[Glós~áríó~ dé cí~bérs~égúr~ídád~]

[Lá ádmíñístrácíóñ dé vúlñérábílídádés és él prócésó dé déscúbrímíéñtó, príórízácíóñ, córréccíóñ ý médícíóñ ý répórtíñg cóñtíñúós dé vúlñérábílídádés dé ségúrídád éñ sóftwáré ý sístémás. Ésté prócésó és éséñcíál párá qúé lás órgáñízácíóñés éñtíéñdáñ ý ábórdéñ lás vúlñérábílídádés párá míñímízár sús”súpérfícíé dé átáqúé.”]

[Úñá sólúcíóñ dé ádmíñístrácíóñ cóñfíáblé éscáñéárá régúlárméñté ñúévás vúlñérábílídádés cóñ él fíñ dé límítár él ríésgó dé víólácíóñés dé ségúrídád cíbérñétícá. Síñ éstó, lás bréchás dé ségúrídád déscúbíértás púédéñ sér éxplótáblés dúráñté lárgós péríódós. Lós átácáñtés púédéñ cápítálízár éstó párá dírígírsé á lás órgáñízácíóñés.]

[Úñ átáqúé dístríbúídó dé déñégácíóñ dé sérvícíó (DDóS) és úñ íñtéñtó dé hácér qúé úñ sérvícíó éñ líñéá séá íñáccésíblé ál gólpéárló cóñ úñá gráñ cáñtídád dé tráfícó dé úñá váríédád dé máqúíñás. Úñ átáqúé DDóS púédé blóqúéár él áccésó á sérvídórés, díspósítívós, básés dé dátós, rédés ý áplícácíóñés.]

[Lá dí~féré~ñcíá~ éñtr~é úñ á~táqú~é DDó~S ý úñ~ átáq~úé és~táñdá~r dé d~éñég~ácíóñ~ dé sé~rvíc~íó és~ qúé ú~ñ átá~qúé D~DóS p~róví~éñé d~é vár~íás m~áqúíñ~ás éñ~ lúgá~r dé ú~ñá só~lá. Vé~ámós~ cómó s~é lóg~rá és~tó.]

[Cóñó~zcá q~úé és ú~ñ éxp~lóít~ dé díá~ céró~ fréñ~té á ú~ñá vú~lñér~ábíl~ídád~ dé díá~ céró~, cómó s~é útí~lízá~ñ éñ á~táqú~és cí~bérñ~étícó~s ý pó~r qúé s~ú órg~áñíz~ácíóñ~ ñécé~sítá~ sér c~ápáz~ dé pr~ótég~érsé~ cóñt~rá ló~s átá~qúés~ dé díá~ céró~.]

[Lás bótñéts sóñ rédés dé cómpútádórás qúé háñ sídó sécúéstrádás pór málwáré ý útílízádás párá llévár á cábó cíbérátáqúés. Lá máýóríá dé lás vécés, lós díspósítívós qúé fórmáñ párté dé lá bótñét ó “bóts”, ñó sóñ él óbjétívó dél átáqúé ý sóló púédéñ éxpéríméñtár vélócídádés dé prócésámíéñtó más léñtás cúáñdó él sóftwáré dél bót útílízá récúrsós.]

[Péró~ sí sú~ réd ó~ áplí~cácí~óñés~ sóñ é~l óbj~étív~ó dé ú~ñá bó~tñét~, lós b~óts d~é úñá~ bótñ~ét áp~úñtá~ráñ tó~dá sú~ póté~ñcíá~ dé pr~ócés~ámíé~ñtó h~ácíá~ ésé ó~bjét~ívó, c~réáñ~dó mú~chó m~ás dáñó~ dél q~úé úñ~á cóm~pútá~dórá~ púéd~é íñf~lígí~r.]

[Lás bótñéts, úñá vérsíóñ ábrévíádá dé lás “rédés dé róbóts”, púédéñ dár á úñ átácáñté úñá éñórmé cáñtídád dé pótéñcíá dé prócésámíéñtó qúé púédé dírígír á cúálqúíér óbjétívó qúé élíjá, géñérálméñté pór rázóñés málícíósás. Lá áméñázá dé lás bótñéts és úñó dé lós próblémás más grávés qúé éñfréñtáñ lás émprésás éñ lá áctúálídád.]

[Úñ cíbérátáqúé és úñ ásáltó qúé lós cíbérdélíñcúéñtés háñ láñzádó párá átácár úñá réd ó lós díspósítívós, áplícácíóñés ý dátós éñ úñá réd. Lós átácáñtés púédéñ róbár dátós, déshábílítár ó dáñár díspósítívós, ý déjár átrás málwáré qúé púédé láñzár fútúrós átáqúés éñ ótrás rédés. Lós métódós útílízádós párá ímpléméñtár úñ cíbérátáqúé púédéñ íñclúír málwáré, phíshíñg, ráñsómwáré, átáqúés dístríbúídós dé déñégácíóñ dé sérvícíó ý ótrás técñícás.]

[Cíbérségúrídád és úñ térmíñó qúé défíñé lós prócésós, técñólógíás ý práctícás útílízádás párá prótégér díspósítívós, áplícácíóñés, rédés ý dátós dé dáñós ó áccésós ñó áútórízádós. Lá cíbérségúrídád támbíéñ sé cóñócé cómó ségúrídád éléctróñícá dé lá íñfórmácíóñ ó ségúrídád dé técñólógíá dé lá íñfórmácíóñ.]

[Thé rápíd ádóptíóñ óf clóúd cómpútíñg hás tráñsfórméd hów órgáñízátíóñs ópéráté, whílé símúltáñéóúslý íñtródúcíñg á ñéw sét óf sécúrítý chálléñgés. Réád ábóút thésé chálléñgés wíth óúr cómplété bréákdówñ óf clóúd détéctíóñ áñd réspóñsé (CDR).]

[Vámós á súmérgírñós éñ úñó dé lós máýórés cámbíós éñ lá ségúrídád éñ lá áctúálídád: Zéró Trúst. Ñó és sóló úñ térmíñó dé módá, és úñá fórmá cómplétáméñté ñúévá dé péñsár sóbré máñtéñér lós dátós ségúrós ý géñérár cóñfíáñzá éñ él múñdó dígítál. Ýá séá qúé séá ñúévó éñ Zéró Trúst ó úñ éxpértó éñ TÍ qúé búscá óbtéñér más íñfórmácíóñ, éstá gúíá ló tíéñé cúbíértó.]

[Úñ sístémá dé cóñtról dé áccésó á lá réd (ÑÁC) és úñá sólúcíóñ dé réd qúé pérmíté qúé sóló ñódós, úsúáríós ý díspósítívós dé púñtó fíñál áútéñtícádós, cóñfórmés ý cóñfíáblés óbtéñgáñ áccésó á rédés córpórátívás ý áréás dé áccésó réstríñgídó. Úñá véz qúé lós díspósítívós éstáñ cóñéctádós, éstós sístémás própórcíóñáñ vísíbílídád dé ló qúé háý éñ lá réd, táñtó éñ díspósítívós ádmíñístrádós cómó ñó ádmíñístrádós.]

[Lós s~ísté~más Ñ~ÁC tá~mbíéñ~ cóñt~rólá~ñ dóñd~é púé~déñ í~r lós~ úsúá~ríós~ éñ úñ~á réd~ úñá v~éz qú~é sé l~és há~ cóñc~édíd~ó ácc~ésó. É~sté p~rócé~só tá~mbíéñ~ sé có~ñócé~ cómó~ ségm~éñtá~cíóñ, q~úé tó~má ré~dés m~ás grá~ñdés~ ý lás~ cómp~ártí~méñt~á éñ p~íézá~s ó ré~dés m~ás péq~úéñás~.]

[Él cóñtról dé áccésó básádó éñ rólés (RBÁC) és úñá fórmá dé límítár ó ádmíñístrár él áccésó ó él úsó dé úñá áplícácíóñ ó réd, éñ fúñcíóñ dél ról dé úñ íñdívídúó ó díspósítívó éñ lá órgáñízácíóñ ý lós pérmísós ásígñádós á sú fúñcíóñ. RBÁC pérmíté á lós émpléádós téñér áccésó úñícáméñté á lás áplícácíóñés ý á lá íñfórmácíóñ ñécésáríá párá réálízár sú trábájó, ý límítá él áccésó á cúálqúíér íñfórmácíóñ qúé ñó sé réfíéré á sú fúñcíóñ.]

[Úñ fíréwáll és úñ ségúrídád dé réd díspósítívó qúé móñítóréá ý cóñtrólá él tráfícó dé réd éñtráñté ý sálíéñté. Lás réglás dé ségúrídád éstáblécídás éñ él díspósítívó dé fíréwáll détérmíñáñ qúé típó dé páqúétés dé dátós sé pérmítíráñ déñtró ó fúérá dé úñá réd.]

[Cúál~qúíé~r dís~pósí~tívó~ cóñé~ctád~ó á Íñ~térñ~ét dé~bé és~tár p~róté~gídó~ dé ló~s ríé~sgós~ qúé c~óñll~évá é~stár~ cóñé~ctád~ó. Úñ f~íréw~áll é~s úñ t~ípó d~é dís~pósí~tívó~ útíl~ízád~ó pár~á lá s~égúr~ídád~ dé Íñ~térñ~ét.]

[Él própósító dé lás réglás dé tráfícó éñtráñté és détéñér él tráfícó dé fúéñtés málícíósás cómó háckérs ý rédés dé bóts qúé púédéñ dáñár lós récúrsós éñ lá réd, áccédér á dátós cóñfídéñcíálés ó blóqúéár él tráfícó légítímó. Lós ádmíñístrádórés súéléñ éstáblécér réglás dé tráfícó sálíéñtés párá évítár qúé lós úsúáríós vísítéñ sítíós wéb cóñócídós pór sér pélígrósós ó cápácés dé tráñsmítír dátós cóñfídéñcíálés fúérá dé lá réd.]

‍

[Cómm~óñ Cr~ítér~íá ó C~C és ú~ñ ést~áñdár~ íñté~rñác~íóñá~l pár~á lá s~égúr~ídád~ íñfó~rmátí~cá. És~ úñ má~rcó q~úé ló~s úsú~áríó~s dé c~ómpú~tádó~rás p~úédé~ñ émp~léár~ párá~ éspé~cífí~cár r~éqúé~rímí~éñtó~s fúñ~cíóñ~álés~ ý dé á~ségú~rámí~éñtó~ párá~ lá sé~gúrí~dád.]

[Éstádós Úñídós, Cáñádá, lós Páísés Bájós, Álémáñíá, Fráñcíá ý él Réíñó Úñídó élábóráróñ lós Crítéríós Cómúñés párá lá Éválúácíóñ dé lá Ségúrídád dé lás Técñólógíás dé lá Íñfórmácíóñ éñ 1994. Défíñíéróñ úñ cóñjúñtó dé réqúérímíéñtós dé ségúrídád qúé lós pródúctós ý sístémás débéñ cúmplír párá lás ímpléméñtácíóñés gúbérñáméñtálés. Désdé éñtóñcés, múchós ótrós páísés háñ fírmádó él ácúérdó.]

[Cýbé~r rés~ílíé~ñcé m~éáñs~ béíñ~g réá~dý fó~r cýb~érát~táck~s — áñd~ kñów~íñg h~ów tó~ bóúñ~cé bá~ck fá~st íf~ óñé h~áppé~ñs.]

[Ít’s m~óré t~háñ j~úst t~rýíñ~g tó s~tóp h~ácké~rs. Ít~’s ábó~út ké~épíñ~g ýóú~r bús~íñés~s rúñ~ñíñg~, évéñ~ dúrí~ñg áñ~ áttá~ck, áñ~d réc~óvér~íñg q~úíck~lý áf~térw~árd.]

[Whíl~é cýb~érsé~cúrí~tý fó~cúsé~s óñ k~éépí~ñg th~réát~s óút~, cýbé~r rés~ílíé~ñcé p~répá~rés ý~óú fó~r whá~t tó d~ó whé~ñ thé~ý gét~ íñ.]

[DévSécÓps sígñífícá “désárrólló, ségúrídád ý ópérácíóñés”. És úñá méñtálídád ý úñá fórmá dé trábájár qúé áségúrá qúé tódós séáñ réspóñsáblés dé lá ségúrídád dé lá TÍ éñ lá órgáñízácíóñ. Cúáñdó sé ímpléméñtáñ lás méjórés práctícás dé DévSécÓps, tódós sóñ réspóñsáblés dé tómár búéñás décísíóñés dé ségúrídád ý tómár médídás á ló lárgó dél prócésó dé désárrólló ý cóñ réspéctó á cómó sé ímpléméñtáñ, úsáñ ý ádmíñístráñ lás sólúcíóñés.]

[DévSécÓps áségúrá qúé lós sístémás sé défíéñdáñ cóñtíñúáméñté cóñtrá lós átácáñtés. Ñó és súfícíéñté éscríbír códígó ségúró sí él sístémá, úñá véz ímpléméñtádó, ñó sé máñtíéñé. Ñó és súfícíéñté trátár dé tápár ágújérós dé ségúrídád ý úsár fíréwálls ó sístémás dé détéccíóñ dé íñtrúsíóñés sí él sóftwáré éñ sí és íñségúró. Úñ éñfóqúé sólídó dé lá ségúrídád cúbré tódás lás víás.]

[Éñ él múñdó áctúál dé lá cíbérségúrídád, lá ségúrídád dé lós éñdpóíñts és úñá óblígácíóñ. Lós cíbérdélíñcúéñtés sóñ cádá véz más íñtélígéñtés, lós átáqúés éstáñ crécíéñdó ý lós éñdpóíñts sóñ áhórá úñ óbjétívó clávé párá prótégér lós dátós cóñfídéñcíálés. Éxplórémós qúé és lá ségúrídád dé éñdpóíñts ý cómó púédé prótégér á sú órgáñízácíóñ.]

[Úñ hípérvísór és ló qúé hácé pósíblé lá técñólógíá dé vírtúálízácíóñ. Úñ hípérvísór és úñá cápá dé sóftwáré qúé pérmíté qúé úñá máqúíñá hóst álójé váríás máqúíñás vírtúálés. Véámós lá défíñícíóñ dé vírtúálízácíóñ párá óbtéñér úñá cómpréñsíóñ más clárá dé ló qúé hácéñ lós hípérvísórés.]

[Á híp~érví~sór á~dmíñ~ístr~á lá p~ártí~cíóñ d~él há~rdwá~ré dé~l hós~t éñ m~áqúíñ~ás ví~rtúá~lés s~épár~ádás~ ý éjé~cútá~ éstá~s máqú~íñás~ vírt~úálé~s. Ótr~ó ñóm~bré p~árá ú~ñ híp~érví~sór é~s úñ m~óñít~ór dé~ máqúí~ñá ví~rtúá~l ó VM~M.]

[Lá máýóríá dé lós sístémás ópérátívós sé éjécútáñ díréctáméñté éñ hárdwáré. Ñórmálméñté párá áccédér á ótró sístémá ópérátívó, ñécésítáríá más hárdwáré párá íñstálárló ó téñdríá qúé pártícíóñár úñ díscó dúró cóñ él ñúévó sístémá ópérátívó ý árráñcárló. Dé tódós módós, lá máqúíñá sóló pódríá áccédér á úñ sístémá ópérátívó á lá véz. Lá vírtúálízácíóñ pérmíté lá créácíóñ dé récúrsós vírtúálés. Lós sístémás ópérátívós, sérvídórés ý éscrítóríós púédéñ cómpártír él mísmó hárdwáré físícó ál mísmó tíémpó. Cádá pártícíóñ dél hárdwáré púédé éjécútár úñá máqúíñá vírtúál áísládá. Ló qúé hácé éstó pósíblé és úñ hípérvísór.]

[Él hárdwáré físícó útílízádó pór úñ hípérvísór sé déñómíñá máqúíñá hóst, ý él hípérvísór púédé dívídírló párá sú úsó éñtré váríós sístémás ópérátívós íñvítádós. Úñ hípérvísór trátárá lós récúrsós físícós qúé ádmíñístrá cómó úñ póól. Ésté póól dé CPÚ, mémóríá ý álmácéñámíéñtó dé íñfórmácíóñ sé púédé ásígñár á íñvítádós éxístéñtés ó ñúévás máqúíñás vírtúálés ségúñ séá ñécésáríó.]

[Lá íñfórmácíóñ dé ídéñtífícácíóñ pérsóñál (PÍÍ, pór sús síglás éñ íñglés) és cúálqúíér íñfórmácíóñ ó dátó séñsíblé déstíñádó á ídéñtífícár á úñ íñdívídúó. Á vécés, úñá sólá píézá dé PÍÍ púédé ídéñtífícár á úñá pérsóñá éspécífícá, míéñtrás qúé éñ ótrás ócásíóñés, sé réqúíéréñ ótrós détállés réléváñtés dé PÍÍ párá dár cómó résúltádó úñá cóíñcídéñcíá précísá cóñ úñ íñdívídúó.]

[Lós málós áctórés ápróvécháñ lá crécíéñté ñécésídád dé préséñtár éstá íñfórmácíóñ pérsóñál. Lós háckérs púédéñ tómár úñ árchívó cóñ mílés dé pérsóñás dé PÍÍ ý úsár sús dátós pérsóñálés párá cáúsár cáós éñ sús vídás. Á méñúdó púédéñ dístíñgúír ó rástréár lá ídéñtídád dé úñ íñdívídúó éspécífícó cóñ úñó ó más ídéñtífícádórés díréctós.]

[Cúáñdó sé úsá dé máñérá ádécúádá ý dé ácúérdó cóñ lá Léý dé Prívácídád dé lá Ádmíñístrácíóñ Géñérál dé Sérvícíós dé lós Éstádós Úñídós (GSÁ) ý lás Réglás dé Cómpórtámíéñtó párá él Máñéjó dé Íñfórmácíóñ Pérsóñál Ídéñtífícáblé (PÍÍ), éstá íñfórmácíóñ vítál sírvé cómó ídéñtífícádórés ábrévíádós párá céñtrós dé sálúd, ágéñcíás éstátálés dé véhícúlós mótórízádós ý cómpáñíás dé ségúrós.]

[Lá íñtélígéñcíá dé áméñázás és lá íñfórmácíóñ qúé úñ ñégócíó ú ótrá órgáñízácíóñ útílízá párá ídéñtífícár él pótéñcíál áméñázás dé cíbérségúrídád qúé éñfréñtárá. Lós prófésíóñálés búscáñ éstás áméñázás pótéñcíálés párá qúé púédáñ éstár prépárádós párá qúé úñá víólácíóñ sé llévé á cábó dé máñérá prévéñtívá. Éstó sígñífícá qúé lá órgáñízácíóñ púédé íñstálár sóftwáré áñtívírál ý qúé cómbáté él málwáré, hácér báckúp dé lós dátós ñécésáríós ý évítár qúé sé róbéñ ó píérdáñ récúrsós válíósós.]

[Décí~r qúé~ háý ú~ñá gr~áñ cá~ñtíd~ád dé~ dátó~s díg~ítál~és éñ~ tódó~ él mú~ñdó s~éríá ú~ñ grá~ñ súb~ñívé~l. Dé h~échó~, háý á~próx~ímád~áméñ~té 2.5 qú~íñtí~llóñ~és dé~ býté~s dé d~átós~ géñé~rádó~s éñ l~íñéá c~ádá d~íá¡]

[Débídó á qúé háý táñtós dátós éñ lá wéb, és fúñdáméñtál qúé sú ñégócíó útílícé sóftwáré dé íñtélígéñcíá dé áméñázás párá máñtéñér sús dátós ségúrós. Ál fíñ ý ál cábó, háý múchás ópórtúñídádés párá lás bréchás dé cíbérségúrídád, pór ló qúé ñúñcá pódrás éstár démásíádó ségúró.]

[Málwáré és úñá frásé géñérál qúé és úñá vérsíóñ ábrévíádá dé “sóftwáré málícíósó”, ló qúé sígñífícá qúé és cúálqúíér típó dé sóftwáré qúé púédá dáñár díspósítívós, róbár dátós ý cáúsár cáós. Éstó dífíéré dé úñ érrór éñ él sóftwáré pórqúé míéñtrás qúé úñ érrór és úñ áccídéñté, lós átácáñtés créáñ málwáré párá cáúsár dáñó íñtéñcíóñálméñté.]

[Sí bíéñ él málwáré ñó súélé dáñár él hárdwáré ó lós sístémás físícós, púédé róbár íñfórmácíóñ, cífrár dátós ý éxígír úñ réscáté, élímíñár árchívós, éspíárló párá cáptúrár dátós pérsóñálés ó sécúéstrár sú sístémá párá úsárló cómó récúrsós dé prócésámíéñtó grátúítós.]

[Háý m~úchó~s mót~ívós~ détr~ás dél~ málw~áré, í~ñclú~ýéñd~ó gáñ~ár dí~ñéró~, sábó~téár~ tú cá~pácí~dád p~árá t~rábá~jár, h~ácér~ úñá d~éclá~rácí~óñ pól~ítícá~ ó sím~plém~éñté~ cáús~ár és~trág~ós.]

[Él dé~scúb~rímí~éñtó~ dé áp~lícá~cíóñ~és ý é~l máp~éó dé~ dépé~ñdéñ~cíás~ lé br~íñdá~ñ úñá~ vísí~óñ géñ~érál~ dé ló~ qúé h~áý éñ~ sú ré~d ý cóm~ó ópé~rá.]

[Él má~péó d~é dép~éñdé~ñcíá~s dé á~plíc~ácíó~ñés é~s él p~rócé~só pá~rá dé~térm~íñár~ ló sí~gúíé~ñté:]

• [Tódá~s lás~ áplí~cácí~óñés~ qúé s~é éjé~cútá~ñ éñ ú~ñá ré~d]
• [¿Éñ qú~é dísp~ósít~ívós~ éstáñ~ íñst~álád~ás és~tás á~plíc~ácíó~ñés¿~]
• [Cómó é~stás~ áplí~cácí~óñés~ éstáñ~ íñté~rcóñ~éctá~dás ý~ dépé~ñdéñ~ úñás~ dé ót~rás]

[Áfórtúñádáméñté, múchás hérrámíéñtás áútómátízádás éñ él mércádó háráñ ésté trábájó pór ústéd. Ñó más hójás dé cálcúló. Éstás hérrámíéñtás áútómátízádás lé bríñdáñ úñá vísíóñ cóhéréñté dé tódás sús áplícácíóñés, lós púértós qúé útílízáñ ý cómó sé cóñéctáñ á ótrás áplícácíóñés dé sú réd. Pór ló géñérál, lógráñ éstó sóñdéáñdó lá réd éñ búscá dé díspósítívós, móñítóréáñdó ý cáptúráñdó páqúétés éñ lá réd, ó médíáñté ágéñtés íñstáládós éñ sús áplícácíóñés é íñfráéstrúctúrá.]

[Thís pówérfúl strátégý hélps prótéct ñétwórks áñd ímpórtáñt ásséts bý bréákíñg ñétwórks íñtó smállér, ísólátéd párts. Thís áppróách stréñgthéñs déféñsés, límíts thé spréád óf pótéñtíál áttácks, áñd súppórts á Zéró Trúst sécúrítý áppróách.] 

[Lét'~s bré~ák dó~wñ wh~át mí~crós~égmé~ñtát~íóñ í~s, íts~ béñé~fíts~, áñd w~hý só~lútí~óñs l~íké Í~llúm~íó ár~é léá~díñg~ thé w~áý.]

[Lá mígrácíóñ á lá ñúbé és úñ prócésó qúé múchás émprésás éstáñ éxpéríméñtáñdó párá módérñízár sú íñfráéstrúctúrá dé TÍ. Éñ ésté ártícúló, éxplícámós qúé és lá mígrácíóñ á lá ñúbé, cómó úñá émprésá púédé béñéfícíársé dé éllá ý lás éstrátégíás qúé púédé útílízár párá ímpléméñtárlá. Áñtés dé ápréñdér sóbré lá mígrácíóñ á lá ñúbé, véámós lá cómpútácíóñ éñ lá ñúbé.]

[Él móvímíéñtó látérál sé há cóñvértídó éñ síñóñímó dé víólácíóñés dé dátós éñ lós últímós áñós, qúé hácé référéñcíá á lás técñícás dé lós cíbérdélíñcúéñtés úñá véz qúé óbtíéñéñ áccésó á úñá réd. Él móvímíéñtó látérál pérmíté qúé lós háckérs sé múéváñ más prófúñdáméñté éñ úñ sístémá párá rástréár dátós cóñfídéñcíálés, íñfórmácíóñ íñtéléctúál ý ótrós áctívós dé áltó válór.]

[Él áctór dé áméñázás íñícíálméñté óbtíéñé áccésó ál sístémá á trávés dé úñ púñtó fíñál á trávés dé úñ átáqúé dé phíshíñg ó ráñsómwáré ó málwáré íñféccíóñ. Lúégó sé hácéñ pásár pór úñ úsúáríó áútórízádó párá cóñtíñúár. Úñá véz déñtró dé lá réd, él áctór dé áméñázás sé múévé dé úñ áctívó á ótró, máñtéñíéñdó él áccésó cóñtíñúó víájáñdó á trávés dél sístémá cómprómétídó ý róbáñdó prívílégíós dé úsúáríó áváñzádós útílízáñdó váríás hérrámíéñtás dé áccésó rémótó.]

[Lós cíbérátácáñtés útílízáñ él móvímíéñtó látérál cómó táctícá céñtrál, móvíéñdó lás áméñázás pérsístéñtés áváñzádás (ÁPT) dé hóý múchó más állá dé lós cíbérátáqúés más símplístás dé áýér. Íñtérñá ségúrídád dé réd lós éqúípós débéñ trábájár hórás éxtrás párá détéctár él móvímíéñtó látérál ý détéñérló éñ sús víás.]

[Lá órqúéstácíóñ dé cóñtéñédórés és lá ádmíñístrácíóñ áútómátízádá dé cóñtéñédórés. Éstó pérmíté á úñ éqúípó dé sóftwáré máñíóbrár éstós cóñtéñédórés. Éstó sé réálízá médíáñté ímpléméñtácíóñ éstrátégícá, ádmíñístrácíóñ dé cíclós dé vídá, báláñcéó dé cárgá ý rédés. Úñá áplícácíóñ cóñstá dé díféréñtés mícrósérvícíós. Úñó dé éllós, él fróñtéñd, és cóñ ló qúé íñtéráctúáñ lós úsúáríós fíñálés. Ñó óbstáñté, ádémás dél fróñtéñd, éxístéñ ótrós mícrósérvícíós. Tódós éllós trábájáñ júñtós párá hácér qúé lá áplícácíóñ fúñcíóñé. Úñá plátáfórmá dé órqúéstácíóñ dé cóñtéñédórés ádmíñístrá cádá mícrósérvícíó dé úñ éñtórñó dé cóñtéñédórés.]

[Ál útílízár lá órqúéstácíóñ dé cóñtéñédórés, púédé décídír qúé ñódós ádmíñístráñ lós díféréñtés mícrósérvícíós. Éstó sé hácé médíáñté lá dúplícácíóñ dé mícrósérvícíós íñdívídúálés ségúñ séá ñécésáríó ý lá dístríbúcíóñ dé lá cárgá dé trábájó géñérál á trávés dé díféréñtés ñódós. Úñá plátáfórmá dé órqúéstácíóñ dé cóñtéñédórés támbíéñ súpérvísá él fúñcíóñámíéñtó dé cádá mícrósérvícíó. Sí úñ éléméñtó dé lá pílá fúñcíóñá mál, lá hérrámíéñtá dé órqúéstácíóñ púédé sólúcíóñár él próblémá. Púédé dúplícár ésé éléméñtó ý éjécútárló éñ ótró ñódó.]

[Pór éjémpló, sí lá íñtérfáz fúérá á fúñcíóñár mál éñ úñ ñódó, lá hérrámíéñtá dé órqúéstácíóñ dé cóñtéñédórés púédé éjécútárló éñ ótró. Éstó máñtíéñé úñá éxpéríéñcíá flúídá párá lós úsúáríós fíñálés qúé íñtéráctúáñ cóñ él fróñt-éñd. Dé éstá máñérá, lá órqúéstácíóñ dé cóñtéñédórés pérmíté úñ cóñtról détálládó sóbré lós mícrósérvícíós qúé pótéñcíáñ lá pílá dé áplícácíóñés.]

[PCÍ DSS sígñífícá Éstáñdár dé ségúrídád dé dátós dé lá íñdústríá dé tárjétás dé págó, ý és úñ cóñjúñtó dé éstáñdárés dé ségúrídád dé lá íñfórmácíóñ párá cúálqúíér órgáñízácíóñ qúé máñéjé ý ácépté tárjétás dé crédító dé márcá dé lás príñcípálés rédés dé tárjétás dé crédító: Ámérícáñ Éxpréss, Díscóvér Fíñáñcíál Sérvícés, JCB Íñtérñátíóñál, MástérCárd ý Vísá. PCÍ DSS éxísté désdé 2006 ý áctúálméñté sé réqúíéré qúé lás órgáñízácíóñés cúbíértás cúmpláñ cóñ PCÍ DSS 3.2.1. Lás émprésás ý córpórácíóñés qúé cúmpléñ cóñ lós éstáñdárés dé ségúrídád dé dátós PCÍ sóñ más cóñfíáblés párá sús clíéñtés, ló qúé bríñdá lá ségúrídád dé qúé máñtíéñéñ ségúrá lá íñfórmácíóñ cóñfídéñcíál. Él íñcúmplímíéñtó dé éstós éstáñdárés púédé résúltár éñ bréchás dé ségúrídád ý, á sú véz, grávés pérdídás éñ íñgrésós ý léáltád dél clíéñté.]

[Úñá ñúévá vérsíóñ, lá PCÍ DSS 4.0, sé éñcúéñtrá áctúálméñté éñ fásé dé RFC (sólícítúd dé cóméñtáríós), ý sé éspérá qúé ésté térmíñádá á médíádós dé 2021. Dé ácúérdó cóñ él Cóñséjó PCÍ, PCÍ DSS 3.2.1 pérmáñécérá áctívó dúráñté 18 mésés úñá véz qúé tódó PCÍ Sé líbéráñ mátéríálés DSS 4.]

[Él éstáñdár PCÍ és ímpúéstó pór lás rédés dé tárjétás ý lás émprésás qúé útílízáñ íñtéráccíóñés cóñ tárjétás, péró ádmíñístrádó pór Cóñséjó dé Ñórmás dé Ségúrídád dé lá Íñdústríá dé Tárjétás dé Págó. Él Cóñséjó dé Ñórmás dé Ségúrídád gáráñtízá qúé tódá lá íñfórmácíóñ ý lás pólítícás dé cúmplímíéñtó dé ñórmás éstéñ áctúálízádás ý própórcíóñéñ lá íñfórmácíóñ más précísá ý útíl párá lás émprésás.]

[Úñá pólítícá dé ségúrídád dé técñólógíá dé lá íñfórmácíóñ (TÍ) éstáblécé lás réglás ý prócédímíéñtós párá lós úsúáríós qúé áccédéñ á lós récúrsós dé TÍ dé úñá émprésá. Éstás réglás prótégéñ lós dátós ý sístémás dé úñá émprésá dél áccésó, úsó, módífícácíóñ ó déstrúccíóñ ñó áútórízádós. Éstáblécéñ lás áccíóñés dé réspúéstá á íñcídéñtés qúé sé tómáráñ sí lós sístémás dé TÍ álgúñá véz sé véñ cómprómétídós. Éstós éstáñdárés dé ségúrídád támbíéñ sé útílízáñ párá cóñfígúrár sérvícíós dé áútéñtícácíóñ ý ótró sóftwáré básádó éñ lá ségúrídád.]

[Tódós lós ñégócíós débéñ préócúpársé pór lá ségúrídád dé lá íñfórmácíóñ. Lás víólácíóñés dé dátós, lós átáqúés dé ráñsómwáré ý ótrás áccíóñés málícíósás cúéstáñ á lás émprésás míllóñés dé dólárés cádá áñó, óblígáñdó á álgúñás á ábáñdóñár sús ñégócíós. Lá ségúrídád dé lá réd ý dé lós dátós cómíéñzá cóñ úñá pólítícá dé ségúrídád dé TÍ.]

[Lás áplícácíóñés ý cárgás dé trábájó éñ lá ñúbé sé dístríbúýéñ éñ tódó él páís ó él múñdó párá própórcíóñár vélócídád, áccésó ý éscálábílídád. Lá prótéccíóñ dé cárgás dé trábájó éñ lá ñúbé máñtíéñé éstás cárgás dé trábájó ségúrás á médídá qúé sé múévéñ éñtré díféréñtés éñtórñós dé ñúbé. Éstrátégíás dé ségúrídád más áñtígúás, cómó prótéccíóñ dé púñtó fíñál ý córtáfúégós sé píérdá ló qúé éstá súcédíéñdó éñ él éñtórñó dé lá ñúbé.]

[Él ráñsómwáré és úñ típó dé málwáré qúé éñcríptá árchívós é íñfórmácíóñ éñ úñ sístémá ý évítá él áccésó á lá íñfórmácíóñ hástá qúé sé págá úñ réscáté á trávés dé críptómóñédás párá déscífrárlós. Él sélló dístíñtívó dél ráñsómwáré há sídó lá cóñspícúá ñótá dé réscáté qúé ápárécé éñ lás páñtállás dé lás cómpútádórás dé lás víctímás íñdícáñdó qúé lós árchívós háñ sídó cífrádós. Á lás víctímás á méñúdó sé lés dá úñá cáñtídád éspécífícá dé tíémpó párá págár él réscáté áñtés dé qúé sús árchívós séáñ déstrúídós. Pór éjémpló, CrýptóWáll díó á lás víctímás trés díás párá págár.]

[Lás rédés défíñídás pór sóftwáré sóñ úñá áltérñátívá módérñá ý díñámícá á lás rédés trádícíóñálés qúé tíéñé cómó óbjétívó hácér qúé lá réd séá más fácíl dé ádmíñístrár ý sólúcíóñár próblémás. Éñ lúgár dé díspósítívós dé hárdwáré cómó róútérs ý swítchés, SDÑ sé cómúñícá déñtró dé lá íñfráéstrúctúrá éstáblécídá médíáñté ÁPÍ ó cóñtrólés básádós éñ sóftwáré. Éstó hácé qúé úñá SDÑ séá úñá áltérñátívá más éfícíéñté á úñá réd áñtícúádá, ýá qúé méjórár él pérfórmáñcé dé lá réd és múchó más séñcílló párá lós ádmíñístrádórés.]

[Déñt~ró dé~ lá SD~Ñ, él é~ñrút~ámíé~ñtó ý~ él ré~éñvíó~ dé pá~qúét~és dé~ dátó~s sé m~áñtí~éñéñ~ sépá~rádó~s, ló q~úé pé~rmít~é íñc~órpó~rár í~ñtél~ígéñ~cíá d~é réd~ ál pl~áñó d~é cóñ~tról~.]

[Él ús~ó dé S~DÑ pú~édé ó~fréc~ér má~ýór f~léxí~bílí~dád ý~ pérs~óñál~ízác~íóñ pó~r pár~té dé~ lós á~dmíñ~ístr~ádór~és, qú~íéñé~s púé~déñ d~éfíñ~ír ý c~ámbí~ár lá~s vél~ócíd~ádés~ dé lá~ réd, l~á cáp~ácíd~ád ý é~l ñív~él dé~ ségú~rídá~d éñ t~íémp~ó réá~l.]

[Áhí és dóñdé Ségméñtácíóñ dé cóñfíáñzá céró (ZTS) éñtrá. Ésté ñúévó éñfóqúé cámbíá lá fórmá éñ qúé lás émprésás prótégéñ sús dátós ý sístémás. Ál dívídír lás rédés éñ pártés más péqúéñás ý vérífícár tódó áñtés dé qúé sé cóñécté, lás émprésás púédéñ hácér qúé séá múchó más dífícíl párá lós háckérs éñtrár ý cáúsár próblémás.]

[Éñ és~té ár~tícúl~ó, éxp~lícá~rémó~s qúé é~s lá S~égmé~ñtác~íóñ dé~ Cóñf~íáñz~á Cér~ó, pór~ qúé és~ útíl, d~óñdé p~úédé~ áýúd~ár ý c~ómó hé~rrám~íéñt~ás có~mó lá~ plát~áfór~má dé~ Íllú~míó é~stáñ í~mpúl~sáñd~ó lá s~égúr~ídád~ párá~ lás ó~rgáñ~ízác~íóñé~s.]

[Áhí és dóñdé éñtrá éñ júégó lá ségméñtácíóñ dé rédés. Éstá éstrátégíá dívídé sú réd éñ zóñás más péqúéñás, ló qúé dífícúltá lá própágácíóñ dé úñ átáqúé ý prótégé lós áctívós crítícós. Lá ségméñtácíóñ dé rédés és úñ pláñ éséñcíál párá lás émprésás gráñdés ý péqúéñás.]

[Vámó~s á pr~ófúñ~dízá~r éñ l~ó qúé~ sígñ~ífíc~á ý pó~r qúé é~s ímp~órtá~ñté.]

[Lós c~óñté~ñédó~rés h~áñ cá~mbíá~dó él~ júég~ó pár~á cré~ár ý é~jécú~tár á~plíc~ácíó~ñés: s~óñ ráp~ídós~, fléx~íblé~s ý dí~séñád~ós pá~rá és~cálá~r. Pér~ó cóñ~ ésá v~élóc~ídád~ víéñ~éñ sé~ríós~ ríés~gós d~é ség~úríd~ád.]

[Él hé~chó d~é qúé~ ésté é~ñ lá ñ~úbé ñ~ó síg~ñífí~cá qú~é séá~ ségú~ró. Dé~ héch~ó, lós~ ríés~gós c~récé~ñ. Pór~ ésó é~s ímp~órtá~ñté l~á ség~úríd~ád dé~ lós c~óñté~ñédó~rés. M~áñtí~éñé s~ús áp~lícá~cíóñ~és pr~ótég~ídás~, cóñf~órmé~s ý lí~stás~ párá~ lúch~ár có~ñtrá~ lás á~méñá~zás m~ódér~ñás.]

[Lá ségúrídád dé Kúbérñétés és úñ sístémá dé códígó ábíértó párá áútómátízár lá ímpléméñtácíóñ, él éscáládó ý lá ádmíñístrácíóñ dé áplícácíóñés éñ cóñtéñédórés. És más fácíl ádmíñístrár, áségúrár ý déscúbrír cóñtéñédórés cúáñdó sé ágrúpáñ éñ úñídádés lógícás, ý Kúbérñétés és él sístémá dé ádmíñístrácíóñ dé cóñtéñédórés lídér éñ él mércádó áctúál. Áségúrár sús sístémás cóñ Kúbérñétés réqúíéré cómpréñdér cómó fúñcíóñá él sístémá ý cúáñdó ý cómó lás vúlñérábílídádés dé díféréñtés típós púédéñ íñgrésár á sú sístémá ál créár, ímpléméñtár ó éjécútár áplícácíóñés úsáñdó Kúbérñétés.]

[Éñ térmíñós géñérálés, lá ségúrídád dé Kúbérñétés ábórdá lá ségúrídád ñátívá éñ lá ñúbé, éñ sús clústérés dé áplícácíóñés, éñ cóñtéñédórés ý éñ sú códígó. Ímplícá múchós sístémás ý prócésós éñtrélázádós ý súpérpúéstós, cómó ségúír ímpórtáñtés práctícás récóméñdádás dé ségúrídád físícá, áségúrár él clústér ý ségúrídád dé áplícácíóñés, ádmíñístrár lá ségúrídád dé mícrósérvícíós, ségúír éstáñdárés íñtélígéñtés dé díséñó dé cóñtéñédórés ý ádmíñístrár él cóñtról dé áccésó. Éstó támbíéñ ímplícá éscáñéár éñ búscá dé vúlñérábílídádés éñ tíémpó dé cómpílácíóñ, cífrádó dé códígó, áprétóñés dé máñós TLS dóñdé séá ñécésáríó, áségúrár lós púértós ñó útílízádós ý éscáñéár régúlárméñté tódó él sístémá éñ búscá dé vúlñérábílídádés qúé púédéñ súrgír éñ úñ éñtórñó dé pródúccíóñ.]

[Ségúrídád dé lá réd és úñ térmíñó géñérál qúé ábárcá lás médídás dé ségúrídád qúé sé tómáñ párá prótégér lós sístémás íñfórmátícós, lós dátós qúé álmácéñáñ, tráñspórtáñ ý útílízáñ, ý támbíéñ lás pérsóñás qúé útílízáñ ý cúídáñ éstós sístémás ý dátós. Sé ócúpá dél hárdwáré, él sóftwáré ý lás pólítícás qúé áýúdáñ éñ lá búsqúédá dé prótégér lás rédés dé cómpútádórás, éspécíálméñté cúáñdó sé trátá dé íñfórmácíóñ séñsíblé. Lá Ségúrídád dé lá Réd, pór ló táñtó, tíéñé cómó óbjétívó évítár él áccésó ñó áútórízádó, lá pérdídá dé dátós ó cúálqúíér áctívídád, málícíósá ó áccídéñtál qúé púédá llévár á cómprómétér lá cóñfídéñcíálídád, íñtégrídád ý díspóñíbílídád dé lós récúrsós dé lá réd. Éstó sígñífícá qúé lá ségúrídád dé lá réd ñó sé trátá sóló dé hérrámíéñtás ý técñólógíá.]

[Lá ñúbé há cámbíádó lá fórmá éñ qúé álmácéñámós, ádmíñístrámós ý prócésámós lós dátós. Péró cóñ úñ gráñ pódér víéñé úñá gráñ réspóñsábílídád párá áségúrár éstós áctívós dígítálés. Ésté ártícúló éxplórárá lá ségúrídád éñ lá ñúbé ý ófrécérá úñá gúíá cómplétá párá máñtéñér sú ñúbé ségúrá.]

[Úñá s~úpér~fící~é dé á~táqú~é és t~ódós~ lós á~ctív~ós dé~ TÍ dé~ úñá ó~rgáñ~ízác~íóñ qú~é ést~áñ éxp~úést~ós á ú~ñ átá~cáñt~é pót~éñcí~ál.]

[Éstós áctívós púédéñ téñér vúlñérábílídádés físícás ó dígítálés qúé úñ úsúáríó ñó áútórízádó púédé ápróvéchár párá óbtéñér áccésó á úñá réd córpórátívá ý éxtráér dátós. Lás própíás pérsóñás támbíéñ púédéñ sér úñá súpérfícíé dé átáqúé cúáñdó sóñ átácádás cóñ córréós éléctróñícós dé phíshíñg ý ótrós típós dé íñgéñíéríá sócíál.]

[Lós átáqúés dé phíshíñg sóñ úñ íñtéñtó dé éñgáñár á lás pérsóñás párá qúé hágáñ cósás qúé “ñúñcá” háríáñ úsáñdó íñgéñíéríá sócíál. Ál hácérsé pásár pór pérsóñás cóñ áútórídád ý úsár táctícás dé míédó, lós éstáfádórés púédéñ ásústár á lás pérsóñás párá qúé éñvíéñ sús crédéñcíálés dé íñícíó dé sésíóñ éñ úñ sítíó qúé sé párécé á sú sítíó báñcáríó péró ñó ló és.]

[¿Álgúñá véz hás récíbídó úñ córréó éléctróñícó átérrádór dé tú báñcó dícíéñdó qúé tú cúéñtá sé cóñgélárá á méñós qúé vérífíqúés tú cúéñtá dé íñmédíátó¿ Ó tál véz récíbíó úñá llámádá dél “ÍRS” íñdícáñdó qúé “ádéúdá ímpúéstós ý débéñ págársé dé íñmédíátó ó sé tómáráñ áccíóñés légálés”. Ló más próbáblé és qúé háýá sídó “phíshíñg”.]

[Áfór~túñá~dámé~ñté, ú~ñ átá~qúé d~é phí~shíñ~g és ú~ñ típ~ó dé c~íbér~átáq~úé qú~é éñ úl~tímá~ íñst~áñcí~á sé p~úédé~ prév~éñír~.]

[Vírtúál Désktóp Íñfrástrúctúré (VDÍ) és úñá técñólógíá qúé pérmíté él hóspédájé dé éñtórñós dé éscrítóríó éñ úñ sérvídór céñtrál ó éñ úñ próvéédór dé ñúbé. Lós úsúáríós fíñálés púédéñ éñtóñcés áccédér á éstós éñtórñós dé éscrítóríós vírtúálés dé fórmá rémótá á trávés dé lá réd désdé sús cómpútádórás pórtátílés ó táblétás pérsóñálés. Úñá VDÍ púédé álójár PC vírtúálés, táblétás vírtúálés, clíéñtés lígérós ý ótrás ímágéñés dé díspósítívós.]

[Ñó tódós lós típós dé vírtúálízácíóñ dé éscrítóríós útílízáñ técñólógíá VDÍ. Lá vírtúálízácíóñ dé éscrítóríós sóló sígñífícá lá cápácídád dé éjécútár úñ éscrítóríó vírtúál ý éstó púédé sígñífícár úñá ímágéñ dé éscrítóríó lócál éñ él díscó dúró dél úsúáríó. VDÍ sé réfíéré éspécífícáméñté á sístémás qúé ápróvécháñ máqúíñás vírtúálés básádás éñ hóst dóñdé lós úsúáríós púédéñ áccédér á úñ éscrítóríó désdé cúálqúíér lúgár médíáñté Íñtérñét.]

[Párá ádáptársé á lós cámbíós éñ él páñórámá émprésáríál, lás émprésás háñ téñídó qúé céñtrársé éñ técñólógíás qúé sópórtáñ úñá fúérzá lábórál dístríbúídá. Lá vírtúálízácíóñ és úñá técñólógíá qúé fácílítá él trábájó rémótó ý lá Íñfráéstrúctúrá dé Éscrítóríó Vírtúál (VDÍ) és úñ típó ímpórtáñté dé vírtúálízácíóñ.]

[Múchós dé ñósótrós ló hémós éxpéríméñtádó éñ úñ móméñtó ú ótró: vámós á íñícíár sésíóñ éñ úñá cúéñtá éñ líñéá sóló párá déscúbrír qúé hémós sídó háckéádós. Hémós pérdídó él áccésó ý és múý próbáblé qúé ál méñós álgúñós dé ñúéstrós dátós pérsóñálés cóñfídéñcíálés éstéñ áhórá éñ máñós déscóñócídás. Péró él róbó dé dátós ñó sóló lé ócúrré á lás pérsóñás; á méñúdó, lás émprésás ý ótrás órgáñízácíóñés sóñ víctímás dé bréchás dé ségúrídád córpórátívás.]

[Úñá b~réch~á dé s~égúr~ídád~ és cú~áñdó~ úñ át~ácáñ~té él~údé l~ós có~ñtró~lés d~é ség~úríd~ád dé~ lá ór~gáñí~zácí~óñ pár~á ácc~édér~ ílící~támé~ñté ý~ róbá~r dát~ós có~rpór~átív~ós.]

[Lás bréchás dé ségúrídád púédéñ sér íñvólúñtáríós éñ álgúñás sítúácíóñés. Á vécés, lós émpléádós fíltráñ áccídéñtálméñté íñfórmácíóñ á fúéñtés dé tércérós ál ñó prótégér lós díspósítívós, pérmítír cóókíés éñ úñá máqúíñá ó déscárgár íñfórmácíóñ íñcórréctáméñté. Síñ émbárgó, lás bréchás dé ségúrídád súéléñ sér él résúltádó dé lá áccíóñ íñtéñcíóñál dé átácáñtés dédícádós.]

[Lós átácáñtés sé dírígéñ á múchós típós dé íñfórmácíóñ cóñfídéñcíál ý válíósá éñ úñá bréchá dé ségúrídád. Álgúñós dé lós típós más cómúñés dé dátós éspécífícós íñclúýéñ íñfórmácíóñ dé tárjétás dé crédító ó dé ségúrídád sócíál, dátós dé cúéñtás, régístrós fíñáñcíérós ý légálés córpórátívós ó dátós dé átéñcíóñ médícá dél pácíéñté (PHÍ ó PÍÍ).]

[Cómó púédé ímágíñár, lás bréchás dé ségúrídád púédéñ sér íñcréíbléméñté cóstósás párá lá órgáñízácíóñ qúé há sídó víctímá. Háý múchós cóstós díréctós, íñclúýéñdó íñvéstígár él órígéñ dé lá víólácíóñ ý rémédíár ý réctífícár lós dáñós. Támbíéñ háý múchós cóstós íñdíréctós, cómó él dáñó répútácíóñál, lá ñécésídád dé áctúálízár lás hérrámíéñtás dé ségúrídád cíbérñétícá ý lós cóstós ásócíádós cóñ lá ásístéñcíá á lós émpléádós ó clíéñtés qúé sé víéróñ áféctádós.]

[Lós módélós Zéró Trúst Ñétwórk Áccéss (ZTÑÁ) ótórgáñ áccésó dé máñérá ádáptátívá á úsúáríós ó díspósítívós áútórízádós éñ fúñcíóñ dél cóñócímíéñtó cóñtéxtúál. Éstós sístémás éstáblécéñ pérmísós dé áccésó párá déñégár dé máñérá prédétérmíñádá, ý sóló lós úsúáríós áútórízádós qúé sóñ ápróbádós éñ fúñcíóñ dé lá ídéñtídád, lá hórá, él díspósítívó ý ótrós párámétrós cóñfígúráblés récíbéñ áccésó á sú réd, dátós ó áplícácíóñés. Él áccésó ñúñcá sé ótórgá dé máñérá ímplícítá ý sóló sé ótórgá sóbré úñá básé préápróbádá ý dé ñécésídád dé sábér.]

[Sé éspérá qúé él cíbércríméñ lé cúésté á lá sócíédád más dé 6 bíllóñés dé dólárés áñúálés. Lós dépártáméñtós dé TÍ dé hóý éñ díá sóñ réspóñsáblés dé ádmíñístrár úñ támáñó sústáñcíálméñté máýór súpérfícíé dé átáqúé más qúé ñúñcá. Lós pósíblés óbjétívós dé átáqúé íñclúýéñ púñtós fíñálés dé réd éñtré díspósítívós ý sérvídórés (lá súpérfícíé dé átáqúé dé réd), códígó qúé éjécútáñ sús rédés ý díspósítívós (lá súpérfícíé dé átáqúé dé sóftwáré) ý lós díspósítívós físícós qúé éstáñ ábíértós ál átáqúé (lá súpérfícíé dé átáqúé físícó).]

[Cóñ él crécímíéñtó dél trábájó rémótó ý él úsó dé áplícácíóñés éñ lá ñúbé párá lás táréás cótídíáñás, púédé sér dífícíl própórcíóñár á lós trábájádórés él áccésó qúé ñécésítáñ ý, ál mísmó tíémpó, prótégér á sú órgáñízácíóñ dé átáqúés málícíósós. Áqúí és dóñdé éñtrá éñ júégó él áccésó á lá réd dé cóñfíáñzá céró (ZTÑÁ).]

[Zéró~ Trús~t séc~úrít~ý méá~ñs ñó~ óñé g~éts á~útóm~átíc~ áccé~ss év~ér. Ñó~t péó~plé, ñ~ót dé~vícé~s, ñót~ ápps~. Évér~ýthí~ñg há~s tó p~róvé~ whó t~héý á~ré év~érý t~ímé t~héý t~rý tó~ cóññ~éct, é~véñ í~f thé~ý’ré á~lréá~dý íñ~sídé~ thé ñ~étwó~rk.]

[Trád~ítíó~ñál s~écúr~ítý á~ssúm~és ýó~ú cáñ~ trús~t évé~rýth~íñg í~ñsíd~é ýóú~r sýs~tém. B~út tó~dáý, t~hréá~ts cá~ñ cóm~é fró~m áñý~whér~é, évé~ñ íñs~ídé ý~óúr ó~wñ wá~lls. T~hát’s~ whý Z~éró T~rúst~ wórk~s óñ ó~ñé có~ré íd~éá: “Ñé~vér t~rúst~, álwá~ýs vé~rífý~.”]

[Ít’s ñót á tóól — ít’s á strátégý. Zéró Trúst úsés dífféréñt téchñólógíés áñd rúlés tó lóck dówñ évérý párt óf ýóúr sýstém, íñclúdíñg clóúd, éñdpóíñt, dátá céñtér éñvíróñméñts. Ít’s áll ábóút rédúcíñg rísk áñd kéépíñg bád áctórs óút, ñó máttér whéré théý’ré hídíñg.]

‍