[Ñé lá~íssé~z pás~ vótr~é résé~áú có~ñstí~túér~ úñ ób~stác~lé à lá~ ségm~éñtá~tíóñ~ dé lá~ chár~gé dé~ tráv~áíl]

[Lá sécúríté ét lá mísé éñ réséáú sóñt dépúís lóñgtémps úñé sóúrcé dé príórítés cóñtrádíctóírés. Lórs dé lá cóñcéptíóñ d'úñ céñtré dé dóññéés trádítíóññél óú d'úñé strúctúré clóúd hýbrídé, lá príóríté dé l'árchítéctúré réséáú ést lá fóúrñítúré fíáblé ét résílíéñté dú tráfíc. Lé réséáú ést péút-êtré lá réssóúrcé lá plús crítíqúé dé tóút céñtré dé dóññéés óú árchítéctúré clóúd. Áprès tóút, lés chárgés dé tráváíl, lés clíéñts ét lés básés dé dóññéés ñé péúvéñt cómmúñíqúér éñtré éúx qúé s'íl éxísté úñ réséáú éñtré éúx. Ét tóús lés réséáúx fóñctíóññéñt éñ préñáñt dés décísíóñs dé tráñsfért súr lá básé dé l'áñálýsé dés éñ-têtés dés páqúéts ét dé dívérsés áútrés mésúrés. Dé plús, lés róútéúrs ét lés cómmútátéúrs écháñgéñt dés íñfórmátíóñs súr lés cóñcépts dé cóúché 2 ét dé cóúché 3, qúí sóñt tóús déúx lárgéméñt íñdépéñdáñts dés détáíls spécífíqúés à l'ápplícátíóñ cóñtéñús áú plús prófóñd dé lá chárgé útílé dés dóññéés dés páqúéts. Lés réséáúx sóñt príñcípáléméñt áxés súr lá tráñsmíssíóñ fíáblé ét rápídé dú tráfíc, plútôt qúé súr lés dóññéés d'ápplícátíóñ cóñtéñúés dáñs cé tráfíc.]

[Álórs, lórsqú'íl s'ágít dé sécúrísér cés ápplícátíóñs, ét léúrs chárgés dé tráváíl, póúrqúóí cóñtíñúóñs-ñóús à éñvíságér dés áppróchés líéés áú réséáú ¿ Éxplóróñs cómméñt fáíré évólúér vótré áppróché áfíñ qúé lé réséáú ñé sóít plús úñ óbstáclé à lá fóúrñítúré ágílé dés chárgés dé tráváíl, à l'áútómátísátíóñ ét à lá sécúríté.]

[Fóñc~tíóñ~ñémé~ñt íñ~térñ~é dés~ chár~gés d~é trá~váíl~ módé~rñés~]

[Lés chárgés dé tráváíl, qúí cómmúñíqúéñt súr ñ'ímpórté qúél réséáú, sóñt cóñçúés póúr lé fáíré éñ fóñctíóñ dés príórítés spécífíqúés à l'ápplícátíóñ. L'áctívíté d'úñé chárgé dé tráváíl ést plús ímpórtáñté qúé l'áppáréñcé dé lá strúctúré réséáú sóús-jácéñté. Lés clíéñts cómmúñíqúéñt ávéc lés chárgés dé tráváíl, ét lés chárgés dé tráváíl cómmúñíqúéñt ávéc lés básés dé dóññéés súr lá básé dé cóñcépts qúí ñé dépéñdéñt géñéráléméñt pás dés détáíls cóñtéñús dáñs lés éñ-têtés dé páqúéts réséáú. ]

[Cóñtráíréméñt áúx chárgés dé tráváíl clássíqúés, lés chárgés dé tráváíl módérñés sóñt lárgéméñt ábstráítés áú-déssús dés réssóúrcés dú réséáú óú dú sérvéúr sóús-jácéñts. Íl ést súppósé qúé lá préséñcé d'úñé chárgé dé tráváíl súr ñ'ímpórté qúéllé réssóúrcé sóús-jácéñté ést tráñsítóíré ét péút êtré mígréé dýñámíqúéméñt éñ díréct éñtré lés hôtés, lés céñtrés dé dóññéés ét lés clóúds. Cés mígrátíóñs sé pródúíséñt géñéráléméñt dé máñíèré dýñámíqúé, sáñs díréctíóñ húmáíñé máñúéllé. Éñ ráísóñ dé cétté ábstráctíóñ dés chárgés dé tráváíl áú-déssús dés réssóúrcés sóús-jácéñtés, íl ñ'ést plús réálísté dé cóñsídérér l'ádréssé ÍP d'úñé chárgé dé tráváíl cómmé úñé fórmé d'ídéñtíté útílé péñdáñt tóúté lá dúréé dé víé dé cétté chárgé dé tráváíl. Úñé chárgé dé tráváíl péút ávóír dé ñómbréúsés ádréssés ÍP dífféréñtés áú cóúrs dé sóñ cýclé dé víé, cé qúí áffécté díréctéméñt lá máñíèré dóñt lés límítés dé sécúríté sóñt défíñíés súr lés réséáúx módérñés.]

[Ségm~éñtá~tíóñ~ dú rés~éáú é~t pár~é-féú~x trá~dítí~óññé~ls]

[L'évólútíóñ dés réséáúx ést trádítíóññélléméñt léñté, dé pár léúr cóñcéptíóñ, éñ ráísóñ dé lá ñátúré crítíqúé dés strúctúrés dé réséáúx. Dé ñómbréúx réséáúx dé céñtrés dé dóññéés sóñt éñ gráñdé pártíé pláts, ét dé ñómbréúsés strúctúrés dé réséáúx dé clóúd públíc ñé cóñtíéññéñt qúé dés ñívéáúx dé ségméñtátíóñ gróssíérs. Lórsqúé lés réséáúx sóñt ségméñtés dáñs ñ'ímpórté qúél éñvíróññéméñt, célá ést géñéráléméñt fáít póúr répóñdré à dés príórítés spécífíqúés áú réséáú, pár éxémplé póúr ísólér dé lárgés cátégóríés dé réssóúrcés, cómmé úñé zóñé démílítáríséé, úñ ségméñt WÁÑ, úñ ségméñt dé cámpús óú lés ségméñts Wéb/Ápp/Dév trádítíóññéls. Lá ségméñtátíóñ d'úñ réséáú ést égáléméñt mótívéé pár l'óptímísátíóñ dés pérfórmáñcés dú réséáú, l'áúgméñtátíóñ dú débít, lá mísé éñ œúvré dé lá rédóñdáñcé dés chémíñs óú l'ámélíórátíóñ dé l'éffícácíté dé tâchés téllés qúé lá sýñthèsé dés ítíñéráírés, Spáññíñg Tréé ét ÉCMP.]

[Lés ségméñts dé réséáú sóñt géñéráléméñt mís éñ œúvré éñ créáñt dés VLÁÑ ét dés sóús-réséáúx, sóít súr dés réséáúx « sóús-jácéñts » éxístáñts, sóít súr dés réséáúx « súpérpósés », mís éñ œúvré à l'áídé dé cóñtrôléúrs SDÑ ét dé túññéls téls qúé VXLÁÑ. Qúé lá tópólógíé sóít sóús-jácéñté óú súpérpóséé, tóús cés ségméñts dé réséáú sé térmíñéñt súr dés róútéúrs óú dés cómmútátéúrs, qú'íls sóíéñt mátéríéls óú vírtúéls. Ét lá mísé éñ œúvré dé lá sécúríté súr cés ségméñts sé fáít géñéráléméñt à l'áídé dé páré-féúx réséáú.]

[Lés páré-féúx cóñsídèréñt géñéráléméñt ñ'ímpórté qúél ségméñt cómmé úñ gróúpé dé plágés ÍP ávéc lés pórts TCP/ÚDP ássócíés óú cómmé dés zóñés, qúí sóñt úñ éñsémblé dé ségméñts, áíñsí qúé lés pórts à blóqúér óú à áútórísér éñtré lés plágés ÍP pértíñéñtés. Lés páré-féúx réséáú ñ'ímpléméñtéñt pás dé sécúríté báséé súr lé cóñtéñú spécífíqúé à l'ápplícátíóñ dé lá chárgé útílé dé dóññéés d'úñ páqúét. Lés páré-féúx cóñsídèréñt l'ádréssé ÍP ét lé pórt dé déstíñátíóñ óú sóúrcé d'úñ páqúét cómmé l'ídéñtíté dé lá chárgé dé tráváíl. Mêmé ávéc lé módérñé páré-féúx « ñóúvéllé géñérátíóñ », qúí sóñt cápáblés dé préñdré dés décísíóñs éñ fóñctíóñ dés dóññéés d'ápplícátíóñ cóñtéñúés áú plús prófóñd dú páqúét, lá májóríté dés règlés dé páré-féú sóñt tóújóúrs cóñfígúréés sélóñ dés plágés d'ádréssés ÍP ét dé pórts trádítíóññéllés. Lés víéíllés hábítúdés óñt lá víé dúré. ]

[Rómp~ré áv~éc lé~s trá~dítí~óñs]

[Lá phílósóphíé DévÓps mét fórtéméñt l'áccéñt súr lá rápídíté dé déplóíéméñt ét súr l'áútómátísátíóñ. Ét, cómmé méñtíóññé, lés módífícátíóñs áppórtéés áúx ségméñts dé réséáú ét lés páré-féúx sóñt géñéráléméñt léñts ét máñúéls. L'áútómátísátíóñ dés módífícátíóñs áppórtéés áúx réséáúx ét à lá sécúríté sé héúrté sóúvéñt à dés óbstáclés ópérátíóññéls, qúí péúvéñt êtré díffícílés à módífíér. Íl éñ résúlté qúé lá sécúríté ést sóúvéñt rélégúéé áú sécóñd pláñ, cár éllé ñé fáít qúé ráléñtír lés prócéssús. Éñ géñérál, lés chárgés dé tráváíl sóñt déplóýéés rápídéméñt ét ávéc ágílíté, ét lá sécúríté ñé rédévíéñt úñé príóríté qú'éñ cás dé víólátíóñ ét dé lítígé. Pérsóññé ñé véút êtré lá pérsóññé qúí éxplíqúérá áú PDG póúrqúóí lá sécúríté ñ'étáít pás úñé príóríté ét póúrqúóí sóñ éñtréprísé ést áújóúrd'húí póúrsúívíé éñ jústícé.]

[Ámázóñ á éxprímé cé cóñflít dé príórítés éñtré l'ágílíté dé lá chárgé dé tráváíl ét lés cháñgéméñts dú réséáú éñ 2012 éñ dísáñt : « Lé réséáú mé gêñé ». Lé réséáú ét l'évólútíóñ dé sés ségméñts cóñstítúéñt dés óbstáclés áúx déplóíéméñts ágílés dés chárgés dé tráváíl. Dóñc, ségméñtátíóñ dú réséáú ñ'ést sóúvéñt pás fáít, óú célá ést fáít dé máñíèré très gróssíèré pár dés éqúípés dé mísé éñ réséáú.]

[Ét sí~ lá sé~gméñ~tátí~óñ ét~ lá séc~úrít~é dú rés~éáú p~óúvá~íéñt~ êtré m~ísés~ éñ œúv~ré dí~réct~éméñ~t dép~úís l~á chá~rgé d~é trá~váíl~ ¿ Plú~s bés~óíñ d~'átt~éñdr~é qúé~ lés ó~pérát~íóñs~ réséá~ú mét~téñt~ éñ œúv~ré lá~ ségm~éñtá~tíóñ~ dáñs~ lá st~rúct~úré r~éséáú~ sóús~-jácé~ñté.]

[Ét sí~ vóús~ póúv~íéz í~mplém~éñté~r lés~ ségm~éñts~ réqú~ís dí~réct~éméñ~t à pár~tír d~ú mêmé~ próc~éssú~s ágí~lé qú~é lé d~éplóí~éméñ~t d'ú~ñé ch~árgé~ dé tr~áváí~l víá~ lé pr~ócés~sús D~évÓp~s ¿]

[Ét, plús ímpórtáñt éñcóré, ét sí lá sécúríté éñtré cés ségméñts póúrráít-éllé êtré défíñíé à l'áídé d'úñé pólítíqúé dé láñgágé ñátúrél, plútôt qúé dé s'áppúýér súr dés règlés dé páré-féú ÍP/pórt óbsólètés ¿ Íl ñ'ý á plús dé pólítíqúé défíñíé à l'éñcóñtré dé l'ádréssé ÍP sóúrcé ét dés pórts póíñtáñt vérs l'ÍP ét lés pórts dé déstíñátíóñ, cár céúx-cí ñé sóñt plús líés áúx chárgés dé tráváíl tóút áú lóñg dé léúr cýclé dé víé.]

[Ét sí~ vóús~ póúv~íéz r~édígé~r úñé~ pólí~tíqú~é qúí~ réfl~èté lá~ fáçóñ~ dóñt~ lés ú~tílí~sáté~úrs p~érçóí~véñt~ lés r~éssó~úrcé~s, tél~lé qú~é « Séú~ls lé~s sér~véúr~s Wéb~ dépló~ýés à Ñé~w Ýór~k péú~véñt~ cómm~úñíq~úér á~véc l~és sé~rvéú~rs dé~ básé~ dé dó~ññéés~ à Lóñd~rés ¿~ »]

[Ét sí~ tú pó~úváí~s défí~ñír c~élá s~élóñ~ úñé á~ppró~ché g~ráñú~láír~é, éñ ó~btéñ~áñt ú~ñé vér~ítáb~lé áp~próc~hé Zé~ró Tr~úst « m~ícró~ségm~éñtéé~ », téll~é qúé~ « Séúl~ lé sé~rvéú~r Wéb~-1 péút~ cómm~úñíq~úér á~véc l~é sér~véúr~ Wéb-2 á~ú mêmé~ éñdr~óít » ¿~]

[Úñé á~rchí~téct~úré r~éséáú~ cómp~órté~ qúát~ré gr~áñdé~s cóú~chés~ dáñs~ lésq~úéll~és lá~ pólí~tíqú~é péú~t êtré~ áppl~íqúéé~, cómm~é íll~ústr~é dáñs~ cé sc~hémá :]

[Áú fúr ét à mésúré qúé vóús móñtéz lés cóúchés, lá pólítíqúé ést éxpríméé dáñs úñ láñgágé plús ñátúrél, íñdépéñdáñt dés cóúchés íñféríéúrés. L'ápplícátíóñ d'úñé pólítíqúé dé chárgé dé tráváíl díréctéméñt áúx chárgés dé tráváíl pérmét áúx cóúchés íñféríéúrés dé sé cóñcéñtrér súr lés príórítés dú réséáú.]

[Éñ pérméttáñt áúx óútíls dé cóúché dé tráváíl dé défíñír lá ségméñtátíóñ ét l'ápplícátíóñ éñtré lés chárgés dé tráváíl, dé máñíèré ábstráíté áú-déssús dé lá strúctúré dú réséáú sóús-jácéñt, lés éqúípés chárgéés dés ópérátíóñs réséáú ñé sóñt pás óblígéés dé vóír lés éxígéñcés dés ápplícátíóñs íñflúéñcér lá cóñcéptíóñ dú réséáú. L'éxtéñsíóñ dé lá ségméñtátíóñ ét dé l'ápplícátíóñ dés ápplícátíóñs à lá cóúché dé chárgé dé tráváíl pérmét áúx éqúípés chárgéés dés ópérátíóñs réséáú dé cóñcévóír dés strúctúrés réséáú éñ fóñctíóñ dés príórítés dú réséáú.

Lés páré-féúx séróñt tóújóúrs útílísés póúr créér dé lárgés ségméñts áú séíñ dé lá strúctúré, cómmé célá á tóújóúrs été fáít, máís íl ñ'ést plús ñécéssáíré dé créér úñ ñómbré ímpórtáñt dé VLÁÑ óú dé sóús-réséáúx póúr répóñdré áúx éxígéñcés dé ségméñtátíóñ dés ápplícátíóñs. Lés árchítéctés réséáú péúvéñt plútôt sé cóñcéñtrér súr lés príórítés dú réséáú lórs dé lá cóñcéptíóñ ségméñtátíóñ dú réséáú, téls qúé lé débít, lá rédóñdáñcé, lá sýñthèsé dés ítíñéráírés, Spáññíñg Tréé ét ÉCMP. Lá ségméñtátíóñ dés ápplícátíóñs ñé dóít plús cómplíqúér lá cóñcéptíóñ dú réséáú. Lé fáít qúé lés chárgés dé tráváíl crééñt ét ápplíqúéñt dés límítés dé ségméñtátíóñ pérmét égáléméñt áú réséáú d'êtré lé prémíér à réchérchér lés cáúsés lórs dé lá résólútíóñ dés próblèmés dé sécúríté.]

[Úñé s~égmé~ñtát~íóñ m~ódér~ñé pó~úr dé~s chá~rgés~ dé tr~áváí~l mód~érñé~s]

[céúx d'Íllúmíó Plátéfórmé dé sécúríté ádáptátívé (ÁSP) pérmét lá mícróségméñtátíóñ éñtré lés chárgés dé tráváíl, ésséñtíéllé póúr créér úñ vérítáblé Árchítéctúré Zéró Trúst, ét útílísé dés éxpréssíóñs éñ láñgágé ñátúrél póúr défíñír lá pólítíqúé éñtré cés chárgés dé tráváíl. Célá vóús dóññé úñé cárté dés dépéñdáñcés dés ápplícátíóñs qúí fóúrñít úñé ímágé cláíré dés chárgés dé tráváíl qúí cómmúñíqúéñt éñtré éllés ét dés pérsóññés qúí étáblísséñt dés cóññéxíóñs ávéc qúí, súr l'éñsémblé dé vótré strúctúré dé clóúd hýbrídé. Bíéñ qúé vóús áýéz úñé vísíbílíté cómplèté súr l'ádrésságé ÍP útílísé pár lés chárgés dé tráváíl, áúcúñé pólítíqúé ñé dóít êtré défíñíé éñ fóñctíóñ dé l'ádrésságé ÍP, cár l'ássócíátíóñ éñtré l'ádrésságé réséáú ét lés ápplícátíóñs ést tráñsítóíré.]

[Íllú~míó ú~tílí~sé dé~s étíq~úétt~és pó~úr íd~éñtí~fíér~ lés c~hárg~és dé~ tráv~áíl p~ár rá~ppór~t à dés~ crít~èrés q~úí só~ñt rés~úmés á~ú-dés~sús d~ú ség~méñt~ dú rés~éáú c~lóúd~ hýbr~ídé s~óús-j~ácéñ~t súr~ léqú~él él~lés s~óñt h~ébérg~éés :]

• [Cés ét~íqúé~ttés~ íñcl~úéñt~ dés m~étádó~ññéés~ ássó~cíéés~ áúx c~hárg~és dé~ tráv~áíl, q~úéll~é qúé~ sóít~ léúr~ ádré~ssé Í~P áct~úéll~é.]
• [Lés l~íbél~lés só~ñt Rôl~é, Ápp~lícá~tíóñ~, Éñví~róññ~éméñ~t ét É~mplá~cémé~ñt (« RÁ~ÉL »).]
• [Íls sóñt útílísés póúr défíñír dés ségméñts éñtré lés chárgés dé tráváíl, ét l'ápplícátíóñ éñtré cés chárgés dé tráváíl étíqúétéés ést défíñíé à l'áídé d'éxpréssíóñs éñ láñgágé ñátúrél, téllés qúé lés chárgés dé tráváíl Wéb péúvéñt cómmúñíqúér ávéc lés chárgés dé tráváíl dés ápplícátíóñs, máís séúlés lés chárgés dé tráváíl dés ápplícátíóñs péúvéñt cómmúñíqúér ávéc lés chárgés dé tráváíl dé lá básé dé dóññéés. Lá pólítíqúé ñ'ést pás spécífíqúé à l'ádrésságé ÍP.]
• [Íllúmíó trádúít éñsúíté cés règlés dé pólítíqúé báséés súr dés étíqúéttés éñ cóñfígúrátíóñs spécífíqúés áúx cápácítés dé fíltrágé réséáú dú sýstèmé d'éxplóítátíóñ qúí éxécúté áctúélléméñt cés chárgés dé tráváíl : Líñúx íptáblés ét ípséts, Wíñdóws Fíltéríñg Plátfórm (WFP) óú lá táblé d'étát ÍPFíltér póúr lés chárgés dé tráváíl Sólárís ét ÁÍX.]

[Cómm~é Íll~úmíó~ vóús~ pérm~ét dé~ défíñ~ír úñ~é pól~ítíq~úé d'~úñé m~áñíèr~é tót~álém~éñt á~bstr~áíté~, íñdép~éñdá~mméñ~t dé l~á máñ~íèré é~t dé l~'éñd~róít~ óù úñé~ chár~gé dé~ tráv~áíl é~st héb~érgéé~, lés p~ríór~ítés r~éséáú~ ét lé~s prí~órít~és dés~ áppl~ícát~íóñs~ ñé só~ñt pl~ús éñ~ cóñf~lít.]

[Éñ rés~úmé]

[Dáñs lés árchítéctúrés dé réséáú dé céñtrés dé dóññéés ét dé clóúd hýbrídés módérñés, lé pérímètré ést símpléméñt défíñí cómmé l'éñdróít óù vótré chárgé dé tráváíl ést áctúélléméñt hébérgéé, ét cétté chárgé dé tráváíl péút êtré déplácéé dé máñíèré dýñámíqúé súr ñ'ímpórté qúél ségméñt dú clóúd. L'áñcíéññé défíñítíóñ dú pérímètré, qúí sé sítúáít éñtré lé céñtré dé dóññéés ét Íñtérñét, ñ'ést plús pértíñéñté, ét íl ést díffícílé d'ádáptér l'árchítéctúré dú réséáú póúr pérméttré lá mícróségméñtátíóñ áú-délà dés límítés dés ápplícátíóñs. Lés sólútíóñs SDÑ útílísáñt dés cóñtrôléúrs ét dés réséáúx súpérpósés qúí sé térmíñéñt pár dés hýpérvíséúrs déplácéñt éffícácéméñt lá fróñtíèré éñtré lé réséáú ét lés chárgés dé tráváíl júsqú'à l'hôté, máís éllés répóséñt tóújóúrs súr lá défíñítíóñ dé ségméñts « dé bás éñ háút » : dépúís lá cóúché réséáú póúr résóúdré úñ próblèmé dáñs lá cóúché dé chárgé dé tráváíl.]

[Úñé áppróché béáúcóúp plús évólútívé dáñs lés strúctúrés clóúd módérñés cóñsísté à áccédér à lá chárgé dé tráváíl póúr créér dés mícróségméñts ét ápplíqúér dés pólítíqúés ádáptéés áúx chárgés dé tráváíl, líbéráñt áíñsí lá ségméñtátíóñ dú réséáú à défíñír éñ fóñctíóñ dé príórítés pértíñéñtés póúr lá cóñcéptíóñ dú réséáú. Lé réséáú ñ'ést plús úñ óbstáclé chárgé dé tráváíl dés ápplícátíóñs ágílíté ét sécúríté. Ét lé réséáú ñ'ést plús éñ prémíèré lígñé lórsqúé sécúríté dés ápplícátíóñs lé dépáññágé sé pródúít, cé qúí rédúít lé rísqúé d'êtré póíñté dú dóígt lórs dés répóñsés áúx íñcídéñts.]

[Cóñs~últé~z céc~í víd~éó póú~r úñ á~pérçú~ rápí~dé dé~ l'évó~lútí~óñ dé~ lá sé~gméñ~tátí~óñ ét~ póúr~ éñ sá~vóír~ plús~ súr ñ~ótré~ sólú~tíóñ~ ící.]