[Á lóg~ó wít~h ácc~ómpá~ñýíñ~g téx~t "Lís~téñ ó~ñ Spó~tífý~"][Á lóg~ó wít~h ácc~ómpá~ñýíñ~g téx~t "Lís~téñ ó~ñ Ápp~lé Pó~dcás~ts"]
[Séás~óñ Th~réé]
[· Épís~ódíó~]
4

[Lá pé~rcép~cíóñ d~é lá r~éálí~dád]

[Éñ ésté épísódíó désvéládór dé Thé Ségméñt, dámós lá bíéñvéñídá á Brétt Jóhñsóñ, úñá véz cóñócídó cómó él “Pádríñó Órígíñál dé Íñtérñét” ý éx cíbércrímíñál más búscádó dé Éstádós Úñídós. Áhórá úñ éxpértó réfórmádó, Brétt trábájá párá áýúdár á lás fúérzás dél órdéñ ý á lás órgáñízácíóñés á máñtéñérsé á lá váñgúárdíá dé lás áméñázás dígítálés.]

[Tráñ~scrí~pcíóñ~]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 00:12]

[Éstímádós óýéñtés dé Ségméñt, bíéñvéñídós dé ñúévó á ótró épísódíó dé ñúéstró qúérídó pódcást, Thé Ségméñt: Á Zéró Trúst Léádérshíp Pódcást. Hóý, éstóý múý émócíóñádó dé qúé mé ácómpáñé él légéñdáríó Brétt Jóhñsóñ. Sí ñó sábés qúíéñ és Brétt, éñtóñcés sóló búscárló éñ Góóglé próbábléméñté té dárá úñ púñádó dé résúltádós párá dárté sús áñtécédéñtés. Péró dígámós éstó, és úñá léýéñdá éñ lá cómúñídád dél cíbércríméñ. Ýó díríá qúé áhórá és úñ cíbércrímíñál réfórmádó, édúcáñdó ý áýúdáñdó á lás fúérzás dél órdéñ á átrápár á lós crímíñálés. Péró éñ úñ móméñtó, lé gústábá sér cóñócídó cómó él “Pádríñó dél Cíbércríméñ”. Éñtóñcés, cóñ ésó, lé dóý lá bíéñvéñídá á ésté prógrámá, lá prímérá véz qúé préséñtámós á álgúíéñ qúé há éstádó éñ lá lístá dé lós más búscádós dé Éstádós Úñídós, Brétt Jóhñsóñ, ¡Bíéñvéñídó á Thé Ségméñt¡]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 01:11]

[Múch~ás gr~ácíá~s. Sé l~ó ágr~ádéz~có. Ñó~ sé sí s~óý lé~géñd~áríó~, díríá~ más ñó~tórí~ó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 01:17]

[Búéñó, lá ñótóríédád dé úñá pérsóñá és lá léýéñdá dé ótrá pérsóñá, ásí qúé créó qúé és úñ pócó dé ámbás cósás. Éñtóñcés, Brétt, és géñíál téñérté, ý éstóý múý émócíóñádá dé háblár cóñtígó. Tú hístóríá dé fóñdó és réálméñté íñtérésáñté, péró ló hás cúbíértó éñ múchós pódcásts ý úñá éspécíé dé TÉDTálks, étc., qúé hás héchó. Péró úñ témá cóñstáñté cóñ él qúé vóý á émpézár, ý répítés éstó, ý ló téñgó éscrító áqúí ábájó, dícés qúé lá pércépcíóñ dé lá réálídád és más ímpórtáñté qúé lá réálídád mísmá. Émpécémós pór áhí. Éxplícár.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 01:47]

[Cláró, ñó ímpórtá cúál séá lá vérdád. Ímpárté dé ló qúé púédá cóñvéñcérté, ¿dé ácúérdó¿ Ý vémós qúé ló íñtérésáñté és, és qúé vémós ésó áhórá más qúé ñúñcá, más qúé ñúñcá. ¿Dé vérdád ímpórtá¿ ¿Réálméñté ímpórtá ló qúé él éqúípó DÓGÉ ésté hácíéñdó, ó ímpórtá ló qúé té éstéñ cóñvéñcíéñdó dé qúé éstáñ hácíéñdó ý ésé és él púñtó¿ Áhórá, cúáñdó érá délíñcúéñté, ló qúé ésó réálméñté sígñífícábá érá, óýé, ñó ímpórtá sí éñ réálídád sóý dúéñó dé ésá cúéñtá báñcáríá. Ló qúé réálméñté ímpórtá és sí púédó cóñvéñcér ál sérvícíó ál clíéñté dé tú báñcó dé qúé sóý tú ý qúé sóý dúéñó dé lá cúéñtá, ésó és ló qúé réálméñté ímpórtá. Lá vérdád ñó ímpórtá éñ ábsólútó. Dé ésó háblábá éñ sú díá. Éñ éstós díás, ésó há cámbíádó, síñ émbárgó, ý sí ló píéñsás bíéñ, sí éstás víéñdó úñ átáqúé éñ líñéá, réálméñté sóló háý trés mótívácíóñés dé pór qúé súcédé ésó: és éstátús, és éféctívó, ó és ídéólógíá. És éstátús, éstóý trátáñdó dé ímprésíóñár á mís cómpáñérós crímíñálés. És éféctívó, éstóý trátáñdó dé gáñár díñéró. Ó mé hás éñfúrécídó, ý éstóý trátáñdó dé cóstéárté. Sí píéñsás éñ ésás mótívácíóñés, ý píéñsás éñ ésá áfírmácíóñ, “Lá pércépcíóñ dé lá réálídád és más ímpórtáñté qúé lá réálídád mísmá”. Ésó ímpórtá, pórqúé áhórá ñó sé trátá sóló dé éféctívó. Áhórá sé trátá dé díféréñtés ídéólógíás. Sé trátá dé ágéñdás pólítícás. Sé trátá dé cóñvéñcér á úñá póblácíóñ dé qúé álgó éstá bíéñ ó mál, séá ó ñó, ésá áfírmácíóñ tíéñé, cáráý, hómbré, désdé qúé émpécé á décír qúé állá éñ lós díás dé Shádów Créw hástá hóý, ésá déclárácíóñ, créó qúé áhórá és más ímpórtáñté qúé ñúñcá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 03:28]

[Sí, ábsólútáméñté córréctó. Ý créó qúé áhí hás dádó éñ él clávó éñ él clávó cóñ pártícúlár típó dé mílítárízácíóñ dé íñtérñét, ¿vérdád¿ Ý tódó típó dé plátáfórmás médíátícás, lá mílítárízácíóñ dé lá ÍÁ, pártícúlárméñté éñ ésá áréá, ¿vérdád¿ Párá pódér créár úñá pércépcíóñ más créíblé qúé lá réálídád qúé sé súmá á lá íñcértídúmbré dél múñdó dígítál. Ésá és mí pércépcíóñ, ¿cúál és tú ópíñíóñ¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 03:56]

[Mé álégrá qúé háýás sácádó á cólácíóñ lá ÍÁ. Éñtóñcés, lá pércépcíóñ dé lá ÍÁ désdé sú ímpléméñtácíóñ réál, éñ él últímó pár dé áñós, há sídó, óýé, lós délíñcúéñtés lá éstáñ útílízáñdó éñ másá. Ý réálméñté ésá ñó há sídó lá vérdád. Há hábídó múchá chárlá éñ él ládó crímíñál, péró éñ cúáñtó á cásós dé úsó réálés, ñó há hábídó múchós. Péró áhórá qúé díchó ésó, áqúí éstá ló íñtérésáñté qúé méñcíóñé hácé ápéñás úñ pár dé móméñtós, qúé lás mótívácíóñés párá lós átáqúés éñ líñéá: státús, ídéólógíá éñ éféctívó. Píéñsé éñ lós ñégócíós, él cómprómísó dél córréó éléctróñícó. Ésó és úñ átáqúé básádó éñ éféctívó. Ésó és álgó qúé éstóý búscáñdó sácár próvéchó. És ýó trátáñdó dé cóñvéñcér á ésá émprésá dé qúé mé éñvíé úñ págó éñ lúgár dél béñéfícíáríó éxístéñté éñ sú sístémá. Áhórá úñá dé lás fórmás dé hácérló, lá fórmá más pópúlár, lá fórmá más éxítósá dé hácérló, és úsár úñ dómíñíó Úñícódé ý cóñvéñcér dé qúé lá ñúévá díréccíóñ dé córréó éléctróñícó és lá díréccíóñ dé córréó éléctróñícó réál. Síñ émbárgó, úñá dé lás cósás qúé és réálméñté éféctívá és úsár fálsífícácíóñés prófúñdás, ýá séá qúé lá fálsífícácíóñ prófúñdá séá áúdíó ó vídéó. Áhórá, és múý éxítósó ý múý sí ló píéñsás, ý síéñtó éstár úñ pócó, álgó ásí cómó dáñdó vúéltás éñ éstó, párá qúé ýó púédá défráúdárté, téñgó qúé llégár á ésá víctímá pótéñcíál, ýá séá éñ úñá émprésá ó éñ úñ íñdívídúó. Téñgó qúé cóñségúír qúé ésá víctímá pótéñcíál cóñfíé éñ mí. ¿Cómó fúñcíóñá lá cóñfíáñzá éñ úñ éñtórñó éñ líñéá¿ Búéñó, fúñcíóñá á trávés dé hérrámíéñtás, á trávés dé lá técñólógíá, ý lúégó fíñálméñté, dé lá íñgéñíéríá sócíál. Éñtóñcés, lá técñólógíá, cóñfíámós íñhéréñtéméñté éñ ésós célúlárés, cóñfíámós éñ ñúéstrás cómpútádórás pórtátílés, ñúéstrás cómpútádórás dé éscrítóríó, cóñfíámós éñ lós sítíós wéb á lós qúé vámós, él sóftwáré qúé úsámós, él hárdwáré qúé úsámós. Réálméñté ñó éñtéñdémós qúé lós átácáñtés úsáñ úñá váríédád dé hérrámíéñtás párá máñípúlár ésá técñólógíá, dé máñérá qúé ñó vémós él ñúméró dé téléfóñó désdé él qúé éstáñ llámáñdó. Vémós él ñúméró dé téléfóñó dé úñ clíéñté. Vémós él ñúméró dé téléfóñó dé úñá íñstítúcíóñ fíñáñcíérá. Útílízáñ llámádás téléfóñícás dé súpláñtácíóñ. Éllós úsáñ próxíés SÓCKS5 párá qúé ñó sépámós qúé víéñéñ dé Gháñá ó Ñígéríá ó Álábámá, cómó ýó. Lós vémós véñír dé Éúrópá ó dé Ñúévá Ýórk ó dé Brásíl. Éñtóñcés, útílízáñ ésás hérrámíéñtás párá máñípúlár lá técñólógíá ý ésó tíéñdé á ábrír lá púértá dé lá cóñfíáñzá. Úñá véz qúé ésá púértá éstá ábíértá, vémós ló búéñó qúé és úñ éstáfádór úñ méñtírósó, ó sí éstás éñ técñólógíá, ló búéñó qúé és úñ íñgéñíéró sócíál ésé átácáñté ál máñípúlárté párá qúé réñúñcíés á íñfórmácíóñ, áccésó, dátós ó díñéró éñ éféctívó. Ý áqúí és dóñdé éñtráñ lás fálsífícácíóñés prófúñdás. Éñtóñcés, cóñfíámós íñhéréñtéméñté éñ ésá técñólógíá. Cóñfíámós íñhéréñtéméñté éñ ésé llámádó dé Zóóm á sér lá pérsóñá qúé sé súpóñé qúé débé éstár áhí. Ý ñúéstrós ójós ñós éstáñ éñgáñáñdó párá qúé péñsémós qúé, sí, ésé és él CÉÓ dé lá cómpáñíá. Ésó éstáblécé ésá cóñfíáñzá, ésá cápá dé cóñfíáñzá. Ý ésó cóñvéñcé á ésá pérsóñá dé ñómíñá dé éñvíár ésé págó á qúíéñ áhórá dóñdé réálméñté sé éñcúéñtrá ÁÍ éstá émpézáñdó á júgár úñ pápél éñ éstó. Ý lá ÍÁ éstá síéñdó útílízádá pór délíñcúéñtés hástá cíértó grádó, lá éstámós víéñdó cápás dé cóñfíáñzá ý cósás ásí. Dóñdé és dóñdé sé éstá vólvíéñdó réálméñté éféctívó és éñ él prófúñdó prócésó dé créácíóñ fálsá. Débídó á qúé lás fálsífícácíóñés prófúñdás háñ sídó hístórícáméñté, ñó háñ sídó éñ tíémpó réál. Há sídó álgó qúé sé hábíá grábádó ý lúégó sé hábíá préséñtádó hácíá ésá víctímá. Péró á médídá qúé lás fálsífícácíóñés prófúñdás cóñtíñúáñ prógrésáñdó ý évólúcíóñáñdó, éstámós llégáñdó ál púñtó éñ qúé lás fálsífícácíóñés prófúñdás váñ á sér éñ tíémpó réál. Éñtóñcés, párá úñ átáqúé básádó éñ éféctívó, tíéñés ál CÉÓ dé tú émprésá qúé éstá téñíéñdó úñá cóñvérsácíóñ éñ tíémpó réál, síñ démórá álgúñá, téñíéñdó cóñvérsácíóñ éñ tíémpó réál cóñ ñómíñá, “Ñécésító qúé éñvíés ésté págó á éstá ñúévá cúéñtá báñcáríá. Háñ cámbíádó dé díréccíóñ, ý ló hácéñ áhórá”, búéñó, ésó és múý éféctívó, ý ésó vá á fúñcíóñár dé úñ éñcáñtó. Ésá és sóló úñá mótívácíóñ párá úñá fálsífícácíóñ prófúñdá, síñ émbárgó, píéñsá éñ ésá fálsífícácíóñ prófúñdá qúé, ýá sábés, vímós Éstádós Úñídós. Vímós á Éstádós Úñídós éxplótár dúráñté CÓVÍD pórqúé évídéñtéméñté, á lás fúérzás dél órdéñ lés gústá díspárár á hómbrés ñégrós désármádós. Éñtóñcés, él páís éxplótó. Túvímós mótíñés. Túvímós sáqúéós. ¿Qúé súcédé cúáñdó vémós úñ vídéó éñ él fútúró dé lás fúérzás dél órdéñ qúé díspáráñ á úñ íñdívídúó désármádó¿ Lá cíúdád éxplótá, lúégó úñ pár dé díás déspúés, sálé, óýé, résúltá qúé fúé úñá prófúñdá fálsífícácíóñ. Résúltá qúé él ágrésór sí téñíá ármá dé fúégó. Él ágrésór éstábá díspáráñdó cóñtrá lás fúérzás dél órdéñ, péró lá íñtélígéñcíá ártífícíál fúé cápáz dé élímíñár ý édítár ésé vídéó ý créár úñ ñúévó vídéó dóñdé párécíá qúé lás fúérzás dél órdéñ sóló éstábáñ ásésíñáñdó dé máñérá désmédídá á ésté íñdívídúó. Él dáñó ýá éstá héchó éñ ésé móméñtó. Éñtóñcés, éstó és ló qúé vámós á vér éñ ló qúé réspéctá á Déép Fácé ý ÁÍ. Sé vá á hácér dé vérdád. Áqúí éstá mí préócúpácíóñ. Éñ ésté móméñtó, éstámós víéñdó lá créácíóñ dé fálsífícácíóñés prófúñdás ý lá détéccíóñ dé fálsífícácíóñés prófúñdás. És úñá éspécíé dé gátó ý rátóñ. Éñtóñcés, ýá vés, lós átácáñtés sáléñ cóñ úñá prófúñdá fálsífícácíóñ, tál véz, ó tál véz ñó, lá cómpáñíá dé ségúrídád púédé récóñócérló cómó ésó. Sí lá cómpáñíá ñó ló hácé, módífícáñ sú álgórítmó dóñdé áhórá ídéñtífícá á lós átácáñtés fálsós prófúñdós qúé sáléñ ý módífícáñ él súýó dé ídá ý vúéltá, dé ídá ý vúéltá. Réálméñté créó qúé llégámós ál púñtó, pótéñcíálméñté, dóñdé lá ÍÁ és cápáz dé hácér fálsífícácíóñés prófúñdás táñ búéñás qúé lós búéñós ñó sóñ cápácés dé détéctár él tíémpó dé fíñálízácíóñ dél dáñó qúé sé éstá hácíéñdó. Ý pór ésó, réálméñté créó qúé téñémós úñá múý búéñá ópórtúñídád cómó sócíédád dé llégár á ésé púñtó éñ él qúé réálméñté ñó sómós cápácés dé cóñfíár ñí créér éñ ñádá. Lá pércépcíóñ dé lá réálídád és más ímpórtáñté qúé lá réálídád mísmá. Ýá ñó ímpórtá. Ímpárté dé ló qúé púédás cóñvéñcér á álgúíéñ.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 09:42]

[Qúíéró décír, ésé típó dé prógrésíóñ á ésé éstádó fútúró qúé déscríbíás és éñórméméñté, éñórméméñté préócúpáñté, pórqúé créó qúé lá cóñfíáñzá és táñ fúñdáméñtál párá tódó ló qúé hácémós éñ úñá médídá ú ótrá. Sí. Ýá séá éñ él múñdó réál ó éñ él múñdó dígítál, ¿vérdád¿ Póñémós álgúñ típó dé áhí háý úñ ñívél dé cóñfíáñzá ímplícítá dél qúé dépéñdémós. Éñtóñcés, á médídá qúé ésá dépéñdéñcíá, ó ñúéstrá cápácídád dé dépéñdér dé ésó, sé rédúcé, ¿cómó cómbátímós ésó, vérdád¿ Éñtóñcés, ¿cómó pódríámós ségúír fúñcíóñáñdó cóñ cóñfíáñzá éñ úñ múñdó dóñdé ñó sómós cápácés dé díféréñcíár éñtré réálídád ý fíccíóñ¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 10:29]

[Párá mí, sé rédúcé á rélácíóñés pérsóñálés réálés. ¿Cómó sé dérrótá él cómprómísó dél córréó éléctróñícó émprésáríál¿ Búéñó, ló dérrótás ál téñér úñá rélácíóñ pérsóñál cóñ ésé CÉÓ, ñó sóló éñ líñéá, síñó “Óýé, ¿pódémós háblár¿ ¿Púédó léváñtár él téléfóñó ý dévólvérté lá llámádá¿” ¿Púédó téñér ésó¿ ¿Téñémós éstó, éstá frásé sécrétá dé lá víéjá éscúélá qúé ñó sé há díscútídó éñ ñíñgúñ ótró lúgár éxcéptó éñtré tú ý ýó pérsóñálméñté¿ ¿Téñémós ésó¿ Éñtóñcés, sé cóñvíérté éñ éstó, sé cóñvíérté éñ vólvér á lás fórmás dé ségúrídád dé lá víéjá éscúélá. És más qúé ésó, síñ émbárgó, háý qúé dársé cúéñtá dé qúé á lás rédés sócíálés ñós gústá póñérñós éñ ñúéstrás própíás péqúéñás cámárás dé écó. Ñó lé gústá qúé séámós óbjétívós. Lé gústá qúé séámós súbjétívós. Lé gústá qúé díscútámós éñtré ñósótrós. Éñtóñcés, sé cóñvíérté éñ éstá ídéá dé qúé tíéñés qúé ésfórzárté pór sér óbjétívó, sér dé méñté ábíértá, ácéptár, cómpréñdér ý ádmítír cúáñdó té éqúívócás. Ló cúál és múý dífícíl sí éstás éñ Twíttér, pórqúé úñá véz qúé ádmítés qúé té éqúívócás, lós tíbúróñés váñ á éñtrár ý té váñ á cómér vívó. Péró háý qúé éñtéñdér qúé ésé ñó és él múñdó réál. Sábés, hóý vívímós éñ úñá sócíédád, qúé á ló lárgó dé lás últímás géñérácíóñés, ñós háñ éñtréñádó qúé, óýé, cúídáté dé Á, ñúméró úñó. Ésé érés tú. Sábés, tíéñés qúé vélár pór tí, pórqúé ñádíé más vá á hácérló péró ésá ñó és lá fórmá éñ qúé fúñcíóñá úñá sócíédád ádécúádá ý qúé fúñcíóñé. Úñá sócíédád és sóló ésó: úñá sócíédád. Ñó sóñ íñdívídúós; sóñ tódós cúídáñdósé úñós á ótrós. Pórqúé cúáñdó ñós cúídémós lós úñós á lós ótrós, tódós sé vúélvéñ méjórés ál fíñál dél díá, más éxítósós ál fíñál dél díá, ý más réñtáblés ál fíñál dél díá. Ésá és lá cósá ý cúáñdó ñós éstámós cúídáñdó á ñósótrós mísmós, ál fíñál lás cósás cáéñ ésá és lá cósá. Cúáñdó érá crímíñál, ýá sábés, ý tódávíá mé llámó crímíñál, péró cúáñdó éstábá víóláñdó áctíváméñté lá léý, úñá dé lás rázóñés pór lás qúé éñtré éñ úñá vídá délíctívá, ý hé péñsádó múchó éñ éstó. Úñá dé lás rázóñés pór lás qúé éñtré éñ úñá vídá dé críméñ és qúé qúéríá pódér cóñtrólár mí própíó déstíñó. Ñó qúéríá téñér qúé dépéñdér dé ñádíé más éñ ábsólútó. Ý té vóý á décír, cúáñdó éstás cómétíéñdó úñ críméñ ý és éxítósó, ésá ílúsíóñ fúñcíóñá dé úñ éñcáñtó. És ábsólútáméñté, ésé és él 100% dél cásó. Péró cúáñdó tódó cáé, ý ló hácé, cúáñdó tódó cáé, víéñés éstrélláñdóté ál súéló, déscúéñtrás qúé ésá vídá réál dépéñdé dé qúé trábájés cóñ tódós lós démás ý dépéñdás dé ótrás pérsóñás. Ýá sábés, múchós hómbrés, ñó ñós gústá pédírlé cósás á ótrás pérsóñás. Ñó ñós gústá cóñfíár éñ ótrás pérsóñás. Péró lá vérdád dél ásúñtó és, cúáñdó ýó, cúáñdó púdé, cúáñdó sé mé díó lá ópórtúñídád dé dárlé úñ gíró á mí vídá, ý ápróvéché ésá ópórtúñídád. Lá fórmá éñ qúé púdé hácér ésó, sí, fúé mí éléccíóñ. Péró ál mísmó tíémpó, sí ñó túvíérá úñá cómúñídád, lá cómúñídád dé cíbérségúrídád, él FBÍ, mís ámígós, fámílíárés, ásócíádós, sí ñó éstúvíéráñ áhí párá ápóýármé ý llámármé pór mís pórqúéríás cúáñdó lás túvé, ý tódávíá téñgó álgúñás pórqúéríás. Sí ñó éstúvíéráñ hácíéñdó ésó, ñúñcá húbíérá pódídó éstár dóñdé éstóý hóý. Ýó éstáríá dé vúéltá éñ prísíóñ pór 20 áñós. Éstóý ábsólútáméñté cóñvéñcídó dé ésó, ý és álgó qúé ñósótrós cómó sócíédád téñémós qúé éñtéñdér ésó, qúé ñó és sóló lá pérsóñá sóltérá, és él grúpó ló qúé ímpórtá, ý ló qúé ímpórtá és áýúdársé úñós á ótrós, pórqúé ésó és ló qúé, ésó és ló qúé sé súpóñé qúé débémós éstár hácíéñdó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 14:12]

[Éñtóñcés, hábláñdó dé ésé cóñcéptó dé sócíédád cúáñdó sé éstáblécé ó sé dírígé Shádów Créw, húbó múchás dé ésás própíédádés dé úñá sócíédád cívíl qúé éñtráróñ éñ cómó úñá éspécíé dé Shádów Créw ópérábá ásí cóléctíváméñté, lá géñté sé áýúdábá mútúáméñté párá, qúíéró décír, sí, pór súpúéstó qúé érá párá ápóýár él cíbércríméñ, péró ¿hábíá múchá dé ésé típó dé cóñfíáñzá ímplícítá déñtró dé ésá cómúñídád¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 14:42]

[Éñtóñcés, ýó éstábá éñ Dúbáí, ý vóý á régrésár á Dúbáí éñ úñ pár dé mésés, péró éstábá márcáñdó lá párté dé ségúrídád dé lá cóñféréñcíá GÍTÉX éñ Dúbáí, ý éstábá éñ úñ páñél, ý éstábá éscúcháñdó á tódós lós démás éñ él páñél, ý éstábá séñtádó áhí ýéñdó, ýá sábés, éstáñ dícíéñdó múchás cósás bóñítás. Ý fíñálméñté mé tócó háblár, ý mé hícíéróñ úñá prégúñtá, ý ýó ígñóré lá prégúñtá pór cómplétó, ý díjé: “Óýé”, ý míré ál públícó, ýó éstábá cómó, “Óýé, ¿qúíérés sábér pór qúé lós málós éstáñ gáñáñdó ý ústédés éstáñ pérdíéñdó tódós lós díás¿” Ý lá réspúéstá és, ý sígúé síéñdó lá réspúéstá hóý. Ñósótrós lós málós, sómós méjórés párá cómpártír ý cólábórár qúé ústédés chícós. Sómós más úñá, cómó ácábás dé méñcíóñár, más dé úñá sócíédád qúé ústédés. Ústédés éstáñ préócúpádós pór lás régúlácíóñés. Té préócúpáñ lás véñtájás cómpétítívás, ý té préócúpás pór tí mísmó. Éñtéñdímós cóñ Shádów Créw, ý ñó és qúé ñós séñtárámós ý cómó qúé ló trámámós. Ñó ló hícímós. Ló qúé hícímós fúé, ¿áhí éstá lá géñésís dél cíbércríméñ módérñó¿ Éñ réálídád sóñ trés sítíós wéb. És lá Bíblíótécá Fálsífícádá, Shádów Créw ý Cártér Pláñét. Ýó dírígíá fálsífícácíóñ ý Shádów Créw, úñ sócíó úcráñíáñó míó, Dmítrí Gólóv, él íñícíó Cártér Pláñét, ésós trés sítíós. Ñó érá álgúíéñ séñtádó ý trámáñdó lás cósás. Húbó próblémás qúé súrgíéróñ á médídá qúé éstás cósás crécíáñ, ý résólvímós lós próblémás. Ý ásí és cómó pásáñ éstás cósás. Úñá dé lás cósás qúé hémós éñtéñdídó rápídáméñté cóñ Fálséít ý Shádów Créw és qúé és ímpórtáñté cómpártír é íñtércámbíár íñfórmácíóñ. És ímpórtáñté éstár péñdíéñté dé tú cómpáñéró crímíñál. Ý lá rázóñ pór lá qúé éñtéñdímós ésó és qúé támbíéñ rápídáméñté éñtéñdímós qúé, óýé, éstámós cómétíéñdó délítós, ý sí ñó ñós cúídámós úñós á ótrós, vámós á téñér múchós típós dé ségúrídád, ý ló más ímpórtáñté, vámós á téñér múchós pólícíás áqúí qúé ñós váñ á árréstár ý éñvíárñós á prísíóñ párá síémpré. Éñtóñcés, sé vólvíó múý ímpórtáñté cúídár á tú prójímó. Sí, á pésár dé qúé érámós crímíñálés, ábsólútáméñté ñós cúídábámós él úñó ál ótró. Ñós áýúdámós mútúáméñté á víólár lá léý. Ñós áýúdámós á cádá úñó, ñós áýúdámós á édúcárñós úñós á ótrós. Sí túvíérámós, sí túvíérámós próblémás pérsóñálés, pór ló géñérál lós máñéjáríámós éñtré ñósótrós. Sé cóñvírtíó éñ úñá vérdádérá cómúñídád. Ý ésá és úñá dé lás cósás íñtérésáñtés qúé ýá ñó vémós táñtó. Ýá sábés, vívímós éñ bárríós éñ éstós díás dóñdé típícáméñté ñó cóñócémós á ñúéstró vécíñó dé ál ládó, ñó háblámós cóñ éllós. Máñtéñémós ñúéstrás pérsíáñás díbújádás éñ él fréñté párá qúé ñó pódámós vér hácíá áfúérá ý ñádíé más púédá vér déñtró; ségúímós áísláñdóñós ý vívíéñdó más dé ñúéstrás vídás éñ líñéá, éñ ñúéstrás própíás péqúéñás cámárás dé écó, dóñdé ñós ñégámós íñclúsó á éñtrétéñér lá ópíñíóñ ópúéstá dé ótrá pérsóñá. Sí álgúíéñ más tíéñé úñá vísíóñ cóñtráríá dé ñósótrós, dé répéñté sé cóñvíérté éñ ñúéstró éñémígó. Ý ésá ñó és lá máñérá dé crécér cómó pérsóñás. Ñó és lá máñérá dé éxpáñdír tú cóñócímíéñtó ó tú hórízóñté ó tú Óútlóók ó pérspícácíá á ñádá éñ ábsólútó. Péró cíértáméñté íñclúsó hóý éñ díá, sí mírás á lás cómúñídádés crímíñálés, ýá séá éñ télégrámá ó éñ lá wéb óscúrá ó íñclúsó éñ lá wéb súpérfícíál, sí mírás ésás cómúñídádés crímíñálés, vés ésé ñúcléó dé cólábórár, dé áýúdár, dé cúídárñós úñós á ótrós, ý és láméñtáblé qúé ésó ésté más vívó éñ él múñdó crímíñál qúé éñ él múñdó dé lós búéñós.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 18:15]

[Ésó és fáscíñáñté. És préócúpáñté, pórqúé créó qúé ló qúé lúégó tócás és, és qúé álgúñós dé ésós válórés qúé hístórícáméñté, hémós séñtídó cómó ímpórtáñtés párá lá sócíédád, párá úñá sócíédád pródúctívá, éñ réálídád éstámós ólvídáñdó éñ ló qúé llámámós úñá súérté dé múñdó légál, déréchó, ó ñó crímíñál. Péró míéñtrás qúé éñ él múñdó crímíñál, álgúñás dé ésás cúálídádés clávé, éñ réálídád sé cóñsérváñ ý, dé héchó, sé práctícáñ múý, múý rígúrósáméñté párá téñér éxító. Créó qúé háý úñá léccíóñ éñ sí mísmá, pártícúlárméñté éñ tórñó ál íñtércámbíó dé íñfórmácíóñ ý ál íñtércámbíó dé cóñócímíéñtós. Créó qúé ésó és múý ímpórtáñté. Sóló ásí és cómó ñós désárróllámós. Éñtóñcés, qúíéró vólvér á lás mótívácíóñés qúé íñsístés répétídáméñté éñ tórñó ál cíbércríméñ, ¿vérdád¿ Éstátús, ídéólógíá, díñéró. Ý créó qúé ñósótrós, tódós éñtéñdémós cómó qúé lá píézá dé díñéró. Ñósótrós, hástá cíértó púñtó, éñtéñdémós lá píézá ídéólógícá. Péró mé éñcáñtáríá téñér tú pérspéctívá sóbré él éstátús, ó, cómó díríá, bíéñ, cúáñdó tú, cómó cíbércrímíñál, sóló qúíérés fléxíóñár úñ pócó tús múscúlós, ¿vérdád¿ Sóló múéstrá, sóló múéstrá lás ármás, ý sóló démúéstrá qúé hás éstádó trábájáñdó. Éñtóñcés, ¿cómó háríás ésó¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 19:28]

[Éñtóñcés, éñtíéñdé dé ló qúé éstóý hábláñdó és, ý vés éstó, ýá sábés, véó tódó él tíémpó éñ LíñkédÍñ ó éñ Twíttér, álgúñ típó dé ségúrídád ó dé áplícácíóñ dé lá léý, vá á públícár úñ vídéó dé álgúñ chícó qúé éstá éñ Fácébóók ó éñ télégrámá ágítáñdó móñtóñés dé díñéró, ó álgúñ ártístá dé ráp hábláñdó dé tódó él fráúdé qúé éstáñ cómétíéñdó. Ý ñórmálméñté díráñ qúé ésé típó és úñ ídíótá. Ý lá réspúéstá és, sí, ésé típó és úñ ídíótá, péró réálméñté ñó éstás éñtéñdíéñdó ó áprécíáñdó ló qúé réálméñté éstá pásáñdó áhí. Tíéñés qúé éñtéñdér qúé á pésár dé qúé ésás cómúñídádés crímíñálés sé trátáñ dé áségúrársé dé qúé tódós téñgáñ éxító, ésás cómúñídádés crímíñálés támbíéñ sóñ pérrós gráñdés ý pérrítós péqúéñós; ésó és éxáctáméñté ló qúé sóñ. Éñtóñcés, és pérró gráñdé sé cómé pérrító, ý sí tíéñés úñ éstátús más áltó, ésó sígñífícá qúé érés más réspétádó pór cádá míémbró dé ésá cómúñídád, ý ésé réspétó, ál fíñál dél díá, sí éqúíválé á gáñáñcíás. Éñtóñcés, píéñsáló ý éñtíéñdé qúé ñó tódós lós délíñcúéñtés sóñ búéñós, ý cóñ ésó qúíéró décír hábíl. Éñtóñcés, ýó dé éllós ábsólútáméñté ñó sé ñádá éñ ábsólútó. Éstáñ cómpráñdó tódó dé lá éstáñtéríá pórqúé éñ éstós díás, ñó ímpórtá cúál séá él délító. Púédés cómprár cádá cómpóñéñté dé cómétér ésé délító dé lá éstáñtéríá, lístó párá úsár. Púédés llévár púédés cómprár tútóríálés. Púédés tómár clásés dé íñstrúccíóñ éñ vívó. Ñó tíéñés qúé éñtéñdér ñíñgúñá díñámícá dél délító qúé éstás cómétíéñdó, ý áúñ ásí púédés téñér éxító. Éñtóñcés, sí érés úñó dé éstós típós qúé ñó éñtíéñdé él críméñ qúé éstás cómétíéñdó, péró érés cápáz dé róbár múchó díñéró, ¿cómó té gáñás él réspétó dé lós míémbrós déñtró dé ésá cómúñídád¿ Búéñó, ló úñícó qúé té qúédá és pódér démóstrár qúé sóý cápáz dé róbár 30 PS5s, sóý cápáz dé gáñár $30,000 á lá sémáñá hácíéñdó réclámós dé ségúró dé désémpléó, ý tú réñúñcíás ál éféctívó. Ý ésó ábsólútáméñté ímpórtá ál fíñál dél díá. Éñtóñcés, cúáñdó hábló dé ésó, ¿púédés hácér álgó qúé ñádíé más déñtró dé ésá cómúñídád púédé hácér¿ ¿Púédés créár ráñsómwáré¿ ¿Púédé ímpléméñtár ráñsómwáré¿ Pórqúé ésó és ló qúé réálméñté ímpórtá. ¿Sé púédéñ láñzár átáqúés éxítósós dé íñgéñíéríá sócíál¿ ¿Púédés láñzár cámpáñás dé phíshíñg¿ ¿Púédés hácér átáqúés dé hómbré ý médíó¿ ¿Púédé créár é ímpléméñtár bótñéts¿ ¿Púédés úsár dátós róbádós dé tárjétás dé crédító párá défráúdár á Ámázóñ ó Ápplé cúáñdó ñádíé éñ él pláñétá púédé hácér ésó¿ Sí púédés, éñtóñcés té gáñás él réspétó dé tódós déñtró dé ésá cómúñídád, ý ésé réspétó ímpórtá. Ló qúé ésó réálméñté sígñífícá és qúé vás á téñér míémbrós ácúdíéñdó á tí pídíéñdóté tú cóñséjó. Éllós cómpártíráñ más íñfórmácíóñ cóñtígó. “Óýé, mé ácábó dé éñtérár qúé éstó éstá fúñcíóñáñdó éñ mí áréá, ésté típó éspécífícó dé délító, ý és, és trábájár éñ cóñtrá dé éstá émprésá”, ý éñtóñcés púédés téñérlós fúérá dé líñéá, éñ séñál ó ló qúé séá, téñíéñdó úñá cóñvérsácíóñ cóñ éllós. “Bíéñ, ¿cómó éstá fúñcíóñáñdó éstó¿ ¿Qúé hérrámíéñtás éstás úsáñdó¿” Péró sígñífícá qúé érés más réñtáblé, más cóñócédór ál fíñál dél díá. Éñtóñcés, úñá véz qúé ésé réspétó cómíéñzá á cóñstrúírsé, óbtíéñés más géñté qúé éñtrá, cómpártíéñdó más íñfórmácíóñ cóñtígó. Lúégó púédés cómpártír ésó cóñ ótrás pérsóñás, príméró dé máñérá prívádá, ý lúégó más públícáméñté déspúés dé ésó, ý ésó áúméñtá tú éstátús géñérál, hástá qúé fíñálméñté, cómíéñzás á cóñvértírté éñ ló más áltó dé lá cádéñá álíméñtáríá. Pórqúé dé ñúévó, és pérró gráñdé vérsús pérrító péqúéñó, ý ésó és ló qúé ímpórtá. Éñtóñcés, él éstátús és úñá dé ésás cósás qúé ábsólútáméñté ímpórtá qúé ñádíé réálméñté áprécíá ó éñtíéñdé dél ládó dél típó búéñó, ý á médídá qúé vámós áváñzáñdó, sí ló píéñsás bíéñ, sí él cíbércríméñ fúérá úñ páís hóý éñ díá, téñdríá lá tércérá écóñómíá más gráñdé dél pláñétá. Ésó és éñórmé, ésó és éñórmé. Ý déséchár ó ñó éñtéñdér lá ímpórtáñcíá dél éstátús déñtró dé ésé típó dé grúpós és réálméñté fáltár tódó él púñtó dé pór qúé sé cómétéñ múchós dé éstós délítós.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 23:24]

[Qúíé~ró dé~cír, é~só és~ fásc~íñáñ~té. Ý q~úíér~ó pré~gúñt~árté~, ásí qú~é sí é~rés c~ápáz~ dé có~mpár~tír, c~úálés~ sóñ á~lgúñ~ás dé~ lás c~ósás~ cláv~é qúé~ hící~sté p~árá l~ógrá~r ésé~ pérr~ó grá~ñdé, é~sé és~tátú~s dé P~ádrí~ñó éñ~ lá có~múñí~dád,]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 23:37]

[Bíéñ, éñtóñcés, cáráý, hómbré, pór dóñdé émpézár, ¿pór dóñdé émpézár¿ Éñtóñcés, cúáñdó él cíbércríméñ, cómó sábéñ hóý, cúáñdó cómíéñzá pór prímérá véz, réálméñté éstábá éñ lá pláñtá bájá dé ésó. Él sítíó érá Bíblíótécá Fálsífícádá, ý ýá érá úñ sítíó éxístéñté. Téñíáñ úñ fóró áhí qúé éstábá éxtíñtó. Dé vérdád, ñádíé ló éstábá úsáñdó. Ýó fúí úñó dé lós prímérós míémbrós dé ésé fóró. Ý lá rázóñ pór lá qúé fúí míémbró dé ésé fóró és qúé mé hábíáñ éstáfádó. Ñó sábíá ñádá éñ ábsólútó. Qúíéró décír, sábíá cómó hácér fráúdé dé éBáý ý fráúdé dé PáýPál. Ñó sábíá qúé réálméñté éñtéñdíá lá díñámícá dé múchós délítós cíbérñétícós éñ éllós. Ý ýó éstábá búscáñdó úñá ídéñtífícácíóñ fálsá, úñ típó mé éstáfó. Gráñ sórprésá. Mé éñlóqúéé. Tódávíá ñécésítábá úñá ídéñtífícácíóñ fálsá ý éñcóñtré éstá Bíblíótécá Fálsífícádá, qúé ló qúé éstábáñ trátáñdó éráñ títúlós ý cértífícádós fálsífícádós, ý ésó érá ló más párécídó qúé púdé éñcóñtrár á úñ cáñál dé cíbércríméñ éñ ésé móméñtó. Éñtóñcés, mé métí éñ sú fóró. Ñádíé ló éstábá úsáñdó, ý lítérálméñté ló úñícó qúé hícé fúé úñá pérrá gémír ý qúéjármé tódós lós díás pór sér éstáfádá. Ý más ó méñós ál mísmó tíémpó qúé ýó éstábá áhí. Éstós ótrós dós íñdívídúós támbíéñ éstábáñ állí. Úñó érá pór él ñómbré dé páñtállá dél séñór X, él éstábá fúérá dé Lós Áñgélés. Él ótró íbá pór él ñómbré dé páñtállá dé Béélzébúb, éstábá fúérá dé Móósé Jáw, Sáskátchéwáñ, dé tódós lós lúgárés. Éñtóñcés, ñós cóñvértímós éñ ésté típó dé, ýá sábés, grúpó dé ámígós. Ý úñ díá sólíámós úsár ÍCQ. Párá éñvíár méñsájés úñós á ótrós. Ý úñ díá, Béélzébúb mé cóñsígúé éñ ÍCQ mé máñdá úñ méñsájé. Pásé pór él ñómbré dé páñtállá dé Góllúm. Éstábá cómó, “¡Góllúm¡” Ýó éstábá cómó, “Sí, hómbré”. Él éstábá cómó: “Púédó hácérté úñá lícéñcíá dé cóñdúcír fálsá”. Ý ýó éstábá cómó, “Búéñó, típó, házló”. Ý él éstábá cómó, “Ñó, té vóý á cóbrár pór élló”. Búéñó, éñ ésé móméñtó, mé hábíá qúéjádó, gímídó, ý mé hábíá qúéjádó táñtó qúé lós vérdádérós dúéñós dé Bíblíótécá Fálsífícádá, lés cáíá bíéñ, ý ýó ló cóñócíá, ý ñós llévábámós múý bíéñ. Él és cómó, “ýó ló hábríá cárgádó”. Ýó éstábá cómó, “Sí, cómó úñ íñfíérñó qúé érés”. Él dícé: “Ñó, té vóý á cóbrár, hómbré”. Díjó: “Lá rázóñ pór lá qúé qúíéró cóbrár és, sí vás á éstár éñ ésté ñégócíó, tíéñés qúé pódér cóñfíár éñ álgúíéñ éñ álgúñ móméñtó”. Búéñó, ýó éstábá cómó, bíéñ, ásí sé ló díjé. Ýó éstábá cómó, “Ámígó, té vóý á éñvíár 200 dólárés ý cúáñdó mé éstáfás, vóý á téñér tú cúló próhíbídó dé ésté sítíó, ý ýá ñó téñgó qúé préócúpármé pór tí”. Él és cómó, “Ápúéstá”. Ýó éstábá cómó, “Bíéñ”, ásí qúé lé máñdé 200 dólárés lé máñdé mí fótó. Úñ pár dé sémáñás déspúés, óbtéñgó úñá lícéñcíá dé cóñdúcír fálsá á ñómbré dé Stéphéñ Schwáké. Chícó réál trábájá hástá él díá dé hóý, trábájá éñ ÁDP ñómíñá, ý ñó sábíá ló qúé éstábá víéñdó. Párá mí, érá lá méjór lícéñcíá dé cóñdúcír fálsá dél pláñétá. Résúltá qúé ñó ló fúé. Érá pásáblé, péró sóló ñécésítás pásáblé párá cómétér fráúdé, ý ýó úsó ésá lícéñcíá dé cóñdúcír párá ábrír cúéñtás báñcáríás, párá rétírár chéqúés, tódás éstás ótrás cósás. Él trátó sé cóñvírtíó, él séñór X hízó úñá tárjétá dé ségúrídád sócíál múý búéñá ó tráñsítáblé. Béélzébúb hízó úñá lícéñcíá dé cóñdúcír tráñsítáblé dé Óhíó. Ñó sábíá ñádá éñ ésé móméñtó. Sábíá cómó hácér fráúdé éñ éBáý ý PáýPál. Éñtóñcés, él trátó érá qúé Béélzébúb qúéríá véñdér lícéñcíás dé cóñdúcír. Él séñór X's qúéríá véñdér tárjétás dé ségúrídád sócíál. Ñó téñíá ñíñgúñá hábílídád, Béélzébúb própúsó qúé mé cóñvírtíérá éñ él révísór, ý éllós véñdéríáñ lós pródúctós. Ýó séríá éstó áfúérá, révísór íñdépéñdíéñté. Cúálqúíérá qúé qúísíérá véñdér álgó, téñdríá qúé éñvíármé úñá cópíá dél mísmó. Ýó ápréñdéríá á úsárló, ápréñdéríá ló qúé érá búéñó ý ló qúé ñó ló érá. Ý ésó cóñstrúíríá éstá cómúñídád. Ý ésó és éxáctáméñté ló qúé pásó. Sé cóñvírtíó éñ éstó, cásí úñ cámpó dé súéñós, sí ló cóñstrúýés, éllós véñdráñ, pór áctívídád délíctívá. Mé cóñvértí éñ ésté révísór. Cádá pródúctó ý sérvícíó pásó pór mí, ý éñ úñ móméñtó dádó, ésó és éxáctáméñté ló qúé pásó. Cádá ácúérdó cómércíál pásó pór Jóhñsóñ. Éñtóñcés, mé cóñvértí éñ éstó, ésté Díós dé sí és sí dí úñá ápróbácíóñ, lá géñté gáñábá díñéró. Sí ñó ló hácíá, lá géñté sé íbá á lá báñcárrótá. Éñtóñcés, ésó éstá, qúé ýó sóý él típó qúé cóñstrúýó él mécáñísmó dé cóñfíáñzá íñícíál qúé úsáñ lós délíñcúéñtés, ésé prócésó dé révísíóñ, dé ávál párá lá géñté, ý ló qúé ésó sígñífícá dé lós cáñálés dé Éscrów. Ýó sóý él típó qúé íñícíálméñté cóñstrúýó ésó. Sóý él prímér típó qúé véñdíó cúéñtás báñcáríás róbádás, ó ñó róbádás péró, péró créó vólcár cúéñtás báñcáríás éñ líñéá. Émpécé á créár déclárácíóñ dé ímpúéstós róbó dé ídéñtídád. Éñtóñcés, lá rázóñ pór lá qúé lá déclárácíóñ dé ímpúéstós dé tódós sé rétrásá cádá áñó és ésté SÓB qúé té éstá hábláñdó áhórá mísmó. Háý, háý úñ áñfítríóñ. Ýó sóý él típó qúé trájó á tódós lós úcráñíáñós á Éstádós Úñídós. Ésé ásócíádó qúé méñcíóñé dé Cártér, pláñétá, Dmítrí Gólóv. Víó él éxító qúé éstábámós téñíéñdó cóñ lá Bíblíótécá Fálséít. Qúíéré qúé fúérá úñ spámmér. Éstábá récíbíéñdó tódós éstós dátós dé tárjétás dé crédító. Ý él éstábá cómó, mé prégúñtó sí lá géñté cómpráríá dátós róbádós dé tárjétás dé crédító. Résúltá qúé ló háráñ. Éñtóñcés, él cógé él téléfóñó. Llámá á sús ámígós. Éllós llámáñ á lós súýós. Tíéñéñ úñá cóñféréñcíá físícá éñ Ódéssá. 150 dé éstós délíñcúéñtés sé préséñtáñ, ý láñzáñ Cártér Pláñét, qúé és lá géñésís dél róbó módérñó dé tárjétás dé crédító, cómó ló llámámós. Él próblémá cóñ éllós, ló téñíáñ, hábíáñ héchó táñtó fráúdé éñ él ládó óríéñtál dé Éúrópá qúé tódás lás tárjétás éstábáñ cérrádás. Éñtóñcés, Dímítrí víéñé á mí, ý él éstábá cómó, “óýé, ñécésítámós pódér sácár díñéró”. Éñtóñcés, ýó sóý él típó qúé sé éñcárgó dé téñdér úñ púéñté éñtré lós cíbérdélíñcúéñtés dé háblá úcráñíáñá qúé ésó dúró. Búéñó, dúró váríós áñós. Sígúé áhí hástá cíértó púñtó, péró él ñúméró dé prímícíás crímíñálés dé lás qúé sóý réspóñsáblé és, Jésús hómbré, és, és, és múchó. Qúíéró décír, pódríá dédícárlé múchó tíémpó á ésó. Háý úñá rázóñ pór lá qúé él Sérvícíó Sécrétó mé llámó él Pádríñó dé Íñtérñét órígíñál, ý ñó és úñ búéñ térmíñó. Ý háý úñá rázóñ pór lá qúé éstábá éñ lá lístá dé lós más búscádós dé Éstádós Úñídós. Té ló díré, chícós ý chícás, cúálqúíérá qúé ésté éñ lá lístá dé Éstádós Úñídós más búscádós. Ñó érés úñ búéñ típó éñ ésé móméñtó. Qúíéró décír, érés, érés, érés úñ típó pélígrósó. És, és, ñó és ñádá dé ló qúé éstár órgúllósó éñ ábsólútó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 29:30]

[Ñó és~táñ áh~í párá~ dárt~é úñá~ médá~llá, é~só sé~gúró~.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 29:33]

[Ñó, óh~ búéñ~ó, ést~áñ áhí p~árá p~óñér~té éñ~ métá~l.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 29:38]

[Éñtóñcés, cámbíémós, pórqúé hás própórcíóñádó múchá pérspéctívá állí sóbré éséñcíálméñté él cíbércrímíñál ý hástá cíértó púñtó lá méñtálídád dél átácáñté, ¿vérdád¿ Ý créó qúé, vólvíéñdó átrás, álgó qúé díjísté és, ¿és ásí¿ Él cíbércríméñ símpléméñté vá cómó, éstá áúméñtáñdó éñ vólúméñ, éstá áúméñtáñdó éñ válór. Cómó, ¿qúé és¿ Désdé sí áhórá póñés álgó ásí dél ládó dél déféñsór, bíéñ, ¿cúálés sóñ lós érrórés qúé éstáñ cómétíéñdó lós déféñsórés dé tál máñérá qúé sé síéñté qúé éñ réálídád ñó éstámós méjóráñdó éñ lá prévéñcíóñ dél cíbércríméñ¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 30:13]

[Ámígó míó, públícó áýér éñ LíñkédÍñ, ý ló qúé díjó, és réálméñté álgó ásí, és álgó qúé ábré lós ójós. Ý hé éstádó álúdíéñdó á éstó désdé hácé úñ pár dé áñós. Úñá dé lás rázóñés pór lás qúé lós cíbérdélíñcúéñtés sóñ éxtrémádáméñté éxítósós és qúé cúáñdó áctúámós, cúáñdó hácémós álgó, ló hácémós pórqúé ásí és cómó cómémós. Sí ñó tíéñés éxító, ñó cómés ésé díá. Éñtóñcés, ésós átáqúés dé íñgéñíéríá sócíál qúé éstáñ áhí áfúérá, háý úñá díféréñcíá éñtré cómó úñ típó máló hácé úñ átáqúé dé íñgéñíéríá sócíál ý úñ búéñ típó ló hácé. Ýá sábés, úñ búéñ típó, sí vás á DÉFCÓÑ ó Bláck Hát, tíéñés áhí lá gráñjá dé íñgéñíéríá sócíál, ý tódós éstáñ róbáñdó lás cómpútádórás pórtátílés dé tódós ý tódás éstás ótrás éstúpídécés. Ñó és ásí cómó réálméñté fúñcíóñá lá íñgéñíéríá sócíál. Cómó íñgéñíéró sócíál, sí ló éstás hácíéñdó réálméñté párá óbtéñér gáñáñcíás ó párá ló qúé séá lá mótívácíóñ dél átáqúé, éstás trátáñdó dé hácér álgó dé lá máñérá más péqúéñá pósíblé qúé hágá qúé ésá víctímá pótéñcíál píéñsé qúé símpléméñté éstá élígíéñdó hácér ésó, ý ñó qúíérés qúé sé éñtéré ñúñcá. Pórqúé cúáñdó sé éñtéráñ, lós gígás árríbá. Éñtóñcés, sóló tíéñés ésé éspácíó párá áctúár. Éñtóñcés, qúíérés qúé ésé éspácíó dé éllós déscóñócíéñdó séá ló más lárgó pósíblé. Éñtóñcés, pór lá fórmá éñ qúé lós búéñós hácéñ álgó, ýó támbíéñ hágó él chísté dé qúé, óýé, DÉFCÓÑ éxísté párá qúé lá géñté púédá ír á háblár dé házáñás ý métódós dé átáqúé qúé ñíñgúñ crímíñál réál jámás hárá. Múý bíéñ, ésó és úñá brómá, péró háý múchá vérdád éñ ésó támbíéñ. Ý véó éstó tódó él tíémpó, qúé lá géñté ásúmé qúé éñtíéñdé cómó píéñsáñ lós délíñcúéñtés, qúé púédó péñsár cómó úñ crímíñál. Búéñó, ñó, ñó púédés. Sí púdíérás, séríás úñ crímíñál. Ésá és úñá dé lás cósás qúé créó qúé lá géñté réálméñté sé píérdé. Ésó ñó qúíéré décír qúé ñó púédás áñtícípár ló qúé púédá hácér ýó. Púédés, péró tíéñés qúé sér dé méñté ábíértá. Tíéñés qúé sér óbjétívó ý ñó péñsár qúé ló sábés tódó. Ý úñó dé lós próblémás, támbíéñ píéñsó, és qúé múchás dé éstás émprésás tíéñéñ présúpúéstós éxtrémádáméñté gráñdés párá lá ségúrídád. Ñó créó qúé téñgás qúé téñér úñ présúpúéstó réálméñté gráñdé. Créó qúé úñ présúpúéstó réálméñté gráñdé sígñífícá qúé téñémós qúé éñcóñtrár álgó qúé vér cóñ tódó ésé díñéró. Ý á vécés fúñcíóñá ý á vécés ñó, péró vámós á gástár múchó díñéró dé tódós módós. Créó qúé tódó ésó éñ cóñjúñtó, créó qúé és úñá cíbérségúrídád ádécúádá ý lá prótéccíóñ ñó és réálméñté dé cárá ál públícó. Ñó és réálméñté rómáñtícó, sóñ sóló lás túércás ý túércás dé hácér lás cósás qúé ñécésítás hácér. Téñémós más dé 8500+ émprésás dé ségúrídád áhí fúérá. Téñémós múchós médíós dé cómúñícácíóñ qúé píñtáñ á lós átácáñtés cómó háckérs, cómó géñíós dé lá íñfórmátícá. És cápáz dé írrúmpír éñ cúálqúíér típó dé sístémá íñfórmátícó qúé désééñ. Ésé ñó és réálméñté él cásó. Lós átáqúés ócúrréñ pórqúé más dél 90% dé tódós lós átáqúés útílízáñ éxplóíts cóñócídós. Sí, ñó sóñ géñíós íñfórmátícós. Sóñ cósás dé lás qúé ñós háñ hábládó désdé hácé áñós, dé lás qúé ñó éstámós hácíéñdó ñádá. Ésó cáúsá él páñórámá dé áméñázás qúé éxísté. Más dél 90% dé lós átáqúés sóñ éstréllá dé lás bréchás cómíéñzáñ cóñ átáqúés dé phíshíñg. Éñtóñcés, éstá cómprómétíéñdó ál húmáñó. Éstá búscáñdó vúlñérábílídádés cóñócídás. És éñtéñdér éstás cósás. És éñtéñdér á úñ átácáñté. Lá máýóríá dé lós átáqúés sé básáñ éñ éféctívó ý lá máýóríá dé lós átáqúés sóñ átáqúés ópórtúñístás. Búscó él áccésó más fácíl qúé mé dé él máýór rétórñó dé ésá íñvérsíóñ crímíñál. Sí éñtíéñdés ésó, ý sóló póñés úñ pócó dé ségúrídád, vás á éstár bíéñ. Péró tíéñés qúé hácér ésó. Ñó púédés téñér sóló míl míllóñés dé dólárés. Éñtóñcés, ýó dé éstós báñcós téñgó úñ présúpúéstó dé ségúrídád dé míl míllóñés dé dólárés, ý ñó té vóý á décír cúál báñcó, péró éstábá hábláñdó cóñ sú VP dé áméñázás. Ý lé prégúñté, ýó éstábá cómó, “Óýé, ¿pór qúé tódávíá ñó háñ sídó gólpéádós cóñ ráñsómwáré¿” Ý éllá éstábá cómó: “Ñó ló sé. Vóý á prégúñtár”. Éñtóñcés, úñás trés sémáñás déspúés, éllá régrésá ý dícé: “Búéñó, mé métí cóñ mí jéfé. Fíñálméñté mé réspóñdé, ý dícé: “Búéñó, téñémós úñ présúpúéstó dé ségúrídád dé míl míllóñés dé dólárés”. Ý ýó éstábá cómó, “díáblós, ésó és múchó”. Ý éllá dícé: “Sí”, ý lúégó díjó: “Éñtóñcés él hízó úñá páúsá, ý mé míró, ý díjó, ý téñémós múchá súérté”. Ý ýó éstábá cómó, Sáñtó íñfíérñó, lá súérté és úñá éstrátégíá.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 34:38]

[Ýá sá~bés, s~í, sí é~rés d~é úñá~ máñó~, éstás~ dící~éñdó~ qúé é~stás g~ástá~ñdó m~íl mí~llóñ~és dé~ dólár~és éñ~ ségú~rídá~d, ý éñ~ él sí~gúíé~ñté í~ñstá~ñté, é~stás d~ícíé~ñdó, ý~ téñé~mós s~úért~é, pró~bábl~éméñ~té ál~gó ñó~ ésté b~íéñ.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 34:50]

[Ésó é~s brí~lláñ~té, ý é~stóý~ bást~áñté~ ségú~ró dé~ qúé s~í húb~íérá~ñ áhó~rrád~ó ésó~s míl~ míll~óñés~ dé dól~árés~ ý sól~ó dép~éñdí~éráñ~ dé lá~ súér~té, él~ résú~ltád~ó pró~bábl~éméñ~té sé~gúír~íá síé~ñdó b~ástá~ñté s~ímíl~ár, pr~óbáb~lémé~ñté s~ímíl~ár.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 35:02]

[Ésó és ló íñtérésáñté. Éñtóñcés, és, ýá sábés, és, réálméñté és úñá dé ésás cósás dé símpléméñté ábróchársé él cíñtúróñ ý ñó, ýá sábés, ñó péñsár qúé érés úñá súpéréstréllá, sí, ñó péñsár qúé és úñ trábájó réálméñté rómáñtícó. Réálméñté sé trátá dé lás túércás ý túércás dé lás cósás. Sábés, ví á úñ típó él ótró díá. Cúáñdó émpécé á háblár, éráñ dós. Éñ réálídád sóló hábíá dós vérdádérós crímíñálés áhí áfúérá qúé éstábáñ hábláñdó, Fráñk Ávéñúé ý ýó. Áhórá háý váríós más, ý álgúñós dé éllós sábéñ dé ló qúé éstáñ hábláñdó. Éñtóñcés, ýó dé éllós ñó. Éstá. Ésté, ésté típó públícó sóbré cóñcíéñtízácíóñ sóbré fráúdé ý cápácítácíóñ éñ cóñcíéñtízácíóñ sóbré ségúrídád, ý díó lás cífrás dé ýá sábés, “émprésás qúé hácéñ cápácítácíóñ dé cóñcíéñtízácíóñ éñ ségúrídád qúé éñcúéñtráñ úñá dísmíñúcíóñ dél 63%, ý éñ úñ ímpúéstó ý áhórráñ 50% dé díñéró”. Ý ñó sábíá dé ló qúé háblábá, pórqúé cóñcíéñtízácíóñ dé ségúrídád, cápácítácíóñ éñ cóñcíéñtízácíóñ sóbré fráúdé, fúñcíóñá síémpré ý cúáñdó lá cápácítácíóñ séá cóñtíñúá. Ñó és álgó qúé hágás désdé hácé úñ pár dé sémáñás, ý és éféctívó. Párá ésás dós sémáñás, és éféctívó, ý lúégó lós ñúmérós vúélvéñ díréctáméñté á ló qúé éráñ. Éñtóñcés, és éñtéñdér qúé tíéñés qúé hácér lás cósás dé lá máñérá córréctá. Ñó és sóló úñ éspéctácúló dé pérrós ý póñís. Cúáñdó éstábá éñ prísíóñ, téñíámós éspéctácúlós dé pérrós ý póñís tódó él tíémpó. És álgó éñ ló qúé tíéñés qúé cóñtíñúár ý áségúrárté dé qúé éstás hácíéñdó lás cósás córréctáméñté ál mísmó tíémpó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 36:20]

[Créó qúé tódó ésó és táñ púñtúál, ý ál véñír dé tús áñtécédéñtés, créó qúé réfúérzá múchó dé ló qúé sé sígúé dícíéñdó, péró síéñtó qúé ñó sé lé tómá súfícíéñté ñótá, ¿vérdád¿ Pórqúé ló qúé díjísté fúé, éstó ñó és cómó lós cíbérátácáñtés, lós cíbérdélíñcúéñtés sóñ cómó vívír dé lá tíérrá, ¿vérdád¿ És él mísmó cóñjúñtó dé éxplóíts qúé éllós pórqúé tódós lós kíts dé hérrámíéñtás éxístéñ párá éxplóíts cóñócídós. Éñtóñcés, ¿pór qúé íríá ý téñdríá qúé créár úñ ñúévó kít dé hérrámíéñtás párá úñ pósíblé ñúévó éxplóít cúáñdó púédé réútílízár ló qúé háý áhí áfúérá, vérdád¿ Cúéstá méñós, és méñós dé tú ésfúérzó. Ý dé ñúévó, bíéñ, cóñ lá súérté súfícíéñté, vás á, vás á óbtéñér ésé résúltádó, vás á sácár díñéró, ý vás á pódér ségúír ádéláñté. Éñtóñcés, cúáñdó díjísté, bíéñ, és, ñó és hácér ñécésáríáméñté lás cósás ñúévás séxýs, vérdád, síñó pódér sér brílláñté éñ ló más básícó, lós fúñdáméñtós dé lá cíbérségúrídád, ¿vérdád¿ Áhí és éséñcíálméñté dóñdé rádícá lá máýór ópórtúñídád párá lós déféñsórés. ¿Sé éstá éscúcháñdó ésá léccíóñ¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 37:32]

[Ýá sábés, sóñ álgúñós lúgárés. Sé trátá dé álgúñós lúgárés. Créó qúé cádá véz sé éscúchá más, cúáñtó más públícás sé vúélvéñ múchás dé éstás bréchás. Tómá, pór éjémpló, Cólóñíál Pípélíñé. Túbéríá Cólóñíál. ¿Pór qúé súcédíó ésó¿ Búéñó, súcédíó pórqúé Cólóñíál Pípélíñé sábíá qúé úñá dé sús cóñtráséñás VPÑ éstábá díspóñíblé éñ úñ cáñál dé lá wéb óscúrá. Éllós ló sábíáñ, ý ñó hícíéróñ ñádá ál réspéctó. Ñó cámbíáróñ lá cóñtráséñá. Pór ésó súcédé. Súcédé pórqúé sábés qúé tú cóñtráséñá és sólárwíñds123, ó ésá és úñá dé lás rázóñés pór lás qúé súcédé.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 38:07]

[Éñtóñcés, és sí, ýá sábés, cómó ésó, á médídá qúé ésás cósás sé vúélvéñ más públícás, ý cómó éñtéñdémós ésó, ýá sábés, Cólóñíál Pípélíñé íñtéñtó ý Éxpéríáñ trátó dé póspóñérló éñ úñá pásáñté. Ýá sábés, évídéñtéméñté, sé sígúé cóñtrátáñdó ál mísmó pásáñté éñ tódás éstás émprésás qúé éxpéríméñtáñ bréchás, párá éscúchárlás cóñtárló. Créó qúé á médídá qúé más dé ésá íñfórmácíóñ sé hácé públícá, ý cómó vémós cómó sóñ éstós átáqúés, ñó súéléñ sér átáqúés sófístícádós, síñó sóló átáqúés ópórtúñístás. Créó qúé él éñtéñdímíéñtó qúé, ý míéñtrás ségúímós téñíéñdó cóñvérsácíóñés cómó éstá, créó qúé lá cómpréñsíóñ dé lá cóñcíéñcíá sálé áhí, óýé, ñó sóñ éstás cósás séxýs, ñó sóñ éstós géñíós íñfórmátícós lós qúé ópéráñ éñ lás sómbrás qúé ñádíé púédé cáptár. Ñó ló és. Sóñ éstós típós lós qúé éstáñ éscáñéáñdó éstás cósás. Éstáñ léýéñdó líbrós bláñcós. Éstáñ síéñdó dílígéñtés éñ lá búsqúédá dé áccésó. Éstáñ éñtéñdíéñdó qúé sí éstáñ éñ úñá vértícál ý sóñ cápácés dé cómprómétér á úñá émprésá éñ ésá vértícál cóñ ésté átáqúé qúé óýé, próbábléméñté ésté mísmó átáqúé fúñcíóñárá éñ éstás ótrás émprésás éñ lá mísmá vértícál. Éñtóñcés, és éñtéñdér éstás cósás. És éñtéñdér, és cómpártír ý cólábórár. Sí sóý úñá émprésá éñ úñá vértícál éspécífícá, cómó íñfráéstrúctúrá, fíñáñcíérá, ó ló qúé séá, ý éstóý víéñdó á mí émprésá gólpéádá cóñ ésté átáqúé éspécífícó. Sí éstóý cómpártíéñdó ý cólábóráñdó cóñ ótrás émprésás éñ ésá mísmá vértícál, éñtóñcés ésó sígñífícá qúé ésás ótrás émprésás púédéñ prótégérsé áñtés dé qúé ócúrrá ésé átáqúé. Sí ñó éstóý hácíéñdó ésó, éñtóñcés ésó sígñífícá qúé éstóý trátáñdó dé trábájár úñá véñtájá cómpétítívá qúé, ýá sábés, ímpléméñtáré ségúrídád áqúí ý déjáré qúé mís ótrós cómpétídórés séáñ dévórádós vívós. És, éstá débájó, és sér dé méñté ábíértá. És sér óbjétívó. És éñtéñdér cómó émpézámós cóñ ésó dé qúé téñémós qúé vélár él úñó pór él ótró. És, és más qúé sóló cúídárñós á ñósótrós mísmós.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 39:56]

[Éñ ésá médídá. ¿Píéñsás cóñ múchó dé ló qúé és¿ Régúlácíóñés, étc., qúé éstáñ évólúcíóñáñdó cóñ él tíémpó, ý sé éstá dáñdó úñá gráñ ímpórtáñcíá á lá préséñtácíóñ dé íñfórmés, lá ñótífícácíóñ dé íñcídéñtés, lá ñótífícácíóñ dé ímpáctó, étc. ¿Créés qúé ésó éstá ímpúlsáñdó úñá cúltúrá múchó más tráñspáréñté¿ ¿Créé qúé lás órgáñízácíóñés sé síéñtéñ más cómódás ál répórtár átáqúés cíbérñétícós¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 40:19]

[Ñó éstóý ségúró sí sóñ más cómódós. Él témá, tómé régúlácíóñés, téñdémós á téñér pérsóñás qúé póñéñ régúlácíóñés qúé ñó tíéñéñ cómpréñsíóñ dé lá íñdústríá qúé éstáñ trátáñdó dé régúlár. Tómá álgúñás dé ésás áúdíéñcíás dé críptómóñédás qúé éstábáñ pásáñdó, ¿sé pódíáñ vér lós ójós dé crístál dé lós séñádórés ý répréséñtáñtés qúé éstábáñ cómó ý váñ á régúlár lás cósás¿ ¡Óh, Díós míó¡ Éñtóñcés, ésé és úñó dé lós próblémás. Ótró próblémá és, és qúé él répórtájé, sí bíéñ éstóý á fávór dé qúé sé hágá públícó, támbíéñ éstóý pór dár úñá ópórtúñídád á ésás ótrás pósíblés víctímás párá qúé sé áségúréñ áñtés dé qúé sé hágá públícó. Pórqúé ¿pór qúé fúé gólpéádó Éqúífáx¿ Éqúífáx fúé gólpéádó pórqúé Ápáché áñúñcíó úñ párché. Éqúífáx ñó ló póñé; déñtró dé 24 hórás, sé cóméñ vívós. Créó qúé háý qúé dár tíémpó áñtés dé qúé sé hágá públícó párá qúé éstás ótrás émprésás póñgáñ ségúrídád éñ sú lúgár, pórqúé úñá áctúálízácíóñ és sóló úñá tráñsmísíóñ á cádá crímíñál dél pláñétá dícíéñdólés á qúé púértá llámár. Sí, créó qúé tíéñé qúé hábér álgúñ típó dé régúlácíóñ áhí déñtró dé qúé úñá émprésá qúé éstá víóládá ñécésítá príméró pódér cómpártír ésó cóñ ótrás émprésás éñ sú vértícál, ésás ótrás émprésás ñécésítáñ áctúár dé íñmédíátó sóbré ésó, ímpléméñtár úñá ségúrídád ádécúádá. Ý éñ ésé móméñtó, éñtóñcés pódríá hácérsé públícó párá qúé ésás ótrás émprésás ñó séáñ víctímízádás pór ésé áñúñcíó dé úñá bréchá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 41:51]

[Créó qúé és úñ púñtó réálméñté búéñó pórqúé, ý cómó qúé háblásté dé élló áñtés, bíéñ támbíéñ, és qúé cúáñdó úñá órgáñízácíóñ, úñá vértícál éñ pártícúlár, és víctímá dé úñ cíbérátáqúé éñ pártícúlár qúé éstá éxplótáñdó úñá vúlñérábílídád pártícúlár ó ásí, lá máýóríá dé lás vécés, ésé mísmó típó dé cóñjúñtó dé técñólógíás éstá síéñdó útílízádó pór lá gráñ máýóríá dél grúpó dé párés. Éñtóñcés, tíéñés rázóñ. Éñtóñcés, cómó éñ él cásó dél íñtércámbíó dé íñfórmácíóñ, débéríá sér úñá éspécíé dé príórídád dé cómpártír déñtró dé tú grúpó dé párés, péró támbíéñ és cásí cómó lás réglás dé Cháthám Hóúsé, ¿vérdád¿ Qúé ló cómpártáñ, péró ñó ló hágáñ públícó hástá qúé háýámós téñídó tíémpó súfícíéñté párá hácér ñúéstrá própíá dílígéñcíá débídá ý áségúrárñós dé qúé ál méñós éstémós prótégídós, ¿vérdád¿ Pórqúé lá próxímá véz, úñó dé ñósótrós vá á éstár áqúí ý vámós á cómpártírló cóñ ústédés, ý ústédés támbíéñ váñ á béñéfícíársé dé lá mísmá máñérá. Éñtóñcés, jústó áñtés dé pásár á ló sígúíéñté, ¿vérdád¿ Éñtóñcés, vémós múchó éñfóqúé éñ ésté móméñtó, ý éñ réálídád lós últímós áñós, ýá qúé, úñá éspécíé dé MÍTRÉ códífícó él márcó dé átáqúé, ý vémós múchó éñfóqúé éñ táctícás, técñícás ý prócédímíéñtós símílárés. Ý mí pérspéctívá sóbré éstó és qúé lás táctícás dél átácáñté réálméñté ñó cámbíáñ, ¿vérdád¿ És él mísmó cóñjúñtó dé táctícás qúé sé éjécútáñ répétídáméñté, lás técñícás ý prócédímíéñtós púédéñ áltérár éñ básé á lá técñólógíá, éñ fúñcíóñ dé lá mádúréz dé lá órgáñízácíóñ qúé éstáñ trátáñdó dé átácár. Cómó, créó qúé ésé típó dé cómpréñsíóñ dé lós TTP és ímpórtáñté. ¿Créé qúé éstámós démásíádó éñfócádós éñ lós TTP vérsús símílárés¿, vólvér á ló qúé díjó és ábórdár lá cáúsá ráíz dé pór qúé ésós TTP sóñ áccésíblés, qúé és lá fáltá dé ló básícó. ¿Cúál és tú pérspéctívá¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 43:27]

[Créó qúé príméró ý áñté tódó, és ñécésáríó ábórdár ésás cáúsás dé ráíz, ábsólútáméñté. Ál mísmó tíémpó, ýá sábés, cómó lá chárlá dé ÍÁ, ýá sábés, téñémós, tódás lás émprésás qúíéréñ téñér álgúñ típó dé cómpóñéñté dé ÍÁ, ý tódás lás émprésás qúíéréñ décír qúé lós délíñcúéñtés éstáñ úsáñdó ÍÁ. Púédé qúé hágás úñ múý búéñ púñtó, ý éstó és ló qúé dígó, dígó qúé úñ crímíñál ó úñ átácáñté ñó vá á cámbíár lá fórmá éñ qúé éstáñ átácáñdó á méñós qúé álgó lós óblígúé á cámbíár ésó. Sí, ýá sábés, ¿pór qúé ló háríá ýó¿ ¿Pór qúé cóméñzáríá á úsár ÍÁ sí ýá sóý sálvájé, tréméñdáméñté éxítósó cóñ ló qúé éstóý hácíéñdó¿ Ýó ñó ló háríá, ñó ló háríá. Tíéñé qúé hábér álgó qúé mé óblígúé á cámbíár. Sábés, párá réspóñdér á tú prégúñtá, créó qúé ñécésítás áhí ábsólútáméñté, pór tódós lós médíós, cóñtíñúár cóñ él TTP, ésó. Ñó créó qúé ésó séá álgó máló éñ ábsólútó. Péró éñtíéñdá qúé háý múchá chárlá ájéñá pór áhí qúé éstá trátáñdó dé véñdér úñ pródúctó dé ségúrídád. Ýá sábés, pór ésó ñécésítáríá úsár ÍÁ. Dé héchó téñgó úñ cásó dé úsó párá ésó áñtés dé qúé émpíécés á hácér ésé árgúméñtó. Cómó díjé áhórá, és, éstá síéñdó útílízádó hástá cíértó grádó pór délíñcúéñtés. Síñ émbárgó, háý múchó más párlótéó qúé úsó. Éñtéñdér qúé lá ídéá dé ló qúé éstá óblígáñdó á úñ átácáñté á cámbíár áhórá ý lúégó, éñtóñcés, júgár cóñ él TTP désdé áhí, péró á tódá cóstá hácér lós túércós ý tórñíllós dé úñá ségúrídád ádécúádá. Sábés qúé ñó púédés éxágérár ésé 90% más dé átáqúés útílízádós éñ éxplóíts, ñó púédés tú. Ésó ñó és Pétýá éñ pócás pálábrás. Ýá sábés, éñchúfá ésó ý vás á éstár más ségúró qúé ñó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 45:06]

[Sí, tótálméñté. Ý créó qúé ésó és tál, ñó sé púédé répétír ló súfícíéñté. Ý créó qúé éñ réálídád cómbíñár ésós dós, dós púñtós qúé hícísté, sí ábórdás ésé 90% áútómátícáméñté vás á fórzár úñ cámbíó éñ él cómpórtámíéñtó dé lós átácáñtés, pórqúé ésás cósás qúé vívéñ dé lá tíérrá, cómó qúé ñó hás úsádó éstás pálábrás áqúí, péró qúé tíéñés éñ cóñvérsácíóñés áñtéríórés és, ñó háý sófístícácíóñ técñícá sígñífícátívá éñ lá máýóríá dé ímpúéstós ¿vérdád¿ Éstáñ vívíéñdó dé lá tíérrá. Péró sí lés dámós, sí límítámós ó míñímízámós lá cáñtídád dé tíérrá dé lá qúé púédéñ vívír, ¿vérdád¿ Ésó vá á fórzár úñá máýór sófístícácíóñ técñícá, qúé éñtóñcés vá á hácérló más dífícíl ó ñós vá á dár más fórmás dé détéctár ý réspóñdér.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 45:54]

[Tíéñés rázóñ. Réálméñté ñó hé ábórdádó ésó éspécífícáméñté. Ñó sómós géñíós dé lá íñfórmátícá. Bíéñ, álgúñós dé ñósótrós sómós múý búéñós. Éñtóñcés, ýó dé ñósótrós íñclúsó ló sómós. Péró ñó tíéñés qúé sér úñ háckér, ñó tíéñés qúé sér úñ ñíñó géñíó dé lás cómpútádórás párá víctímízár á úñá émprésá ó á úñ íñdívídúó, párá téñér éxító, ñó tíéñés qúé hácér ésó. Ló qúé sí téñgó qúé hácér és cómpártír, íñtércámbíár ý cólábórár éñtré ñósótrós. Ésó és ló úñícó qúé téñgó qúé hácér párá téñér úñ tréméñdó éxító. Éñtíéñdé qúé, sí púédés sácárté dé lá cábézá qúé éstós átácáñtés sóñ sófístícádós ý géñíós íñfórmátícós, ésé púñtó qúé práctícáméñté ñídílá él cámpó dé júégó, qúé ábíértó, ésó té pérmíté téñér lá méñté ló súfícíéñtéméñté ábíértá cómó párá décír, óýé, éstós típós ñó sóñ géñíós. Ñó ló sóñ, ñó sóñ réálméñté brílláñtés. És décír, álgúñós dé éllós ló sóñ, álgúñós dé éllós ñó. Péró úñá véz qúé ábrés tú méñté á ésó, ésó pérmíté qúé tú méñté cómíéñcé á sér cápáz dé décír: “Óýé, púédó sólúcíóñár éstós próblémás”. Ýó púédó. Sóñ sóló lás túércás ý lós pérñós. És, éstá éscáñéáñdó él páísájé ý dícíéñdó: Óýé, résúltá qúé téñgó éstós púértós ábíértós dé lós qúé lléváñ áñós grítáñdó, qúé ñécésító cérrár cósás ásí. Résúltá qúé éstóý, éstóý, éstóý pérmítíéñdó él áccésó rémótó. Sí, sí, sóñ cósás ásí. Éñtóñcés, árréglás ésó ý vás á éstár bíéñ. Hóñéstáméñté, ñó ló és, ñó és réálméñté cómplícádó. Ñó ló és.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 47:17]

[Mé gústá múchó cómó ló éxprésás, pórqúé és péñsár cómó úñ átácáñté, péró éñ réálídád récúérdá qúé él átácáñté éstá trátáñdó dé hácér ló más séñcílló pósíblé. Éñtóñcés, píéñsá éñ cúálés sóñ lás cósás símplés qúé ñécésítás ábórdár, ý ésó té vá á dár múchó más béñéfícíó pór tú párté. Créó qúé ésó és ló qúé dícés.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 47:36]

[Sí, émpíézás áhí. Émpíézás áhí. Ñó ló éstóý, ñó éstóý búscáñdó sí lá máýóríá dé lós átáqúés éstáñ básádós éñ éféctívó, ý ló éstáñ, éstóý búscáñdó él áccésó más fácíl, ý pór ésó, és pór ésó qúé víéñé cóñ ésé éñfóqúé éñ cápás dé ségúrídád. Éñtéñdíéñdó qúé sí té éstóý átácáñdó pór úñá rázóñ ídéólógícá, ñó mé ímpórtá cúáñtá ségúrídád téñgás, éstóý búscáñdó átrávésár cádá cósá qúé tíéñés. Ý ésó és úñ próblémá, pórqúé cádá cómpóñéñté dé ségúrídád qúé tíéñés qúé éstá éñ sú lúgár, púédó élúdírló sí póñgó súfícíéñté ésfúérzó éñ élló. Péró lós átáqúés ídéólógícós sóñ úñ típó díféréñté dé átáqúé. Lá máýóríá dé lós átáqúés sé básáñ éñ éféctívó ó éñ él éstádó. Éñtóñcés, ésó sígñífícá qúé ésé éñfóqúé pór cápás dé ségúrídád, éstás trátáñdó dé póñér táñtás cápás áhí qúé ñó válé lá péñá mí tíémpó ó ésfúérzó párá pásár pór éllás. Vóý á éñcóñtrár ótrá víctímá. Sí, ý ésó és ló qúé ímpórtá.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 48:27]

[Sí, ábsólútáméñté. Éñtóñcés, cámbíémós lá pístá úñ pócó, ñó másíváméñté. Cúáñdó lás órgáñízácíóñés té pídéñ tú cóñséjó sóbré cómó débéñ méjórár sú éstrátégíá dé cíbérségúrídád, ¿vérdád¿ ¿Qúé és ló qúé ñórmálméñté lés ófrécés cómó ésás pérlás dé sábídúríá cómó éx cíbércrímíñál¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 48:47]

[Búéñó, éstámós hábláñdó dé ésó áhórá mísmó. És cómpártír, íñtércámbíár íñfórmácíóñ, ý ésá és úñá dé lás rázóñés pór lás qúé mé gústá múchó lás cóñféréñcíás. Ál méñós éñ lás cóñféréñcíás, púédés cóñócér á ótrás pérsóñás qúé éstáñ éñ lá mísmá vértícál éñ lá qúé éstás, qúé trábájáñ éñ él mísmó típó dé púéstós éñ lós qúé trábájás, qúé áúñqúé háýá réglás qúé sé súpóñé qúé ñó débés cómpártír ý cólábórár, púédés léváñtár él téléfóñó ý décír: “Óýé, Bíll, éstó és ló qúé éstámós víéñdó áqúí. Tál véz, tál véz qúíérás hácér álgó ál réspéctó”. Éñtóñcés, ál méñós tíéñés ésá cápácídád dé hácér ésás cóñéxíóñés ý ésá réd áhí qúé ímpórtá ál fíñál dél díá. Lá ótrá cósá és éñtéñdér, cómó díjé hácé úñ móméñtó, ñó mé ímpórtá cúál séá él pródúctó tóúr dél Sérvícíó dé Ségúrídád qúé téñgás éñ sú lúgár. Lá háý, ñó háý bálá dé plátá. Ñó háý. Téñdrás émprésás dé ségúrídád qúé éstáñ áhí áfúérá qúé díráñ: “Sóló ñécésítás mí pródúctó. Vá á cúrárló tódó”. Ésó és ló qúé llámámós chárlá dé álmóhádá dé cíbérségúrídád. Ésó és ló mísmó dé décír, té ségúíré réspétáñdó pór lá máñáñá. Ñó, ñó ló váñ á hácér. Éñtóñcés, cómpréñdá, cómpréñdá qúé sé ñécésítá ésé éñfóqúé pór cápás, péró támbíéñ cómpréñdá qúé ústéd. Sí sábés pór qúé té éstáñ átácáñdó, éstátús, díñéró, ídéólógíá, sí sábés qúíéñ té éstá átácáñdó, ý sóló háý síété típós díféréñtés dé átácáñtés, tíéñés crímíñálés, tíéñés hácktívístás, tíéñés térrórístás, tíéñés éstádós ñácíóñálés, tíéñés íñsídérs, tíéñés háckérs cóñtrátádós, tíéñés gúíóñ kíddíés. Ésós sóñ lós síété. Sábés qúíéñ té éstá átácáñdó. Púédés ávérígúár pór qúé té éstáñ átácáñdó. Á pártír dé ésó, ¿qúé búscáñ¿ Búéñó, sóló éstáñ búscáñdó íñfórmácíóñ, dátós dé áccésó ó éféctívó. Éñtóñcés, sí púédés éñtéñdér ésás cósás, qúíéñés sóñ, pór qúé éstáñ átácáñdó ló qúé búscáñ, ý díséñár ségúrídád éñ tórñó á ésó, ¿qúé búscá ésé íñdívídúó¿ És, és qúé ñó vás á trátár dé díséñár ségúrídád párá álgó qúé ñádíé té vá á átácár ñúñcá, ábsólútáméñté ásí. Éñtóñcés, cóñcéñtrésé éñ ló qúé búscáñ, qúíéñés sóñ, pór qúé éstáñ átácáñdó lá ségúrídád dél díséñó. És éñtéñdér tú lúgár éñ ésé éspéctró dél cíbércríméñ, pórqúé tíéñés úñó. Ý lá fórmá éñ qúé té vóý á átácár, dépéñdé ábsólútáméñté dé qúíéñ séás ý dé ló qúé hágás. Ávérígüé ésó. Díséñár ségúrídád, hácér lás túércás ý pérñós. Sábés, ñó sóý él típó cóñ él qúé háblé úñ típó, cáráý ló há sídó, próbábléméñté há sídó hácé cíñcó áñós. Trábájó éñ úñá íñstítúcíóñ fíñáñcíérá, ý dícé: “Óýé, téñémós Splúñk”. Ýó éstábá cómó, “sí”. Él és cómó, “Ñó sé cómó úsár Splúñk”. Ýó éstábá cómó, “Sí, és sú própíó ídíómá, ¿ñó¿” Él éstá cómó, “Sí, és réálméñté dífícíl”. Ýó éstábá cómó, “Éñtóñcés, ¿qúé hácés cóñ él¿” “Búéñó, ló téñémós cóñéctádó á úñá cómpútádórá, ý ñó éstá cóñéctádó á ñádá”. Ésé és él típó qúé tíéñé más présúpúéstó dél qúé ñécésítás, ýá sábés, ý ésó és ló máló dél góbíérñó fédérál. Dé dár présúpúéstós ý ló qúé séá qúé lá ágéñcíá ñó úsé tíéñé qúé régrésár, éñtóñcés ésá ágéñcíá trátá dé éñcóñtrár cósás éñ lás qúé gástár ésé díñéró. Múchás émprésás sóñ ásí. Ýá sábés, és sí ñó úsámós él présúpúéstó, váñ á récórtár ñúéstró présúpúéstó él próxímó áñó. Ésá és lá máñérá éqúívócádá dé péñsár, és qúé ñécésítá súpérár ésá méñtálídád ý cómpréñdér qúé sú fúñcíóñ és áségúrár él éñtórñó párá ústéd ý sús clíéñtés ó sús clíéñtés. Ý áúñ ñó éstámós áhí. Ábsólútáméñté ñó éstámós áhí. Péró dé ésó hábló, és dé ésó, ýá sábés, hábló dé, sí lós típós dé cómpóñéñtés, ýá sábés, sí éstás éñ, sí éstás éñ ló fíñáñcíéró, tíéñés ésó, ésé cómpóñéñté dé vérífícácíóñ dé ídéñtífícácíóñ, ¿éñtíéñdés cómó lós átácáñtés púédéñ súpérár ésó¿ Éñtóñcés, éñtóñcés támbíéñ ñécésítá éstós ótrós cómpóñéñtés állí párá áségúrársé dé qúé éstá víéñdó lás cósás, és décír, éstá míráñdó lós dátós éñ géñérál. Ál ígúál qúé ýó, trábájé párá lá émprésá hácé úñ pár dé áñós, ý éllós hícíéróñ, mé hícíéróñ sú Chíéf Crímíñál Óffícér. Fúé úñ trúcó. Fúé ábsólútáméñté úñ trúcó. Éllós ló ñíégáñ hástá él díá dé hóý qúé, “óh, ñó, vámós éñ séríó. Tú ñó, fúé úñ trúcó”. Éñtóñcés, míéñtrás trábájábá áhí, émpézámós á vér éstó, á ésté hómbré éñ médíó dél átáqúé, ý és pórqúé lós átácáñtés lééñ whíté pápérs. Ý támbíéñ háñ éstádó léýéñdó líbrós bláñcós dúráñté áñós, ý háñ éñtéñdídó qúé, óýé, háý ésté émpújóñ párá déshácérsé dé lás cóñtráséñás, ásí qúé áhórá éstás víéñdó múchós tókéñs dé sésíóñ róbádós, múchós átáqúés dé íñýéccíóñ dé cóókíés. Fúé ésé átáqúé, ý áúñ hástá él díá dé hóý, ésé átáqúé, qúé és múý éxítósó cóñtrá múchás íñstítúcíóñés fíñáñcíérás. Ý lá rázóñ pór lá qúé fúñcíóñá és pórqúé ésá íñstítúcíóñ fíñáñcíérá símpléméñté éstá cóñfíáñdó éñ ésá cóókíé. Sí tíéñés lá gállétá, tíéñés qúé sér lá pérsóñá ádécúádá. Péró sí sé tómáráñ él tíémpó dé mírár tódós lós dátós díspóñíblés párá ésá cúéñtá, éñtóñcés véríáñ úñ cámbíó éñ él díspósítívó, ó véríáñ úñ cámbíó éñ lá ÍP, ó véríáñ ápárécér éstás díféréñtés áñómálíás. Éñtóñcés, dé ló qúé támbíéñ hábló és dé mírár lós dátós, pórqúé ésó ímpórtá. Lós dátós lé díráñ lá vérdád dél éñtórñó ý lá tráñsáccíóñ qúé éstá súcédíéñdó. Sí ñó éstá míráñdó lós dátós, ó símpléméñté éstá míráñdó péqúéñás pártés dé lós dátós géñérálés, sé éstá hácíéñdó úñ mál sérvícíó ý á sús clíéñtés úñ mál sérvícíó. Éñtóñcés, támbíéñ éstá míráñdó lós dátós.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 53:45]

[Éñtóñcés, ¿ófrécé álgúñ cóñséjó sóbré, cómó, éstrátégíás clávé qúé lás órgáñízácíóñés débéríáñ ádóptár, cómó, úñá éspécíé dé lá párté súpéríór, lá párté súpéríór dé lá cóñvérsácíóñ qúé éstábámós díscútíéñdó, álgúñ típó dé cóñfíáñzá ý ló qúé sígñífícá lá cóñfíáñzá¿ Ý éñ él últímó típó dé 10-15 áñós, tódá lá éstrátégíá Zéró Trúst sé há cóñvértídó éñ úñá éspécíé dé fréñté ý céñtró, cómó, ¿cúálés sóñ sús pérspéctívás sóbré lá éstrátégíá córréctá párá qúé lás órgáñízácíóñés tóméñ Zéró Trúst, étc.¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 54:10]

[Créó qúé ábsólútáméñté ló éstóý téñíéñdó párá Zéró Trúst. Ýó créó qúé, ý hábló dé éstó hástá cíértó púñtó, és, és, méñcíóñé qúé áñtés, párá qúé ýó té víctímícé, téñgó qúé éstáblécér úñ grádó dé cóñfíáñzá. Ý réálméñté créó éstó, cádá ñúévó cómprómísó éñtré él clíéñté ý lá órgáñízácíóñ débé sér désdé úñ púñtó dé vístá dé cóñfíáñzá céró. Sábés, ñó és álgó qúé, “Óýé, hémós cóñfíádó éñ tí áñtés. Sábémós qúé ésté íñícíó dé sésíóñ ó éstá cóókíé fúé válídó désdé lá últímá sésíóñ. Éñtóñcés, vúélvé á éñtrár. Éstás lístó párá ír”. Ñó, ñó débéríá sér ásí. És éñtéñdér qúé cómó átácáñté, és múý fácíl párá mí róbár úñá gállétá. És múý fácíl párá mí róbár úñá ídéñtídád ó úñ ñúméró dé tárjétá dé crédító ó fíñgír úñá húéllá dígítál dél ñávégádór, ý éñtrár ásí. Éñtóñcés, és áségúrársé dé qúé cádá ñúévá íñtéráccíóñ séá vérífícádá. Ý ésó és ló qúé vúélvé á Réágáñ, ¿vérdád¿ Cóñfíá, péró vérífícá. Ýá sábés, sí, vóý á cóñfíár éñ tí, péró vóý á vérífícár cádá úñá dé lás cósás qúé dícés. Ésó és, ésó és ló qúé ímpórtá. Ál mísmó tíémpó ý éstó és, éstó és, éstá és úñá dé lás cósás qúé mé sígúé cóstáñdó áprécíár. Ñó qúíérés cáúsár táñtá fríccíóñ éñ ésé éñtórñó qúé él clíéñté váýá á ótró lúgár. Sí, ésó sé cóñvíérté éñ úñ gráñ próblémá. Ý, sí, púédés détéñér tódó él fráúdé dél múñdó. Ló úñícó qúé tíéñés qúé hácér és cérrár él sítíó wéb, ló détéñdrá. És qúé ñó qúíérés párá tí. Qúíérés téñér ésé éqúílíbríó éñtré ségúrídád ý fríccíóñ, péró ésé éqúílíbríó ábsólútáméñté tíéñé qúé pésár más hácíá él ládó dé lá ségúrídád. Tíéñé qúé. Éñtóñcés, éñ ségúñdó pláñó, sé trátá dé póñér cósás éñ sú lúgár párá qúé púédás áñtícípár cúáñtá vérífícácíóñ ñécésítá sér láñzádá éñ cádá íñtéráccíóñ qúé éñtrá áhí. ¿Sábé¿ ¿Víéñé dé úñá própíédád íñtéléctúál díféréñté á lá hábítúál¿ ¿Sé vé cómó sí víñíérá dé úñ próxý pótéñcíál ó sé rédíréccíóñá dé álgúñ lúgár¿ ¿Qúé éstá pásáñdó¿ ¿És úñ díspósítívó ñúévó¿ ¿És úñ díspósítívó víéjó él qúé éstá éñtráñdó¿ ¿Tíéñé él mísmó díspósítívó ó él mísmó ráñgó dé ÍP áccésó á ótrás cúéñtás¿ ¿Cúáñtás vécés sé pérdíéróñ lá cóñtráséñá¿ ¿És úñá cóñtráséñá áñtígúá qúé sé éstá útílízáñdó cómó úñá sólícítúd dé cámbíó dé cóñtráséñá¿ És décír, tódás éstás cósás sé púédéñ hácér éñ ségúñdó pláñó áñtés dé qúé él clíéñté séá gólpéádó cóñ cúálqúíér cósá qúé cáúsé fríccíóñ ádícíóñál pór sú párté. Éñtóñcés, ésás sóñ lás cósás qúé ñécésítás éstár hácíéñdó. Ésté hácíéñdó, hágá tódó ló qúé púédá éñ ségúñdó pláñó párá áñtícípár él pótéñcíál dé fráúdé ý lúégó áctúár éñ ésé púñtó. Ésó és ló qúé sé vúélvé ímpórtáñté. Ýá sábés, sé hízó úñ éstúdíó él ótró díá sóbré CÁPTCHÁ, básícáméñté qúé, qúíéró décír, mártílláróñ cóñ fúérzá á lós CÁPTCHÁ. Ý séámós hóñéstós, múchós CÁPTCHÁ, éstáñ áhí fúérá. Ñó háý ñádá más qúé fríccíóñ párá lós búéñós. Ý ésó, ésó és, ésó és álgó dé ló qúé háý qúé téñér cúídádó, bíéñ. Éñtóñcés, és hácér lás cósás éñ ségúñdó pláñó párá qúé ñó téñgás qúé rétrásár á ésé clíéñté.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 57:14]

[¿Cúál dé éstás ímágéñés tíéñé úñ cícló éñ éllá¿ Sí, térmíñás, sóló éstábámós hábláñdó dé élló, lúégó térmíñás séléccíóñáñdó tódó, pórqúé dé répéñté tódó párécé qúé tíéñé álgúñá párté dé úñ cícló dé élló, ý lúégó dícé él mál íñtéñtó dé ñúévó, ¿vérdád¿ Ý és ý lúégó éstás 40 míñútós déspúés. Sí, sí, éxáctáméñté, éxáctáméñté. Múý bíéñ. Hóý ñós hás dádó múchó dé tú tíémpó, ý pódríámós cóñtíñúár párá síémpré. Brétt, áñtés dé térmíñár, ¿pór qúé ñó ñós déjás cóñ úñá áñécdótá dívértídá dé lá qúé tódós pódríámós ápréñdér¿]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 57:45]

[¿Úñá áñécdótá dívértídá¿ Bíéñ, sí, sí. Ýá sábés, háblé sóbré lá cóñfíáñzá ý él prímér críméñ réál éñ líñéá qúé cómétí. Ý és pósíblé qúé lá géñté mé háýá éscúchádó háblár dé éstó áñtés, péró és úñá éspécíé dé mícrócósmós pór lá fórmá éñ qúé fúñcíóñáñ lá máýóríá dé lás éstáfás. Ýó éstábá, éstábá éñ Léxíñgtóñ, Kéñtúcký. Ñó mé íbá múý bíéñ cóñ lás éstáfás cálléjérás. Éñcóñtré éBáý, mé gústó múchísímó fúérá dé éBáý. Ñó sábíá cómó gáñár díñéró. Ý úñá ñóché, éstábá víéñdó á Bíll Ó'Ríléý cómó él préséñtádór dé lá édícíóñ íñtéríór. Éstábáñ pérfíláñdó Béáñíé Bábíés, ý él Béáñíé Bábý dél qúé háblábáñ érá Péáñút, él éléfáñté ázúl réál, qúé sé véñdíá pór $1,500. Éñtóñcés, émpécé á búscár Péáñút. Ñó ló púédó éñcóñtrár. Térmíñé cómpráñdó úñ Górró Bábý Élépháñt grís pór $8 pásé ý cómpré úñ pócó dé tíñté ázúl, mé fúí á cásá, íñtéñté téñír ál péqúéñó. Résúltá qúé éstábá héchó dé pólíéstér. Ñó ágúáñtáríá múý bíéñ él tíñté. Sáqúáló ý párécé qúé tíéñé lá máñgé. Péró lé árráñqúé á lá séñórá dé $1,500. Éñcóñtré úñá fótó dé úñá réál éñ lá míá. Ló públícó. Éllá péñsó qúé ýó téñíá ló réál. Éllá gáñá lá ófértá. Lá éstáfé dé 1.500 dólárés, ý fúé éñtóñcés cúáñdó ápréñdí lá prímérá léccíóñ dél cíbércríméñ. Éllá sábíá qúíéñ érá ýó, péró sí démórás á úñá víctímá ló súfícíéñté, símpléméñté sígúés póstérgáñdólás. Á múchós dé éllós, sé éxáspéráñ, tíráñ lás máñós ál áíré, sé váñ, ý ñó déñúñcíáñ él délító. Éñtóñcés, ésá és réálméñté lá prímérá léccíóñ. Lá máýóríá dé lá géñté ñó déñúñcíá él délító. Lá máýóríá dé lá géñté sé ríñdé. Bíéñ, éñtóñcés ésá és lá prímérá léccíóñ. Péró támbíéñ, és éñtéñdér qúé úñá cósá és támbíéñ úñ mícrócósmós dé lá máýóríá dé éstás éstáfás. Tíéñés úñá víctímá, áhí, úñá víctímá pótéñcíál qúé tíéñé úñ déséó dé álgó. Éstáñ qúéríéñdó álgó. Búéñó, ésé déséó mé pérmíté, cómó crímíñál, gáñármé más fácílméñté lá cóñfíáñzá dé ésá víctímá, párá áségúrármé dé qúé éstáñ réáccíóñáñdó émócíóñálméñté, ñó rácíóñál ó lógícáméñté. Éñtóñcés, éllá cóñfíó éñ lá plátáfórmá éBáý. Éllá cóñfíó éñ lá técñólógíá. Éllá ñó éñtéñdíá qúé ýó éstábá úsáñdó úñá hérrámíéñtá, úñá ímágéñ dé úñá réál, párá gáñár cóñfíáñzá, párá ábrír ésá púértá dé cóñfíáñzá. Úñá véz qúé ésá púértá éstúvó ábíértá, ¿qúé táñ búéñó és úñ íñgéñíéró sócíál¿ ¿Qúé táñ búéñá méñtírósá sóý ál máñípúlárlá párá qúé mé dé díñéró¿ Qúé és ló qúé hícé. Éñtóñcés, él déséó dé lá víctímá, lá técñólógíá, hérrámíéñtás, íñgéñíéríá sócíál párá éstáblécér cóñfíáñzá éñ líñéá, ý lúégó fíñálméñté, ésá pérsóñá réñúñcíáñdó, áléjáñdósé ý ñúñcá répórtáñdó él délító á lás fúérzás dél órdéñ. Tódó ésó és úñá éspécíé dé mícrócósmós pór lá fórmá éñ qúé lá máýóríá dé éstás éstáfás, ýá séá éñ críptó ó éBáý ó PláýStátíóñ 5 ó ló qúé téñgás. Tódás éstás éstáfás fúñcíóñáñ éñ líñéá. Éñtíéñdé ésó. Éñtíéñdé qúé és úñ déséó. Éstás qúéríéñdó álgó qúé déséár sígñífícá qúé vás á réáccíóñár dé máñérá más émócíóñál qúé lógícá ó rácíóñálméñté. És éñtéñdér qúé míéñtrás lá plátáfórmá ésté áhí, ñó háý rázóñ pór lá qúé débás cóñfíár íñhéréñtéméñté éñ éllá. Ló mísmó párá lá técñólógíá Zéró Trúst. Sábés, ¿pór qúé débéríá cóñfíár éñ él¿ Háý átácáñtés ý háý déprédádórés pór tódás pártés. Ésá és lá áñécdótá qúé úsáríá. És éñtéñdér éstás cósás éñ él múñdó réál, téñdémós á téñér úñá cóñcíéñcíá sítúácíóñál qúé és bástáñté búéñá. Sábémós cúáñdó éstámós éñ úñ mál bárríó, cúáñdó lás cósás éstáñ á púñtó dé éstállár ó qúé té pásá. Ésó ñó sé trádúcé múý bíéñ á úñ éñtórñó éñ líñéá, péró téñémós qúé éñtéñdér qúé lós déprédádórés éstáñ éñ tódás pártés. Ý sí éñtéñdémós ésó, ésó ñó és párá llévár tú vídá páráñóícá, péró ésó és áprécíár ésó, óýé, lós átácáñtés éstáñ pór tódás pártés. Ý sí éñtéñdémós ésó, ñúéstró ñívél dé cóñcíéñcíá áúméñtárá ý áútómátícáméñté sérá más ségúró débídó á ésó.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 1:01:19]

[Fáñt~ástíc~ó, qúí~éró d~écír~, créó~ qúé é~sé és~ úñ lú~gár p~érfé~ctó p~árá é~ñvól~vér é~stá c~óñvé~rsác~íóñ éñ~ párt~ícúl~ár. Br~étt, h~á síd~ó úñ p~ríví~légí~ó ý úñ~á álé~gríá h~áblá~r cóñ~tígó~. Éñtó~ñcés~, múch~ás gr~ácíá~s pór~ sú tí~émpó~. Ñó gr~ácíá~s ý tú~ ý tú h~óñés~tídá~d.]

[Brét~t Jóh~ñsóñ~ 1:01:35]

[Sé ló~ ágrá~dézc~ó. Múc~hás g~rácí~ás, ý m~é há é~ñcáñ~tádó~ plát~ícár~ cóñt~ígó, d~é vér~dád. M~úchá~s grá~cíás~.]

[Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~ 1:01:39]

[Grácíás pór síñtóñízár él épísódíó dél ségméñtó dé éstá sémáñá párá áúñ más íñfórmácíóñ ý récúrsós dé cóñfíáñzá céró, échá úñ vístázó á ñúéstró sítíó wéb éñ íllúmíó.cóm támbíéñ púédés cóñéctárté cóñ ñósótrós éñ LíñkédÍñ ý Twíttér éñ Íllúmíó, ý sí té gústá lá cóñvérsácíóñ dé hóý, púédés éñcóñtrár ñúéstrós ótrós épísódíós dóñdé séá qúé cóñsígás tús pódcásts. Sóý tú áñfítríóñ, Rághú Ñáñdákúmárá, ý vólvérémós próñtó.]