[Éxpl~óíté~r lé l~áñgá~gé ñá~túré~l póú~r défí~ñír é~t sím~plíf~íér l~és pó~lítí~qúés~ dé mí~crós~égmé~ñtát~íóñ]

[Pármí lés tróís réssóúrcés dé básé dé tóút céñtré dé dóññéés óú clóúd (cálcúl, stóckágé, réséáú), lé réséáú á été lá plús léñté à évólúér vérs lé móñdé módérñé dé vírtúálísátíóñ ét d'ábstráctíóñ dés réssóúrcés. C'ést éñ gráñdé pártíé íñtéñtíóññél. Óñ péút áffírmér qúé lá strúctúré dú réséáú ést lá réssóúrcé lá plús crítíqúé dé tóút céñtré dé dóññéés óú árchítéctúré clóúd. Sáñs réséáú, lé cálcúl ét lé stóckágé sóñt dés îlóts íñáccéssíblés. Lé réséáú pérmét l'áccès ét lá cómmúñícátíóñ éñtré tóútés lés réssóúrcés dé cálcúl ét dé stóckágé, éñtré éllés ét ávéc lés útílísátéúrs fíñáúx dé cés réssóúrcés. Sáñs lé réséáú qúí sóús-téñd úñé árchítéctúré, tóútés lés cóñvérsátíóñs dáñs lé clóúd ñ'óñt áúcúñ séñs. Qúél qúé sóít lé dégré d'ábstráctíóñ dés cóñvérsátíóñs dáñs lé clóúd áútóúr dés réssóúrcés íñfórmátíqúés, qú'íl s'ágíssé dé cóñvérsátíóñs sáñs sérvéúr óú sáñs sérvéúr, s'íl ý á úñ páqúét ÍP ñ'ímpórté óù súr l'ímágé, lé réséáú ést ésséñtíél.]

[Lá séc~úrít~é dú rés~éáú é~st dés~órmá~ís déf~íñíé~ éñ lá~ñgág~é ñát~úrél~ ét ñó~ñ éñ l~áñgá~gé rés~éáú.]

[Célá rélèvé dú bóñ séñs, ét lé réséáú póssèdé sés próprés fórmés dé vírtúálísátíóñ dés réssóúrcés déstíñéés à résóúdré dés próblèmés dé réséáú spécífíqúés. Ñéáñmóíñs, íl ést méñtíóññé ící póúr lé símplé fáít qúé lá sécúríté dés céñtrés dé dóññéés óú dés déplóíéméñts dáñs lé clóúd ést trádítíóññélléméñt mísé éñ œúvré súr lé réséáú. Áfíñ dé blóqúér óú d'áctívér lé tráfíc réséáú éñ tráñsít éñtré lés réssóúrcés clóúd, úñ páré-féú ést déplóýé qúélqúé párt dáñs lá strúctúré dú réséáú. Lés lógícíéls dés térmíñáúx péúvéñt êtré déplóýés súr dés réssóúrcés íñfórmátíqúés, qúí sóñt géñéráléméñt dés óútíls básés súr dés sígñátúrés qúí réchérchéñt lés málwárés cóññús óú lés máúváís cómpórtéméñts, máís íls íñspéctéñt géñéráléméñt lé tráfíc, sáñs lé blóqúér ñí l'áútórísér. Lá plúpárt dés chárgés dé tráváíl díspóséñt dé fóñctíóññálítés dé páré-féú íñtégréés, téllés qúé íptáblés sóús Líñúx, máís l'órchéstrátíóñ dé cés óútíls à gráñdé échéllé ést sóúvéñt díffícílé à gérér ét, pár cóñséqúéñt, ñóñ útílíséé. Dóñc, sécúríté dú réséáú ét l'ápplícátíóñ dú tráfíc sé fáít trádítíóññélléméñt à l'áídé dé páré-féúx réséáú.]

[Lá séc~úrít~é ést s~óúvé~ñt déf~íñíé~ dáñs~ úñé l~áñgú~é díf~féréñ~té]

[Lés páré-féúx étáñt géñéráléméñt gérés pár dés éqúípés réséáú, lá pólítíqúé dé sécúríté ést lé plús sóúvéñt défíñíé à l'áídé dé térmés fámílíérs áúx éqúípés réséáú. Lés páré-féúx éxístéñt dépúís dés décéññíés ét léúr cóñfígúrátíóñ á très péú évólúé áú fíl dés áñs. Lés règlés dé pólítíqúé sóñt géñéráléméñt écrítés à l'áídé d'ádréssés ÍP, dé pórts TCP/ÚDP, dé VLÁÑ ét dé zóñés. Lés páré-féúx ñé sóñt géñéráléméñt pás cóñçús póúr éxámíñér plús éñ prófóñdéúr lá chárgé útílé dés páqúéts áfíñ d'íñspéctér lé cóñtéñú óú lés ápplícátíóñs cóñtéñús, cár íls sóúháítéñt évítér dé dévéñír úñ góúlót d'étráñgléméñt dú tráfíc réséáú.]

[Íl éxísté cé qúé l'óñ áppéllé páré-féúx dé ñóúvéllé géñérátíóñ (ÑGFW) qúí óñt lá cápácíté d'íñspéctér lés páqúéts dé máñíèré béáúcóúp plús ápprófóñdíé à lá vítéssé dú fíl ét péúvéñt défíñír úñé pólítíqúé éñ fóñctíóñ dé cé qúí ést réélléméñt cóñtéñú dáñs lá chárgé útílé dé dóññéés d'úñ páqúét, ét pás séúléméñt dé sés éñ-têtés réséáú. Máís cómmé lés víéíllés hábítúdés óñt lá víé dúré, lá réálíté ést qúé cés páré-féúx sóñt sóúvéñt cóñfígúrés à l'áñcíéññé, lés óptíóñs dé ñóúvéllé géñérátíóñ réstáñt íñútílíséés. Lé résúltát ést úñ áppáréíl qúí útílísé lá térmíñólógíé réséáú póúr défíñír sécúríté dú réséáú, cé qúí ñ'ést pás lá fáçóñ dóñt lés útílísátéúrs dé réssóúrcés hébérgéés dáñs úñ céñtré dé dóññéés óú dáñs lé clóúd pérçóívéñt cés réssóúrcés. Sóúvéñt, lés útílísátéúrs ñé sávéñt pás, óú s'éñ fíchéñt, súr qúél ségméñt dé réséáú úñé réssóúrcé ést hébérgéé. Íls s'íñtérésséñt à lá réssóúrcé éllé-mêmé.]

[Lá pó~lítí~qúé d~ú résé~áú dó~ít ré~flété~r lá f~áçóñ d~óñt l~és út~ílís~átéú~rs pé~rçóív~éñt l~és ré~ssóú~rcés~ à prót~égér]

[Lórsqú'úñ útílísátéúr óú úñ dévélóppéúr sígñálé úñ próblèmé, pár éxémplé l'ímpóssíbílíté d'áccédér à úñé réssóúrcé hébérgéé dáñs úñ céñtré dé dóññéés óú dáñs lé clóúd, íl fáít géñéráléméñt référéñcé à lá chárgé dé tráváíl óú à l'ápplícátíóñ spécífíqúé íñáccéssíblé. Íls ñé sígñáléñt géñéráléméñt pás qú'úñé ádréssé ÍP spécífíqúé ñ'ést pás áccéssíblé víá úñ pórt spécífíqúé. Tóútéfóís, lá mísé éñ réséáú óú ópérátíóñs dé sécúríté lés éqúípés démáñdéróñt cés íñfórmátíóñs. Ét c'ést là qúé lé próblèmé sé pósé : Lé próblèmé sígñálé ést dáñs úñé láñgúé dífféréñté dé céllé dés áppáréíls qúí ápplíqúéñt lá pólítíqúé réséáú. Lé láñgágé dés ápplícátíóñs ñ'éqúíváút géñéráléméñt pás áú láñgágé dú réséáú.]

[L'úñ dés détáíls ímpórtáñts dé lá qúêté vísáñt à áútómátísér áútáñt dé réssóúrcés qúé póssíblé dáñs lés árchítéctúrés clóúd ést lá póssíbílíté dé défíñír lá pólítíqúé réséáú éñ útílísáñt lés mêmés térmés qúé céúx qúé lés útílísátéúrs pérçóívéñt póúr lés réssóúrcés prótégéés. Sí úñ páré-féú ápplíqúé úñé pólítíqúé éñtré lés ápplícátíóñs X, Ý ét Z, íl dóít êtré éñ mésúré dé défíñír úñé pólítíqúé spécífíqúé à cés ápplícátíóñs, ét ñóñ à lá réssóúrcé réséáú súr láqúéllé éllés sóñt hébérgéés.]

[Célá ést pártícúlíèréméñt pértíñéñt dáñs lés íñfrástrúctúrés módérñés hébérgéés dáñs lé clóúd públíc, téllés qúé lés mícrósérvícés, dáñs lésqúéllés lés ádréssés ÍP sóñt éphémèrés. Lés chárgés dé tráváíl ét lés ápplícátíóñs sóñt sóúvéñt mígréés dé máñíèré dýñámíqúé súr dífféréñts ségméñts dé réséáú, dé sórté qú'úñé ádréssé ÍP ñ'ést plús úñ móýéñ fíáblé d'ídéñtífíér úñé chárgé dé tráváíl spécífíqúé péñdáñt lé cýclé dé víé dé cétté réssóúrcé. Sí vóús dévéz módífíér úñ páré-féú cháqúé fóís qú'úñé ádréssé ÍP cháñgé, célá ñ'ést pás évólútíf.]

[Íl éñ résúlté qúé, très sóúvéñt, lés páré-féúx ñé sóñt tóút símpléméñt pás déplóýés dáñs lés árchítéctúrés clóúd módérñés. Áú líéú dé célá, íls sóñt rélégúés à lá péríphéríé d'úñ tíssú ñúágéúx, ñé cóñtrôláñt qúé lé tráfíc ñórd-súd, sáñs téñír cómpté dé lá májéúré pártíé dú tráfíc ést-óúést.]

[Défíñ~íssé~z lá s~écúrí~té à l'á~ídé d~é métá~dóññ~éés, ét~ ñóñ d~'ádr~éssé~s ÍP]

[Lá plúpárt dés cóñtrôléúrs SDÑ módérñés péúvéñt créér cé qúí éqúíváút à úñé básé dé dóññéés lócálé d'ádréssés ÍP ét dé métádóññéés dé chárgé dé tráváíl ápplíqúéé à cháqúé chárgé dé tráváíl. Pár éxémplé, sí cíñq chárgés dé tráváíl dé pródúctíóñ sóñt dés sérvéúrs SQL ét qúé cíñq áútrés chárgés dé tráváíl sóñt dés sérvéúrs SQL dé dévélóppéméñt, lé cóñtrôléúr créérá úñ éñrégístréméñt lócál répértóríáñt cés sérvéúrs éñ déúx cátégóríés, lés cíñq prémíèrés ádréssés ÍP dé chárgé dé tráváíl étáñt áttríbúéés à úñé bálísé dé métádóññéés « SQL-Pród » ét lés cíñq sécóñdés ádréssés ÍP dé chárgé dé tráváíl étáñt áttríbúéés à úñé bálísé dé métádóññéés « SQL-Dév ». Lé cóñtrôléúr súrvéíllérá cés chárgés dé tráváíl, ét sí úñé chárgé dé tráváíl módífíé sóñ ádréssé ÍP póúr úñé ráísóñ qúélcóñqúé, óú sí éllé ést rédúíté, íl méttrá à jóúr sés éñrégístréméñts lócáúx dé máppágés dé métádóññéés vérs ÍP.]

[Dé cétté fáçóñ, lé cóñtrôléúr péút súívré lé cýclé dé víé cómplét dé lá chárgé dé tráváíl éñ fóñctíóñ dés métádóññéés qúí lúí sóñt áttríbúéés, qúéllé qúé sóít l'ádréssé ÍP qú'íl lúí á áttríbúéé. Lé tráñsfért dé páqúéts vérs ét dépúís lés chárgés dé tráváíl ést tóújóúrs éfféctúé à l'áídé dé réchérchés ÍP, éñ útílísáñt l'ádréssé ÍP áctúélléméñt áttríbúéé. Máís l'ídéñtíté dé cétté chárgé dé tráváíl ést máíñtéñúé pár lés métádóññéés qúí lúí sóñt áttríbúéés, íñdépéñdámméñt dú ségméñt dé réséáú áúqúél éllé ést áfféctéé.]

[L'ídéñtífícátíóñ d'úñé chárgé dé tráváíl à l'áídé dé métádóññéés pérmét dé díssócíér éñtíèréméñt l'ídéñtíté dé cétté chárgé dé tráváíl dé tóút détáíl réséáú. C'ést áíñsí qúé lá sécúríté módérñé dóít êtré défíñíé. Défíñír úñé pólítíqúé qúí sé lít cómmé súít : « Áúcúñ sérvéúr SQL éñ dévélóppéméñt ñé péút éñtrér éñ cóñtáct ávéc dés sérvéúrs SQL éñ pródúctíóñ » ést béáúcóúp plús próché dé lá fáçóñ dóñt lés útílísátéúrs pérçóívéñt cés réssóúrcés qúé qúélqúé chósé cómmé défíñír úñé pólítíqúé à líré cómmé « 192.168.10.0/24 Áútórísátíóñ TCP 1024-2000 10.10.0.0/16 ». Lés térmés dé métádóññéés sóñt béáúcóúp plús lísíblés pár l'hómmé qúé lés térmés dé réséáú.]

[L'útílísátíóñ dé métádóññéés póúr ídéñtífíér lés réssóúrcés ést géñéráléméñt áppéléé « bálísés » óú « étíqúéttés ». Ét cé cóñcépt ést útílísé pár d'áútrés cóñtrôléúrs qúé lé SDÑ. Ávéc Íllúmíó ÁSP, vóús póúvéz áttríbúér úñé étíqúétté à cháqúé chárgé dé tráváíl, ét cháqúé étíqúétté cómpórté qúátré « díméñsíóñs » : rôlé, ápplícátíóñ, éñvíróññéméñt ét émplácéméñt. Cháqúé chárgé dé tráváíl péút sé vóír áttríbúér úñé étíqúétté qúí l'ídéñtífíé pár ráppórt à l'úñé óú à l'éñsémblé dé cés díméñsíóñs, ét lá pólítíqúé péút éñsúíté êtré défíñíé à l'áídé dé cés étíqúéttés. Áíñsí, úñ éñsémblé dé règlés Íllúmíó ñé fáít pás référéñcé à dés pórts óú à dés ádréssés ÍP ; íl fáít référéñcé à dés étíqúéttés.]

[Lá vá~léúr~ dés ét~íqúé~ttés~ Íllú~míó]

[Lé cóñcépt d'étíqúéttés péút sémblér úñ détáíl míñéúr, máís íl cóñvíéñt dé lé sóúlígñér. À l'áídé d'étíqúéttés, vóús póúvéz défíñír úñé pólítíqúé éñ útílísáñt lés mêmés térmés qúé lá fáçóñ dóñt lés útílísátéúrs pérçóívéñt lés réssóúrcés prótégéés. Íl s'ágít d'úñ cháñgéméñt sígñífícátíf pár ráppórt à lá défíñítíóñ trádítíóññéllé dé lá sécúríté dés réséáúx. Péñdáñt dés décéññíés, lá sécúríté dés réséáúx á été défíñíé éñ fóñctíóñ dés strúctúrés réséáú : ádréssés ÍP, VLÁÑ ét pórts. Lés páré-féúx éñvíságéñt lá sécúríté à trávérs lé prísmé dé cés strúctúrés réséáú, ét sí l'úñé dé cés strúctúrés cháñgé, lá cóñfígúrátíóñ dú páré-féú dóít êtré módífíéé.]

[Máís sí lá pólítíqúé ést défíñíé à l'áídé d'étíqúéttés ét qúé cés étíqúéttés éñtráîñéñt lá cóñfígúrátíóñ dés fóñctíóññálítés dé páré-féú íñtégréés dé lá chárgé dé tráváíl póúr ápplíqúér cétté défíñítíóñ éñ árríèré-pláñ, lá pólítíqúé córréspóñd désórmáís à lá máñíèré dóñt lés réssóúrcés sóñt réélléméñt útílíséés. Lá sécúríté dú réséáú ést désórmáís défíñíé à l'áídé dú láñgágé ñátúrél, ét ñóñ dú láñgágé réséáú. Dé plús, cétté pólítíqúé dé láñgágé ñátúrél ést défíñíé úñé séúlé fóís ét résté síléñcíéúsé mêmé lórsqúé lés chárgés dé tráváíl mígréñt éñtré lés strúctúrés réséáú, sóñt rédúítés óú áúgméñtéés, óú étéñdúés à dés déplóíéméñts dé gráñdé éñvérgúré.]

[Lá sécúríté ñé dóít pás cóñstítúér úñ óbstáclé áúx éxígéñcés d'évólútívíté dé lá chárgé dé tráváíl. L'útílísátíóñ dú láñgágé ñátúrél póúr défíñír lés pólítíqúés, à l'áídé d'étíqúéttés, pérmét l'évólútíóñ dé lá chárgé dé tráváíl sáñs qúé lá sécúríté ñé ráléñtíssé lé prócéssús DévÓps.]

[J'út~ílís~é dóñ~c dés~ étíqú~étté~s : ét m~áíñt~éñáñ~t ¿]

[Mêmé sí lés éqúípés dé mísé éñ réséáú s'hábítúéñt à défíñír lés pólítíqúés à l'áídé d'étíqúéttés éñ láñgágé ñátúrél, áfíñ dé créér úñ láñgágé plús lísíblé pár l'hómmé, l'étát d'ésprít qúí sóús-téñd lá défíñítíóñ dés pólítíqúés ést éñcóré sóúvéñt céñtré súr lé réséáú. Bíéñ qúé lés étíqúéttés fásséñt référéñcé áúx chárgés dé tráváíl ét áúx ápplícátíóñs, lés éqúípés réséáú cóñsídèréñt tóújóúrs lés límítés dé cóñfíáñcé cómmé dés límítés dú réséáú. Máís, à mésúré qúé dé plús éñ plús d'éñtréprísés ádóptéñt Cóñfíáñcé zéró étát d'ésprít, úñé cáráctérístíqúé ímpórtáñté óblígé lés órgáñísátíóñs à répóússér lés límítés dé cóñfíáñcé éñ s'élóígñáñt dú réséáú ét éñ lés óríéñtáñt díréctéméñt vérs lés réssóúrcés áúxqúéllés lés étíqúéttés fóñt référéñcé. Sí vóús ávéz cíñq chárgés dé tráváíl SQL, chácúñé dé cés chárgés dé tráváíl cóñstítúé sá própré límíté dé cóñfíáñcé. Lá límíté dé cóñfíáñcé ñ'ést pás úñ ségméñt dé réséáú cómmúñ qú'íls péúvéñt tóús pártágér.]

[Íllúmíó déplóíé dés ágéñts, áppélés FÓÚRs, súr cháqúé chárgé dé tráváíl súrvéílléé, ét cés ágéñts trádúíséñt lá pólítíqúé báséé súr dés étíqúéttés éñ règlés súr lé páré-féú íñtégré à cháqúé chárgé dé tráváíl. Áíñsí, lá prémíèré étápé dé lá víé d'úñ páqúét, à sá ñáíssáñcé, ést lá pólítíqúé. Úñé áútré fáçóñ dé péñsér à Zéró Trúst ést lá súíváñté : « áúcúñ páqúét ñé dóít áttéíñdré lé pláñ dé tráñsfért dú réséáú táñt qú'íl ñ'á pás été íñspécté ». Ávéc Íllúmíó, áú móméñt óù úñ páqúét áttéíñt lé pláñ dé tráñsfért dú réséáú, lá sécúríté ést déjà ápplíqúéé.]

[Cécí ést pártícúlíèréméñt ímpórtáñt lórsqúé vóús éssáýéz dé résóúdré lé próblèmé dé móúvéméñt látérál, qúí pérmét à dés áctéúrs málvéílláñts óú à dés prógrámmés málvéílláñts dé trávérsér úñ réséáú sáñs êtré détéctés. Lórsqúé vóús díscútéz dés díréctívés dé sécúríté ávéc dés útílísátéúrs dístáñts, pár éxémplé, lé bésóíñ dé sécúríté ést géñéráléméñt récóññú, máís lá répóñsé cóúráñté ést « Jé ñ'áí ríéñ à cáchér », cé qúí ést útílísé póúr jústífíér lé fáít dé ñé pás préñdré lá péíñé dé sécúrísér úñé chárgé dé tráváíl. Cét útílísátéúr ñ'á péút-êtré ríéñ à cáchér, máís qúélqú'úñ d'áútré póúrráít lé fáíré. Lés málwárés cóñtóúrñéñt sóúvéñt úñé chárgé dé tráváíl dáñs lé bút précís dé pássér dé cétté chárgé dé tráváíl à d'áútrés chárgés dé tráváíl, lá déstíñátíóñ étáñt úñé réssóúrcé plús précíéúsé. Íl s'ágít d'úñ móúvéméñt látérál, qúí útílísé úñé chárgé dé tráváíl cómmé rámpé dé láñcéméñt póúr úñé áútré chárgé dé tráváíl.]

[Sí úñé límíté dé cóñfíáñcé ést úñ ségméñt dé réséáú ét qú'úñ lógícíél málvéílláñt éñfréíñt l'úñé dés ñómbréúsés chárgés dé tráváíl préséñtés súr cé ségméñt dé réséáú, íl péút sé déplácér látéráléméñt éñtré lés chárgés dé tráváíl qúí pártágéñt úñ ségméñt sáñs qúé lé páré-féú réséáú ñé s'éñ ápérçóívé. Lés móúvéméñts látéráúx dóívéñt êtré évítés à cháqúé chárgé dé tráváíl, ét ñóñ dáñs lá strúctúré dú réséáú. ]

[Lés étíqúéttés sóñt útílés póúr fácílítér lá cómpréhéñsíóñ dés pólítíqúés ét póúr gárdér l'óbjéctíf últímé éñ lígñé dé míré : ádáptér lá sólútíóñ dé sécúríté à cé qúé vóús éssáýéz dé sécúrísér. Ñé vóús fíéz pás à úñé cóúché d'úñé árchítéctúré clóúd póúr sécúrísér úñé áútré cóúché. Vós límítés dé cóñfíáñcé sé sítúéñt qúél qúé sóít l'éñdróít óù sé tróúvéñt vós chárgés dé tráváíl. Zéró Trúst sígñífíé qúé cháqúé chárgé dé tráváíl ést úñ ségméñt, ét sí vóús sécúríséz cháqúé chárgé dé tráváíl, vóús rédúíréz cóñsídérábléméñt lé rísqúé dé móúvéméñt látérál.]

[Póúr~ éñ sá~vóír~ plús~ súr Í~llúm~íó ÁS~P ét s~úr ñó~tré c~óñcé~ptíó~ñ dé l~'étíq~úétá~gé, có~ñsúl~téz :]

• [Ñóúv~éllé~ vídéó~ súr l~é lé p~óúvó~ír dé~s étíq~úétt~és]
• [Lé Gú~ídé d~é cóñ~cépt~íóñ Í~llúm~íó ÁS~P]