[Él cí~ñtúr~óñ dé s~égúr~ídád~ dé cí~bérs~égúr~ídád~: lá óp~íñíóñ~ dé úñ~ cíbé~rpsí~cólóg~ó sób~ré él~ pásó~ dé lá~ cóñc~íéñc~íá á l~á pré~párá~cíóñ]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 00:11]

[Bíéñvéñídós dé ñúévó, tódós, á ótró épísódíó dé Él Ségméñtó. És úñ éñórmé hóñór ý prívílégíó éstár hóý ácómpáñádó pór úñ gálárdóñádó édúcádór, émprésáríó, cóñféréñcístá é íñvéstígádór dé cíbérségúrídád. Dr. Érík Húffmáñ, ¡Bíéñvéñídó á Él Ségméñtó¡]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 00:28]

[Héý. G~rácí~ás pó~r téñ~érmé~. Sé ló~ ágrá~dézc~ó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 00:30]

[Éñtóñcés, ñó vóý á pódér hácérlé jústícíá á sús márávíllósós áñtécédéñtés. Tódó ló qúé vóý á décír és, és qúé éstá és lá prímérá véz qúé téñgó úñá cóñvérsácíóñ cóñ úñ cíbérpsícólógó. Éstóý íñtrígádó éñ cúáñtó á ló qúé sé trátá. Téñgó úñá péqúéñá ídéá, hábér vístó álgúñós dé tús vídéós dé ÝóúTúbé. Éñtóñcés, Dr. Húffmáñ, ¿pór qúé ñó ñós dá úñ pócó dé sús áñtécédéñtés¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 00:52]

[Sí, ásí q~úé ém~pézá~r dés~dé él~ príñ~cípí~ó, ó, ýá~ sábé~s, émp~ézár~ pór l~á cíb~érps~ícól~ógíá, ¿c~ósás~ íñté~résá~ñtés~¿]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 00:59]

[¿Sábé~s qúé¿~ Créó~ qúé é~s ímp~órtá~ñté é~mpéz~ár dé~sdé é~l prí~ñcíp~íó pó~rqúé~ ásí és~ cómó~ ñós d~ámós~ cúéñ~tá dé~ cómó l~légá~sté á~ lá cí~bérp~sícó~lógíá~, ¿vérd~ád¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 01:05]

[Lá vérsíóñ ábrévíádá rápídá és déspúés dé qúé récíbí mí lícéñcíátúrá éñ íñfórmátícá ý émpécé á trábájár párá Wálgrééñs, cómó cóñdúcír dé tíéñdá éñ tíéñdá, árréglár ímprésórás, árréglár rédés, árréglár cómpútádórás, ý cósás ásí. ¡Ló dísfrúté¡ Sábés, lá rázóñ pór lá qúé mé métí éñ lá íñfórmátícá és pór mí pápá, párá sér hóñéstó. Cúáñdó crécí, óbvíáméñté, ál ígúál qúé múchá géñté, ñó tíéñés múchá, ý púdé vér á mí pápá ír á lá éscúélá, ý réálméñté sé métíó éñ éstás cómpútádórás. Éñtóñcés ví cámbíár ñúéstrá vídá. Ñós ví pásár dé, ýá sábés, dépártáméñtó réálméñté péqúéñó, úñá cásá péqúéñá, á úñá cásá gráñdé. Éñtóñcés ýó dígó: “Óýé, éstó és bástáñté géñíál”, ý ásí décídí ségúír ésé mísmó cámíñó. Ý ásí óbtúvé mí lícéñcíátúrá éñ íñfórmátícá, émpécé á trábájár párá Wálgrééñs, ý cósás ásí. Déspúés récíbí mí máéstríá éñ ádmíñístrácíóñ cóñ cóñcéñtrácíóñ éñ ádmíñístrácíóñ dé TÍ. Ý ásí émpézó á hácér álgó dé élló, lá géstíóñ dé próýéctós. Ýó érá dé lá méñtálídád ál ígúál qúé tódós lós démás. Cómó, sóló háckéáñ á lá géñté tóñtá. Pór éjémpló, sí tú ñómbré dé úsúáríó és ádmíñ ý tú cóñtráséñá és ádmíñ, té ló mérécés. Ýá sábés, cósás ásí, símpléméñté súpér árrógáñté. Cómó, óýé, vóý á cérrár tódó. Ñádá és máló. Vá á súcédér. Ý lúégó húbó úñá víólácíóñ dé dátós éñ mí cábézá. Lúégó, trés mésés déspúés dé ésó, háý ótrá víólácíóñ dé dátós éñ mí cábézá. Ýó téñíá cúríósídád: sí sóló háckéáñ á géñté tóñtá, ¿sóý éstúpídó¿ Ýá sábés, úñá éspécíé dé áútórréfléxíóñ, cómó, ¿és ésó¿ ¿Ésó és¿ ¿Sóý éstúpídó¿ Ý éñtóñcés réálméñté cóméñcé á mírár lós dátós éñ tódó ló qúé hácíámós pórqúé sé á qúé áýúdó lá técñólógíá qúé ímpléméñtámós. Ýó ló sé. Ál ígúál qúé él fíréwáll, él sístémá ÍDS, él sístémá ÍPS, tódás lás cósás qúé tírámós, tódá lá técñólógíá qúé déséchámós ésté próblémá. Sé qúé áýúdó, péró ¿pór qúé ñó éstámós víéñdó ñíñgúñó dé lós résúltádós¿ Ý éñtóñcés cóméñcé álgúñás íñvéstígácíóñés, ý lúégó sóló míré él rítmó dé lá técñólógíá, ý míré lá tásá dé bréchás dé dátós, ý lés gústá réfléjársé éñtré sí. És cómó, cúáñtá más técñólógíá ímpléméñtámós, péór érá él próblémá dé víólácíóñ dé dátós. Péró áúñ ásí, éñ mí córázóñ, éstábá cómó, ló sé, sé qúé éstó áýúdá. Ý ásí émpécé á mírár ló cómúñ, qúé sómós ñósótrós, qúé sóñ lás pérsóñás. Ló cúál désátó úñá cósá cómplétáméñté díféréñté pórqúé émpécé á mírár lá psícólógíá dé lás pérsóñás, lá psícólógíá dé lá íñgéñíéríá sócíál. Ý lúégó áhí, áýúdámós á fúñdár ésté cámpó dé lá psícólógíá cíbérñétícá. Éñtóñcés mí pártícúlár mírádá á lá psícólógíá cíbérñétícá, áhórá háý úñ móñtóñ dé rámás díféréñtés. Fúérá dé éllá, háý álgúñás pérsóñás qúé hácéñ úñá íñvéstígácíóñ fáñtástícá. Ýó, pártícúlárméñté, míró lá íñgéñíéríá sócíál dígítál éñ cíbérségúrídád. Éñtóñcés, éñ lá cíbérpsícólógíá, támbíéñ háý pérsóñás qúé búscáñ lá sálúd méñtál párá lós ñíñós, él cíbérácósó, ý cósás ásí. Péró ýó, pártícúlárméñté, míró lá íñgéñíéríá sócíál dígítál ý lós átáqúés cíbérñétícós ý cósás ásí. Éñtóñcés pásé dé, ýá sábés, cóñdúcír tíéñdá éñ tíéñdá éñ Wálgrééñs párá émpézár á dár clásés. Émpécé á éñséñár, ý mé éñcáñtábá lá édúcácíóñ éñ úñ pár dé cólégíós, lá édúcácíóñ súpéríór. Éñtóñcés cóñtár lás hístóríás mé hízó pérdér lá rázóñ pór lá qúé éxístíáñ ésás hístóríás. Ý éñtóñcés ýó éstábá cómó, “Óýé, téñgó qúé sálír dél áúlá. Déjémé vólvér á lás tríñchérás cóñ mís hérmáñós ý hérmáñás cíbérñétícós”. Ý éñtóñcés ésó mé llévá áhórá á hácér úñá éñórmé tóñéládá dé íñvéstígácíóñ párá cóñtíñúár él émpújé dé lá psícólógíá cíbérñétícá síñ déjár dé trábájár éñ lá íñdústríá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 04:45]

[Ésó és íñcréíblé, ý tíéñés tódá lá rázóñ. Él súpúéstó és, és qúé, óh, cómó, géñté déscúídádá, géñté éstúpídá és háckéádá, sé cómprómété, ¿vérdád¿ Péró ló cíértó és qúé álgúñás dé lás órgáñízácíóñés méjór fíñáñcíádás cóñ lós prógrámás dé cíbérségúrídád más mádúrós sígúéñ síéñdó víctímás dé úñ átáqúé, ¿vérdád¿ Ý hás díchó qúé éstábás cómó éñ médíó dé dós cíbérátáqúés. ¿Cómó té séñtísté éñ médíó dé ésós íñcídéñtés¿ Ál ígúál qúé ésós íñcídéñtés, lós déscúbrísté. Éstás éñ médíó dé éllós. ¿Cómó té síéñtés¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 05:22]

[Hóñéstáméñté, él séñtímíéñtó és dé míédó, ý és cómó, cómó, cómó, ¿qúé hícímós mál¿ Tíéñés qúé cálmárté. Tíéñés qúé cálmár á tódós lós démás. Pórqúé és cómó, dé íñmédíátó, és cómó, ¿qúíéñ hízó qúé¿ Ý púédé qúé ñó séá qúé hícísté ñádá máló. Cómó, sí érés úñá péqúéñá émprésá á úñá médíáñá émprésá, sí úñ éstádó-ñácíóñ qúíéré cóñségúírté, ló más próbáblé és qúé té váýáñ á cóñségúír ásí, qúé púédás hácér tódó bíéñ ý áúñ ásí té éqúívóqúés. Ý ásí, dúráñté ésós íñcídéñtés, fúé cómó: “¿Qúé hícímós mál¿ ¿Qúíéñ sé pérdíó qúé¿ ¿Qúíéñ hízó qúé¿” Ý ésó érá ésó, ésé érá ésé séñtímíéñtó, ý téñíá qúé sálír dé ésó. Ýá sábés, cómó sér, cómó pérsóñá séñíór dé ñívél júñíór, pórqúé, ýá sábés, ýó érá ñúévó, récíbí mí máéstríá, éstúvé éñ lá íñdústríá pór bástáñté tíémpó, péró érá ñúévó éñ mí púéstó. Éñtóñcés érés úñá pérsóñá dé ñívél júñíór, dé ñívél séñíór, tíéñés qúé éñtéñdér qúé, óýé, tíéñés qúé éñtéñdér cómó lídérár, ý qúé púédé qúé ñó séá cúlpá dé ñádíé, ý ésá réáccíóñ dé ródíllá dé ló qúé pásó, ý lúégó és pór qúíéñ hízó qúé— ésó fúé tóxícó. Ý ésó és álgó qúé úñá léccíóñ ápréñdídá párá mí fúé símpléméñté cóñcéñtrármé éñ lá cósá, éñfócárté éñ ló qúé pásó, éñfócárté éñ cómó, cómó pódríás évítár qúé vúélvá á súcédér. Ý éñtóñcés cáí víctímá dé ésó fúé jústó cómó, ¿qúíéñ hízó qúé¿ Éstó ñó débéríá súcédér. Éstábámós 100% ségúrós. Éñ réálídád, 100% ségúró ñó éxísté. Ý éñtóñcés ñó píéñsés qúíéñ hízó qúé. Bástá péñsár éñ ló qúé pásó, ý lúégó déspúés dé ésó, éñ lá áccíóñ póstéríór, ó álgúñás pérsóñás ló llámáñ póst mórtém, ávérígúár qúíéñ hízó qúé. Ló qúé pásó, ýá sábés, ¿hícímós álgó mál, ó símpléméñté ñós pílláróñ cóñ lá vúlñérábílídád qúé ñí síqúíérá sábíámós qúé éxístíá¿]

[Éñtóñcés úsásté úñ térmíñó múý pódérósó áhí sóbré qúé érá, cómó tóxícó. Éñ ésó, sé trátábá más dé cúlpár ý cúlpár á úñ íñdívídúó ó á úñ éqúípó vérsús éñtéñdér cómó sé máñíféstábá él próblémá éñ prímér lúgár. ¿Vés ésó¿ Ñó sé cúáñtós áñós átrás fúéróñ éstós íñcídéñtés, péró ¿vé qúé ésé éñfóqúé há cámbíádó éñ lás órgáñízácíóñés áhórá ý qúé háý múchó más éñfóqúé éñ ló qúé llévó á ésó vérsús á qúíéñ¿]

[Ñó. Lá désáfórtúñádá réspúéstá és ñó. Múchás vécés, íñclúsó cúáñdó cóñsúltó párá órgáñízácíóñés, fúé, és qúíéñ hízó qúé, ý és él éñfóqúé éñ qúíéñ hízó álgó ó qúé ñéglígéñcíá éxístíó vérsús ló qúé réálméñté súcédíó. Ý ñósótrós cómó públícó, cómó sócíédád, támbíéñ hácémós ésó múchó cóñ éstás órgáñízácíóñés, ý éñtóñcés háý úñá víólácíóñ dé dátós éñ álgúñá émprésá ímpórtáñté é íñmédíátáméñté és cómó, búéñó, hómbré, óbvíáméñté éstáñ hácíéñdó álgó mál pórqúé háý úñá víólácíóñ dé dátós. Hástá lós cíbérprófésíóñálés júégáñ á síllóñ íñgéñíérós dé cíbérségúrídád, cómó: “Óýé, éstó ñó húbíérá pásádó sí húbíérás héchó éstó”, sábíéñdó qúé sábémós qúé ñó éxísté 100% dé ségúrídád síémpré ý cúáñdó lás cósás éstéñ cóñéctádás ál pózó dé íñtérñét. Míéñtrás éxístá ésá cóñéxíóñ, ñó éstárás 100% ségúró. Éñtóñcés ñó créó qúé ésó háýá cámbíádó tódávíá, sóbré tódó éñ úñá pérspéctívá émprésáríál. Múchás vécés, sí lós ñégócíós píéñsáñ qúé sóñ lá pércépcíóñ públícá vá á sér máló párá lós ñégócíós ó váñ á récíbír úñ gólpé búrsátíl ó álgó ásí. Dé íñmédíátó vá á qúíéñ hízó qúé, ý lúégó vúélvé á éñcéñdérsé, cómó él CÍSÓ ó álgó ásí. Ý éñtóñcés él CÍSÓ és cómó, búéñó, óbvíáméñté ñó éstás hácíéñdó bíéñ tú trábájó, ý qúíéñ sábé cúál érá ésá vúlñérábílídád. Púdó hábér sídó díá céró. És cómó, óýé, ñádíé ló sábíá, ý áqúí sómós pácíéñtés céró. Sí, hícímós tódó bíéñ ý áúñ ásí ñós éqúívócámós. Ý ésá és úñá láméñtáblé réálídád cúáñdó sé trátá dé éstá íñdústríá. Ý sóý húmíldé. Sóý úñ hómbré múý húmíldé. Ésá és mí mámá, mí ábúélá, mí pápá, mé críáróñ párá sér. Ý sábés, ýó cáí víctímá dé ésó. Ý séré hóñéstó cóñ tódós ý díré: Sí, fúí víctímá dé ésó. Cúáñdó hábíá bréchás dé dátós súcésívá éñ mí cábézá cómó lídér dé ségúrídád, récúrríríá á, cómó, ¿qúíéñ hácíá qúé¿ Cómó, éstó ñó débéríá súcédér. Búéñó, ñó débéríá pásár, péró sí súcédíó. Ý és álgó ásí cómó, qúé vúlñérábílídád éxístíá. Tódós pódémós ápréñdér álgó, cómó qúé ýó púédá póñér álgó ál múñdó, ý tódós ápréñdáñ álgó. Ý és jústó éñ ésé púñtó, cómó, ¿Qúíéñ érés tú él cúlpáblé¿ Cómó, ló síéñtó, ñó sábés tódó sóbré técñólógíá ý cádá pédácító dé técñólógíá qúé pódríá sér pótéñcíálméñté éxplótádá. Ñó és úñá éxpéctátívá réálístá dé úñ lídér párá sús émpléádós, ý ñó débéríá sér úñá éxpéctátívá réálístá párá tódós lós démás, él CÍSÓ ó lós íñgéñíérós dé cíbérségúrídád. Pór ñó décír, óýé, cádá víólácíóñ dé dátós débé sér éxcúsádá. Ñó, péró símpléméñté ñó púédés ír áhí dé íñmédíátó. Sí háý ñéglígéñcíá, déscífráló déspúés dé sólúcíóñár él próblémá. Ñó ápúñté íñmédíátáméñté hácíá lá ñéglígéñcíá príméró, lúégó árréglémós él próblémá. Ñó árréglé él próblémá, lúégó búsqúé ñéglígéñcíá, sí ésó éxísté.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 10:30]

[Ábsólútáméñté. Créó qúé és úñ púñtó táñ ímpórtáñté párá hácér pórqúé ñó débéríá cóñvértírsé éñ úñ, lá prímérá réáccíóñ ñó débéríá sér úñ éjércícíó dé CÝÁ. ¿Córréctó¿ Cúbré tú párté trásérá príméró. Ésó ñó débéríá sér, ¿vérdád¿ Támbíéñ méñcíóñásté él éstrés párá lós CÍSÓ, cíértó, ý él típó dé, ésté míédó cóñstáñté éñ él qúé vívéñ dé “qúé vá á pásár sí háý úñá bréchá éñ mí rélój”, ¿vérdád¿ Pártícúlárméñté pórqúé és cómó, búéñó, mé váñ á prégúñtár, ¿vérdád¿ Búéñó, tíéñés tódó ésté fíñáñcíámíéñtó párá tú prógrámá dé ségúrídád, ý síñ émbárgó éstó súcédíó. Éñtóñcés éstá débé sér úñá párté clávé pórqúé éscúchámós múý á méñúdó sóbré él búrñóút dé CÍSÓ. Éstá débé sér úñá rázóñ clávé párá élló.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 11:13]

[Sí, ábsólútáméñté és lá últímá pósícíóñ éñ lá qúé éstúvé. Ýó érá lá pérsóñá dé ségúrídád dé más áltó ráñgó éñ lá órgáñízácíóñ, ý ló és, és úñ cámíñó hácíá él búrñóút. Éstás cóñstáñtéméñté préócúpádó pór tódó típó dé áméñázás á lá ségúrídád ý lá vélócídád qúé él ñégócíó qúíéré ácélérár pórqúé, ýá sábés, lá vélócídád dél ñégócíó ñó púédé ráléñtízár, ló cúál és tótálméñté cómpréñsíblé. Péró á médídá qúé lá vélócídád dél ñégócíó sígúé áváñzáñdó cádá véz más rápídó, máýór és él ríésgó. Sí, éñtóñcés éstás trátáñdó dé éqúílíbrár él ríésgó síñ ráléñtízár él ñégócíó, péró éñ álgúñ móméñtó, ñécésítás décírlé ál ñégócíó: “Óýé, ñécésítás rédúcír lá vélócídád”. Ý ñúñcá, ñúñcá gáñárás ésé árgúméñtó. Ý és múý, múý dífícíl pórqúé tódávíá té préócúpá cúálqúíér bréchá qúé púédá ócúrrír, pórqúé púédés sér tú qúíéñ téñgá lá cúlpá dé ésó, á méñós qúé téñgás úñá órgáñízácíóñ mádúrá qúé té dígá: “óýé, éñ réálídád, cómó, débídó á éstó, próbábléméñté, próbábléméñté ñó séá tú cúlpá, péró áúñ téñémós qúé ségúír íñvírtíéñdó éñ ségúrídád”. Péró ésé és úñ ñívél dé mádúréz qúé ñó vémós éñ múchás órgáñízácíóñés. És úñ ñívél dé mádúréz qúé áúñ ñó éxísté éñ múchás sálás dé júñtás párá décírlé ál CÍSÓ qúé sí háý úñá víólácíóñ dé dátós, púédé qúé ñó sé débá á ñéglígéñcíá. Púédé qúé ñó séá cúlpá dé lós CÍSÓ. Púédé qúé ñó séá cúlpá dél íñgéñíéró dé cíbérségúrídád ó dé ésté ó dél díréctór dé ségúrídád. Pódríá sér álgó qúé tódá lá íñdústríá ésté ápréñdíéñdó dé úñá véz, ó pódríá sér úñ díá céró qúé símpléméñté ñó párchéámós ló súfícíéñtéméñté rápídó pórqúé sé láñzó céró díás él prímér díá, él tércér díá. Pásá qúé víéñé, pásá qúé víéñé á tí, sóbré tódó éñ él éñtórñó émprésáríál, cósás ásí éxístéñ. Ñó sóý cómó úñ ápólógó dé CÍSÓ, péró óbvíáméñté ñó és jústó él ñívél dé éscrútíñíó qúé súcédé hástá cíértó púñtó éñ qúé sé pródúcéñ álgúñás dé éstás bréchás dé dátós. Sí érés úñá órgáñízácíóñ médíáñá ý úñ éstádó-ñácíóñ vá hácíá tí, ñó éstás íñvírtíéñdó súfícíéñté díñéró. Té díré qúé ñó éstás íñvírtíéñdó súfícíéñté díñéró párá prótégér ésé CÍSÓ. Ésé CÍSÓ próbábléméñté vá á sér éxplótádó. Ý sí lós cúlpás, púédés cóñtrátár á ótrá pérsóñá, ý á éllós lés vá á pásár ló mísmó. Cómó, dé vérdád, sí lós récúrsós éstáñ límítádós, cóñtrátá á qúíéñ qúíérás, ý ñó vá á sálvár á ésá órgáñízácíóñ dé ló qúé vá á pásár. Pór ló táñtó, débé ségúír íñvírtíéñdó éñ ségúrídád, péró cómpréñdér qúé él 100% ségúró ñó éxísté, ý cómpréñdér qúé, cómó él hómbré, álgúñás dé éstás bréchás sóñ símpléméñté búéñás dél sígúíéñté ñívél. Ý sí éstás prépárádó párá éllós ó ñó, ý sí qúíérés prépárárté párá tódó ý réálméñté míñímízár él ríésgó, méjór qúé ésá íñvérsíóñ séá bástáñté áltá. Tíéñé qúé sér bástáñté áltó párá dárlé úñá ópórtúñídád á sús íñgéñíérós dé ségúrídád. Ñó téñgás 1,2,3, dé éllós éñ tú émprésá válé $50, $60, $100 míllóñés ý dí, sí álgó máló pásá, éstá éñ ústédés. Ñó cóñózcó á múchá géñté ló súfícíéñtéméñté búéñá párá ésó, ý ñó ló sóñ. Próbábléméñté ñó sé lés págá ló súfícíéñté párá qúé ésó séá réál, cómó SÓC 24 hórás cóñ trés pérsóñás, ñó sé, hómbré.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 14:27]

[Háý álgó áhí déñtró qúé díjísté. Ñó sé trátá sóló dé qúé lá júñtá ésté éñtéñdíéñdó cómplétáméñté lá ímpórtáñcíá dé úñ prógrámá dé ségúrídád, ¿vérdád¿ Ésé típó dé, créó qúé ésá mádúréz, hémós llégádó ábsólútáméñté ál púñtó éñ qúé lá júñtá díréctívá, lós éñcárgádós dé tómár lás décísíóñés, éñtíéñdéñ cláráméñté él béñéfícíó dé úñ prógrámá dé ségúrídád bíéñ désárrólládó ý bíéñ éjécútádó. Péró ló qúé éstás dícíéñdó és, és qúé ésó és dé pór sí, ésó és búéñó, péró réálméñté, lá júñtá ñécésítá téñér lá mádúréz párá éñtéñdér qúé pór múchó qúé íñvíértáñ éñ ségúrídád, tódávíá háý úñá pósíbílídád sígñífícátívá dé qúé úñ átácáñté cómprómétá sú éñtórñó. Ý ñó débéríáñ éñtóñcés réáccíóñár dícíéñdó: “Óýé, qúé démóñíós”, cómó qúé ésá ñó débéríá sér lá réáccíóñ. Débéríá sér cómó, “Sí, ló cóñségúímós. Óbtéñémós qúé lás próbábílídádés sígúéñ ápíládás á sú fávór”.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 15:19]

[Sí, éxáctáméñté pórqúé cádá cóñvérsácíóñ éñ lá sálá dé júñtás párá él prógrésó ó él ñégócíó múý próbábléméñté, ñó vóý á décír tódó él tíémpó, múý próbábléméñté, évólúcíóñárá ó désárróllárá úñ ñúévó ríésgó. Ý dépéñdíéñdó dé cúál séá ésé ríésgó, cómó júñtá díréctívá ó cómó CÉÓ, CÓÓ, álgó ásí, ñécésítás éñtéñdér qúé cúáñdó tíéñés éstás cóñvérsácíóñés, ésós ríésgós sí súrgéñ, ¿ý vás á mítígár ésós ó vás á ácéptár ésós ríésgós¿ Álgúñás dé ésás cóñvérsácíóñés dé ségúrídád qúé ócúrréñ, ý ústéd sé frústrá á lós CÍSÓ sé débéñ sóló ál ríésgó ácéptádó. Ý lá júñtá díréctívá, él CÉÓ, él CÉÓ, ý él CFÓ débéñ éñtéñdér qúé, óýé, sí éstó súcédé, éstó súcédíó pórqúé ácéptámós él ríésgó dé qúé súcédíérá. Ý sí ácéptásté él ríésgó dé qúé súcédíérá, ý súcédé, éñtóñcés és sóló úñá éspécíé dé cóñtról dé dáñós. Ýá sábés, sí él ríésgó éxístíérá, ý péñsábámós qúé él ímpáctó, lá cóñsécúéñcíá dé qúé ésé ríésgó súcédíérá, ñó íbá á sér táñ grávé. Ý súcédé, áségúrémóñós dé qúé ñó séá táñ grávé, ý lúégó révísítémós él ríésgó. ¿Ségúímós ácéptáñdó ésté ríésgó¿ Ló más próbáblé és qúé lá réspúéstá séá: “Ñó, ñécésítámós pívóté. Téñémós qúé hácér álgó díféréñté”. Pórqúé ñó péñsámós qúé lá próbábílídád dé qúé ésé ríésgó ócúrríérá érá táñ próbáblé, ó érá bástáñté próbáblé, ý éñtóñcés símpléméñté súcédíó táñ rápídó. Cómó, ¿créémós qúé vá á pásár dé ñúévó¿ Sí, ¿éstó vá á sér úñá cósá áñúál¿ ¿És úñá cósá tríméstrál¿ Éspérémós qúé ñó séá álgó sémáñál, péró pódríá sér úñá véz cádá cíñcó áñós déspúés dé qúé hágás tú póst mórtém ý tú íñvéstígácíóñ ál réspéctó, lúégó ácéptá ésé ríésgó ý réspóñsábílízá ál CÍSÓ pór él ríésgó. Ésté ríésgó fúé ácéptádó cómó: “Bíéñ, sí éstó súcédé, pór fávór prótéjáñós dé qúé émpéóré”. Ñó “Pór fávór prótéjáñós dé ésté ríésgó ló ácéptámós dé síémpré, síémpré, síémpré pásáñdó”, éñtóñcés sóló ñécésítás mítígár lá máldítá cósá. Díscúlpás, sóló ñécésítás mítígár lá cósá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 17:26]

[Ábsólútáméñté ý jústó ésé últímó púñtó qúé hícísté, pórqúé ál éscúchárté háblár dé éstó ý táñ ápásíóñádáméñté sóbré úñá éspécíé dé éñtéñdímíéñtó qúé sí ácéptás úñ ríésgó, básícáméñté hás héchó lá débídá dílígéñcíá, ý hás díchó: "Créó qúé mís próbábílídádés éstáñ á mí fávór. Éñtóñcés mé ló lléváré áqúí. Ñó vóý á póñér más díñéró”, péró té hás dádó cúéñtá dé qúé tódávíá háý ésé ríésgó qúé sígúé éxístíéñdó. Ál ácéptárló, vérdád, ñó ló hás héchó désápárécér, ¿vérdád¿ Éñtóñcés sí ésé ríésgó és éxáctáméñté ló qúé sé éxplótá, éñtóñcés ñó sé púédé décír: “Búéñó, péñsé qúé ñós déféñdímós cóñtrá éstó”. Ló ácéptásté, ¿vérdád¿ Ý éñ réálídád, hástá ésé púñtó, ñúéstró éváñgélístá jéfé Jóhñ Kíñdérvág, él éñ réálídád, lé dícé, él ríésgó és él pélígró, ¿vérdád¿ Tíéñés qúé hácérló éñ lúgár dé ácéptár él ríésgó, tíéñés qúé hácér ló méjór qúé púédás párá mítígár táñtó cómó séá pósíblé.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 18:20]

[Éxáctáméñté. Pór ló táñtó, lás plácás mádúrás éñ ségúrídád ñó sóló éñtíéñdéñ lá ségúrídád. Búéñó, éllós sí, péró éñtíéñdéñ qúé lá ségúrídád és ádmíñístrácíóñ dé ríésgós. Tódó prófésíóñál dé ségúrídád, él trábájó és ríésgó. Ýá séá qúé sé tráté dé úsár técñólógíá ó dé ímpléméñtár álgó, ñúéstró cúmplímíéñtó dé ñórmás és sóló, és ádmíñístrácíóñ dé ríésgós. Pór ló táñtó, lá júñtá díréctívá débé éñtéñdér, ó sús éqúípós dé désárrólló dé ñégócíós ló éstáñ éñtéñdíéñdó, qúé tódó és ádmíñístrácíóñ dé ríésgós. Ý éñtóñcés, “Óýé, vámós á hácér éstó. ¿Éñtíéñdé ésté ríésgó¿ Sí.” Ý lúégó éllós, éllós téñdráñ, cóñ súérté, cómó úñ régístró dé ríésgós póbládó, ý sábéñ ló qúé éstáñ ácéptáñdó, ý sábéñ ló qúé éstáñ trátáñdó dé mítígár. Ý lúégó ál éqúípó dé ségúrídád, sí, sé lés débé hácér réñdír cúéñtás. Ústéd és réspóñsáblé dé lós ríésgós qúé éstáñ éñ lá júñtá díréctívá qúé décídé mítígár. Cómó: “Óýé, díjímós qúé mítígámós éstó, ý déscúbrímós qúé tódávíá éstáñ éjécútáñdó Wíñdóws XP pór álgúñá máldítá rázóñ”. Sí, pór tódós lós médíós, cómó, pór tódós lós médíós. Péró sí sé ácéptá ésté ríésgó, ý éñtóñcés él ríésgó ócúrré ásí, sóló sígñífícá, héý, sóló cóñtról dé dáñós. Cóñtról dé dáñós ý áségúráté dé qúé ñó vúélvá á súcédér. Ápláúdír á tódós lós hómbrés ý mújérés qúé lídéráñ órgáñízácíóñés cóñ ésé típó dé rélácíóñ pórqúé éñtóñcés él éqúípó dé ségúrídád, lós CÍSÓ, ñó éstáñ éñfréñtáñdó táñtó búrñóút pórqúé éñtíéñdéñ qúé lá júñtá éñtíéñdé, cómó, héý, sí pásá álgó máló. Ñó éstóý éñ lá cállé éñ ésté dúró mércádó lábórál.]

[Sábés, éllós éñtíéñdéñ qúé, óýé, pódémós hácér qúé súcédáñ cósás cómó, ý símpléméñté tódós vámós ál cóñtról dé dáñós, péró cíértás cósás ábsólútáméñté ñó púédéñ súcédér, cómó, sí, lá víólácíóñ ócúrríó, ý és ñéglígéñcíá ábsólútá, sí, sé té hácé réspóñsáblé dé élló, ý és jústó. És úñ árgúméñtó jústó. él cámíñó. Él ñómbré dé úsúáríó érá ádmíñ, lá cóñtráséñá érá ádmíñ, sí, Máló. Mál éqúípó dé ségúrídád. Ábsólútáméñté mál éqúípó dé ségúrídád. Ó téñíás sóftwáré síñ párchéár qúé débéríá hábér sídó párchéádó hácé úñ áñó ó trés ó dós tríméstrés átrás. Él éqúípó dé ségúrídád próbábléméñté débéríá sér él dúéñó dé ésá sí sús prócésós sé rómpéñ. Péró sí sé cóñvíérté éñ él sóftwáré ó éstó sé débé á lá ñécésídád dél ñégócíó, ímpléméñtámós éstó, ó ñó éstábámós párchéáñdó táñ rápídó cómó qúéríámós pórqúé ñó téñémós él éqúípó qúé ñécésítámós. Ý té díjímós qúé ríésgó éxístíá, ý díjísté: “Óýé, pódríámós éstár úñ pócó átrásádós éñ párchés pórqúé ñécésítámós íñvértír más díñéró éñ éstó", ý álgó máló súcédé. Éñtóñcés és cómó, búéñó, téñémós qúé vólvér á vísítár éstó. Ésté ríésgó és démásíádó áltó; lá cóñsécúéñcíá és démásíádó áltá, ý lá próbábílídád és démásíádó áltá. Ý ésá cóñvérsácíóñ, áhí és dóñdé débéríáñ éstár tódós lós ñégócíós, ésé és él súéñó dé lós ñégócíós.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 23:43]

[Ésé és úñ résúméñ íñcréíblé dé sóló úñá cóléccíóñ dé púñtós ý réálméñté sóbré lá méjór máñérá éñ qúé él ñégócíó pór úñ ládó ý lá órgáñízácíóñ dé ségúrídád párá ápóýár álgó dé sú ládó réálméñté débéríáñ trábájár júñtós párá ófrécér lós méjórés résúltádós párá ámbás pártés. Éñtóñcés, grácíás pór ésó, Dr. Húffmáñ. Qúíéró cómó qúé ségúír ádéláñté. Tú cámpó, ý cómó qúé hémós sórtéádó éstó, péró éstás áqúí pór tú trábájó cómó cíbérpsícólógó. Dáñós úñá défíñícíóñ réálméñté símplé dé ló qúé és lá cíbérpsícólógíá.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 24:14]

[Lá cíbérpsícólógíá és úñá mézclá éñtré ségúrídád, cíbérségúrídád, psícólógíá dél cómpórtámíéñtó húmáñó, ý sócíólógíá dél cómpórtámíéñtó húmáñó éñ ñéúrócíéñcíá. Púrá ý símplé, póñés ésás trés cósás júñtás, ý térmíñás cóñ lá cíbérpsícólógíá. Bíéñ,]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 24:30]

[Éñtí~éñdó~, éñtí~éñdó~ ésó, ¿v~érdá~d¿ Éñ~tóñc~és, ¿pó~r qúé é~s táñ~ ímpó~rtáñ~té hó~ý¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 24:36]

[Pórqúé más dél 90% créó, és éñtré él 94 ý él 97% dé lás bréchás dé dátós íñvólúcráñ él cómpórtámíéñtó húmáñó, íñvólúcráñ ál éléméñtó húmáñó, ál éléméñtó húmáñó. Ý ásí sé qúé íñclúsó áñtés éñ éstá cóñvérsácíóñ, éstámós hábláñdó próbábléméñté dél 2-3% dél próblémá -pór ñó décír qúé lá técñólógíá ñó ímpórtá, lá técñólógíá ímpórtá múchó. Éstámós hábláñdó dél 2 ál 3% dé lás bréchás dé dátós. Él ótró 95-97% dé lás bréchás dé dátós íñvólúcráñ él cómpórtámíéñtó húmáñó, ímplícá cómó úñ érrór húmáñó, ó íñvólúcrá íñgéñíéríá sócíál désdé álgúñá pérspéctívá. Cúáñdó cóméñcé mí íñvéstígácíóñ, sáqúé á úñ grúpó dé más dé 300 háckérs, áútóídéñtífícádós. Ñó mé díjéróñ sí sóñ sómbréró bláñcó, sómbréró ñégró, sómbréró grís, ló qúé séá. Créó qúé és cómó qúé él 93% dé éllós díjéróñ qúé émpíézáñ cóñ húmáñós áñtés dé émpézár cóñ lá técñólógíá pórqúé préféríríáñ qúé mé dés tú ñómbré dé úsúáríó ý cóñtráséñá. Ñí síqúíérá és háckéár éñ ésé móméñtó. Hácé qúé mí trábájó séá múchó más fácíl cómó áméñázá, cómó áctór dé áméñázás.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 25:40]

[Sí, ábsólútáméñté. Ý créó qúé ésé últímó púñtó és próbábléméñté úñ púñtó dé pártídá; lós átácáñtés ñó qúíéréñ trábájár dúró, ¿vérdád¿ Éllós qúíéréñ él cámíñó fácíl párá él éxító, ñó él cámíñó, ñó él cámíñó dífícíl hácíá él éxító. Búéñó, lá máýóríá dé lás vécés, dé tódós módós, sé trátá dél cámíñó fácíl hácíá lós íñgrésós.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 25:57]

[Sí, ¡óh, défíñítíváméñté¡ Ál ígúál qúé ír máñó á máñó cóñ úñ fíréwáll dé párchés, ésá és úñá táréá déscábélládá. Ñó múchá géñté éñ él pláñétá púédé hácér ésó. Éñtóñcés, cúáñdó éstás hábláñdó dé, bíéñ, tíéñés úñ sístémá ÍDS cómplétáméñté párchéádó, fíréwáll cómplétáméñté párchéádó, cómplétáméñté párchéádó qúé róútér, hómbré, cómó pérsóñás qúé púédéñ éñtrár éñ ésó. És décír, cómó, 1% dé 1%. És múý, múý, múý dífícíl dé hácér. Éñtóñcés ésó límítá, cómó, sí éstás cómplétáméñté párchéádó, ésó réálméñté límítá cúáñtás pérsóñás púédéñ éxplótárló, péró sí púédó lógrár qúé cóñtríbúýás á tú própíá víólácíóñ dé dátós, óh, hómbré, ásí és qúé ésó és, ésó és ámór.]

[Lós átácáñtés, ñó qúíéréñ, ñó qúíéréñ trábájár dúró pórqúé lás técñólógíás évólúcíóñáñ, lós párchés éstáñ sálíéñdó. Lás vúlñérábílídádés éxístéñ, ý lúégó sé váñ, péró tú érés úñ óbjétívó. Ý ásí cúáñtó más tíémpó llévá, más dífícíl púédé llégár á sér. Péró sí cóñsígó cóñségúír qúé mé háblés, sí púédó cóñségúír qúé cóñtríbúýás á tús própíás fáltás, éñtóñcés mé fácílítá múchó mí trábájó. Ý púédó óbtéñér múchós más dátós sí mé cóñvíéró éñ úñ úsúáríó prívílégíádó sí púédó cóñvértírmé éñ tí éñ tú sístémá, mé hácé múchó más fácíl mí trábájó. Ý ásí lá máýóríá dé lós háckérs émpíézáñ áhí. Émpíézáñ cóñtígó, émpíézáñ cóñmígó, áñtés dé qúé térmíñéñ cómó, Óýé, déjámé ír máñó á máñó cóñ Mícrósóft ó cóñ Ápplé ó cóñ Císcó ó Páló Áltó, ñó téñérló, ý éllós ñó qúíéréñ. Éllós ñó qúíéréñ hácér ésó. Éñ sú máýór párté, lá máýóríá dé lós háckérs ñó ló hácéñ. Lá máýóríá dé éllós sóló qúíéréñ lós dátós ló más rápídó pósíblé, táñ fácílméñté cómó púédáñ.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 27:36]

[Ý és éxáctáméñté pór ésó qúé gráñ párté dé lá fórmácíóñ dé cóñcíéñtízácíóñ éñ ségúrídád qúé tódós cóñócémós ý ámámós éstá táñ éñfócádá cásí éñ ábórdár ésá téñdéñcíá húmáñá á sér cúríósós, ¿vérdád¿ Éñtóñcés, sí lá édúcácíóñ éstá pór áhí cómó, ¿cómó púédés válídár qúé úñ sítíó wéb ál qúé vás séá cóñfíáblé, vérdád¿ ¿Cómó évítás hácér clíc éñ ésé éñlácé éñ úñ córréó éléctróñícó cúáñdó té ófrécéñ bólétós párá él Súpér Bówl pór $5 éñ lá súíté VÍP¿ Éñtóñcés, á pésár dé tódó ésó, ségúímós hácíéñdó clíc déréchó. Ségúímós ýéñdó á ésá págíñá wéb á lá qúé ñó débéríámós ír, ¿vérdád¿ Tódávíá dámós ñúéstrós dátós éñ úñá llámádá téléfóñícá cúáñdó lá pérsóñá éstá síéñdó ñúéstró méjór ámígó. Éñtóñcés, ¿pór qúé, á pésár dé tódá éstá édúcácíóñ, pór qúé tódávíá ñó ló és¿ ¿Pór qúé ñó hás llégádó á úñ púñtó éñ él qúé ñós háýámós détéñídó¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 28:30]

[Sí, créó qúé mí ópíñíóñ hóñéstá, és qúé pásámós táñtó tíémpó éñ cóñcíéñtízácíóñ sóbré cíbérségúrídád qúé ñí síqúíérá hémós éxplórádó lá prépárácíóñ párá lá cíbérségúrídád. Ñós hémós ésfórzádó táñtó párá cóñcíéñtízár á lá géñté dél próblémá qúé ñó hémós prépárádó á lá géñté párá lós próblémás qúé éxístéñ. Ál ígúál qúé éñ ésté púñtó vóý á décír qúé lá máýóríá dé lá géñté és cóñscíéñté cómó, ásí qúé ñó débés éñséñár cóñcíéñcíá. Téñémós qúé émpézár á áváñzár hácíá lá prépárácíóñ. Éñ íñgéñíéríá sócíál dígítál ý, phíshíñg, ñó és más qúé márkétíñg málícíósó. Ý tódás lás émprésás sábéñ qúé él márkétíñg fúñcíóñá. Pór ésó íñvértímós mílés dé míllóñés dé dólárés éñ éllá. Mércádótécñíá fúñcíóñá. Ý táñ málícíósó márkétíñg, ¿pór qúé ñó fúñcíóñáríá ésó¿ Pórqúé sé éstá déprédáñdó, sé éstá átácáñdó ál húmáñó. És ápégársé dé lós príñcípíós dé íñflúéñcíá párá ésé húmáñó. Ý tódós téñémós éstós príñcípíós dé íñflúéñcíá qúé éxístéñ párá ñósótrós, ý ásí sóló dépéñdé dé cómó él átácáñté ésté élígíéñdó llégár á lá pérsóñá. Tús príñcípíós dé íñflúéñcíá sóñ díféréñtés dé mís príñcípíós dé íñflúéñcíá. Éñtóñcés lás cósás éñ lás qúé háríá clíc sóñ díféréñtés á lás cósás éñ lás qúé háríá clíc. Ý ñí síqúíérá hémós émpézádó á prépárár á lá géñté párá lá cóñvérsácíóñ dé qúé éllós, cómó pérsóñá, váñ á sér átácádós. Hémós héchó qúé lá géñté séá cóñscíéñté dé lás áméñázás técñícás. Ý éñcímá dé ésó, ésás áméñázás técñícás súéñáñ múý dífícílés dé hácér. Súéñá múý dífícíl párá úñá pérsóñá á lá qúé ñó lé gústá lá técñólógíá; súéñá cómó, óýé, tíéñés qúé- ñí síqúíérá cómó révísár éñcábézádós dé córréó éléctróñícó- ésó és fácíl, péró émpézámós á háblár dé púértás trásérás ý cósás ásí. Péró sí désglósámós él próblémá ý díjímós, ló qúé váñ á trátár dé hácér és éñgáñárté cómó pérsóñá. Ý párá qúé ústéd ñós áýúdé cóñ él próblémá dé ségúrídád, ñécésítámós qúé ñó sé déjé éñgáñár. Ló qúé váñ á trátár dé hácér és júgár cóñ tú príñcípál íñflúéñcíá dél gústó. Júégá cóñ tú príñcípíó dé íñflúéñcíá, dé récíprócídád, dé cúríósídád. Cósás ásí éñtóñcés sóñáráñ cómó párá úñá pérsóñá, cómó úñ émpléádó prómédíó, ó úñá pérsóñá fíñáñcíérá, ó úñá pérsóñá dé márkétíñg, cómó: “Óh, púédó cóñségúír éstó. Ýó púédó hácér éstó. Cómó, ñó ló sóý, ñó sóý úñ éxpértó técñícó, péró púédó prótégérmé dé ésté típó dé átáqúés”. Éñtóñcés, cóméñzámós á íñclíñárñós hácíá lá prépárácíóñ. Émpézámós á prépárár á lá géñté párá él próblémá pórqúé lá cóñcíéñcíá, ñó créó, és úñá pérdídá dé tíémpó. Créó qúé áúñ débémós ségúír hácíéñdóló, péró tíéñé qúé hábér úñ pásó pór déláñté dé ésó. Téñémós qúé ír úñ pásó ádéláñté ý cóméñzár á prépárár á lás pérsóñás párá lós típós dé áméñázás qúé éxístéñ, cómó váñ á ápúñtárlás éspécífícáméñté, ý qúé vúlñérábílídádés tíéñéñ cómó pérsóñá, ý réálméñté íñclíñársé hácíá ésó. cómó áhórá mísmó, és múý dífícíl éñcóñtrár úñ trábájó, ý lá géñté tíéñé míédó dé pérdér sús trábájós, éspécíálméñté éñ técñólógíá. Lós déspídós técñólógícós sé éstáñ vólvíéñdó lócós. Té gáráñtízó qúé sí éñvíás úñ méñsájé cóñ réspéctó á lós déspídós éñ úñá cámpáñá dé phíshíñg, lá géñté vá á hácér clíc. Ñó és pórqúé séáñ éstúpídós. És qúé éstás pérsóñás tíéñéñ míédó pór sús trábájós. Éstáñ préócúpádós pór éstó. Ý ésós sóñ lós típós dé áméñázás qúé émpézámós á vér qúé sóñ más éxítósás. Sé háñ ídó lós díás dél príñcípé ñígéríáñó. Ýá sábés, lá géñté tódávíá éñvíá cósás ásí, péró cúáñdó sé trátá dé ápúñtár á lá pérsóñá íñtéñcíóñálméñté, lá géñté tíéñé míédó ý ñó qúíéré péñsárló dós vécés. Símpléméñté qúíéréñ áýúdár ál CÉÓ pórqúé lé tíéñéñ míédó ál CÉÓ pórqúé tíéñéñ míédó dé pérdér sús émpléós; ésá és úñá vúlñérábílídád húmáñá. Ý tódó él múñdó tíéñé úñó. Éstó és, cómó, málá pérsóñá, cómó, ñó búéñá pérsóñá, múý vúlñéráblé éñ ésté móméñtó. Ý párá cítár, déscótízár, párchéár ésá vúlñérábílídád pódríá ñécésítár sér úñ méñsájé dél CÉÓ. Cómó, sí, sí sóló húbíérá úñ déspídó, lá géñté ñécésítá éscúchárló dél CÉÓ, ý ñécésítáñ éscúchár hóñéstídád. Sí ácábás dé déspédír cómó 20% dé tú émprésá, té gáráñtízó qúé él ótró 80% dé tú émprésá tíéñé míédó dél próxímó déspídó. Ý éñtóñcés, ¿dóñdé éstá ésá vúlñérábílídád dé phíshíñg¿ ¿Á dóñdé sé émpátá ésá vúlñérábílídád dé íñgéñíéríá sócíál dígítál¿ Próbábléméñté sú ñómbré, séñór, séñórá, séñórítá CÉÓ. Pórqúé sí éñvíás úñ méñsájé á ótrá pérsóñá. Té gáráñtízó qúé váñ á vívír. Éllós váñ á éscúchár ý ñó qúíéréñ cúéstíóñárté pórqúé tíéñéñ míédó pór sú trábájó, qúé és lá ñátúrálézá húmáñá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 33:09]

[Sí, sí. Ásí qúé sóló créó qúé úñá cósítá éñ lá qúé vóý á éstár éñ désácúérdó cóñtígó és qúé ñó créó qúé él príñcípé ñígéríáñó sé háýá ídó. Dícé qúé él príñcípé áhórá éstá ármádó cóñ úñ módéló dé léñgúájé gráñdé qúé és cápáz dé géñérár córréós éléctróñícós táñ dírígídós ý táñ pérsóñálízádós, cíértó, qúé éñ réálídád ló vés párá ótrá cósá, ý píéñsás qúé és géñúíñó ý úñ trúcó pór élló. Péró qúíéró háblár dé vúlñérábílídád, dé vúlñérábílídád húmáñá ý prépárácíóñ. Éñtóñcés ló qúé díjísté és qúé téñémós múý búéñós éñ cóñcíéñtízácíóñ, ¿vérdád¿ Ý éstóý dé ácúérdó, ¿vérdád¿ Ý púédés vér qúé há ídó más állá dél éñtórñó lábórál, ý áhórá és más ó méñós cómó lós ñíñós dé cúáñdó cásí éstáñ éñ él járdíñ dé íñfáñtés, éstáñ édúcádós éñ lá cóñcíéñcíá cíbérñétícá, ¿vérdád¿ Ý és réálméñté ímpórtáñté. Ý díjísté qúé téñémós qúé céñtrárñós éñ lá prépárácíóñ. Éñtóñcés mí prégúñtá párá tí és, és qúé cúáñdó tódó és jústó ý éñcáñtádór, ¿vérdád¿ Sómós cápácés dé tómár múý típó dé décísíóñés rélátíváméñté rácíóñálés ý óbjétívás. Péró cómó sábéñ qúé átácáñtés, háckérs, délíñcúéñtés éstáñ ápúñtáñdó. Háñ pérfíládó sús óbjétívós dé tál máñérá qúé lós átácáñ cúáñdó éstáñ éñ sú púñtó más vúlñéráblé. Éñtóñcés, ¿cómó cóñstrúýé lá prépárácíóñ párá úñá prépárácíóñ símílár á úñ éstádó párá úñá sítúácíóñ cúáñdó éstá éñ sú púñtó más vúlñéráblé, ý cómó púédé ségúír áctúáñdó dé úñá máñérá qúé gáráñtícé qúé sé éstá prótégíéñdó ádécúádáméñté¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 34:38]

[Sí, ésá és úñá prégúñtá fáñtástícá áhí pórqúé ésé és él pásó qúé lás órgáñízácíóñés débéñ tómár. Múchó dé ésó és sóbré áútórréfléxíóñ, péró múchó dé ésó és éñtéñdér él médíó ámbíéñté. Éñtóñcés cúáñdó sé trátá dé éñtéñdér éñtórñós, cómó sí fúérás á ír á úñ páís éñ él qúé ñúñcá hás éstádó áñtés, té gáráñtízó, sí tíéñés móchílá, vás á éstár múchó más péñdíéñté dé ló qúé pásá álrédédór dé ésá móchílá. Sí érés mújér ó hómbré ý llévás úñá bólsá ó úñ bólsó dé álgúñ típó, té gáráñtízó qúé té vás á áségúrár ésé bólsó úñ pócó más áprétádó. Síñ émbárgó, cúáñdó éstás éñ líñéá, él éñtórñó físícó qúé té ródéá ñó cámbíá, péró éñ tú éñtórñó dígítál, és pósíblé qúé éstés éñ tíérrá dé ñádíé éñ ábsólútó. Púédé qúé éstés éñ álgúñ lúgár éxtráñó, éxtráñó, péró débídó á qúé tú éñtórñó físícó á tú álrédédór ñó cámbíá, tú cérébró cómó pérsóñá, bíólógícáméñté, tú cérébró ñó éstá víéñdó lás áméñázás. Ñó vé éxáctáméñté lás áméñázás dé lá mísmá máñérá. Éspécíálméñté álgúñás órgáñízácíóñés, múchás órgáñízácíóñés cóñ lás qúé éstóý dé ácúérdó múchó, ýá sábés, trábájáñ désdé cásá. Sí trábájás désdé cásá, éstás múchó más cómódó. Éñtóñcés tú éstádó más vúlñéráblé cómó pérsóñá éñ líñéá és díféréñté á tú éstádó más vúlñéráblé cómó pérsóñá físícáméñté. Cómó sí éstás cómódó, érés más háckéáblé. És cómó, sí éstás cómódó éñ tú éñtórñó físícó, és más próbáblé qúé éstés cómó, óýé, vóý á téñér mí móchílá, ý pódríá déjár mí móchílá éñ álgúñá párté. Ý vólvér á cómó, Óh hómbré, ló ólvídé tótálméñté. Péró sí éstás éñ úñ páís éxtráñjéró, próbábléméñté ñó té éstés ólvídáñdó dé ésá móchílá. Péró éñ líñéá, dígítálméñté, sí té síéñtés cómódó, ñó éstás cómó, “Óýé, déjámé révísár éstó. Pérmítáñmé vérífícár éstó”. Pórqúé cómó húmáñó, cómó él prédétérmíñádó cómó, sí és léñgúájé éscrító, lá vóz prédétérmíñádá éñ lá qúé léés és lá túýá, ý pórqúé éstás léýéñdó cóñ tú própíá vóz. Éstás récíbíéñdó tódós éstós méñsájés, tódós éstós cómáñdós, éñ úñá vóz ámígáblé, dé cóñfíáñzá, pórqúé lá máýóríá dé lás pérsóñás, cóñfíáñ éñ sí mísmás, sé gústáñ dé sí mísmás. Ñó ló éstás léýéñdó cóñ lá vóz dé lá pérsóñá qúé ló éñvíó, á méñós qúé véás él ñómbré dé úñ sér qúérídó ó dé álgúíéñ qúé cóñócés, éñtóñcés émpíézás á léérló éñ sú vóz. Ý ásí cómó átácáñté, púédó cóñségúír qúé qúíéñ dígá ló qúé qúíérá décír, pórqúé á ésó mé gústá llámár áútéñtícácíóñ dé fáctór húmáñó. Vés él ñómbré, lúégó vés él méñsájé ý lúégó cóñfíás éñ él méñsájé. Sábés qúé tíéñés qúé pódér cómpróbár ésás cósás. Éñtóñcés, á médídá qúé cóméñzámós á pásár dé lá cóñcíéñcíá á lá prépárácíóñ, gráñ párté vá á cómpréñdér él éñtórñó ý cómpréñdér él ýó. Ý sí éñtíéñdés él éñtórñó éñ él qúé té éñcúéñtrás, éstás éñ úñ póqúító méjór, méjór pósícíóñ. Ý sí té éñtíéñdés á tí mísmó ý cómó récíbés íñfórmácíóñ ý lás vúlñérábílídádés qúé tíéñés cómó pérsóñá, éñtóñcés éstás éñ úñ lúgár méjór. Cómó múchó dé éstó émpézó fúé qúé récíbí úñ méñsájé dé úñ ímpóstór, ímpóñéñté cómó mí mámá. Ý ásí, ýá sábés, cóñózcó lá vóz dé mí mámá, mújér ý hómbré ñégró súréñó, lá vóz más ámáblé éñ mí cábézá. Ý ásí cúáñdó véó qúé récíbó ésá íñfórmácíóñ, ý éstóý récíbíéñdó ésá íñfórmácíóñ éñ sú vóz. Ý ésó és dífícíl sér cómó, “ñó”. Ýá sábés, ásí és cómó és. Ý ÁÍ éstá tómáñdó ésó, ý éstá vóltéáñdó ésó cómó úñá lócúrá éñ ésté móméñtó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 38:11]

[Sí, ábsólútáméñté. Dé héchó, párá áqúéllós dé ústédés qúé ñó háñ éscúchádó ál Dr. Húffmáñ cóñtár éstá hístóríá, dé vérdád lós áñímó á qúé váýáñ á vér él vídéó dé sú chárlá TÉDx, ý éstá cóñtádá dé lá máñérá más brílláñté, brílláñté. Póñdrémós él éñlácé éñ lás ñótás dél prógrámá. Éñtóñcés cúáñdó éstámós péñsáñdó éñ úñá éspécíé dé prépárácíóñ ý pódér éstár, súpóñgó, pódér éstár prépárádós íñclúsó éñ tíémpós dé éstrés ý vúlñérábílídád, ¿vérdád¿ Éñtóñcés, tódás ésás cósás, ý ésás sóñ cósás dífícílés dé désárróllár, ¿cómó cóñstrúímós éñtóñcés úñ sólídó prógrámá dé prépárácíóñ cíbérñétícá¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 38:49]

[Sí, éñtóñcés ház ésó, tíéñés qúé hácér dós cósás, dé vérdád. Tíéñés qúé hácér úñá tásácíóñ dé áméñázás ý úñá tásácíóñ dé áfróñtámíéñtó. Ý áñímó á cádá pérsóñá á hácér éstó pór sí mísmá, pór ñó décír, óýé, cádá órgáñízácíóñ ñécésítá hácérló éñ úñá órgáñízácíóñ cóñ óbjétívós dé áltó válór. Púédés hácér éstó cóñ éllós. Púédé hácér úñá éválúácíóñ dé áméñázás ý úñá éválúácíóñ dé áfróñtámíéñtó. ¿Qúé és úñá éválúácíóñ dé áméñázás, qúé vúlñérábílídádés ó áméñázás éxístéñ párá éstá pérsóñá éñ pártícúlár ý qúé ríésgó éxísté párá éstá pérsóñá éñ pártícúlár¿ Ý éñtóñcés lá éválúácíóñ dé áfróñtámíéñtó és, qúé hábílídádés ý cómó réáccíóñáríáñ sí ócúrríéráñ éstós ríésgós. Ý éñtóñcés míéñtrás hácés tú éválúácíóñ dé áméñázás, sóló dícés, óýé, ¿cómó trátó cóñ ésté ríésgó éñ pártícúlár¿ ¿Cómó trátó cóñ éstá íñstáñcíá éñ pártícúlár¿ ¿Qúé áméñázás éxístéñ dé máñérá réálístá, ñó sóló párá él trábájó, síñó párá lá pérsóñá ý éllós mísmós qúé éxístéñ¿ Éñtóñcés, sí ló hácés pérsóñálméñté, púédés sér múchó más réálístá, ó púédés sér múchó más pérsóñál cóñ álgúñás dé lás áméñázás qúé éxístéñ párá tí. Ý lúégó éñ básé á ésó, púédés hácér úñá tásácíóñ dé áfróñtámíéñtó. Sí, ý éñtóñcés ésá éválúácíóñ dé áfróñtámíéñtó és, qúé hábílídádés tíéñé lá pérsóñá, ó qúé sístémá dé ápóýó ñécésítá lá pérsóñá párá prépárársé méjór párá éstós ríésgós qúé éxístéñ áhí fúérá. Hácér ésás dós tásácíóñés té póñdrá áñós lúz pór déláñté dé lá máýóríá dé lás órgáñízácíóñés, pórqúé éstás sóñ cósás psícólógícás qúé lás pérsóñás débéríáñ hácér, cómó cúáñdó éñfréñtáñ úñ tráúmá ó éstáñ éñ térápíá, lá máýóríá dé lós psícólógós té díráñ, óýé, qúé hágás úñá éválúácíóñ dé áméñázás. Ház úñá tásácíóñ dé áfróñtámíéñtó párá vér dóñdé éstás, ý ígúál dé rápídó, cómó úñ éjémpló rápídó. Éñtóñcés, sí fúérá á hácér úñá éválúácíóñ dé áméñázás, lá prégúñtá qúé púédé hácérsé és, ¿qúé pódríá ó débéríá hácér párá rédúcír ésté ríésgó pártícúlár dé ésté próblémá¿ Íñsérté állí cómó éspácíós éñ bláñcó, séá cúál séá él ríésgó qúé éxístá. ¿Cúál és sú éxpéríéñcíá dé éstá áméñázá éñ pártícúlár ó dé éstá cósá éñ pártícúlár qúé éxísté áhí fúérá¿ Ý lúégó ótrá prégúñtá qúé té púédés hácér, úñ pócó fúérá dé mí cábézá, és, ¿cómó évítás lídíár cóñ ésté ríésgó pártícúlár qúé éxísté¿ Ý éñtóñcés á pártír dé áhí, éstás óbtéñíéñdó úñá cómpréñsíóñ íñtégrál dé lá pérsóñá ý él ríésgó qúé éxísté tál cómó ésá pérsóñá és, ýá qúé ésá pérsóñá éstá trábájáñdó déñtró, déñtró dé lá órgáñízácíóñ, sí qúíérés prófúñdízár, sí éstás hácíéñdó úñá sóbré tí mísmó, ó sí qúíérés hácérlé úñá prégúñtá prófúñdá á álgúíéñ míéñtrás éstás hácíéñdó úñá éválúácíóñ dé áméñázás és, ¿cómó sábés qúé éstás móléstó¿ Ý cúáñdó éstás móléstó, ¿té ló éscóñdés á tí mísmó¿ Ý éñtóñcés sí sóñ réálístás, dígámós, ¿Cómó sé qúé éstóý móléstó¿ Sábés, pór ló géñérál, émpíézó á péllízcármé lós púñós ó lás pálmás dé lás máñós, á súdár, ó álgó ásí. Cómó, háý álgúñós sígñós révéládór párá mí pérsóñálméñté cúáñdó mé éñójó. ¿Té ló éscóñdés á tí mísmó ý á lós démás¿ Cómó, sí, sí. Pór ló géñérál, ýó símpléméñté gúárdó ésó, éñtóñcés és cómó, ásí qúé sí tú, sí éstás éñ úñ móméñtó dé múchó éstrés, ló más próbáblé és qúé ñó éstés móstráñdó él éstrés dél tódó, ý ló éstés ócúltáñdó dé tí mísmó. Éñtóñcés éñtíéñdé ésé ríésgó, éñtíéñdé ésá áméñázá qúé éxísté párá ésá pérsóñá, ý lúégó lá éválúácíóñ dé áfróñtámíéñtó cóñ ésá mísmá áméñázá pódríá sér, ý cúáñdó ésá áméñázá ócúrré, ¿cómó pódríá vér ésá sítúácíóñ éñ pártícúlár¿ Ý lúégó sé pásá dé, sé llámá péñsámíéñtó dé cápá dé prúébá. Vá dé ló qúé és lá áméñázá á ¿qúé pódríá hácér cóñ lá áméñázá¿ ¿Á cúálés sóñ lás pósíbílídádés córréctás¿ Cómó, ¿dé qúé ótrá máñérá pódríá vér éstá áméñázá¿ Cómó qúé ésá áméñázá ñó púédé désápárécér. ¿Dé qúé ótrá máñérá pódríá vér éstá áméñázá¿ Ý lúégó lé éstás dáñdó á lá pérsóñá hérrámíéñtás sóbré cómó éválúár ý hácér fréñté méjór á lás sítúácíóñés qúé púédé éñfréñtár éñ él trábájó. Ý lúégó és úñó sér cómó, ¿cómó pódríás cámbíár tú réspúéstá á ésté témá¿ Qúíéró décír, sí éstás cámbíáñdó tú réspúéstá ál próblémá, éñ réálídád lés éstás dáñdó hérrámíéñtás párá cámbíár sú cómpórtámíéñtó. Éñtóñcés, éñ lúgár dé hácérté cóñscíéñté dé lás cósás qúé ócúrréñ, cómó lá Cóñcíéñcíá dé Cíbérségúrídád, té éstóý prépáráñdó. Té éstóý móstráñdó ló qúé éxísté áhí fúérá párá tí, ý té éstóý dáñdó lás hérrámíéñtás párá prépárárté párá cúáñdó ócúrráñ. Sí lá áméñázá ñó púédé désápárécér, débé cómpréñdér cómó lá vé ý cómó púédé cámbíár lá sítúácíóñ dé éstá áméñázá párá éstár méjór prépárádó párá éllá. Éñtóñcés, sí éstá récíbíéñdó córréós éléctróñícós éspécífícós, ó sí éstá récíbíéñdó méñsájés éspécífícós ó llámádás dírígídás, ó sí éstá récíbíéñdó déépfákés dé ÍÁ dé pérsóñás éñ pártícúlár, púédé prépárársé méjór párá cúáñdó véá ésás cósás qúé éxístéñ, háý múchó qúé púédé hácér. Pór ló táñtó, lás éválúácíóñés dé áfróñtámíéñtó, lás éválúácíóñés dé áméñázás qúé séráñ ásí, séríáñ él púñtó dé cámbíó ábsólútó párá lás órgáñízácíóñés débídó á lás áméñázás qúé éxístéñ, sí sóló éstá séléccíóñáñdó áméñázás, ñó élíjá cúálqúíér áméñázá áléátóríá. Élíjá áméñázás cóñ válór. Cómó qúé háý 1000 áméñázás pór cádá pérsóñá. Tódós sábémós qúé, cómó cúálqúíér cósá púédé súcédér, élíjá áméñázás cóñ válór. Déspúés dé élégír lás áméñázás cóñ válór, áýúdé á lá pérsóñá á éñtéñdér cúál és sú grávédád pércíbídá dé éstá áméñázá, pórqúé púédé qúé ñó véá lá grávédád, ó púédé péñsár qúé lá áméñázá és múchó más grávé dé ló qúé réálméñté és, ý sí píéñsá qúé lá áméñázá és múchó más grávé qúé éñ réálídád ésá és lá zóñá dé Góldílócks, párá álgúíéñ qúé vá á hácér clíc éñ álgó ó sér víctímá dé lá íñgéñíéríá sócíál, lá áméñázá ñí síqúíérá és táñ grávé. Ál ígúál qúé él CÉÓ, próbábléméñté ñó té váñ á déspédír. Ñó débés téñér míédó dé tú trábájó, péró lá áméñázá pércíbídá, lá grávédád dé ésá áméñázá éstá áhí árríbá, éñtóñcés lá vúlñérábílídád pércíbídá dé qúé tíéñéñ prófésíóñálés dé cíbérségúrídád, sómós víctímás dé ésó tódó él tíémpó. Éñtíéñdó lá técñólógíá, ásí qúé ñó vóý á sér víctímá dé lá íñgéñíéríá sócíál dígítál párá pércíbír qúé lá vúlñérábílídád és úñá lócúrá. Cómó sí, ló hárás, súpóñgó qúé sí, púédés, pórqúé ñó és úñ témá dé técñólógíá. Sé trátá dé úñá cúéstíóñ húmáñá, ý lúégó lós béñéfícíós ásócíádós qúé sé pródúcéñ. Á pártír dé ésó. Éñtóñcés, él áfróñtámíéñtó és tódó ló qúé éxplíqúé. Ý éñtóñcés úñá cósá qúé ágrégár ál áfróñtámíéñtó és sóló éñ básé á tú tásácíóñ dé áfróñtámíéñtó, ló qúé vás á cóñstrúír és más áútóéfícácíá, pórqúé ló qúé hémós éñcóñtrádó és géñté qúé ódíá lá mícrógéstíóñ, géñté qúé sé áútómóñítórízá, cómó, próbábléméñté tú ý ýó ódíámós lá mícrógéstíóñ. Éstóý múý mótívádá. Ñó ñécésító sér cómó, mírádó. Cáémós víctímás dé lá íñgéñíéríá sócíál múchó más qúé lás pérsóñás qúé dépéñdéñ dé ótrás pérsóñás. Pórqúé éstóý áhí fúérá, éstóý áhí sólá, cómó, sóló déjámé hácér mí trábájó. Éstóý bíéñ, ý pór ésó, éstóý cóñfíáñdó éñ mí mísmó. Éstóý más áísládó. Ý cómó éstóý más áísládó, vóý á téñér qúé tómár décísíóñés pór mí cúéñtá. Ý éñtóñcés íñgéñíéríá sócíál, réálméñté vás, réálméñté éstás tómáñdó ý ýéñdó úñó á úñó cóñ él íñgéñíéró sócíál ý él áctór dé áméñázás. Éñtóñcés és más próbáblé qúé séás víctímá dé úñ íñtéñtó dé íñgéñíéríá sócíál, ál ígúál qúé, tál cómó ló háríá ýó, ý cóñ ésá éválúácíóñ dé áfróñtámíéñtó. Ló qúé íbás á cóñségúír déspúés dé ésó és cóñtról pércíbídó. ¿Púédés cóñtrólár lá sítúácíóñ¿ Ý sí tíéñés cóñtról pércíbídó, ý sí púédés álíñéár tódás éstás cósás júñtás, ý lé dás él cóñtról dé lá áméñázá á lá pérsóñá, ýá ñó éstáñ míráñdó ál éqúípó dé ségúrídád cómó, óýé, vás á sálvármé dé cádá érrór qúé púédá cómétér. Ábsólútáméñté ñó púédó sálvárté dé cádá érrór pórqúé sí émpíézás á úñírté ál áctór dé áméñázás ý lés dás lás llávés dél réíñó, ñó háý ñádá qúé púédá hácér párá sálvárté. Ý ásí ésé cóñtról pércíbídó áhórá hás pércíbídó él cóñtról cóñ précísíóñ dé lá sítúácíóñ. Pórqúé áhórá mísmó, sí tú cóñtról pércíbídó cómó úsúáríó és él éqúípó dé ségúrídád mé vá á sálvár, ¿mé váñ á sálvár lós fíltrós dé spám¿ Téñémós tódás éstás hérrámíéñtás dé ségúrídád pór áhí cómó, ñó téñgó qúé préócúpármé pór lá íñgéñíéríá sócíál. Sí, ló hácés. Tú cóñtról pércíbídó dé lá sítúácíóñ és qúé ñó tíéñés cóñtról, ý té prómétó, sí ló tíéñés. Ló síéñtó, ésá fúé úñá réspúéstá lárgá qúé. Mé ápásíóñá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 47:09]

[Ñó, mé éñcáñtá. Créó qúé és úñá gráñ réspúéstá. Ý créó qúé és réálméñté ímpórtáñté pórqúé, dé ñúévó, mé gústáríá résúmír, ¿vérdád¿ És ésé cámbíó dé lá cóñcíéñcíá á lá prépárácíóñ, ¿vérdád¿ Lá cóñcíéñcíá és géñíál, péró és básícáméñté íñútíl sí ñó éstás prépárádó párá áctúár sóbré ésá cóñcíéñcíá. Ý créó qúé érés ámáblé dé tí déspúés dé résúmír, éñtóñcés lós cámíñós qúé ñós lléváñ á úñá méjór prépárácíóñ.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 47:35]

[Sí, éxáctáméñté pórqúé, cómó, sér cóñscíéñté és cómó, sí cóñdúcés éñ úñ áútó, ócúrréñ áccídéñtés áútómóvílístícós, éstár prépárádó és póñérté él cíñtúróñ dé ségúrídád, sí, ý cúáñdó cóñdúcés, créó qúé lá máýóríá dé lá géñté, tódó él múñdó débéríá éstár prépárádó párá úñ áccídéñté. Ýá sábés, óbvíáméñté, qúíérés téñér, qúíérés téñér púéstó él cíñtúróñ dé ségúrídád, pór sí ácásó álgó súcédé. Ý támbíéñ, lá prépárácíóñ dé lá íñdústríá áútómótríz és, óýé, téñémós áírbágs ý tódás éstás cósás. Él áútó éstá díséñádó párá, díséñádó párá sér más ségúró sí álgó súcédíérá, ý té póñés él cíñtúróñ dé ségúrídád, éstás prépárádó párá sí álgó súcédé. Éspérámós qúé ló hágá, péró éstás prépárádó párá élló. Ý áhórá mísmó, ñó téñémós cíñtúróñ dé ségúrídád. Ñó téñémós cíñtúróñ dé ségúrídád dé cíbérségúrídád. Símpléméñté téñémós úñ móñtóñ dé vídéós ý úñ móñtóñ dé cóñcíéñcíá pór áhí dé ló qúé púédé pásár, ý ló qúé hémós héchó á fíñálés dé máñérá íññátá és psícólógícáméñté, ásústámós á tódós lós qúé débéríámós hábér prépárádó. Sí, tódó él múñdó tíéñé míédó dé éstá áméñázá qúé éxísté, péró téñémós qúé prépárárlós párá élló, pórqúé lá vélócídád dé lós ñégócíós ñó vá á dísmíñúír. Ñó pódémós décír “íñtérñét sé vá”. És démásíádó pélígrósó ñó pásár. Ñó és réálístá. Éñtóñcés ñécésítámós prépárárté párá él éñtórñó éñ él qúé síñ dúdá vás á téñér qúé vívír ý vás á téñér qúé ópérárló ígúál qúé cóñ lós áútós. Pódríás próbár ótrós médíós párá llégár ál trábájó, médíós más ségúrós, péró ló más próbáblé és qúé, sí qúíérés máñtéñér tú trábájó, ñó qúíérás émpézár á pédáléár úñá bícíclétá á, ýá sábés, médíáñóché párá llégár ál trábájó éñ úñ móméñtó décéñté, vás á téñér qúé prépárárté párá úñ pósíblé, pótéñcíál áccídéñté áútómóvílístícó. Éspéró qúé ñó súcédá. Péró sí pór cásúálídád té éñfréñtás á ésé típó dé áméñázá qúé éxísté, llévá púéstó él cíñtúróñ dé ségúrídád párá qúé éstés bíéñ. Ý áhórá ló és sí térmíñás éñfréñtáñdó á úñ áctór dé áméñázás múý bíéñ éqúípádó, éspécíálméñté áhórá qúé lá ÍÁ ý lós déépfákés éstáñ sálíéñdó párá tódós, pódémós éñtrár éñ ésó ý décír, cómó sí víñíérá párá tódós, ñécésítás prépárárté méjór sóbré lós típós dé áméñázás qúé vás á éñfréñtár cómó pérsóñá. Ý ñó íñclúýé ír dé máñós cómó códífícár, ír dé códígó á códígó cóñ úñ áctór dé áméñázás cómó sí ló pérdíérás. Péró sí púédés prépárárté, sí púédés prépárárté psícólógícáméñté, púédés évítár qúé éllós váýáñ táñ léjós. Púédés évítár qúé té éxplótéñ cómó pérsóñá. Pórqúé áhórá mísmó, él 90% dél próblémá ñó és sóló cómó. Él sér húmáñó és él éslábóñ más débíl. Ésó ñó és cíértó. Ýó créó qúé, cómó húmáñós, símpléméñté téñémós lá máýór cáñtídád dé vúlñérábílídádés. Símpléméñté téñémós lá máýór cáñtídád dé vúlñérábílídádés. Ñó sómós él éslábóñ más débíl. Ñósótrós mísmós blóqúéámós múchás áméñázás, péró téñémós úñá éñórmé cáñtídád dé vúlñérábílídádés úñícás dé lás qúé lá técñólógíá ñó púédé sálvárñós. Ésó és]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 50:17]

[fáscíñáñté. Mé éñcáñtá lá áñálógíá dél cíñtúróñ dé ségúrídád. Ý dé héchó, sí ñó té ímpórtá, vóý á vér qúé típó dé pórqúé, cómó díjísté, lá rázóñ pór lá qúé llévás cíñtúróñ dé ségúrídád, lá rázóñ pór lá qúé él áútó tíéñé tódós lós dívérsós cómó cáráctérístícás dé ségúrídád qúé tíéñé, és pórqúé éstá dícíéñdó qúé éñ cásó dé úñ áccídéñté, qúérémós qúé éstés ló más ségúró pósíblé, ¿vérdád¿ Éñtóñcés, cóñ ésó, créés qúé úñá éstrátégíá Zéró Trúst, úñ éñfóqúé Zéró Trúst, ý hémós hábládó dé cómó, cómó úñ átáqúé, és úñá íñévítábílídád, ¿vérdád¿ Él átácáñté éñcóñtrárá lá máñérá dé téñér éxító, jústó éñ lá fórmá éñ qúé ñúñcá pódrémós óblítérár tódós lós áccídéñtés dé tráñsító éñ ésé éscéñáríó. ¿Créés qúé ádóptár úñá éstrátégíá dé Cóñfíáñzá Céró és cómó téñér ésás cáráctérístícás dé ségúrídád éñ úñ áútó¿ Prépárá méjór á úñá órgáñízácíóñ párá ésé íñévítáblé cíbérátáqúé.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 51:10]

[Défíñítíváméñté créó qúé sí. Éñtóñcés, sí sú órgáñízácíóñ, pórqúé ló qúé sómós, dé ló qúé hémós éstádó hábláñdó, és trátár dé cóñstrúír úñ cómpórtámíéñtó cómó Zéró Trúst éñ lás pérsóñás míéñtrás lééñ cósás ó cúáñdó íñtéráctúáñ cóñ pérsóñás ú ótrás éñtídádés éñ líñéá, ý ásí cómó órgáñízácíóñ, sí cóñstrúýéñ úñá íñfráéstrúctúrá Zéró Trúst, ésé és él méjór éscéñáríó párá lás órgáñízácíóñés. Ñí síqúíérá és cóñfíáñzá síñó vérífícár. És vérífícár. Ýá sábés, pórqúé hémós émpézádó á décír, óýé, cóñfíá, péró vérífícá. Púédés cóñfíár éñ él, péró vérífícá qúé séá cíértó. Cómó, ñó, ñó cóñfíés éñ ábsólútó. Ýá sábés, sóló vérífícá, vérífícá tódó. Pórqúé Céró Cóñfíáñzá dé ló qúé és. Ñó és úñ pródúctó. És úñá méñtálídád ó úñ cóñcéptó qúé tódá úñá órgáñízácíóñ tíéñé qúé ségúír. Símpléméñté ñó púédés cómprár álgó ý décír: Óýé, áhórá sómós Zéró Trúst. Tíéñés qúé ímpléméñtár úñ móñtóñ dé cómpórtámíéñtós díféréñtés. Ý éñtóñcés ýó díríá á álgúñós qúé ñó érés cómplétáméñté Zéró Trúst, á pésár dé qúé ló hás héchó désdé úñá pérspéctívá técñícá sí ñó hás mírádó á lá géñté ý lés hás dádó él pódér dé sér Zéró Trúst. Ý ásí, sí érés táñ áútórítáríó éñ tú cómpórtámíéñtó cómó órgáñízácíóñ dóñdé ñó púédéñ cúéstíóñárté, lés éstás dícíéñdó qúé cóñfíéñ dé fórmá íññátá éñ cúálqúíér cósá qúé véñgá dé tí. Ésó ñó és Zéró Trúst. Ý éñtóñcés créó qúé úñó tíéñé qúé súcédér cóñ él ótró, cómó qúé tíéñés qúé sér Zéró Trúst cómó órgáñízácíóñ éñ tú cómpórtámíéñtó, ý tíéñés qúé sér Zéró Trúst cómó órgáñízácíóñ désdé úñá pérspéctívá técñícá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 52:43]

[Sí, ábsólútáméñté. Créó qúé ésó és pérféctó. Éñtóñcés, pásáñdó dé áhí. Ý hémós mójádó lós dédós dé lós píés áqúí ý állá éñ ÍÁ, jústó dúráñté él prócésó dé éstá cóñvérsácíóñ. Éñtóñcés, qúíéró décír, éstóý vólvíéñdó á lá ráíz dé éstó éñ lá cíbérpsícólógíá pór tódó ló qúé hémós hábládó. Sí éñtóñcés áhórá ñós básámós éñ él héchó dé qúé lá ÍÁ és úñá réálídád, ¿vérdád¿ Ló úsámós éñ él díá á díá, éñ ñúéstrós trábájós, ¿vérdád¿ Éñ ñúéstrás vídás. Péró sí péñsámós éñ éstó désdé úñá pérspéctívá dé psícólógíá, réálméñté árrójá úñá llávé másívá éñ lás óbrás pórqúé áhórá, cómó ñúéstrá cápácídád dé díscérñír lá réálídád dé lá fíccíóñ, és súpér dúró, ¿vérdád¿ Sí, és qúé lá dífícúltád há súbídó á ló gráñdé. Éñtóñcés, ¿cómó júégá ésó éñ tú cámpó¿]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 53:37]

[Óh, sé ñécésítáróñ múchás cósás éñ lás qúé trábájé dúráñté áñós, ý ló déstrózó. Ñó, tódós lós chístés á úñ ládó. Ágrégá táñtá cómpléjídád. Pórqúé dé úñ húmáñó, cúáñdó dígó qúé éstás léýéñdó tú própíá vóz, ésó és jústó ló qúé pásá. Éñtóñcés, sí álgúñá véz té gústá, vísté úñá pélícúlá, léés úñ líbró, úñ líbró réálméñté búéñó, ý lúégó vés lá pélícúlá, ý éstás décépcíóñádó dé tódós lós tíémpós, pórqúé tódós sé véñ mál, tódós súéñáñ mál, ý lá pérsóñá qúé créó ésá pélícúlá fúé úñá dé lás pérsóñás qúé éscríbíó él líbró, ý lés éstás dícíéñdó qúé éstáñ éqúívócádós, pórqúé cúáñdó cóñstrúýés, cúáñdó léés, cóñstrúýés ésté pérsóñájé éñ tú cábézá, ý lúégó sóló tú, émpíézás á léér éñ sú vóz, ý ló ácéptás cómó lá ñórmá. Cúáñdó sé trátá dé ÍÁ, áhórá púédó tómár tódó ésé trábájó méñtál qúé hácés ý tírárló á lá básúrá. Púédó hácérté vér ló qúé qúíéró qúé véás, ý púédó hácérté éscúchár ló qúé qúíéró qúé éscúchés dé lá máñérá qúé qúíéró qúé ló éscúchés. Áñtéríórméñté, és pór ésó qúé lós mémés ñúñcá sé éñvíábáñ cómó átáqúés dé áméñázá. Ýá sábés, cómó qúé ñó éstáñ éñvíáñdó mémés pórqúé ló vés, ý lúégó sóló tódás tús déféñsás bíólógícás sé léváñtáñ, ý lúégó símpléméñté té gústá, Ñáh, ésó ñó és réál. Péró cómó ÍÁ áhórá, púédó áplícár cómó mé gústá, él príñcípíó dé gústár. Púédó móstrárté úñ hómbré átráctívó, úñá mújér, ó qúíéñ séá, ý éñtóñcés és más próbáblé qúé récíbás párté dé ésá íñfórmácíóñ. Púédó téñér úñ vídéó dé tú CÉÓ dícíéñdóté, éñ sú vóz, qúé hágás ló qúé éllós hácéñ ý ló qúé qúíéró qúé hágás, ý és más próbáblé qúé ló récíbás. Púédó téñér úñá pósé fálsá prófúñdá cómó tú ý éñvíársélá á ótrá pérsóñá, ý és más próbáblé qúé lá récíbáñ. Sé llévá lás déféñsás bíólógícás ésé pélígró éxtráñó cúáñdó mírás á álgúíéñ ý pócó á pócó vá dísólvíéñdó ésás cósás, ý á médídá qúé ségúímós évólúcíóñáñdó, pórqúé él óbjétívó dé lá ÍÁ és ñó sér détéctáblé pór húmáñós qúé séá ÍÁ. Ý ló qúé és ésó, désdé úñá pérspéctívá dé ségúrídád, és cómó, ñécésító qúé séá ló súfícíéñtéméñté fálsó cómó párá sábér. Ý áhórá mísmó, sé éstá póñíéñdó démásíádó búéñó, ý és dífícíl dé décír, cómó qúé hémós téñídó CFÓ máñdáñdó díñéró á ótrós CFÓ víá déép fáké pórqúé lós éscúcháróñ décírló pór téléfóñó. Ésó ýá pásó. Ý lá ÍÁ ñí síqúíérá és táñ géñíál éñ ésté móméñtó. Sígúé éñ sú émbájádá. Péró cúáñdó sé póñé múý, múý bíéñ, ésás déféñsás bíólógícás qúé téñémós cúáñdó vémós lá cáñcíóñ sé váñ á hácér áñícós pórqúé áhórá ñó púédés cóñfíár éñ ló qúé léés, ñó púédés tócár, ñó púédés cóñfíár éñ ló qúé vés, ñó púédés cóñfíár éñ ló qúé éscúchás. Sérá méjór qúé séámós Zéró Trúst párá ésé móméñtó pórqúé vá á dár múchó míédó áhí áfúérá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 56:32]

[Ý cré~ó qúé~ támb~íéñ há~stá é~sé pú~ñtó, t~ódás~ lás c~ósás~ dé pr~épár~ácíóñ~, és dé~ répé~ñté é~stám~ós dé~ vúél~tá ál~ púñt~ó dé p~ártí~dá, sí, b~íéñ, t~éñíé~ñdó q~úé ré~íñíc~íár c~ómpl~étám~éñté~ ý émp~ézár~ dé ñú~évó.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 56:44]

[Défíñítíváméñté, pórqúé áctórés dé áméñázás, pórqúé tódó ló qúé hémós cóñstrúídó áñtéríórméñté, lós áctórés dé áméñázás háñ éñcóñtrádó úñá máñérá brílláñté dé úsárló éñ ñúéstrá cóñtrá. Éñtóñcés, él cífrádó és qúé fúé díséñádó párá sér úñá hérrámíéñtá dé ségúrídád, ý és úñá hérrámíéñtá dé ségúrídád pórqúé fúé díséñádó párá máñtéñér ñúéstrá íñfórmácíóñ cóñfídéñcíál. Ló qúé hícíéróñ lós áctórés dé áméñázás, ló tómáróñ ý créáróñ ráñsómwáré, ý díjéróñ: Óýé, vámós á úsár cífrádó, ý vámós á éñcríptár tús própíós dátós, ý vámós á hácér qúé cómprés tús própíós dátós dé ñúévó. Ý ásí, cúáñdó sé trátá dé ÍÁ, tódávíá éstámós, hémós vístó qúé álgúñós átáqúés dé ÍÁ cómíéñzáñ á ócúrrír. Péró á médídá qúé lós áctórés dé áméñázás cómíéñzáñ á éñtéñdér lá ÍÁ ý cómó ápróvéchárlá cóñtrá él cómpórtámíéñtó húmáñó, ésó vá á sér éñórmé cúáñdó sé trátá dé íñgéñíéríá sócíál dígítál. Cómó, óýé, áhórá púédó hácér qúé éstá pérsóñá véá ló qúé qúíéró qúé véá ý éscúché ló qúé óígá cómó qúíéró qúé éscúché, ¿Cómó púédó¿ ¿Cómó púédó ápróvéchár éstó párá mí própíó béñéfícíó pérsóñál¿ Débídó á qúé lás órgáñízácíóñés ýá, éstáñ trátáñdó dé ápróvéchárló párá sú própíó béñéfícíó pérsóñál médíáñté díféréñtés áñúñcíós ý cámpáñás dé márkétíñg qúé éxístéñ pór áhí. Él áctór dé áméñázás vá á émpézár á ápróvéchár ésó cóñtrá ñósótrós, ýá qúé púédó ápróvéchármé dé éstós príñcípíós dé íñflúéñcíá dé lás pérsóñás, ý púédés séñtárté éñ úñá llámádá dé Zóóm, ó púédés séñtárté éñ úñá vídéóllámádá dé cúálqúíér típó cóñ álgúíéñ ý háblár cóñ úñá vérsíóñ déépfáké dé qúíéñ séá. Ý síéñtés qúé és réál, ý éstás émócíóñádó pór élló, péró éñ réálídád, ñó ló és. És cómó, óýé, pódríá sér ló qúé séá, úñá márcá fálsá, úñá llámádá dé véñtás fálsá, pódríá sér úñá fálsá ló qúé séá qúé lá géñté ñécésíté éstár prépárádá párá éñfréñtár ésé típó dé cósás, íñclúsó déépfákés éñ vóz áhórá á trávés dé llámádás téléfóñícás, cómó, ¿púédés símpléméñté qúé éstás hábláñdó cóñ qúíéñ créés qúé éstás cóñfíáñdó párá háblár áñtés dé qúé séá cómó, óýé, lá réspúéstá érá, ýó léváñtáríá él téléfóñó ý llámáríá á ésá pérsóñá¿ ¿Ésá és lá réspúéstá¿ Vóý á léváñtár él téléfóñó ý llámár á ésá pérsóñá. Óýé, ýá sábés, Súsáñ, ¿és éstó¿ Té gústá, Sí, ¿éstás ségúró¿ Cómó qúé píéñsó, cómó, sí, tú mé llámás. Éñtóñcés té gústá, óh, sí, té llámé. Éñtóñcés cómó, éñ sé vá á sálír, és réálméñté, réálméñté vá á cámbíár él júégó éñ lá íñgéñíéríá sócíál dígítál. Ý ýá éstámós émpézáñdó á vérló úñ pócó, créó, vá á cátápúltár á, cómó, lá éstrátósférá éñ lós próxímós cíñcó áñós.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 59:06]

[Créó qúé és cásí hástá él púñtó éñ qúé íñclúsó ésé típó dé íñtéráccíóñés ñó físícás, dóñdé, dígámós qúé és pór téléfóñó, qúé cásí vámós á téñér qúé éñcóñtrár úñá máñérá éñ lá qúé pódámós úsár úñá éspécíé dé dívérsás fórmás dé válídár lá ídéñtídád, ¿vérdád¿ Vámós á téñér qúé hácér él mísmó déréchó á décír: “Óýé, sóý úñ Dr. Húffmáñ. ¿Púédés válídár¿ ¿Púédés ídéñtífícárté” pór cúálqúíérá qúé séá tú cárá, ídéñtífícácíóñ, étc., párá qúé púédá cóñfírmár qúé éstóý hábláñdó cóñtígó áñtés dé qúé téñgámós él réstó dé éstá cóñvérsácíóñ¿ Éñtóñcés créó qúé áhí és dóñdé, cómó, tódá lá fórmá éñ qúé ábórdámós lá prépárácíóñ é íñclúsó lá cóñcíéñcíá, hástá cíértó púñtó, vá á cámbíár táñtó éñ lós próxímós áñós. Ý créó, qúíéró décír, éstás jústó á lá váñgúárdíá dé éstó, qúé áúñ débémós éstár éñ lá íñfáñcíá dé dóñdé pódámós élábórár cómó vá á sér ésá prépárácíóñ.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ 59:58]

[Óh, sí, défíñítíváméñté. Ñó créó qúé lé háýámós échádó úñ vístázó ló súfícíéñtéméñté dúró. Hémós pásádó táñtó tíémpó éñ cóñcíéñcíá. Ñí síqúíérá créó qúé lá máýóríá, lá máýóríá dé lá géñté íñclúsó há cóméñzádó cóñ lá prépárácíóñ fúérá dé úñ técñícó, ésó cúáñdó émpézámós á háblár dé áméñázás psícólógícás. Hé trábájádó cóñ álgúñás órgáñízácíóñés, ý mé prégúñtáróñ ló mísmó: “Óýé, ¿pódríás vérífícárté áñtés dé llámár¿ Cómó, ¿qúé débémós hácér¿” Ýó éstábá cómó, sí tíéñés, éstó érá úñá éñtídád gúbérñáméñtál, cómó, sí tíéñés álgó súpér sécrétó, súpér ímpórtáñté, púédés téñér, cómó, úñá frásé clávé, cómó, cúáñdó lá vácá sáltá sóbré lá lúñá, mé dúélé él éstómágó, ýá sábés, álgó éñ lá líñéá dé ésó, álgó éñ ló qúé déépfákés ñí síqúíérá sé há ácércádó cómó qúé ñó púédés fíñgír qúé sí és táñ cóñfídéñcíál sí és ésé sécrétó, tál véz ñécésítés vé táñ léjós, pórqúé sí té préócúpá ésó, Óýé, álgúíéñ ó álgó ó álgúñá órgáñízácíóñ éstá réálméñté, réálméñté, réálméñté ápúñtáñdó á tí dé éstá máñérá, ý ñó púédés hácér qúé váýá léjós. És pósíblé qúé débá ír táñ léjós pórqúé lá vóz prófúñdá sé fálsífícó áhórá sé rédúcé á, sé rédúcé á méñós dé 20 ségúñdós. 20 ségúñdós dé dátós vócálés éñtréñáráñ á úñ déépfáké párá qúé súéñé bíéñ. Ýá sábés, pórqúé éscúchámós éñ lá músícá tódó él tíémpó. És cómó sí lós músícós ýá ñó múríéráñ. Ál ígúál qúé púédés cóñségúír úñ ñúévó díscó dé Élvís. Púédés cóñségúír úñ ñúévó Mícháél Jácksóñ, Fráñcé Túpác, ýá sábés, ý súéñá bíéñ. Ý lá géñté éstá láñzáñdó músícá áhórá, ý lá géñté, ótrás pérsóñás éstáñ cómó, ésó súéñá cómó ÍÁ, péró éñ réálídád sóñ sóló lós ártístás éñ sú ñúévá cáñcíóñ. Sóñ pérsóñás, sálé úñ ártístá cóñ úñá cáñcíóñ, ý és cómó, ésé ñó sóý ýó, ésó és ÍÁ. Ý á médídá qúé sé póñé táñ bíéñ, ý cómíéñzá á éñtréñársé sóbré ótrás pérsóñás, éñ fígúrás públícás ó pérsóñás cóñ lás qúé ñí síqúíérá éstás fámílíárízádó, vá á sér dífícíl cóñfíár íñclúsó éñ lós dátós vócálés, ý próñtó vá á sér dífícíl sérló vá á sér dífícíl cóñfíár éñ ló qúé íñclúsó vés éñ líñéá, pór ló qúé lá póstúrá Zéró Trúst vá á téñér qúé súcédér éñ úñá pérspéctívá psícólógícá támbíéñ párá lás pérsóñás. Sí ñó ésé 90% sé vá á qúédár 90% ý sé vá á qúédár sóló sé vá á qúédár éstáñcádó, ó, sí ñó súbír, lós áctórés dé áméñázás váñ á ír pór ló más vúlñéráblé, cómó, sí púédó lógrár qúé mé dés tús crédéñcíálés, ñó ímpórtá ló qúé púédás hácér. Ñó ímpórtá ló qúé púédás hácér éñ ábsólútó. Ábsólútáméñté.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 1:02:24]

[Ó séá~, hábl~áñdó~ dé ár~tíst~ás, ýó~ díríá~ qúé d~ésdé~ lós d~íás éñ~ qúé é~stáb~á él á~útót~úñé, s~é íñt~ródú~jó, ñó~ sábé~mós s~í ést~ámós~ éscú~cháñ~dó ál~ vérd~ádér~ó árt~ístá~ ó ñó, p~éró d~íjís~té qú~é vám~ós á ñ~ó pód~émós~ cóñf~íár é~ñ ló q~úé vé~mós.]

[Márc~á dé t~íémp~ó dél~ Dr. Hú~ffmá~ñ]

[Á médídá qúé lá ÍÁ ý lás fálsífícácíóñés prófúñdás cómíéñzáñ á gólpéár cúáñdó lós áctórés dé áméñázás cómíéñzáñ á élégír úsár álgúñás dé éstás cósás éñ ñúéstrá cóñtrá. Éstá cláró, ñó sé púédé décír, péró sé púsó áúñ péór cúáñdó émpézámós, cómó, fíltrós dé fótógráfíá, sí, émpíézás á ágrégárlé fíltrós. És cómó, óýé, és réál ñúéstrá ÍÁ, péró fíltrámós á tódós. Sí, sé déshízó áúñ más pórqúé lá géñté símpléméñté ñó púédé décír. Ý éstó éstá éñ sú íñfáñcíá. Háý úñá ÍÁ málá áhí fúérá, pórqúé, ýá sábés, múchá géñté, sé véñ cómó lós dédós, ýá sábés, háý cómó, síété óchó dédós éñ úñá máñó párá régálárló. Péró lós búéñós qúé éxístéñ áhí fúérá, ý lós módérñós, éstáñ émpézáñdó á méjórár, cómó lás máñós émpíézáñ á éstár émpézáñdó á téñér sóló cíñcó dédós, éñ lúgár dé éxtrémídádés éxtrá sálíéñdó pór áhí ó álgó ásí. Éstó sóló ñós éstá lléváñdó á cómó hácémós ñósótrós cómó públícó íñclúýéñdó prófésíóñálés dé ségúrídád, ¿pódémós ñótár lá díféréñcíá¿ Ý pórqúé áhórá ñó pódémós ñótár lá díféréñcíá, cómó és áhórá, qúé ý áctórés dé áméñázás. Sábémós qúé éstá és úñá vúlñérábílídád dóñdé áúñqúé mírés, sóló mírás, ñó púédés décír dátós vócálés és qúé téñémós vídéós áhórá, és él últímó éstúdíó éñ vídéós dé ÍÁ qúé éxístéñ qúé és cómó 30% 35% éñ ésté móméñtó, áúñ ñó éstámós cércá dé lá sátúrácíóñ dé dátós, éñtóñcés, péró sígúé síéñdó méñós qúé úñ láñzámíéñtó dé móñédá, ló cúál mé sígúé dícíéñdó qúé ñó pódémós ñótár lá díféréñcíá. Sí pódémós ñótár lá díféréñcíá cómó públícó él ñúméró qúé éstábá búscáñdó és cómó máýór ál 70% pórqúé ésó sígñífícá qúé és más qúé úñ láñzámíéñtó dé móñédá. És múchó más qúé úñá móñédá, éñ réálídád pódémós décír qúé lá díféréñcíá és méñór qúé úñ láñzámíéñtó dé móñédá, ý és múchó méñós qúé úñ láñzámíéñtó dé móñédá qúé ñó pódámós dístíñgúír éñtré ló qúé és réál ý ló qúé há sídó máñípúládó pór lás cómpútádórás.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ MÁRC~Á DÉ T~ÍÉMP~Ó]

[És décír, Dr. Húffmáñ, sé qúé hémós grábádó désdé hácé múchó tíémpó áqúí. Mé hé tómádó múchó dé tú tíémpó, péró ñó mé déjás cóñ múchá éspéráñzá cóñ ésé púñtó qúé hícísté, bíéñ qúé ýá hóý, qúé lás próbábílídádés dé qúé pódámós mírár úñá ímágéñ, mírár éscúchár sóñídó, ý qúé pódámós détérmíñár cóñ précísíóñ sí és fálsá ó réál, és sígñífícátíváméñté méñór qúé úñ láñzámíéñtó dé móñédá. Ý lúégó, á médídá qúé álíméñtámós éstós módélós dé ÍÁ cóñ más dátós, ¿vérdád¿ Sóló váñ á méjórár. Éñtóñcés, cómó símpléméñté tómár sú méñsájé sóbré, téñémós qúé répéñsár, pótéñcíálméñté, cómó préséñtámós lá cóñcíéñcíá. Ábsólútáméñté téñémós qúé répéñsár cómó ñós hácémós á ñósótrós mísmós. Más prépárádós á cómó réspóñdémós á sí és cómó íñdívídúós ó cómó órgáñízácíóñés síéñdó víctímás dé cíbérátáqúés. Péró créó qúé él púñtó clávé qúé éstás pláñtéáñdó áqúí és qúé réálméñté ñécésítámós péñsár cómó, péró ñó ñécésáríáméñté pódémós déjár fúérá dé ésó úñá éspécíé dé émócíóñ húmáñá, ¿vérdád¿ És fúñdáméñtál párá cómó ñós prépárámós mútúáméñté cómó réáccíóñámós éñ ésás sítúácíóñés, ý ésá és lá úñícá máñérá éñ qúé vámós á méjórár cóléctíváméñté éñ lá géstíóñ dé íñcídéñtés cíbérñétícós,]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ MÁR~CÁ DÉ~ TÍÉM~PÓ]

[Défíñítíváméñté, ý ýó díríá qúé ñó tódá éspéráñzá éstá pérdídá. Créó qúé háý múchó prógrésó pór hácér pór tódó. Úñá cósá dé lá qúé mé éñórgúllécé cóñ mí íñvéstígácíóñ és qúé ñó éstámós véñdíéñdó ñádá. Ý áhí háý úñá sólúcíóñ. Háý cómó psícólógícás, fórmás éñ lás qúé pódríámós ábórdár éstó dóñdé ñó téñémós qúé sér él 90%. Sí récórtámós él 90% ál 70%, lé hémós qúítádó cíéñtós dé mílés dé míllóñés dé dólárés á lós cíbérdélíñcúéñtés. Éñtóñcés, éñtéñdér qúé él próblémá ñó és lá técñólógíá ñó sígñífícá, cómó, Óýé, téñémós qúé íññóvár álgó ñúévó. És qúé téñémós qúé cámbíár lá fórmá éñ qúé éñtréñámós. Téñémós qúé cámbíár ñúéstrá fórmá dé péñsár. Ñós púsímós á éñtéñdér úñ pócó más él éñtórñó ý cómó érés psícólógícáméñté más vúlñéráblé éñ líñéá qúé cárá á cárá. Cómó, ñádíé há dádó lá íñfórmácíóñ dé sú tárjétá dé crédító cárá á cárá, ñádíé lé há dádó lá íñfórmácíóñ dé sú cúéñtá báñcáríá. Símpléméñté ñó éstá súcédíéñdó. Ló hácémós éñ líñéá, ý és cómó, búéñó, ýó ñúñcá háríá ésó. Cómó, sí, ló hácémós és cómó, él tráfícó, tódós ápéstáñ ál cóñdúcír, péró ñádíé és úñ mál cóñdúctór. Sí lés prégúñtás, cómó, sí, súpóñgó qúé sí, péñsárás qúé háý úñá máñérá dé llégár á tódós. Ásí qúé ábsólútáméñté pódémós árréglár éstó, ý pódémós ábórdár éstó, ý és ábsólútáméñté grátís dé hácér, ábsólútáméñté grátís dé hácér.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ MÁRC~Á DÉ T~ÍÉMP~Ó]

[Ábsólútáméñté. Créó qúé ésá és lá béllézá dé élló. Éñtóñcés, Dr. Húffmáñ, há sídó úñ plácér ý tál édúcácíóñ téñérló éñ él pódcást. Sé á lá hórá dé prépárármé. Sé qúé érés úñ gráñ fáñ dé Wíll Smíth, ý tú ý ýó sómós gráñdés fáñs dé Frésh Príñcé óf Bél Áír. Hábíámós pláñéádó íñcórpórár úñá éspécíé dé léccíóñés éñ cíbérñétícá dé Frésh Príñcé, péró sóló téñdrémós qúé déjár ésó párá cúáñdó séás él próxímó éñ ñúéstró pódcást. Péró múchás grácíás. Dr. Húffmáñ.]

[Dr. Ér~ík Hú~ffmá~ñ MÁR~CÁ DÉ~ TÍÉM~PÓ]

[Ñó há~ý pró~blém~á éñ á~bsól~útó. Ñ~ó háý~ prób~lémá~ éñ áb~sólú~tó. Mú~chás~ grác~íás. Á~mór. Á~préc~íárl~ó. És f~áñtás~tícó~.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ MÁRC~Á DÉ T~ÍÉMP~Ó]

[Grácíás pór síñtóñízár él épísódíó dé éstá sémáñá dé Thé Ségméñt. Párá óbtéñér áúñ más íñfórmácíóñ ý récúrsós dé Zéró Trúst, cóñsúlté ñúéstró sítíó wéb éñ íllúmíó.cóm. Támbíéñ púédés cóñéctárté cóñ ñósótrós éñ LíñkédÍñ ý Twíttér éñ Íllúmíó, ý sí té gústá lá cóñvérsácíóñ dé hóý, púédés éñcóñtrár ñúéstrós ótrós épísódíós dóñdé séá qúé cóñsígás tús pódcásts. Sóý tú áñfítríóñ, Rághú Ñáñdákúmárá, ý vólvérémós próñtó.]

‍