. Éñtóñcés mé émócíóñé múchó cúáñdó, sóý úñá dé ésás pérsóñás qúé sé émócíóñá cúáñdó sé láñzá úñ ñúévó éstáñdár áctúálízádó, sé ñótá. Cúáñdó láñzáróñ 2022, ýó éstábá cómó, géñíál, fíñálméñté ábórdáróñ lá ségúrídád wéb ý lá ségúrídád éñ lá ñúbé ý lá ségúrídád dé lós dátós. Éstúvé déféñdíéñdó DLP, dúráñté múchós, múchós áñós, désdé qúé éñtró mí QSÁ ý lé móstré cómó DLP mé éstábá áýúdáñdó á ídéñtífícár cúálqúíér dátó dé tárjétá fúérá dél éñtórñó dé dátós dé mí tárjétá. Él éstábá cómó, “Bíéñ, ¿cómó sé llámá ésá técñólógíá¿” Ýó díjé: “Sé llámá DLP”. Él és cómó, “Íñtérésáñté, tál véz pódámós cóñsídérár ésó cómó úñ cóñtról cómpéñsátóríó”. Ýó éstábá cómó, sí, débéríá, sí, débéríá sér, dé vérdád, ñó débéríá”. Éñtóñcés ésó fúé, ñúéváméñté, ésó múéstrá mí édád áhórá, ésó fúé á médíádós dé lá décádá dé 2000. Péró sí, és géñíál qúé lós éstáñdárés ý lós márcós éstéñ póñíéñdósé ál díá cóñ lós cóñtrólés qúé éstáñ díspóñíblés. Ý ñúéváméñté, éstóý cómplétáméñté dé ácúérdó, sí pódémós, síémpré ñécésítámós símplífícár lá ségúrídád. És décír, lá cómpléjídád és síémpré ñúéstró éñémígó. Vólvíéñdó á lá díscrécíóñ dél bálóñ, támpócó háý úñá réspúéstá córréctá, ñó háý ájústé pérféctó. Éñtóñcés pódémós tómár áúñqúé váýámós, téñémós qúé cúmplír cóñ múltítúd dé éstáñdárés ý márcós dé régúlácíóñ, éñ múchós cásós, tódávíá váñ á sér úñícós párá ñósótrós ý ñúéstrá órgáñízácíóñ. Éñtóñcés sí, és cómó lós áplícámós, és cómó lós cóñsídérámós. Ásí qúé sí, péró sí éstámós pásáñdó lá máýór párté dé ñúéstró tíémpó trátáñdó dé cúmplír cóñ lós réqúísítós dé cúmplímíéñtó dé ñórmás, éñtóñcés sí, désáfórtúñádáméñté, ñó ló éstámós, ñó síémpré téñémós tíémpó éñtóñcés párá áñálízár lá íññóvácíóñ ý lás últímás áméñázás ý dátós, ý sí, lós áváñcés éñ ótrás áréás támbíéñ. Ásí qúé créó, sí, sí, sí púédés símplífícár lá píézá dé cúmplímíéñtó, ló hárá, págárá sús cúótás éñ térmíñós dé pérmítírté cóñcéñtrárté éñ ótrás cósás támbíéñ.]

[34:56]

[Ábsólútáméñté, ¿vérdád¿ Créó qúé símplífícámós ábsólútáméñté él cúmplímíéñtó ý tódós ló váñ á dár lá bíéñvéñídá. Péró créó qúé támbíéñ séríá émócíóñáñté vér qúé él cúmplímíéñtó dé ñórmás ímpúlsá lá íññóvácíóñ más állá dé símpléméñté fácílítár lá préséñtácíóñ dé íñfórmés sóbré él cúmplímíéñtó dé ñórmás. Qúé ésó ñó és íññóvácíóñ, ésó és símpléméñté úñ méjór répórtíñg, síñó réálméñté cúmplímíéñtó dé ñórmás cómó úñá fórmá dé ímpúlsár más íññóvácíóñ éñ él éspácíó dé ségúrídád. Véó qúé háý ópórtúñídád párá ésó. ¿Cúál és tú pérspéctívá¿]

[35:20]

[Sí. Qúíéró décír, léí lá Léý dé ÍÁ dé lá ÚÉ váríás vécés párá éñtéñdér réálméñté, ñúéváméñté, cómó sé pódríá ápróvéchár éstó éñ úñá órgáñízácíóñ párá gáráñtízár qúé cúmplé cóñ lós réqúísítós. Péró támbíéñ, áségúrársé dé qúé, pór éjémpló, sí éstás ímpléméñtáñdó álgúñ cóñtról dé cíbérségúrídád qúé támbíéñ vás á hácér séá ácórdé cóñ lá légíslácíóñ. Éñtóñcés éñ ésé séñtídó, pór súpúéstó, és dé múý áltó ñívél. És múý vágó éñ cíértás áréás, péró sí háblá dé cíértó típó dé áctívídádés, cíértós típós dé móñítóréó, étc. Ésó és éñ últímá íñstáñcíá ló qúé sé púédé hácér sí sé básá éñ máqúíñá éñ lúgár dé úñ húmáñó íñspéccíóñáñdó cíértás cósás, ¿vérdád¿ Ásí qúé, pór súpúéstó, désdé úñá pérspéctívá dé íññóvácíóñ, és ímpórtáñté éñtéñdér, péró támbíéñ éñtéñdér qúé, úñá véz más, púédé úsár ÍÁ/ML éñ sú órgáñízácíóñ párá áýúdár á áségúrár sú órgáñízácíóñ. Ñó ló és, ñó és trátár dé llámár ý éñfócársé éñ ésó ñó púédés hácér ésó, pór éjémpló, pórqúé sé cóñsídérá pérfílár ó álgó ásí, ¿vérdád¿ Éñtóñcés ésó és réálméñté ímpórtáñté. Créó qúé síémpré háý éxcéléñtés gúíás dé méjórés práctícás pór áhí hóý támbíéñ. Cúáñdó vóý á úñ évéñtó, ý vóý á vér, óígó háblár dé úñó dé lós órádórés príñcípálés, ó vóý á úñá dé lás sésíóñés qúé mé íñtérésáñ, síémpré háý múchá géñté qúé há pásádó pór éstó ý há íññóvádó, ý tál véz háñ úsádó úñá plátáfórmá párá cúmplír cóñ úñ détérmíñádó réqúísító dé cúmplímíéñtó, péró cómó, pór éjémpló, háñ tómádó, tál véz ésé présúpúéstó qúé sé ásígñó párá áýúdár á lá órgáñízácíóñ á cúmplír cóñ ésé réqúísító dé cúmplímíéñtó, ý lúégó cúmplídó él réqúísító dé cúmplímíéñtó dé ñórmás, ý lúégó hábér útílízádó ó réútílízádó párté dél típó dé gástó, lá íñvérsíóñ éñ técñólógíá támbíéñ hácér ótrás cósás támbíéñ. Ý dé ñúévó, créó qúé és múý, múý ímpórtáñté párá cúálqúíér órgáñízácíóñ cóñsídérár éstó, ¿vérdád¿ És ótró cámbíó qúé hé téñídó. Éscúchó dé lós CÍSÓ és, dé ñúévó, qúé búscáñ cóñsólídársé. Éstáñ búscáñdó dóñdé púédéñ vér lá rédúccíóñ dé cóstós. Ý párá mí, háý álgúñás gráñdés ópórtúñídádés párá hácér ésó. És décír, récúérdó hábér íñícíádó úñá órgáñízácíóñ qúé téñíáñ cómó, 70 técñólógíás, ý míré álrédédór dél éqúípó ý ñósótrós ý téñíámós cómó, 10 pérsóñás. Ýó éstábá cómó, bíéñ, síété cádá úñó. Bíéñ, íñclúsó sí sóló lós párchéámós ý áctúálízámós ý lós máñtéñémós áctúálízádós cóñ lás réglás ý lá cóñfígúrácíóñ, ñó vá á sér pósíblé, ¿vérdád¿ Vámós á téñér qúé émpézár á rédúcír él ñúméró dé técñólógíás qúé téñémós, díféréñtés próvéédórés, étc. Réálméñté téñémós qúé cóñsólídárñós á úñ típó dé stáck técñólógícó más máñéjáblé, dé vérdád, ý áhí és dóñdé ví éstá búéñá ópórtúñídád cómó, bíéñ, ¿cúál és él réqúísító dé cúmplímíéñtó párá téñér éstó¿ ¿Qúé ñós éstá áýúdáñdó désdé úñá pérspéctívá dé áméñázá ó prótéccíóñ dé dátós¿ ¿Cómó éstá áségúráñdó éstó ñúéstrá íñfráéstrúctúrá¿ ¿Cómó éstá éstó áségúráñdó á ñúéstrá géñté¿ Pórqúé, sí, támbíéñ ñécésítámós áýúdár á áségúrár á lá géñté. ¿Dé qúé máñérá éstá áýúdáñdó á édúcár ý créár cóñcíéñcíá¿ Ásí qúé préséléccíóñé lós réqúísítós réálméñté cúmplíéñdó ésás áréás clávé ý lúégó púdé, sí, ábsólútáméñté, cóméñzár á búscár rédúcír él ñúméró dé próvéédórés dé técñólógíá qúé éstábá úsáñdó ý, éñ últímá íñstáñcíá, hácérló más máñéjáblé. Ý hé trátádó dé hácér ésó éñ tódás lás órgáñízácíóñés á lás qúé mé hé úñídó, párá éñfócármé réálméñté éñ ésó. Pórqúé míéñtrás éstés cúmplíéñdó cóñ ésós réqúísítós, ésó és géñíál, péró háý, háý múchá déúdá técñícá. Créó qúé ésá és lá frásé cómúñ dé lá qúé tódós háblámós cómó úñó dé lós máýórés rétós. Háý fórmás éñ lás qúé pódémós búscár ábsólútáméñté rédúcír ésá cómpléjídád. Ý créó qúé cúáñdó rédúcés lá cómpléjídád, púédés émpézár á cóñcéñtrárté más tíémpó. Préfíéró qúé tódó mí éqúípó sé cóñcéñtré más éñ ótrá véz, áfíñár, cóñfígúrár, méjórár lás técñólógíás, dédícár más tíémpó á mírár évéñtós ý mírár métrícás ý téñdéñcíás ý áñálísís ý áñálísís ý ésé típó dé cósás, éñ lúgár dé téñér qúé ír ý sí, áctúálízár úñá píézá dé técñólógíá, pórqúé éstá prógrámádá párá úñá áctúálízácíóñ. Ésé típó dé cósás, réálméñté qúíéró ý ésó, qúíéró décír, ésó és, pór súpúéstó, lá álégríá, lá álégríá dé SSC ý SÁSÉ és qúé éñ últímá íñstáñcíá púédés déjár qúé tú próvéédór hágá ésó ý símpléméñté ápróvéchár él tíémpó dédícádó á, ñúéváméñté, máñtéñér ý cóñfígúrár ésás pólítícás párá qúé ésó séá réálméñté, réálméñté ímpórtáñté, désdé mí pérspéctívá. Ñúéváméñté, lá fórmá éñ qúé máñéjámós lós récúrsós éñ ñúéstrós térmíñós.]

[39:17]

[Créó qúé úñá cósá qúé cásí álrédédór dé ésá cóñsólídácíóñ, créó qúé támbíéñ és úñá ópórtúñídád, pártícúlárméñté cúáñdó háý úñ típó dé próvéédórés qúé víéñéñ á décír: “Óýé, téñémós éstá cápácídád”. Á méñúdó, píéñsó, ý sé qúé éstáñdó dél ládó dél próvéédór qúé él rétrócésó dé lós próspéctós á lós clíéñtés és, “búéñó, ýá téñgó ótrás 30 hérrámíéñtás”, ó éñ tú cásó, díjísté ótrás 70 hérrámíéñtás, ¿vérdád¿ Péró créó qúé ésé éjércícíó dé cóñsólídácíóñ réálméñté lé pérmíté lúégó mápéár éxáctáméñté qúé cápácídádés tíéñé, pórqúé créó qúé ésé és él máýór désáfíó párá lás órgáñízácíóñés cúáñdó sé lés préséñtá úñá ñúévá técñólógíá, és qúé éñ réálídád ñó tíéñéñ úñá cómpréñsíóñ dé ló qúé hácé sú stáck áctúál, ¿vérdád¿ Dóñdé própórcíóñá válór ý dóñdé réálméñté sé éñcúéñtrá, á pésár dé téñér 70, tódávíá háý bréchás éñ cápácídádés ý cápácídádés clávé. Ý créó qúé ófrécé úñá ópórtúñídád párá déscúbrírlós éséñcíálméñté ý décír: “Áh, bíéñ, áhórá mé dóý cúéñtá dé pór qúé ñécésító éstó”.]

[40:11]

[Sí, éxáctáméñté. Éñtóñcés, qúíéró décír, és úñá dé lás prímérás cósás qúé hícé fúé tráér sócíós próvéédórés, éñ rólés áñtéríórés. Ó séá, ló gráñdíósó és éñ Ñétskópé, óbvíáméñté éñtré á Ñétskópé, hácé séís áñós ý médíó, síété áñós. Sómós úñá émprésá éñ lá ñúbé qúé própórcíóñá úñ pródúctó á lá técñólógíá. Éñtóñcés, ýó ñó téñíá ésé, ésé témá. Péró ésó és ló qúé téñgó qúé décír éñ órgáñízácíóñés áñtéríórés, pórqúé sé qúé éstó és, ésté és úñ gráñ rétó. Péró sí, tráéríá próvéédórés ý sócíós ý díríá: “Bíéñ, téñémós úñá réñóvácíóñ próxímá déñtró dé séís mésés”. Ý ló príméró qúé síémpré décíáñ érá: “Bíéñ, ñós póñdrémós éñ cóñtáctó cóñtígó más cércá dé lá hórá”. Ý ýó díjé: “Ñó, ñécésító sábér pór qúé áhórá éstámós úsáñdó éstá técñólógíá. ¿Qúé béñéfícíó éstóý víéñdó dé éstá técñólógíá¿” Ý hémós téñídó ésá díscúsíóñ, ý pór súpúéstó, vóý á régrésár ý décír: “sí, próbábléméñté pódámós émpézár á péñsár éñ cóñsólídár ésó”. É íñclúsó téñgó úñá, qúíéró décír, tódávíá téñgó lá hójá dé trábájó, ý dé héchó hé trábájádó cóñ váríás ótrás órgáñízácíóñés, ñúéváméñté, éñ Ñétskópé, qúé háñ téñídó ésé mísmó désáfíó. Ý cómó qúé hé díchó qúé téñémós éstá lístá dé cómó 250 técñólógíás díféréñtés, ý álgó dé cómó éñ últímá íñstáñcíá púédéñ sér, tál véz cóñsólídársé, cómó éñ fásés. Éñtóñcés tú fásé úñó sérá éstá, fásé dós, fásé trés. Áhórá púédés émpézár á búscár cóñsólídár, pórqúé háý múchás cósás qúé sé súpérpóñéñ, ¿vérdád¿ Háý múchás cápácídádés cúáñdó áñálízámós cápácídádés crítícás qúé pótéñcíálméñté sé súpérpóñéñ cóñ ótrás técñólógíás qúé ýá púédé téñér, éstóý cómplétáméñté dé ácúérdó cóñ ústéd. Ñó ló és, ñó síémpré és vísíblé párá álgúíéñ. Ý pódríá sér qúé éscúchés sóbré éstá cósá ñúévá, brílláñté, ñúévá, píéñsás, bíéñ, ésó, ésó, ésó séríá géñíál, pódémós tráér ésó, péró éñ réálídád áhórá qúé tál véz sé súpérpóñé cóñ álgó más qúé téñgó. Éñtóñcés, ¿ñécésító, cómó, réémplázár¿ Téñgó éstó cómó áñálógíá. Téñgó ló mísmó cóñ mí éspósá ý mí gúárdárrópá és cómó, ýá ñó púédó métérmé más, ásí qúé sí vóý á tráér álgó ñúévó, téñgó qúé déshácérmé dé álgó. Éñtóñcés, áctúálméñté és, cómó, és múý símílár á ésó, ¿vérdád¿ Péró éñ ésté cásó, créó qúé désdé ñúéstrá pérspéctívá cómó CÍSÓ, és cómó, búéñó, sí tráígó úñá cósá, próbábléméñté ñécésító déshácérmé dé trés cósás. Éñ últímá íñstáñcíá, véó ésté púñtó dúlcé qúé túvé, túvímós éstá gráñ díscúsíóñ lá sémáñá pásádá, ñúéváméñté, ñúéstró cóñséjó ásésór dé clíéñtés, ý él púñtó dúlcé és éstár pór débájó dé 10, ¿vérdád¿ Sí púédé óbtéñér méñós dé 10 técñólógíás, tódás éstáñ hácíéñdó, ñúéváméñté, tódás éstáñ hácíéñdó ló qúé púédéñ, ý éstáñ íñtégrádás, ý éstáñ ábíértás, ý éstáñ hábláñdó éñtré sí, ý éstáñ útílízáñdó, pór súpúéstó, lós últímós béñéfícíós dé ésté típó dé cósás. Ásí qúé éstás cúbríéñdó éstó désdé úñá pílá técñólógícá, ý ló éstás rédúcíéñdó á ésé típó dé ñívél más máñéjáblé. Ésé és úñ pócó él púñtó dúlcé, dé vérdád. Sé qúé ótrás órgáñízácíóñés díráñ: “Búéñó, sí, ñúñcá pódrémós llégár á 10, péró vámós á trátár dé bájár á 20". Ésó és éñ últímá íñstáñcíá dóñdé tú, cómó qúé qúíérés éstár. Ý créó qúé él, créó qúé tódávíá háý ñécésídád dé pródúctós púñtúálés sí tíéñés úñ cásó dé úsó éspécífícó, péró áhórá éstás víéñdó tódá éstá cóñsólídácíóñ ý ésté júégó dé plátáfórmás dél qúé éstámós hábláñdó. Éxísté éstá cápácídád éñ lá qúé tódó sé básá éñ mícrósérvícíós ý, éñ últímá íñstáñcíá, púédé éjécútár, sí, mícrósérvícíós éñ plátáfórmás. És úñá fórmá más íñtélígéñté dé hácér éstás cósás.]

[42:57]

[Sí, ábsólútáméñté. Éñtóñcés ñós qúédáñ úñós míñútós, ásí qúé llégáñdó ál fíñál. Óbvíáméñté hémós hábládó dé cósás cómó, cómó cósás qúé sóñ émócíóñáñtés, é ígúálméñté, cósás qúé sóñ désáfíáñtés. Péró, ¿qúé pásá cóñ lás cósás qúé sóñ íñéspérádás¿ ¿Qúé típó dé té hás éñcóñtrádó éñ él últímó áñó ó tál véz áñtés dé ésó¿ És cómó sí dé álgúñá máñérá mírárás ý péñsárás”, hmm, ésó fúé cómplétáméñté ló cóñtráríó dé ló qúé éspérábá qúé súcédíérá”.]

[43:22]

[Sí, créó qúé cóñ, qúíéró décír, púédó vólvér á lá ÍÁ, ý cómó qúé sábíá qúé lá ÍÁ íbá á éxplótár. Sábíá qúé lá ÍÁ íbá á déspégár. Créó qúé éscríbí úñ ártícúló sóbré éstó éñ cómó, 2014 lístó párá lá érá dé lá ÍÁ. Ý, sí, tódós cómó qúé ló éspérábámós, ló éspérábámós, ló éspérábámós, ý érá, “vá á súcédér próñtó, vá á súcédér próñtó”. Súpóñgó qúé ñó fúé, qúíéró décír, ñó ésté áñó, péró, sí, éñ áñós áñtéríórés, búéñó, ñó ló éspérábá dél tódó, sé séñtíá cómó sí fúérá, ñúñcá íbá á súcédér qúízás. Érá cómó sí lós cásós dé úsó ñó éstúvíéráñ áhí párá, qúíéró décír, ML, sí, hémós téñídó ML désdé hácé múchós, múchós áñós. Sábés, hémós vístó válór áhí, pór éjémpló. Péró tódó él típó dé, cúáñdó háblámós dé cósás cómó GéñÁÍ, ñó ló hícímós, qúíéró décír, ýó éstábá úsáñdó úñ sérvícíó GéñÁÍ hácé múchós áñós, ý fúé, fúé útíl. Fúí útíl désdé úñá pérspéctívá dé ñótá ý éscríbíéñdó éñ díáríó tódó ésé típó dé cósás. És réálméñté súpér útíl. Ý ýó éstábá cómó, géñíál. Ésté és úñ gráñ cásó dé úsó. Péró réálméñté ñó éspérábá dé répéñté, ésté típó dé, lá éxplósíóñ dél úsó dé GéñÁÍ ý ÁÍ. Ý súcédíó ásí dé rápídó ý cásí cómó úñá sórprésá cúáñdó sábíá qúé íbá á pásár. Péró súpóñgó qúé ésó fúé álgó íñéspérádó, ló rápídó qúé éñ cúéstíóñ dé sémáñás, párécíá qúé órgáñízácíóñés éñtérás áhórá éstábáñ hácíéñdó cómó órígíñálméñté, éstábáñ hácíéñdó éválúácíóñés dé próvéédórés sóbré próvéédórés dé sérvícíós éñ lá ñúbé ý ésé típó dé cósás. Ý lúégó, dós sémáñás déspúés, áhórá éstáñ hácíéñdó éstó éñ ñúévós próvéédórés, ý lúégó támbíéñ éñ próvéédórés éxístéñtés qúé sígúéñ ágrégáñdó ñúévás cáráctérístícás, ló qúé créó qúé és úñó dé lós máýórés désáfíós. Éñtóñcés, cómó áhórá és cómó cúáñdó hábló cóñ cúálqúíér ótró CÍSÓ, sóló dícéñ qúé ñúéstró éqúípó sóló éstá síéñdó íñúñdádó cóñ ñúévás técñólógíás, ó técñólógíás éxístéñtés qúé háñ ágrégádó éstó. És qúé, ácábá dé hábér hábídó éstá éxplósíóñ. Éñtóñcés, súpóñgó qúé ésé fúé él rétó íñéspérádó más récíéñté. Péró sí, ásí fúé, ésó fúé hácé úñós áñós. Ñó pódíámós vívír ésó hácé úñós áñós, péró tódávíá éstá áqúí.]

[45:15]

[Bóñító. ímprésíóñáñté. Éspéró qúé cúáñdó hícísté ésá prédíccíóñ, éspéró qúé támbíéñ háýás cómprádó úñá tóñéládá dé áccíóñés dé Ñvídíá éñ ésé éñtóñcés ý hácíéñdólá bíéñ áhórá. Térmíñémós, ¿vérdád¿ Tíéñés úñá gráñ éxpéríéñcíá cómó CÍSÓ. Pásás úñ móñtóñ dé tíémpó cóñvérsáñdó cóñ ótrós CÍSÓ, CÍÓ, tómádórés dé décísíóñés clávé. Párá álgúíéñ qúé éstá cóméñzáñdó sú cárrérá éñ él cíbéréspácíó ý tíéñé lá ámbícíóñ dé álgúñ díá cóñvértírsé éñ úñ CÍSÓ ó úñ CSÓ. ¿Cúál és él péqúéñó cóñséjó qúé lés dáríás¿]

[45:43]

[Créó qúé párá mí síémpré séríá, qúíéró décír, décír qúé sí cúáñdó sé té déñ ópórtúñídádés, áúñqúé ñó séá tál véz píéñsés qúé és tú típó dé éñ tú tráýéctóríá prófésíóñál, ý qúízás, lé dígás qúé sí. Ý dé ñúévó, ýó díríá, défíñítíváméñté, qúé sálgáñ. Háblá cóñ ótrós CÍSÓ, ápréñdé dé ótrós CÍSÓ, ¿vérdád¿ Cúáñdó émpécé éñ éstá cárrérá, ójálá ló húbíérá héchó, réálméñté ñó téñíámós CÍSÓ á lós qúé púdíérá prégúñtár. Téñíámós qúé ápréñdér éñ él trábájó. Sí, créó qúé áhórá téñémós éstá gráñ ópórtúñídád párá, ý créó qúé lá máýóríá dé lós CÍSÓ sóñ bástáñté ábíértós, félícés dé cómpártír péñsámíéñtós, ¿vérdád¿ Qúíéró décír, búéñó, éñ ésté pódcást, ¿vérdád¿ Cómpártíéñdó péñsámíéñtós ý éxpéríéñcíás ý ésté típó dé cósás, éstámós tódós, créó qúé sómós ýó, párá mí dé tódós módós, pérsóñálméñté, mé éñcáñtáríá déjár lá íñdústríá éñ úñ lúgár méjór qúé cúáñdó mé úñí á éstá íñdústríá, ¿vérdád¿ Ésó síémpré és úñá búéñá séñál dé qúé éstás trátáñdó dé dévólvér. Éñtóñcés párá mí, séríá, sí, ír, sí éstás péñsáñdó ý réálméñté qúíérés sér CÍSÓ, vé á háblár cóñ ótrós CÍSÓ ý trátá dé pásár táñtó tíémpó cércá dé éllós. Péró támbíéñ ír á évéñtós. Váýá á sí tíéñé lá ópórtúñídád dé ír íñclúsó á úñá céñá ó álgó ásí, ý símpléméñté éñtíéñdá cómó, éscúché sóbré lós désáfíós ý cómíéñcé á péñsár éñ cómó pódríá áýúdár pótéñcíálméñté á résólvér álgúñós dé éstós désáfíós. Défíñítíváméñté ñécésítámós sólúcíóñádórés dé próblémás éñ éstá íñdústríá, ¿vérdád¿ Cúáñtós más sólúcíóñádórés dé próblémás, méjór. Sí tíéñés ésé típó dé cóñjúñtó dé hábílídádés ó ésé ápétító ó ésé íñtérés éñ él cámpó, ý érés úñ gráñ sólúcíóñádór dé próblémás, éñtóñcés éstá és défíñítíváméñté lá cárrérá párá tí.]

[47:05]

[Ímpr~ésíó~ñáñt~é. Búé~ñó, Ñé~íl, có~ñ ésó~, múch~ás gr~ácíá~s pór~ tú tí~émpó~ dé hó~ý ý tú ý~ tú sá~bídú~ríá. Há~ sídó~ géñí~ál té~ñér é~stá c~óñvé~rsác~íóñ có~ñtíg~ó. Réá~lméñ~té ló~ ágrá~dézc~ó. Ávíó~s.]

[47:15]

[Sí, ñó. G~rácí~ás, Rá~ghú.]

‍