[Répé~ñsár~ lá cí~bérs~égúr~ídád~: dé lá~ cóñc~íéñc~íá ál~ émpó~dérá~míéñ~tó]

[00:00]

[Éñtóñcés, dé ñúévó, ótró épísódíó dé Él Ségméñtó. Éstá véz, éstóý súpér émócíóñádó dé dárlé lá bíéñvéñídá á Kýlá Gúrú. Éllá tíéñé él trásfóñdó más íñcréíblé ý lá hístóríá íñcréíblé. Éñtóñcés, síñ más préámbúlós, qúíéró éñtrár díréctáméñté éñ ésó. Kýlá, bíéñvéñídá á Él Ségméñtó.]

[00:19]

[Grác~íás. G~rácí~ás, Rá~ghú. Ý~ grác~íás p~ór té~ñérm~é, Íll~úmíó~.]

[00:23]

[És úñ plácér téñérté éñ ésté pódcást. Ý qúíéró décír, ñórmálméñté, téñémós úñá péqúéñá íñtró qúé géñéró sóbré ñúéstró íñvítádó, péró créó qúé sóló tú pódríás hácérlé jústícíá. Éñtóñcés, cúéñtáñós sóbré tús áñtécédéñtés. Vóý á déjár lá prégúñtá éñ ésó.]

[00:42]

[Sí, púédó llévárté dé vúéltá á dóñdé émpézó tódó. Éñtóñcés, sóý Kýlá, ý áhórá mísmó sóý éstúdíáñté éñ lá Úñívérsídád dé Stáñfórd. Éstúdíé Cíéñcíás dé lá Cómpútácíóñ ý Rélácíóñés Íñtérñácíóñálés. Ý áhórá sóý éstúdíáñté dé máéstríá. Péró éñ él pásádó, cúáñdó téñíá 14 áñós, fúé éñtóñcés cúáñdó réálméñté cóméñzó mí víájé éñ él cíbéréspácíó. Éstábá íñgrésáñdó á lá prépárátóríá, créó qúé érá él cómíéñzó mísmó dél prímér áñó. Ý émpézábá á íñtérésármé pór lá cíbérségúrídád. Hágó úñ pár dé cámpáméñtós dé véráñó éñ cíbér. Ýó sóló, mé íñtérésé súpér, ý sóló búsqúé éñ Góóglé cámpáméñtós dé véráñó cércá dé mí éñ cýbér. Ý éñcóñtré él más cércáñó, ý mé fúí á él. Ý á pártír dé ésó ésó és réálméñté ló qúé díó íñícíó á ésté víájé más gráñdé. Ý él víájé cómó qúé llégó, cúáñdó régrésé dél cámpáméñtó dé véráñó, mé dí cúéñtá dé qúé éstás éráñ léccíóñés qúé ápréñdí qúé ñó sóló éstábáñ áísládás ó qúé ñó débéríáñ éstár áísládás á úñá sémáñá dé ápréñdízájé éñ úñ cámpáméñtó dé véráñó. Mé párécíó qúé ésté és él típó dé cóñócímíéñtó cómúñ qúé lá géñté débéríá téñér éñ méñté míéñtrás váñ pór íñtérñét. Ý réálméñté fúé sóló ésé péñsámíéñtó qúé sé mé ócúrríó, ý désdé éñtóñcés cóméñcé á mírár, bíéñ, cómó pódémós édúcár réálméñté á lás pérsóñás sóbré ésté típó dé áméñázás cíbérñétícás, éstós ríésgós cíbérñétícós éñ sús própíás vídás ý émpódérárlós párá qúé síéñtáñ qúé cúáñdó éstáñ éñ Íñtérñét púédéñ éjércér sús hábílídádés qúé háñ ápréñdídó. Éñtóñcés, búsqúé lós prógrámás dé édúcácíóñ cíbérñétícá éxístéñtés éñ mí áréá ý lás ÓÑG (órgáñízácíóñés ñó gúbérñáméñtálés) qúé éxístíáñ. Ý éñ sú móméñtó, múchás dé lás cósás qúé ví éñ líñéá éráñ múý réáctívás ý ñó édúcábáñ próáctíváméñté á lós íñdívídúós, sóló pór él bíéñ dé édúcárlós. Ý cúáñdó plátíqúé cóñ mí CÍÓ lócál ý CÍSÓ dé mí bárríó, támbíéñ méñcíóñáróñ qúé múchós dé lós ésfúérzós qúé tómáróñ fúéróñ réáctívós. Ý áhí fúé cúáñdó éstábá cómó, bíéñ, tál véz és hórá dé qúé álgúíéñ hágá álgó úñ pócó más éñ él ládó próáctívó. Éñtóñcés, cóméñcé á vér cómó pódríá póñér éñ márchá úñ prógrámá dé édúcácíóñ cíbérñétícá á úñ ñívél múý lócál, símpléméñté ír éñ bícíclétá á mí éscúélá prímáríá lócál ý própórcíóñárlés léccíóñés dé 5 ó 10 míñútós cádá véz qúé lós ñíñós éráñ grátís. Ý ésó réálméñté sé cóñvírtíó éñ úñá bólá dé ñíévé éñ ló qúé és áhórá, BítsñBýtés Édúcácíóñ Cíbérségúrídád síñ fíñés dé lúcró. És décír, mé cómplácé décír qúé és úñá órgáñízácíóñ íñtérñácíóñál síñ fíñés dé lúcró qúé sé dédícá á trábájár éñ édúcácíóñ cíbérñétícá ý hácér qúé lá édúcácíóñ cíbérñétícá séá más áccésíblé párá tódás lás póblácíóñés éñ tódós lós ámbítós. Éñ pócás pálábrás, és qúé llévó lídéráñdó éstós ésfúérzós édúcátívós désdé hácé bástáñté tíémpó cásí óchó áñós. Ý ýó éñ él cámíñó, támbíéñ íñícíé úñá cóñféréñcíá dé técñólógíá féméñíñá llámádá GírlCóñ cóñféréñcé. Ésó fúé pórqúé dé álgúñá máñérá mé dí cúéñtá, cómó, cádá véz qúé íbá á éstás sálás dé cíbérprófésíóñálés, hábíá úñ déséqúílíbríó díscábláñté éñtré lós hómbrés ý mújérés éñ lá sálá. Ý él déséqúílíbríó dé géñéró fúé bástáñté prómíñéñté, éspécíálméñté éñ lás hábítácíóñés ýá qúé éscálé lós ñívélés ý fúí á ñívélés cómó ñívélés dé júñtá ó cóñvérsácíóñés dé ñívél C dé CÉÓ. Ñóté sóló éstó cómó úñ cámbíó múý chócáñté. Éñtóñcés, á pártír dé éñtóñcés cóméñcé úñá cóñféréñcíá dé técñólógíá féméñíñá. Éñtóñcés ésó támbíéñ sé éstá éjécútáñdó hóý. Ácábámós dé téñér ñúéstró séptímó évéñtó áñúál, ásí qúé ségúímós crécíéñdó éñ lá cómúñídád, ý ýó pérsóñálméñté sígó crécíéñdó cómó lídér ý ápréñdíz. Táñ émócíóñáñté víájé.]

[04:15]

[Bíéñ, sóló, éstóý ásómbró dé tódó ésó. Ásí qúé déjémé tómármé úñ móméñtó párá déjár qúé ésó sé húñdá. Qúíéró vólvér, pórqúé qúíéró éxplórár múchó dé ló qúé ácábás dé décír cóñ úñ pócó más dé détállé. Péró vólvámós ál 14 ý díjísté qúé té íñtérésábá él cíbérñétícó. Éñtóñcés, téñgó híjós péqúéñós ý mí ý ñúéstró máýór ñó és múchó méñór qúé 14. Ý ñó lé íñtérésá pártícúlárméñté él cíbérñétícó. Éñtóñcés, ¿qúé té éñgáñchó, cómó ló qúé té átrájó dé élló¿]

[04:50]

[Sí, ésá és úñá gráñ prégúñtá. Créó qúé hóñéstáméñté fúéróñ éstás cóñvérsácíóñés dé céñá lás qúé téñdríá mí fámílíá. Ý mí pápá sólíá sér íñvéstígádór dé fráúdés éñ Cáñádá. Ñó és úñ cíbérprófésíóñál, péró sí cóñtádór pór ófícíó, pór fórmácíóñ. Ý sóló pór ésó, éstá ál táñtó dé cósás cómó él fráúdé móñétáríó ý lós délítós fíñáñcíérós. Éñtóñcés, sólíá émpézár á háblár dé éstás cósás ý úñ díá mé llévó á úñó dé sús évéñtós prófésíóñálés dóñdé tráíáñ á úñ cóñféréñcístá ý él órádór érá úñ éx délíñcúéñté fíñáñcíéró, ý cómó qúé éstábá díscútíéñdó sú fórmá dé trábájár ý pór qúé hácíá ló qúé hácíá. Ý éstábá íñfórmáñdó á tódós bájó úñá sálá dé cóñtádórés sóbré bíéñ, ásí és cómó hácés lá débídá dílígéñcíá ý hácés áúdítóríás párá lá próxímá véz. Ésó cómó, fúéróñ cóñvérsácíóñés ásí, ésó mé hízó íñícíálméñté úñ pócó íñtérésármé, ¿qúé és ésté éspácíó¿ ¿Qúíéñés sóñ lás pérsóñás qúé trátáñ dé déféñdérsé dé éstás cósás ý éñtíéñdéñ á éstós, á éstós íñdívídúós¿ Ý réálméñté créó qúé pódríá hábér ídó pór él ótró ládó dóñdé ñó mé íñtérésábá él cíbéréspácíó, péró érá álgó sóbré ésé prímér cámpáméñtó qúé hícé éñ GÉñCýbér. Ý créó qúé úñá párté dé élló fúé qúé ñós ácábáñ dé móstrár prófésórés, pór éjémpló, prófésórés qúé éstábáñ hácíéñdó fóréñsé dígítál ý prófésórés qúé éstáñ víéñdó lá psícólógíá détrás dé lós cíbérdélíñcúéñtés, sóló pártés múý chúlás ý símpléméñté mé párécíó múý íñtérdíscíplíñáríó. Cómó sí ñó ñécésítárás sér sóló úñ prófésíóñál dé lás cíéñcíás dé lá cómpútácíóñ párá éñtéñdér ésté cámpó ó sér úñ éxpértó éñ ésté cámpó. Ý ésó fúé émócíóñáñté qúé fúérá párécíá úñ pócó dé tódó. Ý, sí, péró créó qúé, váríá párá tódós. Ýó díríá cómó, tál véz téñér ñíñós víéñdó más cómó pélícúlás, cómó lás pélícúlás dé éspíás támbíéñ áýúdá. Óh, úñá dé lás cósás qúé hácíá cúáñdó érá más jóvéñ, érá vér él prógrámá llámádó Thé Árrów. Ý éñ Thé Árrów, háý úñá mújér háckér qúé áýúdá ál súpérhéróé. Ý éllá és úñá éspécíé dé sálvádórá súbtérráñéá qúé sálvá él díá hácíéñdó tódó ló pócó cómó lógístícá, cómó ír áqúí, étíqúétár á ésté hómbré, cómó cósás ásí. Ý ásí ví á Félícítý Smóké, ý réálméñté púdé vérmé á mí mísmó cómó sí ésá fúérá lá prímérá véz qúé púdé vérmé répréséñtádá á trávés dé úñ médíó dé cómúñícácíóñ. Ý áhí fúé cúáñdó éstábá cómó, Bíéñ, tál véz éstó és álgó qúé réálméñté pódríá hácér. Ý éstó séríá múý, múý géñíál. Éñtóñcés ésó, ésó támbíéñ és párté dé élló, créó.]

[07:22]

[Créó, défíñítíváméñté, créó qúé ál cíbérlé véñdríá bíéñ múchó más, lá ímágéñ dé sér cóól. Dé úñá máñérá qúé hástá cíértó púñtó, úñá éspécíé dé cúltúrá stártúp há héchó qúé cóñvértírsé éñ désárrólládór séá géñíál, ¿vérdád¿ Ló cúál défíñítíváméñté ñó érá úñá prófésíóñ géñíál hácé 30 áñós. Péró áhórá és cómó qúé tódó él múñdó qúíéré sér, qúíéré sér désárrólládór. Ésó és, ésó és íñcréíblé. Éñtóñcés, ý lúégó háblásté dé cómó té cáíás ý háblásté cóñ él CÍSÓ, ó él CÍÓ dé tú lócál, tú cómúñídád lócál. Ý sú réáccíóñ fúé múchó sóbré lá édúcácíóñ cíbérñétícá. Cómó háblámós dél cíbér-és múý, múý réáctívó. Éñtóñcés, pásá álgó máló ý lúégó réáccíóñámós á élló ý décímós: “óh, cómó qúé évítémós éstó éñ él fútúró”, úsémós cóñtráséñás, cómó éjémpló. Sí. Ñó úsés él ñómbré dé tú máscótá cómó cóñtráséñá, bíéñ, vé ý cámbíáló, ý étcétérá. Éñtóñcés, ¿cúálés fúéróñ lás cósás qúé émpézásté á íñtródúcír qúé, qúé sé púsíéróñ éñ ésé típó dé éñfóqúé próáctívó dé lá édúcácíóñ cíbérñétícá¿]

[08:28]

[Sí, é íñícíálméñté, fúé, émpézó súpér péqúéñó, ¿vérdád¿ Á ló qúé lá éscúélá áccédíó, ý óbvíáméñté á ló lárgó dé ésté cámíñó, fúé úñá ásócíácíóñ cóñ éstá prímérá éscúélá ý lá éscúélá cómó qúé téñíá qúé éstár dé ácúérdó cúáñdó mé própúsé álgúñás cósás. Éñtóñcés, ló príméró fúé úñ vídéó íñfórmátívó dé cíñcó míñútós qúé fúé áñímádó párá lós éstúdíáñtés. Ý ásí, hícé ésté vídéó, créó qúé éstábá éñcéñdídó cómó ésté sóftwáré dé áñímácíóñ múý áñtígúó qúé fúí á lás éscúélás éstábáñ préséñtés. Ý fúé ésá cómó, réáccíóñ á lá préséñtácíóñ qúé créó qúé árráñcó múchó más dómíñó. Ál ígúál qúé lá prímérá réáccíóñ, lós éstúdíáñtés símpléméñté éstábáñ múý cómprómétídós, íñtéráctúáñdó, hácíéñdó prégúñtás cómó, “¿dé qúé típó dé cóñtráséñás éstás hábláñdó¿” “Débéríá ímpórtármé mí cóñtráséñá dé córréó éléctróñícó; téñgó úñá cúéñtá dé córréó éléctróñícó cóñ lá éscúélá”, cómó prégúñtás dé péñsámíéñtó múý crítícó. Sé ñótábá qúé éstábáñ émpézáñdó á péñsár éñ cómó éñcájábá lá ségúrídád éñ sús vídás. Ý áhí fúé cúáñdó éstábá cómó, bíéñ, ýá sábés, tál véz éstó pódríá sér álgó qúé séá réléváñté párá ótrás éscúélás, cómó ñó sóló éstós éstúdíáñtés dé mí própíá cómúñídád. Pórqúé mí cómúñídád éstábá bástáñté íñclíñádá hácíá ádéláñté, cómó sí túvíérámós Chrómébóóks ý díspósítívós, úñó á úñó párá lós éstúdíáñtés. Ý símpléméñté ímágíñé, cómó, tódás lás díféréñtés cómúñídádés éñ él éspéctró dé áccésíbílídád técñólógícá. Mé ímágíñé qúé sí ñó éstámós hácíéñdó múchá édúcácíóñ cíbérñétícá, éñtóñcés ñó púédó ímágíñár, ýá sábés, éñ térmíñós géñérálés cómó és lá édúcácíóñ cíbérñétícá. Éñtóñcés, éñ ésé móméñtó, ñó téñíámós úñá éstáñdárízácíóñ K12, úñ pláñ dé éstúdíós éstáñdár párá él cíbéréspácíó. Éñtóñcés ésó fúé ló qúé ló árráñcó. Ý lúégó á pártír dé éñtóñcés émpécé úñ sítíó wéb; émpécé á sácár más récúrsós. Réálméñté fúé él prímér dómíñó, díríá ýó.]

[10:11]

[Ý ýó díríá qúé lá édúcácíóñ cíbérñétícá és táñ ímpórtáñté. Ý éñ él múñdó córpórátívó, cómó tódá órgáñízácíóñ, gráñdé ý péqúéñá, tíéñé álgúñ típó dé cápácítácíóñ éñ cóñcíéñtízácíóñ dé ségúrídád, cíértó, qúé sé prúébá áñúálméñté. Ý és géñíál. Ý ló hé vístó éñ lás éscúélás dé mís híjós, dóñdé, désdé múý jóvéñ, sé háblá dé éstár ségúró éñ líñéá sér ségúró éñ líñéá. Péró mí prégúñtá és síémpré, ý lá cóñcíéñcíá és múý ímpórtáñté. Péró, ¿cómó médímós él ímpáctó dé ésó¿ Éñtóñcés sí, tódós sábémós qúé, cómó, débéríámós téñér cóñtráséñás ségúrás, pór éjémpló, ó éñ ésté cásó, cómó qúé háblámós dé, cómó, pásár á frásés dé pásó, ó íñclúsó cóñ lístás dé cóñtráséñás, ló cúál és úñ gráñ móvímíéñtó éñ ésté móméñtó. Péró, ¿cómó éstámós mídíéñdó lá éféctívídád dé lá cóñcíéñcíá¿ ¿Ý cómó sábémós qúé réálméñté éstá téñíéñdó úñ ímpáctó ý méjóráñdó lá cíbérségúrídád¿]

[11:09]

[Él ímpáctó és dífícíl dé médír. És, próbábléméñté, lá prégúñtá más dífícíl cóñ lá qúé támbíéñ lídíáñ lás ÓÑG ý lás órgáñízácíóñés síñ fíñés dé lúcró, és, ¿cómó sábés qúé ló qúé éstás édúcáñdó réálméñté ñó súcédé¿ Pórqúé lá médídá défíñítívá dél éxító és úñá rédúccíóñ dé lá cíbérdélíñcúéñcíá ó lá rédúccíóñ dé lás áméñázás cíbérñétícás. Ý ésó és íñclúsó párá lá géñté dé lá íñdústríá, ésó és álgó múý dífícíl dé médír. Éñtóñcés, ýó díríá, úñ pár dé fórmás éñ qúé mítígámós és décír, téñémós médícíóñés íñmédíátás. Éñtóñcés, médícíóñés á córtó plázó, pór éjémpló, éñvíámós úñá éñcúéstá jústó déspúés dé ñúéstrós prógrámás, ý ésó cáptúrá gráñ párté dé ló íñmédíátó, cómó, ¿té síéñtés más ségúró déspúés dé lá sésíóñ¿ Sí ñós gústá vér más dé ésté cóñtéñídó, ésé típó dé réáccíóñ íñmédíátá. Ý lúégó támbíéñ, éñ ésó lés hácémós prégúñtás qúé éstáñ llégáñdó cómó, ¿qúé ápréñdíéróñ réálméñté á trávés dé lá sésíóñ¿ Á vécés hácémós álgúñá ópcíóñ múltíplé párá símpléméñté vér, ¿éstáñ cáptáñdó él cóñtéñídó ý éstáñ téñíéñdó cóñcíéñcíá dé élló¿ Ý lúégó támbíéñ hácémós úñá éspécíé dé prógrámácíóñ á lárgó plázó dóñdé pódémós vér á lós éstúdíáñtés váríás vécés ó vémós éstúdíáñtés él próxímó áñó, él sígúíéñté áñó, ý támbíéñ vémós, bíéñ, cómó éstúdíós lóñgítúdíñálés dé cómó, sí sé síéñtéñ cómó, sóñ más própéñsós á éñtrár éñ él cíbéréspácíó débídó á éstós prógrámás. Ý ésá párté és, cómó, á trávés dé médídás cúálítátívás ý cúáñtítátívás. Cómó plátícár cóñ éllós ý plátícár cóñ éllós sóbré cómó há sídó sú áñó éñ qúé és ló qúé lés há ímpáctádó BítsñBýtés. Ý lúégó támbíéñ cúáñtítátíváméñté á trávés dé ésás éñcúéstás. Éñtóñcés, és úñ pócó dé ámbós, ýó díríá, éñ géñérál, múchó dél ímpáctó párá lás ÓÑG éñ térmíñós géñérálés. Ý párá BítsñBýtés és á trávés dé lás ñárrátívás é hístóríás qúé cómpártéñ lós álúmñós. Ý múchós dé éllós háñ sídó réálméñté pódérósós. Pór éjémpló, éstúdíáñtés qúé háñ pódídó óbtéñér ópórtúñídádés dé sómbréádó éñ fúñcíóñ dé lás cóñféréñcíás qúé órgáñízámós éñ lós évéñtós qúé órgáñízámós. Ý lúégó támbíéñ hémós téñídó éstúdíáñtés qúé cómpártéñ qúé sú hérmáñá hábíá éxpéríméñtádó cómó úñá éstáfá símílár ó úñ dátó símílár, cómó sítúácíóñ dé víólácíóñ dé dátós, ý fíñálméñté éñtéñdíéróñ qúé súcédíó éxáctáméñté dúráñté lá sésíóñ. Cómó qúé cómpártíráñ ésé típó dé hístóríás cómó cósás cómó éñ lá éñcúéstá támbíéñ. Ý ésós sóñ réálméñté íñtérésáñtés dé léér, pórqúé té hácéñ séñtír qúé éñ réálídád háñ cóñéctádó álgó. Ý sí, créó qúé él ímpáctó réál, fíñál ó lá vísíóñ séríá qúé, ýá sábés, 5-10 áñós déspúés, cúáñdó éstás pérsóñás íñgrésáñ á lá íñdústríá, sóñ prófésíóñálés áltáméñté óríéñtádós á lá ségúrídád.]

[13:53]

[Sí, ábsólútáméñté. Déréchá. Ý, ý créó qúé ló qúé díjó ál íñícíó dé ésé ségméñtó éñ pártícúlár, éñ tórñó á médír él ímpáctó dé cúálqúíérá dé éstós prógrámás és dífícíl. Pódémós médír lá ásístéñcíá, pódémós médír lá pártícípácíóñ éñ él prógrámá, qúé sóñ tódás médídás ímpórtáñtés, péró éñtóñcés réálméñté médír sí hémós méjórádó ñúéstró résúltádó dé clústérés dé cíbérségúrídád és réálméñté dífícíl. Ý vés lós dátós ý mírás lá cáñtídád dé cíbérátáqúés qúé túvíéróñ éxító. Ý ésé ñúméró ó íñclúsó ñúméró dé cíbérátáqúés íñtéñtádós. Ésé ñúméró sóló éstá súbíéñdó ý súbíéñdó ý súbíéñdó. ¿Córréctó¿ Défíñítíváméñté ñó és téñdéñcíá á lá bájá. Ý lúégó mírás cúál fúé él típó dé véctór dé átáqúé íñícíál, ésé típó íñícíál dé ólá dé íñtrúsíóñ ý cásí síémpré és álgúñ típó dé átáqúé dé íñgéñíéríá sócíál dé phíshíñg, úñ córréó éléctróñícó dé phíshíñg. Ý récúérdó úñá pégátíñá éñ él éscrítóríó dé mí éx géréñté, ý ló qúé décíá érá: “Ñó háý párché párá lá éstúpídéz húmáñá”. Ý cómó qúé píéñsó éñ ésó, cúáñdó píéñsó éñ cíbérségúrídád és qúé síémpré éstámós cásí ló qúé éstámós hácíéñdó éñ múchós séñtídós és éséñcíálméñté cóñstrúír cóñtrólés qúé mítígúéñ ló qúé úñ húmáñó hárá éñ últímá íñstáñcíá. ¿Córréctó¿ Ñó pór ñó pórqúé prétéñdáñ hácérló, síñó múchás vécés pór ígñóráñcíá. Éñtóñcés, cómó sé tódá lá cóñcíéñcíá qúé éstáñ tráýéñdó prógrámás cómó él túýó és ímpórtáñté súbír dé ñívél qúé sóló éstóý bróméáñdó cóñ ésé típó dé éstúpídéz húmáñá. Péró cómó, ¿cúál és él ímpáctó qúé hás vístó¿]

[15:41]

[Sí, gráñ prégúñtá. Ý és décír, mé síéñtó cómó úñá méñtálídád múý cómúñ éñ ségúrídád, créó qúé éñ réálídád há hábídó cómó, trábájós ý éstúdíós réálízádós éñ tórñó á élló, éspécíálméñté éñ él cámpó dél díséñó dé cúáñdó cúlpámós ál úsúáríó vérsús cúáñdó cúlpámós ál díséñádór. Ý créó qúé íñségúrídád, éxísté éstá méñtálídád dé qúé, cómó, éstámós hácíéñdó ñúéstró méjór ésfúérzó, cómó, tódó éstá éñ él úsúáríó fíñál, ýá sábés, déspúés dé désárróllárló, éstá fúérá dé ñúéstrás máñós. Ý éllós, éllós sóñ lós qúé hácéñ clíc éñ lós éñlácés ý hácéñ tódás éstás cósás. Péró ál fíñál dél díá, cómó íñclúsó lós désárrólládórés sóñ húmáñós. Ý álgúñás dé éstás áméñázás ý átáqúés sóñ, sí lós mírás, sé éstáñ vólvíéñdó táñ réálés, ý sé síéñtéñ táñ émócíóñálés. Ý ésé és él púñtó dé éllós, ¿vérdád¿ Éstáñ trátáñdó dé éstímúlárté émócíóñálméñté, dé tál máñérá qúé hácés álgó qúé ñórmálméñté ñó háríás. Ý cómó húmáñós, cómó, tódós téñémós ésá téñdéñcíá. Ý és cómó, créó, éspécíálméñté cóñ éstá géñérácíóñ, ýá sómós úñ pócó cóñócédórés dé élló, hémós crécídó álrédédór dé éstás áméñázás, sábémós sóbré lós éspélúzñáñtés DMérs dé Íñstágrám, ésó és cómó lá párté dé átrás dé ñúéstrás máñós éñ ésté móméñtó. És sóló cúéstíóñ dé, póñérlé ñómbré á ésás sítúácíóñés. Ý éñséñárló cómó sí, éñ réálídád sé trátá dé úñá cúéstíóñ dé ségúrídád ñácíóñál. Ál ígúál qúé tú, éñ réálídád érés párté dé tódó ésté círcúló dé ségúrídád qúé téñémós. Ý éñtóñcés créó qúé ésá és lá píézá más gráñdé és lá píézá dé émpódérámíéñtó. Sé trátá méñós dé ló qúé píéñsó, dé lá cóñcíéñcíá, mé párécé, cómó qúé víéñé réálméñté fácíl, pórqúé cásí ýá éstáñ cóñscíéñtés. Sé trátá más dé émpódérárlós párá qúé sépáñ, cómó, ásí és cómó réspóñdér á tús prégúñtás. Múchós dé éllós tíéñéñ úñ móñtóñ dé prégúñtás qúé sóló ñécésítáñ réspúéstá, cómó, ¿cómó és, ýá sábés, qúé sígñífícá réálméñté éstá pólítícá dé prívácídád ál fíñál dél díá¿ ¿Ó qúé éstá hácíéñdó Sñápchát cóñ mís dátós¿ Pór éjémpló, ¿ló hóspédá éñ, éñ él díspósítívó ó éñ sérvídórés¿ Ál ígúál qúé tíéñéñ prégúñtás cómplícádás qúé íñclúsó lós désárrólládórés, ýá sábés, séríáñ cómó, péñsárló dós vécés, cómó péñsár dé ñúévó, párá réspóñdér. Éñtóñcés, súpóñgó qúé és úñ lárgó cámíñó párá décír qúé él émpódérámíéñtó és réálméñté ímpórtáñté, íñclúsó más állá dé lá cóñcíéñcíá. Ý mé párécé qúé, mé ásómbráñ cóñstáñtéméñté cósás qúé lós éstúdíáñtés ý lós ñíñós sábéñ, ásí qúé mé hácé múý fácíl él trábájó ýá qúé vóý á háblár dé ségúrídád, pórqúé múchás vécés éllós créáñ lá cóñvérsácíóñ ýá pór táñtás prégúñtás.]

[18:03]

[Ésó és íñcréíblé. Éñtóñcés, qúíéró éxplórár ésó, ésé éléméñtó húmáñó ý lá cíbérségúrídád úñ pócó más, pórqúé úñá dé lás téñdéñcíás qúé éstámós víéñdó éñ él cíbéréspácíó déñtró dé lás órgáñízácíóñés éñ cúáñtó á lás éstrátégíás qúé éstáñ ádóptáñdó lás órgáñízácíóñés. És úñó álrédédór dé úñó álrédédór dé Zéró Trúst. Ý, ý éspécífícáméñté, ý pór Zéró Trúst, ñó ñós référímós á élímíñár lá cóñfíáñzá pór cómplétó, pórqúé sí ésé fúérá él cásó éñtóñcés bíéñ pódríás déscóñéctár tódó dé lá réd ý lístó. Déréchá. Éñtóñcés, sé trátá dé élímíñár úñá éspécíé dé cóñfíáñzá ímplícítá, díspóñíblé grátúítáméñté, péró lúégó éñ él ládó húmáñó, gráñ párté dé ló qúé hácémós éñ él díá á díá dépéñdé dé lá cóñfíáñzá ímplícítá. Déréchá. Ý, ý hé, ló sé, hé téñídó cóñvérsácíóñés, ý éstó és pártícúlárméñté séñsíblé éñ géógráfíás pártícúlárés dóñdé sóló éscúchár lá pálábrá Zéró Trúst cáúsá óféñsá pórqúé, óh, ¿cómó púédé sér ésó¿ ¿Córréctó¿ Sígñífícá qúé ñó cóñfíás éñ mí cómó úsúáríó. Ý ñó cóñfíás éñ ló qúé hágó. ¿Cómó ý púédé qúé ñó háýás téñídó cóñvérsácíóñés éspécífícáméñté éñ tórñó á Zéró Trúst, péró cómó éqúílíbrás ésó éñ, éñ lós prógrámás édúcátívós álrédédór ñó tíéñés táñtá cóñfíáñzá ímplícítá cóñ ló qúé hácés éñ líñéá¿ Péró ésó ñó sígñífícá qúé cómprómétás tú cápácídád dé cóñfíár éñ lás pérsóñás.]

[19:25]

[Sí, síéñtó qúé Zéró Trúst és cómplícádó pór ésá rázóñ. És pórqúé ñó qúíérés dár lá ñócíóñ dé qúé ñó débés cóñfíár cómplétáméñté éñ lós démás ó qúé ñó débéríás, qúé ñó débés cóñfíár éñ tí mísmó éñ líñéá. És más úñá ñótá méñós émpódéráñté. Créó, cómó cóñfíár péró vérífícár és úñá búéñá póstúrá qúé súéló éñséñár éñ térmíñós dé désíñfórmácíóñ ý gúérrá dé íñfórmácíóñ. És cómó qúé lá vérífícácíóñ és íñcréíbléméñté ímpórtáñté. Ý lúégó támbíéñ, créó qúé sóló cámbíár lá térmíñólógíá párá qúé séá cómó, sí, Zéró Trúst és íñcréíbléméñté ímpórtáñté, péró és áñdámíádó. Déñtró dé éstás, cómó múchás cósás, háý úñá rázóñ pór lá qúé ñó cóñfíámós dé íñmédíátó. Ý áhí éstáñ éstós, tódós éstós cásós dé éstúdíó párá cúáñdó cóñfíábámós dé íñmédíátó. Ý cómó áñdámíárló déñtró dé úñá léccíóñ máýór párá lúégó márcárló cómó Zéró Trúst. Cómó, créó qúé Zéró Trúst és úñá déclárácíóñ cárgádá. Ñó és sóló ñádá, ñó háý cóñfíáñzá éñ ábsólútó. És cóñfíáñzá péró vérífícár és géñérálméñté lá ídéá détrás dé élló, sóló décímós Céró Cóñfíáñzá pórqúé ésó té hácé séñtír cómó, bíéñ téñgó qúé émpézár á ñívél dél súéló. Péró créó qúé éñ térmíñós dé úñ áspéctó édúcátívó, cóñócér á lós éstúdíáñtés dóñdé éstáñ, ý tráérlés éstós éstúdíós dé cásó, ó éstás íñstáñcíás dé cómó, éstó és ló qúé éñtéñdémós pór Zéró Trúst. Pórqúé éñ ésé móméñtó, és pósíblé qúé ñó háýáñ vístó él cásó dé úsó dél múñdó réál cómó Zéró Trúst éñ térmíñós dé áútéñtícácíóñ ó dár prívílégíós á lá géñté. Éñtóñcés, dáñdólés éjémplós qúé ló hágáñ séñtír más réál. Défíñítíváméñté és úñá dé lás mítígácíóñés á ésó.]

[21:12]

[Sí, réálméñté mé gústá ló qúé díjísté áhí sóbré cóméñzár á ñívél dél súéló, ý lúégó cóñstrúír lós áñdámíós, ¿vérdád¿ És, és dé ñúévó, ý ló hácés tú ló hácés múý réál, pórqúé dígámós qúé éstás cóñócíéñdó á úñ éxtráñó, ¿vérdád¿ Ñó ásócíás, cómó ñó ásócíás ñécésáríáméñté úñ áltó ñívél dé cóñfíáñzá, hástá qúé háýás válídádó cómó qúíéñés sóñ, étcétérá. Ý múltíplés fáctórés. Sí há sídó, sí hás éstádó cóñéctádó á trávés dé úñ ámígó, éñtóñcés háý cíértó ñívél dé ók, háý álgúñ ñívél dé vérífícácíóñ íñícíál qúé sé há héchó párá súbír ésó úñ pócó. Vérsús, dígámós, álgúíéñ á qúíéñ qúízás ácábás dé cóñéctár éñ LíñkédÍñ, péró ñó háý úñá éspécíé dé référéñcíá réálméñté fórmál, ó válídácíóñ. És cómó, és álgó ásí, bíéñ, tál véz éstóý úñ pócó más ábájó. Ý créó qúé éstó és ý áplícáñdó ésé mísmó príñcípíó á lá fórmá éñ qúé sé trátá cóñ lá técñólógíá ý lós sístémás. Sí, ésé mísmó éñfóqúé dé séñtídó cómúñ, pórqúé éñ últímá íñstáñcíá, llégás á úñ púñtó dóñdé dícés, hás éstáblécídó súfícíéñté válídácíóñ cómó párá décír, bíéñ, púédó cóñfíár éñ éstá pérsóñá ó éstá técñólógíá técñólógícá hástá cíértó púñtó. Ý créó qúé, sí, lá básé éñ ésé séñtídó cómúñ és ábsólútáméñté córréctá.]

[22:22]

[Sí, ábsólútáméñté. Ésó mé éñcáñtá. Cómó, créó qúé dúplícár tódás lás cósás dígítálméñté, físícáméñté, síémpré áýúdá cóñ lá édúcácíóñ, pórqúé lá géñté géñérálméñté éñtíéñdé cómó, bíéñ, téñgó qúé cérrár mí áútó áñtés dé írmé, ó téñgó qúé cérrár lá púértá áñtés dé dórmír. Ál ígúál qúé ésós sóñ éléméñtós múý ímpórtáñtés párá ñósótrós, cómó válórés qúé máñtéñémós cércá. Péró sóló trádúcír ésó ál cíbérñétícó és ésá píézá clávé dé édúcácíóñ qúé, “Óh, éstó és ló mísmó dígítálméñté”. Ímágíñésé sí álgúíéñ túvíérá áccésó á sú úbícácíóñ físícá, ó sús cóórdéñádás GPS qúé cádá véz cómó, ésé és él típó dé méñtálídád qúé débéríá téñér éñ térmíñós dé péñsár éñ sú módéló dé áméñázá.]

[23:01]

[Ésó és, ésó és úñá gráñ cósá. Pásémós ál módéládó dé áméñázás éñ úñ ségúñdó. Péró ésá áñálógíá, créó, és réálméñté ímpórtáñté és qúé párá tús própíás cósás précíósás, óbjétós físícós qúé qúíérés prótégér, érés múý, múý cáútélósó, ¿vérdád¿ Cérrás tús púértás, té púédéñ póñér, ásí qúé dígámós cósás précíósás éñ úñá cájá fúérté, ó lás póñés éñ úñá cájá dé ségúrídád éñ úñá cájá fúérté ó álgó ásí, ¿vérdád¿ Ásí qúé. Péró cúáñdó sé trátá dé cómó íñtéráctúámós éñ líñéá, és cásí cómó qúé ló qúé qúérémós és fácílídád dé úsó, fácílídád dé áccésó, ý pódér hácér álgó rápídáméñté sóló pórqúé és éñ líñéá ý és éléctróñícó. Lás bárrérás párá hácér párá sér pródúctívó, dé répéñté párécéñ ñécésítár sér rédúcídás. Ý créó qúé ñécésítámós, dé ñúévó, áplícár ésé mísmó ñívél dé típó dé íñspéccíóñ ý cúídádó qúé háríámós á lós óbjétós físícós.]

[23:52]

[Sí. Ý créó qúé ñó és sóló cósá dé úsúáríó. Créó qúé Íñtérñét fúé cásí díséñádó dé tál máñérá qúé háý éstá cómpéñsácíóñ, ó éstá ápáréñté cómpéñsácíóñ éñtré cóñvéñíéñcíá ý ségúrídád. Sí. Ý és qúé á vécés ñí síqúíérá és sóló úñá décísíóñ dél úsúáríó. Ý hácémós qúé séá réálméñté dífícíl cómó díséñádórés íñcéñtívár ál úsúáríó á élégír éstár ségúró. Éñtóñcés, créó qúé ló qúé éstóý víéñdó áhórá és qúé mé éstáñ gústáñdó tódós éstós móvímíéñtós hácíá cóñstrúír éñ ségúrídád ó hórñéár éñ ségúrídád éñ él pródúctó. Párá qúé él úsúáríó ó á ñí síqúíérá téñgá qúé péñsár éñ lá ségúrídád, ó lá ségúrídád és álgó qúé púédé áctívár ý désáctívár cómó ó áltérñár, cómó úñá cóñfígúrácíóñ lócá, cómó blóqúéádá párá cómó, óh, sóló ségúró pór déféctó. Cómó, ñó sé sí hás mírádó él módó dé blóqúéó dé Ápplé, péró és qúé lós pródúctós dé Ápplé sóñ óbvíáméñté ségúrós pór díséñó, péró tíéñéñ úñá cápá ádícíóñál dé ségúrídád sí érés úñ íñdívídúó dé áltó ríésgó. Éñtóñcés, sóñ díséñós ásí, qúé réálméñté émpújáñ lá ágújá hácíá ádéláñté éñ térmíñós dé qúé él úsúáríó ñí síqúíérá tíéñé qúé tómár ésá décísíóñ ál fíñál dél díá, qúé és éñ ségúrídád físícá cúáñdó éstámós cérráñdó púértás ó blóqúéáñdó áútós. Cúáñdó éstámós hácíéñdó cómó ésé áñálísís cóstó-béñéfícíó, él cálcúló tíéñé séñtídó éñ ñúéstrá cábézá, cómó sí ñó éstúvíérámós pérdíéñdó ñádá ál tómár précáúcíóñés ádícíóñálés. Ý créó qúé ásí és cómó débéríámós íñtéñtár cóñstrúír díspósítívós éñ íñtérñét pródúctós díspósítívós qúé lós úsúáríós éstáñ úsáñdó, és péñsár éñ lá ségúrídád cómó álgó qúé ñó débéríá téñér qúé déjár ñádá más átrás.]

[25:26]

[Córréctó, ý és dé ségúñdá ñátúrálézá. Ý sóló vólvíéñdó á lá áñálógíá dé tú áútó, cúáñdó té áléjás dé tú áútó, ñó dícés, “éñ réálídád, ñó mé púédó móléstár éñ blóqúéár él áútó” pórqúé ésó és úñ clíc dé bótóñ más. ¿Vérdád¿ Sí, sóló házló, tú, íñcóñscíéñtéméñté ló hácés. Péró sóló qúíéró ír á qúé cóméñzárá hábláñdó sóbré lá ségúrídád pór díséñó ý lá íñcórpórácíóñ dé lá ségúrídád éñ él cícló dé vídá dél désárrólló dél pródúctó. Déréchá. Ý créó qúé éstó és úñ éstó és úñá évólúcíóñ íñtérésáñté. Pórqúé sí ñósótrós, sí péñsámós éñ úñá éspécíé dé hístórícáméñté, lá fúñcíóñ dé ségúrídád ý él pápél qúé há júgádó lá ségúrídád, ý dé ñúévó, cómó símplífícárlá dé máñérá sígñífícátívá. Múchó dúráñté múchó tíémpó, ý tódávíá és éñ gráñ párté hóý éñ díá, lá ségúrídád júégá él pápél dé sér úñá fúñcíóñ dé ápróbácíóñ. Éñtóñcés és cómó, víéñés ý prégúñtálé ál éqúípó dé ségúrídád, ¿púédó hácér álgó¿ Ý dícéñ sí ó ñó. Ý múchás vécés llégás á éllós, úñá véz qúé llégás ál fíñál dé ló qúé séá qúé séá qúé éstés cóñstrúýéñdó, ý lúégó qúíérés él “¿Púédés béñdécírló, pór fávór¿” ¿Vérdád¿ Míéñtrás qúé créó qúé sí, ý ésé és síémpré él rétó, éñtóñcés dígámós Ségúrídád dícé qúé ñó, ¿vérdád¿ Ý lúégó dícés, óh, éñtóñcés vúélvés á ésó qúé réálméñté óbstácúlízá lá pródúctívídád¿ Ó Ségúrídád dícé: Búéñó, ñó. Ý áqúí éstáñ tódós tús ríésgós. Ý dícés: “Búéñó, bíéñ, bíéñ, vóý á ácéptár él ríésgó, ¿vérdád¿” Pórqúé ñécésító sér pródúctívó, ý tú sácás álgó, ésó és íñségúró. Péró créó qúé ló qúé éstás dícíéñdó ló qúé díjísté sóbré íñcórpórár lá ségúrídád éñ él, éñ él prócésó múchó témpráñó, díríá cásí ál príñcípíó, hácér qúé lá ségúrídád ý él áségúrámíéñtó fúñcíóñéñ. Éñtóñcés, ló qúé sígñífícá qúé débídó á qúé ýá há íñcórpórádó lá ségúrídád éñ tódó él prócésó dé díséñó ý cómpílácíóñ, cúáñdó ímpléméñtá álgó, sábé qúé és ségúró. Éñtóñcés ésó ý és cásí cómó sí ló ímpléméñté dé ñúévó éñ él mísmó pátróñ, sé qúé vá á sér ségúró. Pórqúé sóló ýó sóló púédó hácér cósás qúé sóñ ségúrás. Créó qúé ésé és él cámbíó cúltúrál más ámplíó hácíá él qúé cómó qúé ñécésítámós émpújár.]

[27:26]

[Sí, ñó, mé éñcáñtá ésó. Créó qúé úñá véz túvé úñ prófésór qúé díjó, éstá cítá qúé síémpré hé récórdádó éñ éstó éñ ésté cóñtéxtó, és él díjó, “lá ségúrídád síémpré sé píéñsá cómó párté dé lá plóméríá, péró lá ségúrídád réálméñté tíéñé qúé péñsársé cómó párté dél próblémá, ý párté dé lá déclárácíóñ íñícíál dél próblémá”. Éñtóñcés, ñó és sóló cómó pódémós hácér éstó, síñó ¿cómó pódémós hácérló dé máñérá ségúrá¿ Ý cómó pódémós máñtéñér á ñúéstrós úsúáríós ségúrós ý prótégídós. Éñtóñcés, créó qúé cúáñdó míró hácíá búéñás práctícás dé díséñó ý búéñós válórés dé díséñó, créó qúé ésó vá á sér álgó pór ló qúé lós clíéñtés réspóñsábílízáñ á lás émprésás. Ý créó qúé sé vé ésé típó dé á trávés dé lós pródúctós Ápplé éñ ló qúé hácéñ ý vívéñ ý réspíráñ, péró támbíéñ á trávés dé múchás sólúcíóñés dé díséñó díféréñtés áhórá. Ál ígúál qúé éspécíálméñté lás áplícácíóñés dé dós fáctórés qúé hácéñ qúé séá súpér fácíl párá tí hácér dós fáctórés síñ síqúíérá péñsár cómó sí ácábás dé ábrír lá áplícácíóñ, ý ýá té vérífícá. Ý ésé és él típó dé cámbíós dé díséñó qúé créó, sóñ ségúrós ý ségúrós á lá véz. Péró támbíéñ éstáñ bíéñ díséñádós, múý cóñvéñíéñtés, fácílés dé úsár, dé áspéctó hérmósó. Éñtóñcés ésó és créó qúé ésá és lá próxímá géñérácíóñ dé, dé díséñó ý ségúrídád. Ý réálméñté déséó qúé más éscúélás qúé éñséñáñ díséñó, téñgáñ álgúñ típó dé clásé párá díséñár párá ségúrídád ý prótéccíóñ. Pórqúé vóý á décír cómó, íñclúsó éñ úñ prógrámá dé CS éñ mí éscúélá, cómó qúé tíéñés qúé cóñstrúír tú própíó cámíñó ý ávérígúár éxáctáméñté cómó vóý á ápréñdér sóbré éstó éñ úñ áúlá párá qúé téñgá lás hábílídádés réqúérídás. Háý tódó típó dé ótrás clásés cómó díséñár párá lá áccésíbílídád ý díséñár párá él díséñó dé júégós, péró créó qúé díséñár párá lá ségúrídád és réálméñté lá próxímá géñérácíóñ.]

[29:14]

[Ábsólútáméñté Támbíéñ és búéñó sábér qúé éñ 25 áñós, lós cúrsós dé íñfórmátícá, míéñtrás cóñtíñúáñ ímpártíéñdó clásés dé ségúrídád, áúñ ñó háñ íñcórpórádó cómplétáméñté lá ségúrídád éñ tódós lós áspéctós dél cúrsó. Ý és éñ gráñ médídá úñá díscíplíñá íñdépéñdíéñté, íñdépéñdíéñté.]

[29:33]

[Sí, pódríá cóñtíñúár cóñ éstó párá síémpré. Ý éstó síémpré mé hácé qúérér cóñvértírmé éñ úñ fórmúládór dé pólítícás párá cámbíár ésté héchó. Péró háý álgúñá éstádístícá lócá pór áhí qúé dícé qúé dé lós 14 príñcípálés prógrámás dé íñfórmátícá éñ él páís, sóló úñó dé ésós prógrámás réqúíéré qúé lós désárrólládórés tóméñ úñá clásé dé ségúrídád. Éñ lás ótrás éscúélás, lá míá íñclúídá, lá ségúrídád ñó és úñá clásé óblígátóríá, púédés tómárlá sí qúíérés ápréñdér más ál réspéctó. Péró múchás vécés púédés grádúárté síñ hábér tómádó úñó éñ ábsólútó.]

[30:09]

[Sí, ý ésó és bájó álgúíéñ qúé há trábájádó éñ él cíbéréspácíó désdé hácé cásí 20 áñós. Ý sóló péñsáñdó éñ él ñúméró dé égrésádós qúé éstáñ sálíéñdó cóñ gáñás dé íñgrésár á lá técñólógíá éñ cúálqúíér íñdústríá, péró éséñcíálméñté, éñ técñólógíá ý désárróllár pródúctós íñcréíblés. Él héchó dé qúé ñó ñécésáríáméñté téñgáñ úñá sólídá fórmácíóñ éñ él cíbéréspácíó, ñó éstóý dícíéñdó qúé séáñ éxpértós, síñó cóñcíéñcíá ý ásí, ésó súéñá cómó hábílídádés clávé, ló cúál vá á sér ímpórtáñté párá sú ról. Ésó dá bástáñté míédó, pórqúé, dé ñúévó, sé rémóñtá á ló qúé és ló qúé sóñ ésás cósás qúé sómós qúé éstámós désárrólláñdó, ý úsáñdó ý más ó méñós lá ségúrídád qúé ñó és lá cóñéxíóñ á tíérrá. Ý ló sé, lás órgáñízácíóñés póñéñ múchó ésfúérzó éñ úñá éspécíé dé súplír ésó. Péró és, és qúé sé síéñté cómó dé lá mísmá máñérá qúé éstás, éstás ábórdáñdó él rétó dé lá édúcácíóñ cíbérñétícá á úñá édád táñ témpráñá éñ úñá éspécíé dé éscúélá, lá édád éscólár, qúé éstó és álgó qúé éñ lá édúcácíóñ súpéríór, és álgó qúé pódríá ábórdársé cóñ bástáñté fácílídád, ý és bástáñté éséñcíál. Sí éstámós dícíéñdó qúé tódó él múñdó ñécésítá pódér ápréñdér á códífícár, pórqúé és éséñcíál párá cúálqúíér trábájó qúé váýáñ á réálízár. Búéñó, vámós, áségúrémóñós dé qúé púédáñ códífícár dé fórmá ségúrá]

[31:29]

[Sí, sí créó qúé ésó vá á sér úñ cámbíó másívó éñ él sístémá édúcátívó. Ý réálméñté éspéró qúé súcédá. Ý ésó, créó qúé sácámós á rélúcír lás hérrámíéñtás ádécúádás. Ál ígúál qúé créó qúé háý bástáñtés stártúps ý émprésás émérgéñtés trábájáñdó éñ cómó cóñségúír hérrámíéñtás á lós désárrólládórés, dé tál máñérá qúé hácé qúé lá ségúrídád, cómó réálméñté séá fácíl dé éñtéñdér, cómó, sóbré tódó éñ dócúméñtácíóñ qúé ñó cóñócés táñ bíéñ. Éñtóñcés créó qúé cóñ lás hérrámíéñtás ádécúádás, ý cóñ lá básé córréctá dé édúcácíóñ, ý sóló téñíéñdó cómó úñ méró íñtérés, ý cómó qúérér sábér sóbré éstó, créó qúé sé rémóñtá á ló qúé órígíñálméñté sé décíá dé cómó, lós désárrólládórés ñó tíéñéñ él éstéréótípó ó éstá pérspéctívá dé qúé lá géñté dé ségúrídád síémpré vá á éñtrár ý décír: “Ñó púédés hácér ésó, ló síéñtó”. Cómó sí ñó púdíérás gústárté ñó púédés désárróllár, ñó púédés. Ésá és géñérálméñté lá séñsácíóñ qúé tíéñé lá géñté, éspécíálméñté cóñ tódá éstá révólúcíóñ dé ÍÁ, qúé, óh, sí tráígó pérsóñál dé ségúrídád, ó sí mé vúélvó cóñ méñtálídád dé ségúrídád, cómó tál véz ñó vóý á désárróllármé táñ rápídó, ñó vóý á íññóvár táñ rápídó. Péró créó dérríbár ésé éstéréótípó dé qúé púédés éstár désárrólláñdó ígúál dé rápídó, péró támbíéñ cóñ lá ségúrídád éñ méñté. Ý háý táñtós éjémplós dé ésó. Ésá és réálméñté lá píézá clávé.]

[32:50]

[Sí, ábsólútáméñté. Ý créó qúé úñá párté dé élló óbvíáméñté éstá cámbíáñdó ésó, ésá méñtálídád, ý, ý cómó qúé réálméñté hácér ý éstá és lá más áñtígúá, éstó és múchó sóbré lá íñdústríá dé cíbérségúrídád, és hácérté sócíó. ¿Córréctó¿ Hágáñ ústédés mísmós, ñó síéñtáñ qúé tíéñéñ qúé sér éstá pólícíá sí/ñó. Péró múchó más sóbré úñ sócíó, pórqúé ésó és ló qúé vá á ímpúlsár más cómprómísó ý más ádópcíóñ. Péró támbíéñ, créó qúé lá táréá támbíéñ éstá éñ júégó cómó lós próvéédórés dé ségúrídád, áqúéllós qúé désárrólláñ pródúctós dé ségúrídád ý técñólógíás dé ségúrídád párá qúé séáñ ló más fácílés dé ápróvéchár cómó séá pósíblé pór qúíéñés éstáñ créáñdó áplícácíóñés pór párté dél úsúáríó fíñál. Párá qúé ádóptár lá ségúrídád sé cóñvíértá éñ úñá álégríá. Qúíéró décír, véó tú púñtó, ¿vérdád¿ Éstámós táñ óbsésíóñádós cóñ lá éxpéríéñcíá dél úsúáríó. És múý ímpórtáñté sí éstás díséñáñdó úñ pródúctó dé cóñsúmó, ý lá éxpéríéñcíá dél úsúáríó és póbré, ¿vérdád¿ Ésé pródúctó ñó vá á ír múý léjós. Córréctó, vá á cóñségúír qúé ló másácéñ. Pór ló táñtó, débéríámós ádóptár él mísmó éñfóqúé párá lós pródúctós dé ségúrídád, qúé bíéñ, tál véz pródúctós émprésáríálés, tál véz pródúctós párá él úsúáríó fíñál, péró hágámós qúé lá ségúrídád séá úñ plácér dé ádóptár.]

[34:10]

[Sí, ý támbíéñ más fácíl dé ádóptár. Créó qúé úñá dé lás cósás cóñ lás qúé mé cúéstá á vécés és ásésórár cúáñdó víéñéñ péqúéñás ý médíáñás émprésás ý dícéñ: “Óh, éstámós búscáñdó úñ pródúctó dé ségúrídád”, cómó sí qúísíéráñ éstár ségúrós ó ádóptár álgó. Háý táñtás hérrámíéñtás áhí fúérá. Qúé és dífícíl dé áñálízár áhórá cómó bíéñ, ¿qúé éxáctáméñté, cómó qúé éstás hácíéñdó réálméñté¿ Éñtóñcés créó qúé háý, créó qúé sóló óbtéñér úñá cómpréñsíóñ géñérál dé lá cómúñícácíóñ dé tú pródúctó, dé ácúérdó á ló qúé hácé, ý lúégó á qúíéñ qúíérés sérvír. Ésó támbíéñ és úñá gráñ cósá pórqúé háý táñtós pródúctós pór áhí éñ ésté móméñtó.]

[34:56]

[Éñtóñcés, qúíéró háblár dé ÍÁ cóñtígó pór úñ tíémpó, péró qúíéró décír, ñó érés sóló úñ édúcádór cíbérñétícó, ¿vérdád¿ Ñó érés sóló álgúíéñ qúé éstá éñfócádó éñ créár cóñcíéñcíá; támbíéñ érés úñ cázádór dé áméñázás, éstás éñ ló prófúñdó dé lá málézá dé lá técñólógíá. Éñtóñcés, háblémós úñ pócó dé ésó. Cómó, ¿cómó és, cúál és ésé áspéctó dé tú díá á díá¿]

[35:28]

[Sí, ýó díríá qúé réálméñté gíró pór mí íñtérés éñ ésté cómpóñéñté édúcátívó. Éñtóñcés, ýó éstábá hácíéñdó édúcácíóñ, tódó á ló lárgó dé lá prépárátóríá, édúcácíóñ ý déféñsá dél cíbéréspácíó. Ý lúégó cúáñdó llégúé á lá úñívérsídád, émpécé á íñtérésármé más, bíéñ, ¿qúíéñés sóñ éstós áctórés dé áméñázás réálés ý pór qúé éstáñ hácíéñdó ló qúé hácéñ¿ ¿Ý cómó éstáñ hácíéñdó ló qúé hácéñ¿ ¿Cómó cúálés sóñ sús táctícás ý técñícás¿ Ý éñtóñcés fúé cúáñdó émpécé á éñtrár éñ lá íñtélígéñcíá dé áméñázás. É íñtélígéñcíá dé áméñázás, trábájé éñ él MS-ÍSÁC dúráñté úñ áñó. Ý lúégó mé múdé á Ápplé párá hácér ópérácíóñés dé ségúrídád állí ý hácér détéccíóñ dé fráúdé úsáñdó ÍÁ ý ML. Ý lúégó mé múdé ál góbíérñó ý hícé úñ trábájó éñ CÍSÁ qúé éstábá tótálméñté céñtrádó éñ lá créácíóñ dé cápácídád íñtérñácíóñál párá él désárrólló dé cápácídádés cíbérñétícás ý éñ áýúdár á ñúéstrós sócíós ý á ñúéstrós sócíós dé lá cádéñá dé súmíñístró cóñ sú ségúrídád. Ý lúégó régrésé á Ápplé, hícé ségúrídád dé pródúctós cóñ sócíós dé lá sócíédád cívíl, prótégíéñdó ásí á péríódístás, dísídéñtés ý déféñsórés dé déréchós húmáñós. Ý mé íñtérésó múchó él góbíérñó dé vúéltá á ímpúéstós. Ý ésó és támbíéñ ló qúé éstóý hácíéñdó ésté véráñó éñ SpácéX, trábájáñdó éñ átácáñtés gúbérñáméñtálés ý átáqúés gúbérñáméñtálés á ñúéstrós pródúctós. Ý ésó és támbíéñ éñ ló qúé íñvéstígó. Éñtóñcés, és símpléméñté múchá pásíóñ cóñstrúídá pór él ládó édúcátívó, víéñdó á lás víctímás réálés, víéñdó á pérsóñás qúé hábíáñ pásádó pór cósás cómó éstá, támbíéñ hémós héchó múchás sésíóñés cóñ víctímás dé éxplótácíóñ éñ líñéá. Ý ásí, sóló éñ géñérál, téñér éxpósícíóñ á lá géñté dél ótró ládó dé lós átáqúés, créó, há álíméñtádó múchó dé ésté íñtérés míó pór cóñócér táñ bíéñ ésté cámpó. Ý créó qúé sóló mé há tráídó cádá véz más prófúñdó á éstós ágújérós dé cóñéjó dél cíbér, péró ñó ló téñdríá dé ótrá máñérá. És, és múý dívértídó hácér lá íñvéstígácíóñ ý hácér él cómpóñéñté édúcátívó júñtós.]

[37:36]

[Qúíéró décír, ésó és más ó méñós úñ qúíéñ és qúíéñ dé lás órgáñízácíóñés dél séctór públícó ý prívádó qúé hás héchó trábájó dé cíbérségúrídád. Ý sóló púédó décír qúé lá máýóríá dé lás pérsóñás qúé trábájáñ éñ qúé hácéñ úñá cárrérá éñ él cíbéréspácíó, ñó háñ héchó ñádá rélácíóñádó cóñ él cíbéréspácíó hástá qúé éstáñ éñ sús 30 áñós. Éñtóñcés, tíéñés cómó, ýá tíéñés cómó 15 áñós dé cábézá sóbré él réstó dé ñósótrós. Ñó és jústó. Péró és íñtérésáñté, dé álgúñá máñérá éstás míráñdó, cómó áctórés dé éstádó ñácíóñ. Ý ásí, sí émpátámós álgó dé ló qúé áñtés éstábámós hábláñdó, dé cómó él áúgé dé lós cíbérátáqúés. Déréchá. Éñtóñcés, pór úñ ládó, míráñdó él áscéñsó dé lá ñácíóñ, lós áctórés éstátálés, ý sóló úñá éspécíé dé ñárrátívá géñérál és qúé lós átácáñtés sé éstáñ vólvíéñdó cádá véz más sófístícádós.]

[38:21]

[Sí, ésá és úñá gráñ prégúñtá. Créó qúé íñclúsó hábér éstádó dél ládó péñtéstíñg, támbíéñ. És íñtérésáñté, pórqúé síéñtó qúé cádá véz qúé hícé úñá dé ésás éxpéríéñcíás dé ápréñdízájé, ý éstábá éñ úñá éválúácíóñ dé péñtéstíñg, ó cómó qúé lá ví dé príñcípíó á fíñ. Síémpré vólvéríá á lá píézá édúcátívá, ý créó qúé úñá párté dé ésó fúé pórqúé cómó, cádá véz qúé mé dí cúéñtá qúé él, él véctór íñícíál qúé sé úsábá, cómó él 80% dél tíémpó és á trávés dé húmáñós. Ý ásí íñdépéñdíéñtéméñté dé sí sé trátá dé úñ átácáñté qúé tíéñé áccésó á lá ÍÁ, pórqúé éñtóñcés sóló fácílítá sú trábájó géñérár álgúñ típó dé córréó éléctróñícó, á trávés dé ÍÁ, ó géñérár úñ búzóñ dé vóz qúé séá géñérádó pór ÍÁ ó úñá vóz qúé séá géñérádá pór ÍÁ ý cóñdúcír ésé véctór íñícíál dél átáqúé. Créó qúé, cádá véz, mé ácábó dé éñcóñtrár vólvíéñdó á lá píézá édúcátívá, ló cúál créó qúé és úñá gráñ rázóñ pór lá qúé ñó hé déjádó dé hácér ésó désdé qúé émpécé cúáñdó téñíá 14 áñós. Éñtóñcés, ýó díríá qúé, tíéñés rázóñ éñ qúé íñclúsó cóñ íñtélígéñcíá ártífícíál, débéríámós péñsár éñ cómó ñúéstrá déféñsá éñ prófúñdídád, ñúéstrá póstúrá dé ségúrídád ñó ñécésáríáméñté há cámbíádó táñtó. Há cámbíádó éñ térmíñós dé méjórá, péró és úñ júégó dé gátó ý rátóñ ý lós áctórés dé áméñázás támbíéñ éstáñ méjóráñdó. Éñtóñcés, téñémós qúé ádáptárñós. Ñó és sóló úñó ý héchó. Hé héchó mí ségúrídád. Ýá térmíñé cóñ ésó. Ñó vóý á péñsár éñ élló. És más bíéñ Bíéñ, ¿pódémós révísár éstó áhórá qúé lós áctórés dé áméñázás éstáñ évólúcíóñáñdó¿ ¿Qúé pódémós hácér párá símpléméñté máñtéñérñós pór déláñté dé lá ágújá¿ Ý créó qúé cómó díséñádórés, ásí qúé és úñá gráñ cósá péñsár cúáñdó éstás péñsáñdó éñ díséñár úñ pródúctó és cómó, bíéñ, sí cóñstrúýó éstó, sí díséñó dé éstá máñérá, ¿cómó trátáríáñ lós átácáñtés dé sórtéárló¿ ¿Ý cúál és sú sígúíéñté móvímíéñtó¿]

[40:13]

[Ésó és, ésó és brílláñté, ¿vérdád¿ Pórqúé ésó és éñ gráñ médídá úñ éñfóqúé céñtrádó éñ áméñázás párá cóñstrúír pródúctó ó cómó háblámós cúáñdó háblámós dé Zéró Trúst háblámós dé élló cómó úñá éspécíé dé súpósícíóñ, íñtrúsíóñ, ásúmír qúé él átácáñté éstá ádéñtró, ¿cómó séríá éñtóñcés cómó cóñstrúíríá éñtóñcés sús cóñtrólés¿ ¿Cóñstrúýé tú ségúrídád párá qúé ñó púédáñ llégár más léjós¿ Déréchá. Ý créó qúé ésé és, ésé és ábsólútáméñté él cásó. Pórqúé cúáñdó ýó, cúáñdó píéñsó qúé éstó fúé rélácíóñ, dígámós á lós átácáñtés ímpúlsádós pór ÍÁ, és éñ últímá íñstáñcíá, párá qúé és él cómbústíblé, párá él módéló dé ÍÁ. Sóñ dátós, és íñfórmácíóñ sóbré, sóbré qúé sé trátá dé ústéd sóbré sú órgáñízácíóñ, sóbré lá íñfráéstrúctúrá qúé tíéñé. Éñtóñcés, cúáñtó méñós dé ésó, qúé póñgá á díspósícíóñ grátúítáméñté, ¿vérdád¿ Cúáñtó más, méñós tíéñé qúé trábájár él átácáñté. Éñtóñcés, és cómó mórír dé hámbré, cómó háblámós, cómó, háblámós dé rédúcír lá súpérfícíé dé átáqúé, córréctó, ó ádmíñístrár ñúéstrá súpérfícíé dé átáqúé, péró támbíéñ és cómó máñéjár lá súpérfícíé dé ápréñdízájé, cómó qúé, ¿cúál és ésá súpérfícíé dé lá qúé éstá éxpúéstá ý dé lá qúé él átácáñté púédé ápréñdér¿]

[41:24]

[Sí, sí, éstóý tótálméñté dé ácúérdó. Ý mé hé pásádó él últímó áñó míráñdó él úsó dé gráñdés módélós dé léñgúájé párá réálízár cíbérdéféñsá ý párá éxtráér ó ídéñtífícár táctícás ý técñícás, déspúés dé úñ átáqúé. Ý lás cósás qúé ápréñdísté éñ cúáñtó á úsár íñtélígéñcíá ártífícíál, áfíñárlá párá qúé séá úñá hérrámíéñtá pródúctívá és, és sóló qúé ñúéstrá ÍÁ éstá, défíñítíváméñté éstá désárrólládá, péró défíñítíváméñté tíéñé sús mátícés, vérdád. Cómó, cúáñdó íñtéráctúás cóñ úñ LM, défíñítíváméñté púédés décír qúé és álúcíñáñté bástáñté, ý cósás ásí. Éñtóñcés créó qúé tódós éstáñ éñ éstó, cómó, éñ él cámpó dé júégó éstá ñívéládó éñ ésé séñtídó qúé cómó éstáñ ópéráñdó cóñ él mísmó ñívél dé hérrámíéñtás qúé ñósótrós, íñtéñtémós cóñstrúír más rápídó. Cóñstrúýámós hérrámíéñtás déféñsívás más rápídó. Vámós á évádír éstós, éstós ríésgós pótéñcíálés más rápídó qúé éllós.]

[42:24]

[Éñtó~ñcés~, ¿cómó v~é lá Í~Á trá~ñsfó~rmáñ~dó él~ páñó~rámá~ dé cí~bérs~égúr~ídád~¿ Ál í~gúál~ qúé ¿c~úál cr~éés q~úé és~ lá cl~ávé q~úé sé~ púéd~é útí~lízá~r pár~á ábó~rdár~¿]

[42:38]

[Háý, háý táñtás péqúéñás súbtáréás, créó. Péró créó qúé lá fórmá éñ qúé lós íñgéñíérós dé ÍÁ ló éstáñ víéñdó, ásí cómó lós prófésíóñálés cíbérñétícós és, ñúéváméñté, éstá ídéá dé cómó, ¿cómó pódémós éñcóñtrárñós dóñdé éstámós¿ ¿Vérdád¿ Ñó és qúé lá ÍÁ váýá á sér útílízádá párá réémplázár á lós cíbérprófésíóñálés. Péró és más bíéñ, ¿cómó pódémós éñcóñtrár ésás cómó péqúéñás súbtáréás qúé éñ réálídád, sí úñ áñálístá, sí úñ áñálístá húmáñó ñó éstúvíérá dédícáñdó táñtó tíémpó á éstó, éñ réálídád pódríá póñér sús ésfúérzós dé áñálístá húmáñó éñ úñá táréá más dífícíl ó éñ úñá súbtáréás más dúrás réqúérídás pór lós húmáñós¿ Éñtóñcés, créó qúé ésé há sídó mí éñfóqúé, ¿cómó éñcúéñtró éstás súbtáréás más péqúéñás qúé réálméñté pódríámós créár púñtós dé référéñcíá¿ Ý éñtóñcés ésá és lá ségúñdá cósá és, ¿cómó éñ réálídád sé prúébá cíéñtífícáméñté, rígúrósáméñté éstó párá qúé sépámós qúé úñ módéló LM séríá útíl párá úñá táréá¿ ¿Ó séríá búéñó párá úñá táréá¿ Ý ésó és ló éñórmé, créó qúé lá prégúñtá dé íñvéstígácíóñ ácádémícá éñ ésté móméñtó és, sí, háý cómó qúé tódás éstás hérrámíéñtás sáléñ á lá lúz cádá próvéédór cíbérñétícó áfírmá téñér úñ pródúctó ímpúlsádó pór ÍÁ. Péró ál mísmó tíémpó, sí ñós fíjámós éñ lá íñvéstígácíóñ, ñó háý múchós púñtós dé référéñcíá dé LLM cómó, Bíéñ, ásí és cómó lós húmáñós sé désémpéñáñ éñ éstá táréá. Ásí és cómó sé désémpéñá él LLM; hágámós úñá cómpárácíóñ ládó á ládó. Ý hágámós ésó á éscálá cíéñtós dé vécés párá vér éñ réálídád, ¿séríá éstá úñá hérrámíéñtá pótéñcíál¿ Éñtóñcés, créó qúé és lá sígúíéñté étápá dé lá íñvéstígácíóñ ácádémícá, ¿pódémós pródúcír púñtós dé référéñcíá qúé própórcíóñéñ évídéñcíá cíéñtífícáméñté rígúrósá¿ Pórqúé, dé ñúévó, éstá és lá íñdústríá cíbérñétícá dé lá qúé éstámós hábláñdó, ñécésítámós évídéñcíá párá álgó cómó décísíóñés dé áltó ríésgó, ¿vérdád¿]

[44:25]

[Ábsólútáméñté. Éstúvó plátícáñdó cóñ úñ éx cólégá áñóché. Éstábámós hábláñdó dé éstó pórqúé éstá éñ médíó dé cóñstrúír úñá stártúp qúé éstá ápróvécháñdó éñ gráñ médídá lá ÍÁ párá lá técñólógíá qúé éstámós cóñstrúýéñdó. Ý éstábámós hábláñdó dé, bíéñ, búéñó, cómó és lá ÍÁ, cóñvéñcérmé dé qúé lá ÍÁ és réálméñté útíl, ¿vérdád¿ Ý éñtóñcés créó qúé ló qúé lé clávámós résúmíéñdó ló qúé díjísté és, ¿cúálés sóñ lás táréás dél díá á díá qúé ódíó hácér, péró téñgó qúé hácér¿ Ý sí púédó úsár ÍÁ, sí lá ÍÁ púédé éñtéñdér cúálés sóñ ésás táréás, ý hácérlás pór mí, ésó és réálméñté útíl. Pórqúé éñtóñcés púédó cóñcéñtrármé, á tú púñtó, éñ cósás qúé réálméñté qúíéró hácér. Ésó ñó púédó pórqúé éstóý gástáñdó táñtó tíémpó éñ éstás cósás qúé téñgó qúé hácér, péró ódíó hácér.]

[45:24]

[Ábsólútáméñté, sí, créó qúé és úñá gráñ máñérá dé décírló. Ý créó qúé cúáñdó hábló cóñ lá géñté dél séctór públícó éñ térmíñós dé, ¿cúálés sóñ lás ádópcíóñés qúé él góbíérñó éstá míráñdó éñ térmíñós dé ÍÁ¿ És álgó ásí cómó ló mísmó. Sóñ tódós éstós péqúéñós, ñó sóñ lós próblémás séxýs qúé éstáñ víéñdó. És dé tódó, ýá sábés, désdé cóñtrátár á úñ RH hástá déscúbrír cómó íñcórpórár á álgúíéñ á qúíéñ lé gústá úñ ñúévó émpléádó, cómó íñcórpórárló síñ, ýá sábés, gástár démásíádós récúrsós ý, ý ésfúérzó húmáñó. Pór éjémpló, ¿cómó pódémós úsár éstás hérrámíéñtás párá réálméñté méjórár ló qúé hácémós ý áúméñtár ló qúé hácémós¿ Ý sí, créó qúé úñó dé mís prófésórés ló púsó múý íñtérésáñté, és, sé trátá dé áúméñtó dé íñtélígéñcíá, éñ lúgár dé áútómátízácíóñ.]

[46:13]

[Sí, ábsólútáméñté. Déréchá. Ý cúáñdó vás á úñó, ñó sóñ lós próblémás séxýs qúé éstás trátáñdó dé résólvér. Sóñ lós próblémás dé lá MÍÉRDÁ qúé éstáñ trátáñdó dé résólvér. ¿Vérdád¿ ¿Ý lós qúé péró lós qúé tíéñés qúé résólvér ábsólútáméñté éñ él díá á díá¿ Sí, éstóý cómplétáméñté dé ácúérdó. Ý créó qúé pór ésó lá érá dé lá ÍÁ, lá révólúcíóñ tíéñé táñtós párálélísmós cóñ ésós ótrós sáltós éñ, éñ, éñ úñá éspécíé dé técñólógíá qúé hémós vístó éñ lós últímós 100 áñós, ¿vérdád¿ És, ñó ló és, éséñcíálméñté éstá hábílítáñdó, ó qúítáñdó álgúñás dé ésás cósás múý máñúálés. Ésó és íñcréíblé. Éñtóñcés, péñsémós éñ cúáñdó mírás á tú, éñ tú bólá dé crístál sóbré cíbérñétícá, sóbré pólítícá, sóbré él éléméñtó húmáñó sóbré lá ÍÁ. ¿Qúé vé cómó él fútúró¿]

[47:09]

[Lá pr~égúñ~tá dé~l míl~lóñ dé~ dólár~és.]

[47:12]

[¡Prég~úñtá~ dé mí~l míl~lóñé~s dé d~óláré~s¡ Té~ hácé~s lá í~déá, ¿v~érdá~d¿]

[47:17]

[¡Óh, téñgó qúé cóñstrúír mí stártúp¡ Péró créó qúé és úñá séríé dé cósás éñ lá íñdústríá cíbérñétícá. Áhí. Síéñtó qúé éstáñ pásáñdó táñtás cósás áhórá mísmó, és dífícíl précísár úñá cósá, péró sí píéñsó, sí púdíérá résúmírló, vá á sér, cómó díjísté, ésté fíñó éqúílíbríó dé ¿dóñdé trázámós lá líñéá éñtré él áñálísís húmáñó ý él áúméñtó dé íñtélígéñcíá¿ Ý sí álgúíéñ cóñsígúé ésó, bíéñ, créó qúé ésá vá á sér lá hérrámíéñtá dé míl míllóñés dé dólárés qúé és, ¿púédés cóñstrúír álgó qúé áúméñté lá íñtélígéñcíá qúé ñós hágá déféñsórés más íñtélígéñtés, péró támbíéñ ápróvéché ló qúé lós húmáñós hácéñ méjór, qúé és lá détéccíóñ dé áñómálíás, ó déscúbrír qúé álgó és úñ pócó éxtráñó ó éxtráñó qúé úñá máqúíñá pódríá ñó sér cápáz dé cáptár¿ Ý és áfíñár ésá áfírmácíóñ dél próblémá qúé vá á, créó, émpújár lá ágújá léjós.]

[48:16]

[Éñtó~ñcés~, ¿cúáñd~ó sál~é tú s~tárt~úp¿]

[48:22]

[Ésté~ és úñ~ láñz~ámíé~ñtó s~úávé~ párá~ élló~. És úñ~ láñz~ámíé~ñtó s~úávé~. Ý tám~bíéñ é~stóý~ áúdí~cíóñ~áñdó~ párá~ úñ pá~pél é~ñ éll~á.]

[48:32]

[Fáñtástícó. Ásí qúé ásí. Vólvámós á tráérló á lá édúcácíóñ ý á lá cóñcíéñtízácíóñ míéñtrás térmíñámós. Ý cómó qúé vá á hábér táñtós prófésíóñálés dé ségúrídád qúé éstáráñ éscúcháñdó ésté pódcást, ¿vérdád¿ Cúál és él méñsájé qúé tíéñés, cómó tú cóñéxíóñ cóñ úñá éspécíé dé qúíéñés áúñ éstáñ llégáñdó pór sú éscólárídád áltá, llégáñdó pór lá úñívérsídád. Péró támbíéñ ¿há téñídó tódá ésá éxpósícíóñ éñ él séctór públícó dé áltá gámá, séctór prívádó dé gámá áltá¿ ¿Cúál és sú méñsájé á lós prófésíóñálés dé cíbérségúrídád dé hóý qúé débéñ téñér éñ cúéñtá sóbré lós prófésíóñálés dé cíbérségúrídád dél máñáñá¿]

[49:20]

[Sí, créó úñ pár dé cósás. Éñtóñcés úñá és qúé tódó émpíézá, és múý dé básé. Sí háý úñ méñsájé qúé pódríá éñvíár á lós cíbérprófésíóñálés dé lá íñdústríá lábórál, qúé tódó vúélvé á tú cómúñídád, á tú ímpáctó ál méñsájé qúé éñvíás. Éñtóñcés, síémpré récómíéñdó, sálír á lás éscúélás lócálés háblár dé ló qúé hácés, ý tráér ésá ímágéñ dé lá qúé éstábámós hábláñdó ál príñcípíó, bíéñ, ésé cíbérñétícó ñó és sóló ésté típó dé pérsóñá ó ésté úñícó trásfóñdó qúé sé réqúíéré. Éstá éñ tódás pártés, ý és tódó. Áýér, éstábá hábláñdó cóñ úñ ámígó ýó éstábá cómó, ñó élígés él cíbérñétícó, él cíbérté élígé. cómó qúé ésá és lá cósá és, és sálír á lá cómúñídád cómpártír sóbré ló qúé sí préséñtás ésté héchó qúé háý, ýá sábés, préséñtár úñ páñél dé géñté dé tú sábés, Íllúmíó ó dóñdé séá qúé trábájés dé géñté qúé víéñé dé dívérsós órígéñés díféréñtés qúé éstáñ víéñdó ésté próblémá désdé váríás léñtés. Éñtóñcés, ésá és lá úñícá cósá és éñtrár á lá cómúñídád. Ý lúégó él ségúñdó és sábér qúé éstá géñérácíóñ ñó sóló és ápátícá áñté éstós témás, sómós múý cóñscíéñtés, cóñócédórés, qúérémós sábér lá réspúéstá. Vámós á hácér lás prégúñtás dífícílés. Ásí qúé sóló prépáráté ý émócíóñá ý éñtíéñdé qúé téñémós qúé cóñócérñós dóñdé éstámós éñ térmíñós dé édúcácíóñ cíbérñétícá.]

[50:49]

[Ásóm~brós~ó. Kýl~á, há s~ídó ú~ñ plá~cér h~áblá~rté, c~íért~ó. Ójá~lá púd~íérám~ós té~ñér m~ás tíé~mpó, p~éró s~é qúé t~ú tíé~mpó é~s pré~cíós~ó. Ásí q~úé dé~ ñúév~ó, múc~hás g~rácí~ás pó~r tú t~íémp~ó. Réá~lméñ~té ló~ ágrá~dézc~ó. Há s~ídó f~áñtás~tícó~.]

[51:02]

[Grác~íás, R~ághú~. Éstó~ há sí~dó mú~ý dív~értí~dó. Gr~ácíá~s.]