[Lá séc~úrít~é dú rés~éáú ñ~'ést~ pás l~á sécú~ríté d~és ch~árgé~s dé t~rává~íl]
[Lés víólátíóñs, lés pírátágés, lé pírátágé, lá pérté dé dóññéés ét l'éxfíltrátíóñ sóñt tóús dés próblèmés qúí éxístéñt dáñs lá plúpárt dés árchítéctúrés clóúd póúr úñé ráísóñ très símplé : lá plúpárt dés téchñólógíés íñfórmátíqúés ñ'óñt pás été cóñçúés à l'órígíñé ávéc lá sécúríté cómmé príóríté. Lés cómpléxítés líéés áú dévélóppéméñt d'ápplícátíóñs, áúx sýstèmés d'éxplóítátíóñ dés chárgés dé tráváíl, áúx prótócólés réséáú ét à lá géstíóñ glóbálé dés prócéssús óñt tóútés été cóñçúés éñ fóñctíóñ dé príórítés dífféréñtés : fóñctíóññálíté ét résílíéñcé. Cés tâchés dóívéñt tóútés fóñctíóññér, ét éllés dóívéñt súrvívré áúx défáílláñcés dés éléméñts dé l'árchítéctúré glóbálé, máís sécúrísátíóñ cés éléméñts óñt géñéráléméñt été cóñsídérés áprès cóúp.]
[Lé rés~éáú ét~áñt l~'íñf~rást~rúct~úré c~rítí~qúé d~é l'á~rchí~téct~úré g~lóbá~lé, íl~ sémb~lérá~ít jú~dící~éúx d~'ý áp~plíq~úér d~és só~lútí~óñs d~é sécú~ríté é~t dé m~ícró~ségm~éñtá~tíóñ~.]
[Qúéllé qúé sóít lá máñíèré dóñt lés ápplícátíóñs sóñt dévélóppéés, cómméñt lés dífféréñts sýstèmés d'éxplóítátíóñ sóñt créés ét déplóýés, ét qúéllé qúé sóít lá máñíèré dóñt tóút célá ést vírtúálísé, ábstráít ét géré, lá plúpárt dé cés éléméñts dóívéñt cómmúñíqúér éñtré éúx. S'íl ñ'ý á pás dé réséáú, cháqúé ápplícátíóñ ést úñ îlót. Ét lá plúpárt dés ápplícátíóñs áctúéllés sóñt cóñçúés póúr êtré áccéssíblés pár dés clíéñts dístáñts, víá úñ réséáú prívé óú víá Íñtérñét. Célá ést réqúís dáñs tóút týpé d'árchítéctúré clóúd, ét áúcúñé árchítéctúré ñátívé dú clóúd ñé fóñctíóññérá tóút símpléméñt pás sáñs úñ réséáú éxístáñt póúr cómmúñíqúér à trávérs éllé. Óñ péút dóñc áffírmér qúé l'éléméñt lé plús crítíqúé dé tóúté árchítéctúré clóúd glóbálé ést éñ fáít lé réséáú lúí-mêmé.]
[Éñ ráísóñ dé lá ñátúré crítíqúé dé l'íñfrástrúctúré réséáú dáñs tóúté árchítéctúré clóúd, cértáíñs défís ét príórítés sóñt spécífíqúés à lá séúlé cóúché réséáú dé tóútés lés árchítéctúrés. Lé réséáú préséñté dés próblèmés tótáléméñt íñdépéñdáñts dés chárgés dé tráváíl ét dés ápplícátíóñs qúí dépéñdéñt dú réséáú. Vóící qúélqúés éxémplés dé cés próblèmés líés áú réséáú :]
- [Fíáb~ílít~é (lé rés~éáú d~óít f~óñct~íóññ~ér)]
- [Résíl~íéñc~é (lá d~éfáíl~láñc~é d'ú~ñ óú d~é plú~síéú~rs pér~íphér~íqúé~s résé~áú ñé~ dóít~ pás p~róvó~qúér~ dé pá~ññé à l~'éché~llé d~ú sýs~tèmé)]
- [Íñgéñ~íérí~é dú t~ráfí~c ét q~úálí~té dé s~érví~cé (lé~s résé~áúx Í~P sóñ~t, dé p~ár lé~úr có~ñcép~tíóñ~, « sáñs~ cóññ~éxíó~ñ », máí~s íl d~évrá~ít ý á~vóír~ dés m~óýéñ~s dé c~óñcé~vóír~ ét dé~ híérá~rchí~sér l~és dí~fféré~ñts t~ýpés~ dé tr~áfíc~)]
- [Mísé~ à l'éch~éllé~ (lés r~éséáú~x dév~ráíé~ñt pó~úvóí~r évól~úér s~áñs á~ttéí~ñdré~ úñ cé~rtáí~ñ plá~fóñd~ dé ré~ssóú~rcés~)]
[Lés á~pplí~cátí~óñs é~t lés~ chár~gés d~é trá~váíl~ ñé dé~vráí~éñt p~ás áv~óír b~ésóí~ñ dé c~óññá~îtré c~és íñ~fórm~átíó~ñs pó~úr pó~úvóí~r útí~lísé~r lé r~éséáú~.]
[Qú'ést-cé qúé célá sígñífíé éñ térmés dé sécúrísátíóñ dú réséáú ét dé sécúrísátíóñ dés chárgés dé tráváíl ¿ Íl ý á dés cóñsídérátíóñs dístíñctés qúé jé váís éxplórér, éñ pártícúlíér lé cóñtrásté éñtré sécúríté dú réséáú ét dés sólútíóñs báséés súr lé réséáú ét lá sécúríté dés chárgés dé tráváíl, áíñsí qúé dés sólútíóñs téllés qúé lá mícróségméñtátíóñ.]
[Bréf~ híst~óríq~úé dé~ lá séc~úrít~é dés r~éséáú~x]
[Lá sécúríté étáñt tóújóúrs úñé príóríté póúr lá plúpárt dés árchítéctúrés clóúd, lá sécúríté ét ségméñtátíóñ dú réséáú óñt trádítíóññélléméñt été mís éñ œúvré áú ñívéáú dé lá cóúché réséáú. Lé réséáú étáñt l'íñfrástrúctúré crítíqúé dé l'árchítéctúré glóbálé, íl sémbléráít júdícíéúx d'ý ápplíqúér dés sólútíóñs dé sécúríté ét dé mícróségméñtátíóñ.]
[Sí l'óñ rémóñté à plúsíéúrs décéññíés, lá sécúríté dés réséáúx ÍP préñáít à l'órígíñé lá fórmé dé lístés dé cóñtrôlé d'áccès (« ÁCL ») súr lés róútéúrs ét lés cómmútátéúrs. Lés péríphéríqúés réséáú tráítéñt géñéráléméñt lé tráfíc pár páqúét. Áíñsí, lórsqúé lés páqúéts árrívéñt à úñ róútéúr óú à úñ cómmútátéúr, cés lístés dé cóñtrôlé d'áccès sóñt vérífíéés póúr préñdré dés décísíóñs qúáñt à l'áútórísátíóñ óú áú blócágé dú tráñsfért d'úñ páqúét.]
[Cétté áppróché á éñsúíté été éxtérñálíséé vérs dés péríphéríqúés réséáú dédíés, lés páré-féúx, qúí útílísáíéñt à l'órígíñé lá mêmé áppróché dé básé. Étáñt dóññé qúé tóús lés páqúéts ÍP cóñtíéññéñt dáñs léúrs éñ-têtés dés íñfórmátíóñs íñdíqúáñt léúr sóúrcé ét léúr déstíñátíóñ, éñ plús dés ñúmérós TCP óú ÚDP qúí íñdíqúéñt lé týpé dé dóññéés préséñt dáñs lá chárgé útílé dú páqúét, úñ páré-féú útílísé cés íñfórmátíóñs póúr préñdré dés décísíóñs dé tráñsfért éñ fóñctíóñ dé sés próprés lístés dé cóñtrôlé d'áccès. Cómmé lé réséáú tráíté dés páqúéts, íl étáít lógíqúé dé lé láíssér égáléméñt s'óccúpér dé lá sécúríté ét dé lá mícróségméñtátíóñ, áfíñ dé pérméttré áúx éqúípés chárgéés dú dévélóppéméñt dés ápplícátíóñs ét dés sýstèmés dé sé cóñcéñtrér súr d'áútrés préóccúpátíóñs.]
[Cépéñdáñt, íl ést géñéráléméñt fácílé dé trómpér úñ páré-féú básé súr dés páqúéts. Íl ñ'ést pás tróp díffícílé d' « úsúrpér » dés ádréssés ét dés ñúmérós dé pórt TCP/ÚDP dáñs úñ páqúét ÍP, cé qúí pérmét dé créér úñ páqúét qúí péút fácíléméñt másqúér lé cóñtéñú dé sá chárgé útílé dé dóññéés. Lés páré-féúx básés súr lés séssíóñs óñt dóñc évólúé póúr sé cóñcéñtrér súr lé máppágé dé tóús lés páqúéts d'úñ flúx dóññé vérs úñé séssíóñ úñíqúé, ét póúr súrvéíllér lé cómpórtéméñt dé cétté séssíóñ éñ fóñctíóñ dé l'ápplícátíóñ à láqúéllé éllé « péñsé » êtré ássócíéé. Cés páré-féúx ñ'óffráíéñt pás úñé vísíbílíté cómplèté súr cháqúé páqúét, máís íls cómpáréñt lé cómpórtéméñt dé cés páqúéts ét dé cés séssíóñs ávéc lés cómpórtéméñts dé básé dés ápplícátíóñs, áfíñ dé détéctér lés áñómálíés.]
[Plús tárd, dés páré-féúx díts dé « ñóúvéllé géñérátíóñ » sóñt áppárús, qúí útílíséñt béáúcóúp plús d'íñtéllígéñcé póúr ídéñtífíér lé cóñtéñú d'úñ páqúét, l'ápplícátíóñ à láqúéllé íl ést ássócíé, l'útílísátéúr áúqúél íl ést ássócíé ét d'áútrés détáíls íñdíqúáñt úñé fáíllé dé sécúríté. Máís tóús cés détáíls áppáráísséñt éñ lígñé dáñs lé réséáú, ét ñóñ dáñs lés chárgés dé tráváíl sóúrcé óú dé déstíñátíóñ éllés-mêmés. Lés páré-féúx ñ'óñt áúcúñé ídéé dé cé qúí sé pássé súr lés chárgés dé tráváíl qúí éñvóíéñt ét réçóívéñt cés páqúéts, à móíñs qú'íls ñé cómmúñíqúéñt d'úñé máñíèré óú d'úñé áútré ávéc úñ óútíl céñtrál qúí súrvéíllé égáléméñt lés chárgés dé tráváíl ét lés ápplícátíóñs, púís dírígé lé tráfíc séléctíóññé vérs lé páré-féú. Máís cé déplóíéméñt péút êtré cómpléxé, dé sórté qúé lés páré-féúx sé cóñtéñtéñt sóúvéñt dé réstér súr lé réséáú éñ áttéñdáñt l'árrívéé dés páqúéts.]
[Lá séc~úrít~é dú rés~éáú é~st dí~fféré~ñté d~é lá s~écúrí~té dé l~á chá~rgé d~é trá~váíl~]
[Párállèléméñt áúx fíréwálls qúí préññéñt dés décísíóñs cóñcérñáñt lés páqúéts qúí péúvéñt óú ñé péúvéñt pás êtré tráñsférés, lés róútéúrs ét lés cómmútátéúrs óñt léúrs próprés préóccúpátíóñs éñ mátíèré dé sécúríté, qúí décóúléñt dú mêmé próblèmé fóñdáméñtál : lá sécúríté ñ'étáít pás úñé préóccúpátíóñ májéúré lórs dé lá cóñcéptíóñ íñítíálé dés prótócólés réséáú.]
[Lés prótócólés TCP/ÍP ét dé róútágé dýñámíqúé útílísés póúr tráñsférér dés páqúéts, téls qúé BGP ét ÓSPF, óñt été cóñçús ávéc lés mêmés óbjéctífs fóñdáméñtáúx qúé lés ápplícátíóñs ét lés chárgés dé tráváíl : fóñctíóññálíté ét résílíéñcé. Lá sécúríté ñ'étáít pás úñé príóríté áú débút dé lá mísé éñ réséáú. Lá sécúríté ét lá mícróségméñtátíóñ sóñt dévéñúés úñé príóríté à úñ stádé últéríéúr dé l'évólútíóñ dú réséáú, ét dés sólútíóñs dé sécúríté réséáú óñt été útílíséés póúr répóñdré áúx próblèmés dé sécúríté spécífíqúés áú réséáú. Lá sécúríté ñé cóñcérñé pás úñíqúéméñt lés chárgés dé tráváíl ét lés ápplícátíóñs. Lé réséáú préséñté dés próblèmés dé sécúríté súr lésqúéls lés chárgés dé tráváíl ét lés ápplícátíóñs ñ'óñt áúcúñé vísíbílíté.]
[Póúr~ rápp~él, cé~ ñé só~ñt là q~úé qú~élqú~és éx~émpl~és dé~s pró~blèmé~s dé s~écúrí~té qúí~ éxís~téñt~ áú ñí~véáú~ dé lá~ cóúc~hé rés~éáú d~é tóú~té ár~chít~éctú~ré cl~óúd :]
- [Íñgéñ~íérí~é dú t~ráfí~c]
- [Déñí d~é sér~vícé~ (DóS)]
- [Úsúr~pátí~óñ d'~ídéñ~títé Á~RP]
- [Áúth~éñtí~fícá~tíóñ~ BGP]
- [Rédí~réct~íóñ d~ú trá~fíc]
- [Áttá~qúés~ dé tý~pé « Má~ñ-íñ-t~hé-mí~ddlé~ »]
- [Próp~ágát~íóñ d~'ítí~ñéráí~rés b~ídóñ~]
- [Pírá~tágé~ d'úñ~ róút~éúr á~ú pré~míér~ sáút~]
- [Pírá~tágé~ dés c~óókí~és dé~ séss~íóñ]
[Lés éléméñts dé cétté cóúrté lísté cóñcérñéñt tóús lés próblèmés dé sécúríté spécífíqúés áú réséáú, ét ñóñ áúx chárgés dé tráváíl óú áúx ápplícátíóñs. Pár éxémplé, lés défís líés à l'íñgéñíéríé dú tráfíc sóñt rélévés pár dés téchñólógíés téllés qúé lé MPLS ét lá fíábílíté dés prótócólés dé dístríbútíóñ d'étíqúéttés. Lé déñí dé sérvícé ést úñ próblèmé ímpórtáñt qúí ést sóúvéñt résólú pár l'útílísátíóñ dé cómmúñáútés BGP écháñgéés ávéc lés hómólógúés dé róútágé dés FÁÍ. L'úsúrpátíóñ ÁRP ést úñ próblèmé dáñs léqúél lés róútéúrs módífíéñt léúrs máppágés éñtré lés ádréssés dé cóúché 3 ét dé cóúché 2, cé qúí éñtráîñé lé détóúrñéméñt dé lá déstíñátíóñ dú tráfíc. L'áúthéñtífícátíóñ BGP ñécéssíté qúélqúé chósé cómmé lé RPKÍ póúr crýptér lés íñfórmátíóñs écháñgéés éñtré lés páírs BGP, áfíñ d'évítér lés próblèmés dé róútágé súr Íñtérñét. Ét áíñsí dé súíté. Lá mísé éñ réséáú póssèdé sóñ própré vócábúláíré spécíálísé póúr tráítér lés próblèmés dé sécúríté próprés à lá cóúché réséáú dé tóúté árchítéctúré clóúd.]
[Cés éxémplés ñé sóñt qúé qúélqúés-úñés dés príñcípálés préóccúpátíóñs dé sécúríté dés árchítéctúrés réséáú, ét ñóñ dés árchítéctúrés dé chárgé dé tráváíl óú d'ápplícátíóñs. Lés éqúípés chárgéés dú dévélóppéméñt dés ápplícátíóñs ét dés sýstèmés ñ'óñt géñéráléméñt áúcúñé vísíbílíté súr cés próblèmés dé sécúríté dú réséáú, cár éllés ñé dévráíéñt pás éñ ávóír bésóíñ. Lórsqúé lé sýstèmé d'éxplóítátíóñ d'úñé chárgé dé tráváíl útílísé íptáblés, pár éxémplé, póúr éñvóýér óú récévóír úñ páqúét, íl ñ'á pás bésóíñ dé sávóír sí lé BGP ést píráté d'úñé máñíèré óú d'úñé áútré éñtré lés FÁÍ dú réséáú. Lés chárgés dé tráváíl ét lés ápplícátíóñs cóñcérñéñt lá chárgé dé tráváíl ét lá sécúríté dés ápplícátíóñs, ét ñóñ lá sécúríté dú réséáú.]
[Lés s~ólút~íóñs~ dé séc~úrít~é réséá~ú ñé s~óñt p~ás dé~s sól~útíó~ñs dé~ sécúr~íté dé~s chá~rgés~ dé tr~áváí~l]
[Célá sígñífíé qúé lés óútíls cóñçús póúr rélévér lés défís dé sécúríté dés réséáúx ñé sóñt géñéráléméñt pás lés óútíls ápprópríés póúr rélévér lés défís dé sécúríté ét dé mícróségméñtátíóñ dés chárgés dé tráváíl óú dés ápplícátíóñs. Lá sécúríté dés chárgés dé tráváíl ñécéssíté sóúvéñt dé ñé pás êtré límítéé pár l'échéllé : lé déplóíéméñt dé míllíérs dé chárgés dé tráváíl súr plúsíéúrs clóúds ñé dóít pás dépéñdré d'úñ óútíl dé cóúché réséáú úñíqúé póúr ássúrér úñé sécúríté áú ñívéáú dés ápplícátíóñs à cés chárgés dé tráváíl.]
[Lés chárgés dé tráváíl mígréñt sóúvéñt éñ díréct áú-délà dés límítés dé lá cóúché 3 óú éñtré lés clóúds, ét lés chárgés dé tráváíl ñé dévráíéñt pás dépéñdré d'óútíls dé cóúché réséáú qúí súívéñt cés mígrátíóñs d'úñé máñíèré óú d'úñé áútré áfíñ dé lés ápplíqúér sécúríté dés chárgés dé tráváíl ét mícróségméñtátíóñ. Lés ápplícátíóñs répóséñt súr dés dépéñdáñcés éñtré lés chárgés dé tráváíl, ét cés dépéñdáñcés ñé sóñt sóúvéñt pás vísíblés póúr lés óútíls dé lá cóúché réséáú. Lá défíñítíóñ d'úñé clôtúré áútóúr dés ápplícátíóñs ñé dóít dóñc pás êtré límítéé pár lé máñqúé dé vísíbílíté dú réséáú súr l'éñsémblé dés dépéñdáñcés dés ápplícátíóñs.]
[Cértáíñs fóúrñísséúrs dé réséáúx própóséróñt léúrs sólútíóñs SDÑ póúr répóñdré áúx éxígéñcés dé mícróségméñtátíóñ ét dé sécúríté dé lá chárgé dé tráváíl ét dés ápplícátíóñs. Máís cés óútíls résídéñt dáñs lés cóúchés réséáú óú hýpérvíséúr, ét íls óñt été cóñçús póúr répóñdré áúx príórítés dé cés cóúchés : áútómátísátíóñ, vírtúálísátíóñ, áñálýsé dú réséáú, súpérpósítíóñs ét túññélíñg réséáú, ét áúthéñtífícátíóñ éñtré lés prótócólés dé róútágé dýñámíqúé. Lés óútíls SDÑ ñ'óñt pás été cóñçús póúr ássúrér lá sécúríté ét lá mícróségméñtátíóñ dés chárgés dé tráváíl ét dés ápplícátíóñs à gráñdé échéllé.]
[Íls péúvéñt égáléméñt própósér dés páré-féúx (mátéríéls óú íñstáñcés vírtúálíséés dáñs úñ hýpérvíséúr) cómmé sólútíóñs áúx éxígéñcés dé sécúríté dé lá chárgé dé tráváíl ét dés ápplícátíóñs, éñ fáísáñt válóír qúé lés páré-féúx dé ñóúvéllé géñérátíóñ óffréñt úñé vísíbílíté cómplèté dú tráfíc réséáú dé ñívéáú 7. Cépéñdáñt, tóút páré-féú ñ'ést útílé qúé lórsqúé lés páqúéts l'áttéígñéñt. Lés páré-féúx ñ'óñt pás lá cápácíté d'íñflúéñcér lé cómpórtéméñt dés ápplícátíóñs óú dés chárgés dé tráváíl à léúr sóúrcé. Íls áttéñdéñt símpléméñt qúé lés páqúéts árrívéñt súr lé pórt d'úñ páré-féú. Lés páré-féúx réñfórcéñt lá sécúríté dú réséáú ét lá mícróségméñtátíóñ lórsqúé lé tráfíc ést éñ tráñsít — tráfíc ñórd-súd. Íls ñ'ássúréñt pás lá sécúríté dés ápplícátíóñs óú dés chárgés dé tráváíl à lá sóúrcé, à sávóír lé tráfíc ést-óúést. Lés déúx sólútíóñs sóñt ñécéssáírés póúr úñé vérítáblé Cóñfíáñcé zéró árchítéctúré à réálísér, máís úñé cóúché dé l'árchítéctúré ñé péút pás fóúrñír úñé sécúríté ét úñé mícróségméñtátíóñ cómplètés à l'áútré.]
[Lés éq~úípé~s résé~áú ñé~ dóív~éñt p~ás êtr~é chá~rgéés~ dé lá~ chár~gé dé~ tráv~áíl ó~ú dé l~á sécú~ríté d~és áp~plíc~átíó~ñs]
[Lés éqúípés réséáú sé cóñcéñtréñt súr lés tâchés réséáú, qúí sóñt dífféréñtés dés tâchés líéés à lá chárgé dé tráváíl óú áúx ápplícátíóñs. Cés tâchés ímplíqúéñt dés térmés pértíñéñts póúr cés éqúípés, téls qúé lés mécáñísmés dé trádúctíóñ ét dé tráñsfért dés cóúchés 2 ét 3, lés prótócólés dé róútágé téls qúé BGP ét ÓSPF ét lá fáçóñ dóñt íls íñtérágísséñt lés úñs ávéc lés áútrés, ét léúrs próprés mécáñísmés d'áúthéñtífícátíóñ. Lés sólútíóñs áúx próblèmés dé réséáú dé cóúché 2, téls qúé Spáññíñg Tréé ét ÉCMP, óñt égáléméñt léúrs próprés príórítés éñ mátíèré dé sécúríté. Lés óútíls réséáú téls qúé lé SDÑ ét lés áppáréíls réséáú vírtúálísés déplóýés dáñs lés hýpérvíséúrs sóñt áxés súr dés próblèmés spécífíqúés áúx príórítés éñ mátíèré dé réséáú. Dáñs áúcúñé dé cés sólútíóñs, lés rísqúés dé sécúríté líés à lá chárgé dé tráváíl éllé-mêmé ñé cóñstítúéñt úñé príóríté.]
[Tóút célá sígñífíé qúé lórs dé lá cóñcéptíóñ dé sólútíóñs dé sécúríté ét dé mícróségméñtátíóñ póúr lés chárgés dé tráváíl, cés sólútíóñs dóívéñt êtré déplóýéés súr plácé : súr lá chárgé dé tráváíl. Lés príórítés dés óútíls réséáú díffèréñt éñ fóñctíóñ dé lá chárgé dé tráváíl óú dés ápplícátíóñs. Dés óútíls dé sécúríté réséáú éxístéróñt tóújóúrs, áxés súr l'ápplícátíóñ dú tráfíc ñórd-súd, à l'íñtéríéúr ét à l'éxtéríéúr dé lá strúctúré glóbálé dú réséáú. Cés óútíls dé mísé éñ réséáú séróñt déplóýés súr dés áppáréíls réséáú. Lá sécúríté dés chárgés dé tráváíl dóít êtré déplóýéé súr lés chárgés dé tráváíl éllés-mêmés, ét céllés-cí sé cóñcéñtréróñt súr l'ápplícátíóñ dú tráfíc ést-óúést, éñtré lés chárgés dé tráváíl ét éñtré lés ápplícátíóñs.]
[Lé fáít dé cóñcéñtrér cháqúé cóúché dé l'árchítéctúré glóbálé súr lés príórítés spécífíqúés à sá própré cóúché pérméttrá à chácúñé d'êtré íñdépéñdáñté dé l'áútré, áúcúñé dés cóúchés ñ'ímpósáñt dé límítés áú módé dé fóñctíóññéméñt óú d'évólútíóñ dé l'áútré. Lé résúltát ést úñé árchítéctúré Zéró Trúst éñtíèréméñt réálíséé.]
[Dé ñómbréúsés árchítéctúrés clóúd ñátívés súívéñt lés méílléúrés prátíqúés dé sécúríté ét déplóíéñt dés sólútíóñs dé sécúríté dés chárgés dé tráváíl súr lés chárgés dé tráváíl éllés-mêmés. Máís lés víéíllés hábítúdés óñt lá víé dúré, ét sóúvéñt lórsqúé lés éñvíróññéméñts íñfórmátíqúés éxístáñts sóñt mígrés dés céñtrés dé dóññéés vérs sérvícés clóúd, l'áppróché trádítíóññéllé cóñsístáñt à útílísér dés sólútíóñs réséáú póúr téñtér dé réñfórcér lá sécúríté dés chárgés dé tráváíl sérá égáléméñt mígréé, cé qúí ábóútírá à úñé cóúché réséáú qúí ígñóré sóúvéñt lés éxígéñcés dé sécúríté ést-óúést éñtré lés chárgés dé tráváíl ét lés ápplícátíóñs. Lé résúltát ñ'ést pás Zéró Trúst.]
[C'ést là qú'Íllúmíó s'íñtègré dáñs l'árchítéctúré dé sécúríté glóbálé. Cóñtráíréméñt áúx áppróchés trádítíóññéllés dé ségméñtátíóñ dú réséáú, Íllúmíó pérmét d'ápplíqúér lá sécúríté ét lá mícróségméñtátíóñ díréctéméñt à l'éñtíté qúé vóús éssáýéz dé sécúrísér ét dé ségméñtér : lá chárgé dé tráváíl éllé-mêmé. Célá pérmét à lá chárgé dé tráváíl ét à lá sécúríté dés ápplícátíóñs, áíñsí qú'à lá mícróségméñtátíóñ, dé s'ádáptér ét d'évólúér sáñs dépéñdré dé léúr émplácéméñt súr lé réséáú. Célá pérmét áúx chárgés dé tráváíl dé résídér óú dé mígrér ñ'ímpórté óù dáñs dés céñtrés dé dóññéés súr síté óú éñtré dés fóúrñísséúrs dé clóúd.]
[Úñé árchítéctúré múltíclóúd créérá úñé strúctúré réséáú étéñdúé, áccéssíblé à tóútés lés tópólógíés réséáú sóús-jácéñtés. Lá sécúríté ét lá mícróségméñtátíóñ dóívéñt súívré lés mêmés díréctívés, fóúrñíssáñt úñé sólútíóñ cóhéréñté ét évólútívé súr lá mêmé strúctúré réséáú, dé bóút éñ bóút. Zéró Trúst sígñífíé qúé lá límíté dé cóñfíáñcé éñ mátíèré dé sécúríté ést étéñdúé à cháqúé chárgé dé tráváíl ét à cháqúé ápplícátíóñ qúí dóívéñt êtré prótégéés, ét cét óbjéctíf ñé dóít pás êtré límíté éñ éssáýáñt dé l'áctívér dáñs úñé cóúché dífféréñté dé l'árchítéctúré clóúd.]
[Póúr~ éñ sá~vóír~ plús~ súr c~és sú~jéts~ ét sú~r lá m~áñíèr~é dóñ~t Íll~úmíó~ résóú~t lés~ prób~lèmés~ dé séc~úrít~é dés c~hárg~és dé~ tráv~áíl é~t dés~ áppl~ícát~íóñs~ :]
- [Régá~rdéz~ cétt~é víd~éó dé p~réséñ~tátí~óñ rá~pídé~ súr L~'évól~útíó~ñ dé l~á ség~méñt~átíó~ñ]
- [Cóñs~últé~z cé w~ébíñ~áíré~ à lá dé~máñd~é : Débl~óqúé~z lá s~écúrí~té dú r~éséáú~ : lá sé~gméñ~tátí~óñ sí~mplí~fíéé]