[Rémé~ttré~ éñ qú~éstí~óñ lé~ stát~ú qúó~]

[00:05 Rích~árd B~írd — c~ítát~íóñ d~'óúv~értú~ré]

[« Plús ñóús dístríbúóñs, plús ñóús décéñtrálísóñs, plús ñóús frágméñtóñs. Plús ñóús óptóñs póúr dés sólútíóñs téllés qúé l'ábséñcé dé códé óú lé lów-códé, plús ñóús óptóñs póúr lé módé sáñs sérvéúr ; ñóús créóñs símpléméñt úñ éñvíróññéméñt dístríbúé qúí ést úñ éñvíróññéméñt ríché éñ cíblés póúr lés áctéúrs málvéílláñts, ét úñ éñvíróññéméñt íñcróýábléméñt díffícílé à gérér dú póíñt dé vúé dé lá sécúríté. »]

[00:28 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Bíéñvéñúé súr Thé Ségméñt, úñ pódcást súr lé léádérshíp dé Zéró Trúst. Jé súís vótré hôté, Rághú Ñáñdákúmárá, réspóñsáblé dés sólútíóñs íñdústríéllés chéz Íllúmíó, lá sócíété dé ségméñtátíóñ Zéró Trúst. Áújóúrd'húí, jé súís réjóíñt pár Ríchárd Bírd, díréctéúr dé lá sécúríté chéz Trácéáblé, úñ léádér dé lá sécúríté dés ÁPÍ. Ávéc dés décéññíés d'éxpéríéñcé éñ cýbérsécúríté ét éñ íñfórmátíqúé dáñs lé móñdé dés éñtréprísés ét dés stártúps. Ríchárd ést chérchéúr príñcípál áú Zéró Trúst Íñstítúté dé théóríé cýbérñétíqúé ét mémbré éxécútíf dé Cýbér Édbóárd. Íl ést cóññú dáñs lé móñdé éñtíér póúr sés tátóúágés, sés ñœúds pápíllóñ ét sés cóññáíssáñcés d'éxpért éñ mátíèré dé sécúríté dés ÁPÍ, dé Zéró Trúst ét d'ídéñtíté ñúméríqúé. Áújóúrd'húí, Ríchárd sé jóíñt à ñóús póúr díscútér dé lá máñíèré dé dévéñír úñ téchñólógúé ñóñ trádítíóññél qúí ábórdé lá qúéstíóñ dé lá díssóñáñcé cógñítívé dáñs lé dómáíñé dé lá cýbérsécúríté ét dé l'íñtérséctíóñ éñtré Zéró Trúst ét lá sécúríté dés ÁPÍ. Ñóús ávóñs dóñc éú lé pláísír [d'ávóír] lé párráíñ dé Zéró Trúst súr cé pódcást. Ñóús ávóñs éú lé Dr Zéró Trúst lúí-mêmé. Ñóús ávóñs éú tóúté úñé cólléctíóñ d'áútrés sómmítés dé lá cýbérsécúríté ét dé lá téchñólógíé. Máís c'ést ábsólúméñt lá prémíèré fóís qú'úñé róck stár áppáráît súr ñótré pódcást. Súr cé, j'áí lé gráñd pláísír d'áccúéíllír l'íñvíté d'áújóúrd'húí, Ríchárd Bírd, díréctéúr dé lá sécúríté chéz Trácéáblé ÁÍ. Ríchárd, mércí dé vóús jóíñdré à ñóús.]

[02:01 Rích~árd B~írd]

[Jé sú~ís tr~ès éñt~hóús~íást~é à l'í~déé dé~ cétt~é cóñ~vérs~átíó~ñ. Mér~cí dé~ m'áv~óír í~ñvít~éé.]

[02:04 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Tú ñé péúx pás êtré plús éxcíté qúé móí, Ríchárd. Jé régárdáís vótré prófíl LíñkédÍñ ét j'áí rémárqúé qúé ñóús ávóñs dés párcóúrs próféssíóññéls áú móíñs très símíláírés. Ñóús ávóñs tóús déúx pássé 15 à 20 áñs dáñs lé séctéúr dés sérvícés fíñáñcíérs áváñt dé pássér áú « páýs dés fóúrñísséúrs ». À cé stádé, tóútés lés cómpáráísóñs s'árrêtéñt. Jé súís héúréúsé dé díré qú'íl éxísté úñ párállèlé áváñt d'éñtrér dáñs lé víf dú sújét : úñ péú dé cóñtéxté súr vóús-mêmé ét súr cé qúí vóús á áméñé à cé qúé vóús fáítés áújóúrd'húí.]

[02:31 Rích~árd B~írd]

[Éh bíéñ, jé péñsé qúé cé qúí m'á áméñé ící, c'ést móñ ássócíátíóñ ávéc cértáíñs dés pérsóññágés lóúchés qúé vóús ávéz méñtíóññés, tóús dés ámís à móí. Ét lórsqúé ñóús párlóñs dé Chásé Cúññíñghám ét Jóhñ Kíñdérvág, lés hístóírés qúé ñóús pártágéróñs áú cóúrs dé cétté díscússíóñ tóúrñéñt vráíméñt áútóúr dé lá fáçóñ dóñt ñóús ñóús sómmés cóñtíñúélléméñt pórtés vólóñtáírés póúr pártícípér à dés trájéctóírés dé cárríèré pártícúlíèrés óú cóñtrôlér dés dómáíñés d'éxpértísé ét d'éxpéríéñcé. Ét célá s'ést trádúít pár úñé béllé óppórtúñíté dé sýñérgíé d'êtré éñsémblé súr úñ cértáíñ ñómbré dé cháîñés dífféréñtés, óú dé mé fáíré díré vólóñtáíréméñt pár l'úñ óú l'áútré qúé jé dóís lés réjóíñdré. Dóñc, jé súís jústé éñ bóññé cómpágñíé, jé súppósé qúé c'ést póúr célá qúé jé súís ící. Máís tú sáís, c'ést dévéñú... má bíógráphíé ést úñ péú úséé áprès qúélqúés áññéés à díré lés mêmés chósés éñcóré ét éñcóré. Máís óúí, j'áí óccúpé dés póstés éñ éñtréprísé péñdáñt 20, présqúé 25 áñs. Áú cóúrs dé cés 25 áññéés, éñvíróñ 16 óú 17 d'éñtré éúx tráváílláíéñt dáñs lés sérvícés báñcáírés ét fíñáñcíérs, lé tráítéméñt dés páíéméñts, lés débúts dé lá búllé Íñtérñét, lés páíéméñts dé pérsóññé à pérsóññé ét cé géñré dé chósés, ét óñt été élús pár dés ámís ét dés cóllègúés póúr s'óccúpér dé lá sécúríté dé l'íñfórmátíóñ dès lés débúts dé lá sécúríté céñtrálíséé dé l'íñfórmátíóñ éñ táñt qúé sérvícé áú séíñ dé JPMórgáñ Chásé éñ pártícúlíér. Jé dís áúx géñs qúé j'áí pássé éñsémblé 11 áññéés à Chásé, sóít 137 áñs dé má víé qúé jé ñé rétróúvéráí jámáís. Vóús víéíllísséz défíñítívéméñt éñ táñt qúé báñqúíér cáñíñ. Máís j'áí áússí vú béáúcóúp dé chósés très tôt, dé ñómbréúsés chósés qúí révêtéñt áújóúrd'húí úñé ímpórtáñcé cróíssáñté póúr lés órgáñísátíóñs ét lés éñtréprísés d'áújóúrd'húí, à sávóír dés próblèmés áúxqúéls úñé órgáñísátíóñ cómmé Chásé étáít cóñfróñtéé íl ý á díx áñs óú plús. Máís áússí qú'úñé órgáñísátíóñ cómmé Chásé díspósáít dés réssóúrcés fíñáñcíèrés ét dé l'éxpértísé ñécéssáírés à l'épóqúé. Dóñc, j'áímé tóújóúrs díré áúx géñs qúé jé ñé súís pás úñ éxpért. J'áí jústé súbí dé ñómbréúx cóúps ét j'áí áccúmúlé dés bléús ét dés cícátrícés áváñt qúé béáúcóúp d'áútrés pérsóññés ñé lé fásséñt lórs dé lá sécúríté. Ét jé súís géñéráléméñt plús fávóráblé à cé qúé jé públíé póúr cé qú'íl ñé fáút pás fáíré qúé póúr cé qúí ést dés bóññés prátíqúés, cár j'áí sóúvéñt mál fáít lés chósés áú cóúrs dé má cárríèré ét j'áí qúáñd mêmé réússí à súrvívré ét à ávóír l'óccásíóñ dé díscútér ávéc vóús áújóúrd'húí.]

[04:51 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Jé súís jústé éñ tráíñ dé ríré ét dé sóúríré télléméñt éñ vóús éñtéñdáñt díré célá párcé qúé célá córréspóñd párfáítéméñt à má própré éxpéríéñcé. Ñóús sómmés cóñfróñtés à úñ sí gráñd ñómbré dé cés défís, sóúvéñt qúélqúés áññéés áváñt qúé lé résté dés órgáñísátíóñs ét d'áútrés séctéúrs ñé sóíéñt cóñfróñtés áúx mêmés défís. Ét ésséñtíélléméñt, lé fáít d'ávóír lés cícátrícés ñécéssáírés póúr êtré éñ qúélqúé sórté cápáblé dé réjóíñdré l'áútré cámp ét dé díré : « Óúí, c'ést áíñsí qúé vóús dévríéz résóúdré lé próblèmé » óú « C'ést cé qúé j'áí ápprís, ét vóící cómméñt vóús póúrríéz lé fáíré míéúx ». Ábsólúméñt ássócíé à célá. Áváñt d'állér plús lóíñ, jé súís très héúréúsé dé vóús párlér dú tráváíl qúé vóús fáítés chéz Trácéáblé. Máís j'áí bíéñ áímé líré vótré ártíclé súr LíñkédÍñ à própós dé Jóé Strúmmér ét dé l'íñflúéñcé dé lá músíqúé súr vótré cárríèré. J'áíméráís qúé vóús pártágíéz célá ávéc lé públíc áváñt d'állér plús lóíñ súr lá fáçóñ dóñt vótré íñtérêt póúr lá músíqúé, vótré pássíóñ póúr lá músíqúé óñt réélléméñt íñflúéñcé vótré fáçóñ dé péñsér ét dé cómmúñíqúér lés ídéés clés ét lés 10 príñcípáúx défís áctúéls.]

[05:57 Rích~árd B~írd]

[Éh bíéñ, jé súís vráíméñt cóñtéñté qúé vóús l'áýéz públíéé, cár célá vá mé dóññér l'óccásíóñ dé párlér sáñs vérgógñé dé qúélqúé chósé súr léqúél jé tráváíllé. Máís c'ést áússí l'óccásíóñ dé pártágér. Íl ý á très péú dé chósés dóñt jé súís vráíméñt fíèré dáñs má cárríèré. Lá séúlé chósé dóñt jé súís vráíméñt fíèré, ét jé ñé mé cóñtéñté pás d'êtré úñé téchñólógúé ñóñ trádítíóññéllé. Jé ñé súís pás íssú dú MÍS óú dé lá CÉÍ, ét jé ñé dís pás qúé dáñs lé dómáíñé dé lá téchñólógíé, íl ý á qúélqúé chósé dé mál à célá. Máís jé véñáís d'úñé tóúté áútré vóíé. Jé víéñs d'úñé májéúré éñ scíéñcés pólítíqúés ávéc úñé spécíálísátíóñ éñ théóríé dés rélátíóñs íñtérñátíóñálés ét d'úñé míñéúré éñ jápóñáís. Ét j'étáís chéf dé prójét dé cóñstrúctíóñ. Áprès ávóír qúítté l'árméé, íl sé tróúvé qúé c'étáít jústé à úñé épóqúé óù lá géstíóñ dé prójét étáít úñé cómpétéñcé éxtrêméméñt crítíqúé éñ mátíèré dé téchñólógíé, ét qúélqú'úñ á vú éñ móí qúélqúé chósé qúé jé ñé vóýáís pás móí-mêmé. Ét íls m'óñt éñgágé. Ét cétté pérsóññé ést tóújóúrs úñ méñtór près dé 30 áñs plús tárd. Jé pártágé cétté éxpéríéñcé párcé qúé cé sóñt lés píérrés áñgúláírés qúí mé pérméttéñt d'êtré úñé cóñféréñcíèré pássíóññéé, úñé préséñtátrícé pássíóññéé óú úñé chérchéúsé pássíóññéé súr dés qúéstíóñs d'áctúálíté dáñs lá sócíété, qú'éllés sóíéñt téchñíqúés óú áútrés. C'ést cétté ñótíóñ, cétté ñótíóñ ártístíqúé dés músés. Cé qúí vóús íñspíré ést dífféréñt dé cé qúí vóús pássíóññé. Cé qúí vóús íñspíré ét, póúr móí, més sóúrcés d'íñspírátíóñ sóñt étróítéméñt líéés áúx árts. Íl sé tróúvé qúé lá músíqúé ést l'úñé d'éñtré éllés. Ét cómmé lá píècé qúé j'áí écríté sémblé tóúchér úñ péú lé cœúr ét l'âmé dé béáúcóúp dé géñs. Vóús sávéz, j'áí gráñdí áú tóút débút dé lá músíqúé púñk róck. Jé ñ'áí pás hóñté dé díré qúé célá m'á próbábléméñt íñspíré úñé péñséé plútôt cóñtráíré, cýñíqúés, vóíré áñtí-éstáblíshméñt, qúáñd j'étáís éñfáñt, ét éllé ést tóújóúrs là. Jé l'áí éñtérré íl ý á plús dé 20 áñs dáñs lé móñdé dé l'éñtréprísé, óù vóús ñ'êtés pás áútórísé à díré dés chósés éñ públíc, vóús ñ'êtés pás áútórísé à pártágér vós péñséés. Vóús dévéz óbtéñír 17 áppróbátíóñs dífféréñtés póúr pártícípér à úñ pódcást, ét éñcóré móíñs póúr párlér éñ públíc. Ét j'áí gárdé úñ cáp là-déssús péñdáñt úñ qúárt dé síèclé. Ét cét ártíclé m'ést véñú qúáñd qúélqú'úñ m'á démáñdé : « Cómméñt sé fáít-íl qúé vóús áýéz tróúvé áútáñt d'áñálógíés óú dé métáphórés fárfélúés ¿ » óú « Tóúté cétté áppróché ñárrátívé qúé vóús ádóptéz póúr ábórdér lés chósés ». J'áí dít : « Éh bíéñ, c'ést déúx chósés. Tóút d'ábórd, j'áí gráñdí éñ táñt qúé fíls dé cápítáíñé dé bátéáú dé pêché, álórs j'áí óbtéñú úñ dóctórát éñ ñárrátíóñ. » Ét lá déúxíèmé, c'ést qúé tóús cés éléméñts dé móñ pássé ét dé móñ éxpéríéñcé, lé fáít d'ávóír gráñdí éñ écóútáñt dé lá músíqúé, d'éñtéñdré dés párólíérs ét dés músícíéñs íñcróýáblés ábórdér ávéc léúrs móts lés próblèmés dé lá sócíété, sóñt dévéñús úñé sóúrcé d'íñspírátíóñ ñátúréllé ét úñé píérré dé tóúché dé mótívátíóñ póúr móí pérsóññélléméñt. » Lórsqúé jé préñds lá párólé éñ públíc, l'úñ dé més óbjéctífs ést dé créér úñ vérítáblé líéñ émótíóññél ávéc lés géñs. Ét c'ést cómplíqúé párcé qúé vóús ñ'êtés pás cóññécté à úñé séúlé émótíóñ. Tóút cómmé lá músíqúé, vóús ñé vóús cóññéctéz pás à úñé séúlé émótíóñ. Qúélqú'úñ péút êtré héúréúx d'éñtéñdré úñé cháñsóñ, máís lá jóíé ét lá dáñsé sóñt déúx cómpósáñtés dífféréñtés dé cétté éxpéríéñcé, pás úñé séúlé. Ét j'áí dít « plúg » éhóñté. Cómmé jé jóúé téllé óú téllé pérsóññálíté, jé párlé ét cé týpé dé rôlé dépúís cíñq óú síx áñs, jé mé súís réñdú cómpté qúé cé qúé j'áí vécú ét cé qúé jé péñsé êtré éñséígñáblé. Jé váís lé máúdíré, máís j'éñ súís à lá dérñíèré édítíóñ d'úñ lívré íñtítúlé Célèbré ávéc 12 pérsóññés. Lé sóús-títré ést úñ gúídé dé cárríèré éxplíqúáñt cómméñt dévéñír úñ éxpért dé réñómméé íñtérñátíóñálé dáñs úñ dómáíñé qúí íñtéréssé tóút lé móñdé. Ét l'ídéé dé cé lívré ést qú'áú cóúrs dé móñ vóýágé áú cóúrs dés cíñq óú síx dérñíèrés áññéés, j'áí réñcóñtré úñ très gráñd ñómbré dé pérsóññés mícrócélèbrés. Ét lá plúpárt dé cés mícró-célébrítés sóñt cómmé móí. Íls sóñt íñspírés pár dés sújéts qúí sóñt lóíñ dé ñótré cárríèré ét dé ñótré éxpéríéñcé dé tráváíl. Ét cés mícró-célébrítés ñé tráváílléñt pás úñíqúéméñt dáñs lé dómáíñé dé lá sécúríté. Jé mé súís ássísé à côté d'úñ týpé dáñs úñ ávíóñ, ñóús ávóñs cómméñcé à díscútér ét íl á dít : « Óúí, éh bíéñ, jé súís cóórdíñátéúr dé cáscádés. » Jé súís déscéñdú dé l'ávíóñ ét j'áí décóúvért qú'íl lé cóórdíñátéúr dés cáscádés. C'ést lúí qúí éñséígñé à tóús lés áútrés cáscádéúrs ét cáscádéúrs d'Hóllýwóód. Íl á dés míllíérs dé pérsóññés qúí lé súívéñt. Ét jé péñsáís ñé jámáís ávóír éñtéñdú párlér dé lúí áúpáráváñt ét jé ñ'éñtéñdráí próbábléméñt plús jámáís párlér dé lúí. Máís qúéllé dýñámíqúé íñtéréssáñté póúr qúélqú'úñ d'êtré cápáblé d'ávóír úñ tél ímpáct súr lá víé dés géñs. Ét c'ést vráíméñt dé là qúé víéñt tóúté cétté éñérgíé póúr écríré cét ártíclé dé Jóé Strúmmér. Pár éxémplé, qúé póúvóñs-ñóús fáíré sí ñóús ñé sómmés pás dés róck stárs ét dés músícíéñs ¿ Qúé póúvóñs-ñóús fáíré póúr súscítér lé mêmé éñthóúsíásmé, lá mêmé mótívátíóñ ét lá mêmé pássíóñ ét êtré mêmé úñé músé póúr lés áútrés dáñs ñótré própré dómáíñé d'éxpértísé ¿ Ét c'ést vráíméñt cómmé çá qúé tóút ést árrívé.]

[11:12 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[J'ádóré çá. Mércí béáúcóúp póúr cé pártágé. Ét úñé húmblé démáñdé dé má párt : lórsqúé cé lívré sérá públíé, j'éspèré qú'íl s'ágírá d'úñ vérítáblé fórmát dé lívré phýsíqúé, ét pás símpléméñt d'úñ lívré éléctróñíqúé. J'ádóréráís úñé cópíé sígñéé dé vótré párt.]

[11:27 Rích~árd B~írd]

[C'és~t lé p~láñ. J~é súí~s áss~éz ví~éúx p~óúr c~óñtí~ñúér~ à áímé~r lé p~ápíé~r.]

[11:12 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Má fémmé pláísáñté ávéc móí éñ dísáñt qúé sí j'áchèté dés lívrés, c'ést jústé póúr rémplír ñótré étágèré. Ét jé répóñds : « Óúí, ábsólúméñt, sáñs vérgógñé, c'ést póúr lá tóílé dé fóñd qúáñd jé súís áú téléphóñé. » Máís l'árgúméñt qúé vóús ávéz sóúlévé éñ mátíèré dé ñárrátíóñ, ét jé tróúvé vráíméñt cétté íñspírátíóñ póúr rácóñtér dés hístóírés, dáñs lé rôlé qúé jé jóúé áújóúrd'húí, ét jé súís sûr qúé vóús tróúvéz dáñs vótré rôlé, c'ést qú'íl ést très ímpórtáñt dé rélíér, éñ qúélqúé sórté, jé súppósé, lá váléúr téchñíqúé dés pródúíts qúé ñós éñtréprísés fábríqúéñt, lé líéñ réél éñtré l'ésséñcé dé l'áchétéúr ét lé résúltát qú'íl éssáíé d'óbtéñír. Íl ñé s'ágít pás dé téchñólógíé ; íl ñé s'ágít pás dé lá fáçóñ dóñt vóús vóús ý préñéz ét fáítés lés chósés. Íl s'ágít dé lá fáçóñ dóñt jé váís t'áídér. Póúrqúóí ést-cé ímpórtáñt póúr tóí ¿ Ét jé péñsé qúé lá ñárrátíóñ ést très ímpórtáñté, vóús tróúvéz célá ¿]

[12 h 15 Ríc~hárd~ Bírd~]

[Éh bíéñ, ñóñ séúléméñt jé tróúvé qúé jé péñsé célá éñ cóúrs d'écrítúré, cé qúí ñ'ést pás ñátúrél póúr móí. L'écrítúré dé lóñgs fórmáts ñ'ést pás ñátúréllé póúr móí. Áú cóúrs dú prócéssús d'écrítúré, j'áí dû vráíméñt cómpréñdré póúrqúóí, éñ mátíèré dé sécúríté éñ pártícúlíér, ñóús ávóñs dú mál à cómmúñíqúér lés úñs ávéc lés áútrés. Ñóús ávóñs dú mál à cómmúñíqúér éñ cé qúí cóñcérñé, vóící lé próblèmé cómmércíál qúé jé dóís vóús áídér à résóúdré. Éñ táñt qúé fóúrñísséúr dé sólútíóñs téchñíqúés, ñóús ávóñs dú mál, éñ táñt qúé téchñólógúés, à fáíré fácé à cétté éxígéñcé cómmércíálé. Ét lés téchñólógúés ñé cómpréññéñt pás. Ét jé péñsé qúé cé qúé j'áí réálísé, c'ést qúé lórsqúé ñóús párlóñs dés pérsóññés préséñtés súr lé márché, ñóús éssáýóñs dé móñtrér úñé vóíé póúr résóúdré lés próblèmés dé máñíèré vráíméñt úñívérséllé à cés áchétéúrs, qúí ópèréñt à lá cóúché ábstráíté. C'ést úñé ábstráctíóñ. Íls récóññáísséñt qú'íl ý á úñ próblèmé ; íls récóññáísséñt qú'íls vóíéñt úñé sórté dé víólátíóñ óú dé pírátágé dáñs lés áctúálítés. Máís éñ ássímíláñt célá à tóús lés dífféréñts lévíérs ét ádvérsáírés áú séíñ d'úñé órgáñísátíóñ qúí dóívéñt êtré áctíóññés, póússés, tórdús óú ájústés póúr émpêchér qúé cétté máúváísé chósé ñé sé pródúísé. C'ést éxtrêméméñt díffícílé. Ét éñsúíté, lórsqúé ñóús éñ révéñóñs áúx íñgéñíéúrs, áúx íñgéñíéúrs dé sólútíóñs ét áúx árchítéctés dé sécúríté. Ñóús vívóñs tóús dáñs lé móñdé dés spécífícátíóñs. Ñóús párlóñs tóús dé cés lévíérs, ñóús párlóñs tóús dé cés cómmútátéúrs, ét ñóús párlóñs dé... Ét ñóús ávóñs úñ éñórmé écárt dé díssóñáñcé cógñítívé. C'ést cé qúí árrívé. Ét jé péñsé qúé lá ñárrátíóñ ést l'úñ dés príñcípáúx éléméñts, l'úñ dés príñcípáúx óútíls qúí pérméttéñt dé cómblér cétté lácúñé. Célá créé lá póssíbílíté d'úñé cóúché dé trádúctíóñ úñívérséllé éñtré cés pártíés ét cés dífféréñtés éñtítés. Párcé qú'éñ fíñ dé cómpté, ñóús fáísóñs tóús lá mêmé chósé póúr éssáýér dé résóúdré cés próblèmés. Ét qúáñd ñóús ñóús démáñdóñs póúrqúóí állóñs-ñóús sí léñtéméñt póúr ý árrívér ¿ Jé péñsé qúé célá tíéñt éñ gráñdé pártíé à cécí : úñé fráctúré ímpórtáñté dáñs lá cómmúñícátíóñ ét lá cómpréhéñsíóñ. C'ést-à-díré qúé jé tráváíllé súr lá cóúché d'ábstráctíóñ, jé tráváíllé súr lá cóúché dé spécífícátíóñ. Ét íl ñ'ý á ríéñ qúí púíssé tóút rélíér. Ét jé péñsé qúé lá ñárrátíóñ éñ ést úñ éléméñt ésséñtíél.]

[14:38 11:12 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Vóús útílíséz dóñc lé térmé díssóñáñcé cógñítívé, ét éñ fáít, vóús ñ'álléz pás lé cróíré, máís j'áí fáít dés réchérchés à cé sújét ét j'áí écóúté cértáíñs dés áútrés ártíclés qúé vóús ávéz públíé, ét jé vóús cíté, vóús ávéz dít : « díssóñáñcé cógñítívé, íl ý á úñ éñórmé fóssé éñtré lé fáít qúé jé sáís qúé j'áí úñ próblèmé ét jé fáís qúélqúé chósé póúr ý rémédíér ». Álórs, éssáýóñs máíñtéñáñt d'éñ árrívér à cé ñívéáú. Vóús l'ávéz cóñstáté dáñs vótré éxpéríéñcé, ét j'áí cóñstáté dáñs més éxpéríéñcés qúé vóús fáítés úñé éválúátíóñ. Dísóñs qú'íl s'ágít d'úñ éxércícé éñ éqúípé róúgé. Vóús ídéñtífíéz vós zóñés dé vúlñérábílíté ét vóús dítés : « Óh, óúí, jé sáís qúé jé súís vúlñéráblé là-bás. Jé cómpréñds qúé jé dóís fáíré qúélqúé chósé à cé sújét. » Síx móís plús tárd, 12 móís plús tárd, répétéz l'éxércícé, lés mêmés vúlñérábílítés éxístéñt. Jé dóís fáíré qúélqúé chósé à cé sújét : répétér, répétér, répétér. Póúrqúóí cét écárt ¿ Póúrqúóí cétté íñcápácíté à fráñchír lé pás ét à résóúdré lés próblèmés qúí dóívéñt êtré résólús ¿]

[15:35 Rích~árd B~írd]

[Óúí, íl ý á qúélqúés cómpósáñts. Lá prémíèré ést qúé l'écárt répréséñté l'écárt éñtré lés cóññáíssáñcés ét lá méñácé, óú éñtré lés cóññáíssáñcés ét lés rísqúés óú éñtré lés cóññáíssáñcés ét l'éxpéríéñcé. J'áváís dít qúé j'étáís dáñs l'árméé. Ñóús ávíóñs úñ sérgéñt íñstrúctéúr álórs qúé jé fréqúéñtáís l'úñé dé ñós écólés. Ét úñé jéúñé tróúpé ést árrívéé ét sé téñáít déváñt éúx póúr sé pláíñdré d'úñé sítúátíóñ qúé ñóús vívíóñs áú cóúrs d'úñ éxércícé éñ pártícúlíér. Ét lé sérgéñt íñstrúctéúr l'á régárdé ét á dít : « Jé t'éñtéñds, máís jé ñé péúx pás vráíméñt té séñtír. » Ét j'áí tróúvé çá géñíál. Jé l'útílísé dépúís dés áññéés. Íl á dít : « J'éñrégístré vótré próblèmé. Cépéñdáñt, jé ñé péúx ñí ñé véúx ý fáíré qúóí qúé cé sóít. Ét jé péñsé qú'íl ý éñ á béáúcóúp dáñs lé móñdé dé l'éñtréprísé párcé qú'íl ést fácílé dé láñcér dés píérrés. Jé péñsé qúé c'ést l'úñ dés áváñtágés qúé j'áí, c'ést qúé més píérrés sóñt láñcéés úñ péú móíñs fórt párcé qúé jé súís pásséé dé cé côté dú múr. Jé súís d'ávís qúé vóús ávéz télléméñt dé príórítés cóñcúrréñtés. Vóús ávéz télléméñt dé plátéfórmés éñ féú ; vóús ávéz télléméñt dé próblèmés. J'áí éú dés prógrámmés éñtíérs qúí óñt déráíllé póúr éssáýér dé rédúíré lés rísqúés, dé máñíèré táñgíblé, dáñs úñ dómáíñé súr léqúél ñóús tráváíllíóñs dépúís qúélqúés áññéés, párcé qúé cértáíñs cádrés óñt áppélé ét óñt dít : « Hé, jé súís állé à úñé cóñféréñcé, j'áí éñtéñdú célá, vóús dévéz vóús ý méttré máíñtéñáñt ». Íl ý á tóút símpléméñt éñórméméñt dé dístráctíóñs dáñs lé móñdé dé l'éñtréprísé. Dóñc, íl ñé súffít pás dé sávóír qúélqúé chósé. Ét jé péñsé qúé ñóús ñé céssóñs dé próúvér qúé lé fáít dé sávóír qúélqúé chósé ñ'éñtráîñé pás dé cháñgéméñts dé cómpórtéméñt. Éñ cé qúí cóñcérñé l'áttéñúátíóñ dés rísqúés ássócíés à úñ óbjét, c'ést qúélqúé chósé qúé ñóús dévóñs réíñvéstír dáñs lés tráñsáctíóñs rísqúéés. Áú fíl dés áñs, lés áctéúrs dé lá géstíóñ dés rísqúés óñt éú dú mál à créér dés fórmúlés qúí sóíéñt réélléméñt ádáptéés áúx cóûts ét áúx cóñséqúéñcés dés rísqúés. Póúr lés clássífícátíóñs dés rísqúés, jé cíté tóújóúrs lé lívré dé Ñássím Qúálý, Lé cýgñé ñóír, cháqúé fóís qúé jé párlé dé rísqúé, c'ést úñ lívré télléméñt révélátéúr súr lé « póúrqúóí ». Póúr répóñdré à vótré qúéstíóñ, ñóús ñé póúvóñs pás fáíré dé prógrès cár ñóús ágíssóñs éñ pérmáñéñcé éñ táñt qúé dírígéáñts ét prátícíéñs ávéc lá cóñvíctíóñ qúé cés rísqúés à lóñg térmé ñé sé pródúíróñt pás. Ét cómmé vóús lé sávéz, Qúálýs éxplíqúé dáñs sóñ lívré qúé l'hístóíré próúvé qúé cés évéñéméñts à lóñg térmé sé pródúíséñt béáúcóúp plús fréqúémméñt qúé cé à qúóí óñ póúrráít s'áttéñdré. Célá ñóús rámèñé à cétté díssóñáñcé cógñítívé. Sí jé péñsé qú'úñ rísqúé éxísté sí lóíñ qúé jé ñ'áí pás à m'éñ íñqúíétér. Jé súís sûr qúé, tóút cómmé vótré párcóúrs, vóús l'ávéz éñtéñdú à máíñtés réprísés : « Óúí, jé súppósé qúé c'ést vráíméñt úñ grós próblèmé. Máís jé ñé tráváíllé pás dáñs lé séctéúr báñcáíré, dóñc célá ñé m'íñqúíèté pás vráíméñt. » Vóús sávéz, cómméñt célá s'ést-íl pássé póúr tóút lé móñdé à própós dés ráñçóñgícíéls ¿ C'ést vráí. Vóús sávéz, óñ s'áttéñd à cé qú'íl éxísté úñ grádíéñt dé týpés d'áttáqúés qúí répréséñté l'ámpléúr dé lá cómpléxíté ét dé lá mátúríté. Ét célá víéñt d'êtré ábórdé lórs d'úñé cóñvérsátíóñ híér, qúélqú'úñ m'á démáñdé, íl m'á répóñdú : « Éh bíéñ, sí qúélqú'úñ áttáqúé úñé Chásé, úñé Báñk óf Ámérícá óú úñé víllé dé cétté fáçóñ, párcé qú'úñé très gráñdé éñtréprísé ét úñé órgáñísátíóñ vráíméñt cómplíqúéé, lés pétítés óú móýéññés éñtréprísés ñ'óñt pás à s'íñqúíétér dé lá mêmé áttáqúé. Ét jé mé súís dít : « Móñ gárçóñ, tú víéñs dé réússír. Jé véúx díré, íl ý áúrá béáúcóúp dé cýñísmé à cé sújét, cómmé sí tú véñáís dé réússír. Vóús sávéz, lés géñs díméñsíóññéñt léúrs prógrámmés dé sécúríté éñ fóñctíóñ dés rísqúés qú'íls péñséñt êtré líés à léúr dómáíñé óú à léúr séctéúr d'áctívíté. Éñ áttéñdáñt, lés máúváís áctéúrs ñ'ý péñséñt pás cómmé çá. Sí lés mécháñts s'éñ vóñt, óù qúé jé púíssé éñtrér, pár éxémplé, sí jé dóís útílísér úñé áttáqúé sóphístíqúéé, cóól. Jé váís útílísér úñé áttáqúé péú sóphístíqúéé. Cóól. Sí j'áí áccès à tés dóññéés. C'ést tóút cé qúí cómpté vráíméñt. Ét jé péñsé qúé c'ést vráíméñt tóúté lá cóñfúsíóñ líéé à lá cómpléxíté dé cé márché. Célá pérmét à cétté róúé dé díssóñáñcé cógñítívé dé tóúrñér ét dé tóúrñér d'áññéé éñ áññéé éñ térmés dé pérfórmáñcés dé sécúríté.]

[19h50 Rág~hú Ñá~ñdák~úmár~á]

[Cómm~éñt p~óúvó~ñs-ñó~ús ch~áñgé~r cél~á ¿]

[19:53 Rích~árd B~írd]

[Íl ý á~ lá rép~óñsé~ dú pr~átíc~íéñ á~dúlt~é, ét p~úís í~l ý á l~á répó~ñsé c~ýñíq~úés.]

[19:58 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Jé vé~úx lé~s déú~x.]

[20:02 Rích~árd B~írd]

[Éh bíéñ, jé váís cómméñcér pár lá répóñsé cýñíqúés. Ét célá réflèté úñé cóñvérsátíóñ qúé jé véñáís d'ávóír ávéc úñ méñtór l'áútré jóúr ; lé méñtór m'á dít : « Péút-êtré dévríóñs-ñóús símpléméñt cóñséíllér dé cómméñcér à cóñséíllér lés mécháñts. Párcé qú'íls écóútéñt, máís pás ñós cóllègúés, ñós ámís ét ñós cómpágñóñs dé prátíqúé. » Ét jé péñsé qúé c'ést úñé déclárátíóñ sévèré, máís jé ñé péñsé pás qúé cé sóít tótáléméñt íñjústé. Ét jé péñsé qúé lá répóñsé cýñíqúés à cétté qúéstíóñ ést qúé péñdáñt lóñgtémps, éñ táñt qúé prátícíéñs, ñóús dévóñs tóús áttéñdré qúé lá plús gráñdé víólátíóñ sé pródúísé ét qúé lés géñs cháñgéñt éñfíñ. Célá ñ'á pás márché. Ét célá sóúlèvé lá qúéstíóñ súíváñté : ét sí ñóús ássístóñs à úñé réáctíóñ éñ cháîñé ¿ Úñ évéñéméñt cátástróphíqúé ¿ Ét sí lé réséáú d'íñfrástrúctúrés d'úñ páýs véñáít à tómbér éñ páññé ¿ Ét sí ñóús ássístóñs à úñé páññé mássívé dé l'éñsémblé dú réséáú d'úñ hôpítál ¿ Ñóús ávóñs été témóíñs dé cás ísólés dé férmétúrés dé blócs ópérátóírés ét dé sállés d'úrgéñcé. J'áí tóújóúrs été cóñváíñcú qúé cé qúí cháñgé vráíméñt lá dóññé, c'ést lórsqú'íl ý á úñé fórmé óú úñé áútré dé ñómbréúsés víctímés ássócíéés à l'áctíóñ d'úñ máúváís áctéúr dáñs lé móñdé ñúméríqúé. Ét qúáñd jé l'áí dít íl ý á qúélqúés áññéés, lés géñs péñsáíéñt qúé j'étáís lá chósé lá plús sómbré qúé jé póúváís díré, ét máíñtéñáñt jé dís qúé lés géñs díséñt : « Óúí, jé cómpréñds ». Cómmé sí çá póúváít árrívér. Dóñc, jé péñsé qú'úñé cértáíñé pártíé dé cé próblèmé sé réflèté dáñs cétté díssóñáñcé cógñítívé dóñt ñóús párlóñs, c'ést-à-díré qúé ñóús ñ'ávóñs tóújóúrs pás vú qúélqúé chósé d'ásséz gráñd ét dé grávé póúr éñfíñ révéíllér lés géñs. Máíñtéñáñt, lá répóñsé próféssíóññéllé à cétté qúéstíóñ ést qúé là óù ñóús cómméñçóñs vráíméñt à fáíré dés prógrès, c'ést lórsqúé ñóús cómméñçóñs à cóñstátér úñ cháñgéméñt sígñífícátíf. C'ést l'úñ dés cómpórtéméñts lés plús bízárrés qúé j'áí vús dáñs lé dómáíñé dé lá sécúríté. Béáúcóúp dé próféssíóññéls dé lá sécúríté s'éñérvéñt qúáñd jé dís célá, máís jé cróís férméméñt qúé lá sécúríté ést lá séúlé díscíplíñé dú móñdé dé l'éñtréprísé óù ñóús réfúsóñs dé tírér lés léçóñs dé l'hístóíré, dés dóññéés ét dés préúvés. Ñóús ávóñs cláíréméñt dés préúvés déváñt ñóús. Jé váís dóñc dóññér úñ éxémplé très précís. Áprès 25 à 30 áñs d'hístóíré, ñóús ávóñs dés préúvés cláírés : lórsqú'úñ áctéúr málvéílláñt péñètré dáñs vótré sýstèmé, lá tóúté prémíèré chósé qú'íl fáít ést d'áccédér à vótré Áctívé Díréctórý. Ét éñ áccédáñt à Áctívé Díréctórý, íls réchérchéñt dés fóñctíóññálítés ét dés ídéñtítés óbsólètés, désúètés, désáctívéés, máís ñóñ súppríméés. Íls s'émpáréñt dé tóús cés dróíts ét áccèdéñt à dés súbvéñtíóñs ét à dés áútórísátíóñs, íls fóñt dé máúváísés chósés. Ét cómmé tóút sé tróúváít súr vótré ÁD, vós sýstèmés íñtérñés dé sécúríté ñé ráttrápéñt pás léúr rétárd cár íls sémbléñt dévóír êtré là. Máíñtéñáñt, c'ést úñé téñdáñcé dóñt tóús lés réspóñsáblés dé lá sécúríté sávéñt qú'íls sóñt rééls ; íls sávéñt qúé c'ést étáýé pár dés préúvés. Ét íls sávéñt qúé c'ést lá vóíé príñcípálé póúr lés máúváís áctéúrs. Póúrtáñt, vóús póúvéz éñtrér dáñs húít óú ñéúf éñtréprísés súr díx áújóúrd'húí ét léúr démáñdér : « Qúáñd ávéz-vóús ñéttóýé vótré áññóñcé póúr lá dérñíèré fóís ¿ » Qú'íl s'ágíssé d'Ázúré óú d'úñé sólútíóñ súr síté, vóús éñtéñdréz dés gríllóñs. Vóús éñtéñdréz qúélqú'úñ díré : « Éh bíéñ, vóús sávéz qúóí, célá á été fíñáñcé l'áññéé dérñíèré ét l'áññéé précédéñté, máís c'ést pássé éñ déssóús dú résúltát ñét, ét ñóús ñ'ý sómmés pás párvéñús. » Ét jé péñsé qúé, úñívérsélléméñt, ñóús lé sávóñs, c'ést l'úñé dés súrfácés d'áttáqúé lés plús cápítálísáblés dé tóútés lés éñtréprísés. Ét póúrtáñt, ñóús réstóñs tóús ássís ét ñóús ñóús dísóñs : « Óúí, j'áí été rétíré dú fíñáñcéméñt, ét ñóús ñ'állóñs pás tráváíllér là-déssús cétté áññéé ». C'ést cé qúé jé dís qúáñd jé dís qúé ñóús réfúsóñs cóñstámméñt. Ét célá révíéñt à béáúcóúp dé qúéstíóñs áútréfóís, cómmé sí vóús ávíéz jústé bésóíñ dé bíéñ cóññáîtré lés básés. Pérsóññélléméñt, jé ñé péñsé pás qúé cé sóít úñé déclárátíóñ útílé. Célá révíéñt à lá sécúríté fóñdáméñtálé. Útílíséz-vóús córréctéméñt lá sécúríté fóñdáméñtálé ¿ Ét vóús sávéz, cé ñ'ést pás póúr áméñér lé témóíñ ící, máís c'ést cé qúí m'á fíñáléméñt áméñé à Zéró Trúst, áprès ávóír lóñgtémps résísté à Zéró Trúst. Párcé qúé jé péñsé qúé ñóús állóñs ábórdér cértáíñs áspécts dé Zéró Trúst ící, qúí rémóñtéñt áúx tóút débúts dé l'íñfórmátíqúé ét qúí sóñt fóñdáméñtáúx. Ét jé péñsé qúé mêmé sí béáúcóúp dé géñs péñséñt qúé Zéró Trúst l'ést, pássóñs à l'ávéñír ; éñ réálíté, cértáíñs áspécts dé Zéró Trúst sóñt plús óú móíñs líés à, révéñóñs áúx príñcípés dú pássé qúí, ñóús lé sávóñs, óñt fóñctíóññé ét qúí sóñt éxtrêméméñt útílés dáñs l'éñvíróññéméñt áctúél, máís qúé ñóús ávóñs óúblíés ét jé péñsé qúé c'ést là qúé ñóús cómméñçóñs à cóñstátér dés ámélíórátíóñs lórsqúé ñóús révéñóñs éñ árríèré ét qúé ñóús rétróúvóñs ñós rácíñés. Ét déúxíèméméñt, lórsqúé ñóús cómméñçóñs à prêtér áttéñtíóñ áúx dóññéés cláíréméñt públíéés ét áúx dóññéés cláíréméñt dívúlgúéés, ñóús ñé céssóñs dé ñóús díré qúé c'ést ñótré póíñt fáíblé.]

[24h40 Rág~hú Ñá~ñdák~úmár~á]

[Jústé éñ écóútáñt tóút célá ét tóútés sórtés dé chósés qúé ñóús áúríóñs pú ápprófóñdír ét qúí, jé súppósé, séráíéñt là tóúté lá jóúrñéé ét tóúté lá sóíréé, táñt qúé móñ témps lé pérmét, máís jé ñé súís pás sûré qúé lé vôtré lé fássé. Dóñc, jústé déúx chósés. L'úñé dés chósés qúé vóús ávéz évóqúéés, c'ést qúé cé bésóíñ dé prísé dé cóñscíéñcé ést próbábléméñt dû à cét évéñéméñt vérítábléméñt cátástróphíqúé décléñché pár úñé cýbéráttáqúé. Ét jé péñsé qúé ñóús sómmés éñ qúélqúé sórté súr lé póíñt dé préñdré cóñscíéñcé dé cétté réálíté. Jé véúx díré, tóút lé móñdé cíté Cólóñíál Pípélíñé cómmé úñ éxémplé póssíblé dé célá. Ét púís dés cháñgéméñts qúí óñt éñsúíté éñtráîñé, éñ térmés dé régléméñtátíóñ dés éxígéñcés áú ñívéáú góúvérñéméñtál óú spécífíqúé à l'íñdústríé, éñ térmés dé máñíèré à ámélíórér lá póstúré dé cýbérsécúríté, à lá fóís dés órgáñísátíóñs íñdívídúéllés, máís áússí dé máñíèré cólléctívé. Éñsúíté, vóús ávéz párlé dé Zéró Trúst cómmé d'úñé sórté dé rétóúr vérs lé fútúr éñ térmés dé máñíèré réálísté póúr cé qúí ést dé lá máñíèré dóñt ñóús póúvóñs ámélíórér lá póstúré dé sécúríté. Ét cómmé vóús l'ávéz éxplíqúé, Zéró Trúst ñé cóñcérñé pás ñécéssáíréméñt cé týpé dé strátégíé dé cýbérsécúríté tóúrñéé vérs l'ávéñír. Máís éñ fáít, révéñóñs à cé qúí á tóújóúrs été áú cœúr dé lá cýbérsécúríté. Éñ árríèré, éñ qúélqúé sórté áú débút dés témps. Óù l'ávóñs-ñóús óúblíé ¿ Ét póúrqúóí l'ávóñs-ñóús óúblíé ¿]

[26:01 Rích~árd B~írd]

[Éh bíéñ, lés ráísóñs póúr lésqúéllés c'ést óúblíé sóñt íñtéréssáñtés párcé qúé ñóús lés vóýóñs tóús lés jóúrs. Lé móñdé dé l'éspácé ñúméríqúé ést dévéñú dé móíñs éñ móíñs sûr à mésúré qúé ñóús sómmés pássés d'úñé décéñtrálísátíóñ móñólíthíqúé à úñé écóñómíé dístríbúéé púís háútéméñt décéñtrálíséé. Plús l'árchítéctúré íñfórmátíqúé ést frágméñtéé, dístríbúéé ét décéñtrálíséé, plús lés fáíllés dé sécúríté ét lés éxplóíts s'ággrávéñt, cár vóús ñ'ávéz plús lá cómmáñdé ét lé cóñtrôlé dóñt vóús díspósíéz áúpáráváñt. Máíñtéñáñt qúé jé ñé dís pás çá póúr mé débárrássér dé má pélóúsé, lés éñfáñts, c'ést lé bóñ géñré dé déclárátíóñ. Cé qúé jé véúx díré, c'ést qúé c'ést lé mécáñícíéñ qúí á próvóqúé l'éxplósíóñ, cé qúí á éú dé grávés cóñséqúéñcés súr lé pláñ dé lá sécúríté. Ét c'ést qúélqúé chósé qúí vá très cláíréméñt émpírér. Ét célá s'éxplíqúé pár lé fáít qúé ñóús sómmés dáñs cétté phásé téchñólógíqúé óù ñóús áttéígñóñs lés cápácítés áctúéllés últímés éñ mátíèré dé vírtúálísátíóñ, à sávóír HTTP, HTTPS, cóúché 7 d'ápplícátíóñ à ápplícátíóñ. Jé mé sóúvíéñs qú'íl ý á qúélqúés áññéés, úñé très gráñdé báñqúé ávéc láqúéllé jé tráváílláís éñ Éúrópé m'á dít qúé sóñ óbjéctíf dáñs cíñq áñs étáít dé láñcér tóútés sés ápplícátíóñs súr l'Íñtérñét públíc. Ét j'áí répóñdú : « Vóús êtés fóús lés gárs. » J'áí répóñdú : « C'ést fóú. » Ét póúrtáñt, c'ést cé móñdé. C'étáít úñ cás óù j'étáís mýópé. Jé mé súís dít : « Cé ñ'ést pás póssíblé, ñóús ñ'ý árrívéróñs jámáís. » Ét púís lá réálíté ést qúé c'ést lé móñdé dáñs léqúél ñóús vívóñs. Máís áújóúrd'húí, dé plús éñ plús d'áctífs qúé vóús útílíséz póúr géñérér dé lá váléúr áfíñ dé gérér ét dé dístríbúér dés tráñsáctíóñs ñé vóús áppártíéññéñt pás. Ét plús cé ñ'ést pás vótré áffáíré, plús ñóús áúgméñtóñs lés rísqúés líés à lá cháîñé d'áppróvísíóññéméñt : tóús lés áctéúrs dé cétté cháîñé fóñt dés chósés sáñs jámáís díscútér éñtré éúx, sáñs jámáís sé párlér dés cóñtrôlés dé sécúríté dés úñs ét dés áútrés. Qúélqúé párt éñ bás dé lá cháîñé, íl ý á úñ týpé qúí á éxtráít qúélqúés lígñés dé códé dáñs úñ dépôt públíc qúélqúé párt, ét lé códé ést déjà cómprómís. Ét tú ñ'ás plús áúcúñ cóñtrôlé là-déssús. Dóñc, c'étáít lé cóñdúctéúr. Plús ñóús dístríbúóñs, plús ñóús décéñtrálísóñs, plús ñóús frágméñtóñs, plús ñóús émprúñtóñs dés vóíés téllés qúé l'ábséñcé dé códé, lé lów-códé, ét plús ñóús óptóñs póúr lé módé sáñs sérvéúr, plús ñóús créóñs símpléméñt úñ éñvíróññéméñt dístríbúé qúí ést úñ éñvíróññéméñt ríché éñ cíblés póúr lés áctéúrs málvéílláñts, ét úñ éñvíróññéméñt íñcróýábléméñt díffícílé à gérér dú póíñt dé vúé dé lá sécúríté. C'ést dóñc cértáíñéméñt lé fáctéúr cáúsál. Ét, cómmé jé l'áí dít, jé ñé véúx pás qúé qúélqú'úñ m'éñvóíé dé máúváís grámmés ; íl ý á éñcóré cé gárs áñtí-Clóúd. L'íñfórmátíqúé dístríbúéé éxísté dépúís lóñgtémps. Ñé péñséz pás qúé, párcé qú'ÁWS ét Góóglé óñt réússí à gárér cértáíñés máchíñés vírtúéllés éqúípéés d'éqúílíbréúrs dé chárgé dáñs léúr própré céñtré dé dóññéés, céúx d'éñtré ñóús qúí óñt lés chévéúx grís ñé sávéñt pás à qúóí réssémbléñt lá décéñtrálísátíóñ ét lá dístríbútíóñ. Máís óúí, jé péñsé qúé l'éléméñt fóñdátéúr dé Zéró Trúst vá évídémméñt cháñgér lá dóññé póúr móí, cár j'áí dít qúé j'étáís úñé résístáñcé à Zéró Trúst áú débút párcé qúé jé súís úñ víéúx gárs dé l'ídéñtíté, d'hábítúdé, cé qúí sígñífíé qúé Zéró Trúst réssémblé à dé lá fríctíóñ. C'ést lá fríctíóñ qúí vóús fáít vírér. Máís jé mé súís cómplètéméñt trómpéé cár dérríèré cés fríctíóñs sé tróúvé cétté réálíté ét ñóús rémóñtóñs áúx débúts dé l'íñfórmátíqúé, sélóñ láqúéllé lé mótéúr dé cés máúváísés chósés dáñs cés éñvíróññéméñts háútéméñt dístríbúés ést l'éxístéñcé, l'íñtéñtíóñ, lá cóñcéptíóñ, l'íñgéñíéríé, l'éxístéñcé áútóríséé d'úñé cóñfíáñcé ímplícíté ét pérsístáñté dáñs tóút. Ét cétté éxístéñcé d'úñé cóñfíáñcé ápplíqúéé ét pérsístáñté ést cé qúé lés máúváís áctéúrs ádóréñt. Cét éxémplé ÁD, j'áí úñ áñcíéñ cómpté ÁD ávéc dés dróíts dé Díéú qúé pérsóññé ñ'á jámáís rétíré dú répértóíré, cé qúí ést ímplíqúé dáñs úñé cóñfíáñcé pérsístáñté íllústréé. Ét j'áí chóísí, sóít éñ l'ígñóráñt, sóít éñ l'ígñóráñt délíbéréméñt, dé ñé pás ý rémédíér. J'áútórísé úñ pórtáíl póúr qúé dé máúváísés chósés sé pródúíséñt. Tóút célá ést básé súr lá cóñfíáñcé. Ét c'étáít vráíméñt lé géñré dé cháñgéméñt póúr móí. Dóñc, jé péñsé qúé vóús sávéz, lá vóíé d'ámélíórátíóñ, mêmé ávéc lá dístríbútíóñ mássívé dé plátés-fórmés ét d'íñfrástrúctúrés íñfórmátíqúés, cóñsísté à rédúíré cóñsídérábléméñt dáñs lé bút d'élímíñér lá cóñfíáñcé ímplícíté ét pérsístáñté dáñs lá plús gráñdé pártíé póssíblé dú pátrímóíñé ñúméríqúé, lé plús rápídéméñt póssíblé.]

[31:11 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Póúr céúx qúí ñé régárdéñt pás cétté vídéó ét qúí lá cóñsúltéñt pár áúdíó, jé súís súr lé póíñt dé pérdré lá têté párcé qúé jé víéñs dé pássér lés déúx dérñíèrés míñútés à hóchér vígóúréúséméñt lá têté à cháqúé mót próñóñcé pár Ríchárd. Jé péñsé qúé c'ést l'úñé dés áppróchés lés plús súccíñctés máís lés plús díréctés ét lés plús déscríptívés póúr áñálýsér lés ráísóñs póúr lésqúéllés Zéró Trúst ést ñécéssáíré ét lá rácíñé dú próblèmé qúé ñóús éssáýóñs dé résóúdré. Álórs, Ríchárd, j'ápprécíé çá.]

[31:45 Rích~árd B~írd]

[Éh bíéñ, íl m'á fállú béáúcóúp dé témps póúr lé cómpréñdré. Ét jé ñé súís pás lé séúl à fáíré cé brúít. L'úñ dés próblèmés dú súrñóm Zéró Trúst ést qúé ñóús ñ'árrívóñs pás à tróúvér lá vérítáblé rácíñé dé lá cóñfíáñcé dóñt ñóús párlóñs. J'áí tóújóúrs péñsé qúé ñóús áúríóñs dû áppélér lé módèlé « vótré béáú-frèré dóútéúx, qúí ést péút-êtré tóxícómáñé ét qúí véút tóújóúrs émprúñtér lé cádré dé sécúríté dé vós óútíls ». Párcé qúé tóút lé móñdé sáít dé qúóí óñ párlé. C'ést úñ mémbré dé lá fámíllé qúé vóús ñé léúr dóññéz pás chéz vóús ét lé códé dé vótré óúvré-pórté dé gárágé. Ét ñóús éñ ávóñs béáúcóúp ; ñóús ávóñs béáúcóúp dé cés béáúx-frèrés sómmáírés dáñs ñós sýstèmés áújóúrd'húí. Ét célá révíéñt à lá pártíé ñárrátívé, à sávóír qúé j'étáís réáctívé, émótíóññélléméñt réáctívé áú térmé Zéró Trúst áú dépárt. Ét célá m'á fáít mé trómpér térríbléméñt súr més próprés súppósítíóñs. Ét móí Jóhñ [Kíñdérvág] áí pártágé l'hístóíré, jé lá pártágé tóút lé témps. Jé mé sóúvíéñs qúé lórsqúé j'áí réñcóñtré Jóhñ póúr lá prémíèré fóís éñ pérsóññé, ñóús étíóñs éñ tráíñ dé dîñér. Ét j'áí dít : « Méc, jé ñé cróýáís pás cé qúé tú véñdáís. » Ét íl á cómméñcé à mé párlér, ét lá séúlé chósé qú'íl á díté, qúí á tóút mís éñ lúmíèré póúr móí, c'ést qú'íl á dít : « Jé péñsé qúé lés dóññéés dévráíéñt ávóír úñé ídéñtíté ». Ét j'áí répóñdú : « Wáóúh, fréíñé, méc. » C'ést cómmé Stár Trék, ét ñóús sómmés tóújóúrs dáñs Fréd Flíñtstóñé. Dès qúé Jóhñ á cómméñcé à l'ártícúlér d'úñé máñíèré — íl ést égáléméñt úñ éxcélléñt cóñtéúr d'hístóírés — lórsqú'íl á cómméñcé à l'ártícúlér d'úñé máñíèré qúí ñ'étáít pás úñ lívré bláñc, cé ñ'ést pás úñé áútré spécífícátíóñ téchñíqúé qúí m'á óúvért lés ýéúx. Ét cómmé jé l'áí dít, j'ádméts pléíñéméñt qúé j'étáís úñ ábrútí éñ cé qúí cóñcérñé lá ñótíóñ dé Zéró Trúst, cár jé véúx révéñír à lá básé. Áú cóúrs dé má víé, j'áí fáít béáúcóúp dé chósés éñ mátíèré dé sécúríté dés órdíñátéúrs céñtráúx póúr l'ídéñtíté. Ét j'áí tráváíllé ávéc d'íñcróýáblés píóññíérs dú séctéúr báñcáíré óú dés ópérátíóñs súr máíñfrámé. Ét j'áí éú cétté révélátíóñ à úñ móméñt dóññé álórs qúé jé tráváílláís súr úñ prógrámmé vráíméñt éñórmé chéz Chásé. Zéró Trúst m'áváít déjà été éxplíqúé pár cés réspóñsáblés dés ópérátíóñs súr lés órdíñátéúrs céñtráúx. Párcé qúé Zéró Trúst, lé cóñtrôlé d'áccès dépúís sés débúts júsqú'à cé qúé ñóús cómméñcíóñs réélléméñt à bráñchér d'áútrés áppáréíls vírtúéls póúr áccédér áúx dóññéés dé básé dú máíñfrámé á tóújóúrs été úñ Zéró Trúst. Ét jé mé súís dít : « Wáóúh, célá révíéñt à cé qúé jé vóúláís díré. Cés príñcípés fóñctíóññáíéñt, cértés, d'úñ sýstèmé céñtrálísé póúr úñ gráñd sýstèmé céñtrálísé, máís cés príñcípés fóñctíóññáíéñt dáñs cét éñvíróññéméñt. Ét ñóús ñé póúvóñs pás fáíré válóír sí bíéñ qúé cé ñ'ést pás cómmé lé clóúd. Párcé qúé, cómmé jé tíéñs à lé ráppélér áúx géñs, éñvíróñ 90 % dé tóútés lés ópérátíóñs íñfórmátíqúés éfféctúéés cháqúé ñúít sé pródúíséñt lórsqú'úñ lévíér géáñt dé déssíñ áñímé ést áctíóññé ét qúé dés órdíñátéúrs céñtráúx fóñctíóññéñt. Póúrtáñt, éñvíróñ 90 % dés chárgés dé tráváíl álórs qúé tóút lé móñdé pássé áú clóúd póúrráíéñt cóñtíñúér à dómíñér lá pláñèté grâcé à Íñtérñét, lé clóúd áprès 30 áñs dé clóúd cómmércíál. Ñóús ñé póúvóñs pás útílísér cétté rátíóñálísátíóñ dé lá cómpléxíté dú clóúd lórsqú'íl s'ágít dé lá cómpléxíté dú máíñfrámé ét dé l'éñórmé móñdé móñólíthíqúé qúí l'ést tóút áútáñt. Máís jé péñsé qúé ñóús íñvóqúóñs cés éxcúsés póúr dés ráísóñs dé cómmódíté. Párcé qúé tóút sé résúmé à : jé véúx qúé móñ wídgét sóít díffúsé plús rápídéméñt, jé véúx qúé móñ pródúít sóít pródúít plús rápídéméñt. Jé véúx, jé véúx, jé véúx, jé véúx, jé véúx, ét cés « jé véúx » víéññéñt ráréméñt ávéc ; j'áíméráís áússí qúé cé sóít sûr. Vóús sávéz, cé sóñt cés fáctéúrs qúí cómplíqúéñt vráíméñt lá sécúrísátíóñ dé cés óbjéts.]

[35:27 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Óúí, ábsólúméñt. Lórsqúé vóús décrívéz lá ñécéssíté d'úñ Zéró Trúst, ésséñtíélléméñt lé próblèmé qúí s'ést áccúmúlé, vóús ávéz párlé, ésséñtíélléméñt, dé cétté áccúmúlátíóñ d'úñ tróp gráñd ñómbré d'áccès ímplícítés, dú fáít qúé ñóús péñsóñs qúé célá réñd ñós rôlés plús fácílés ét plús pródúctífs. Dès qúé ñóús éñtéñdóñs lé térmé Zéró Trúst, óú, éñ d'áútrés térmés, lá súppréssíóñ dé lá plús gráñdé cóñfíáñcé ímplícíté póssíblé, dé sórté qú'íl ý áít béáúcóúp móíñs d'áccès grátúít qúé tóút týpé d'áttáqúáñt péút éxplóítér. Jé péñsé qúé c'ést lé próblèmé. Ét jé péñsé qúé vóús ávéz décrít cómmé célá lé próblèmé qú'íl fáút táñt dé témps à dé ñómbréúsés órgáñísátíóñs póúr súrmóñtér. Párcé qú'íls lé péñséñt déjà, óh móñ díéú. Álléz-vóús súpprímér cét áccès, vóús álléz lé cássér ¿ Ét éñsúíté, cómméñt púís-jé êtré pródúctíf ¿ Ét jé péñsé qúé qúáñd lés géñs ý péñséñt, ét éñ fáít, jé péñsé qú'à l'ávéñír, sí vóús ý réfléchísséz, dé cé póíñt dé vúé, sérá-t-íl plús fácílé d'éñúmérér tóútés lés máúváísés chósés qúé vóús vóúléz émpêchér dé sé pródúíré ¿ Bíéñ, ét ést-cé qúé c'ést úñé lísté fíñíé ¿ Óú ést-cé plús fácílé dé símpléméñt défíñír dés chósés très spécífíqúés ¿ Tú ás vráíméñt bésóíñ dé qúélqúé chósé à fáíré ¿ Ét jústé gérér çá ¿ Léqúél dé cés déúx ést lé plús fácílé qúáñd óñ ý péñsé ¿]

[36:49 Rích~árd B~írd]

[Jé péñsé qúé ñóús péñsóñs qú'íl fáút íñsístér súr lá qúéstíóñ dés pérsóññés lés plús défávóríséés, ét pás séúléméñt dáñs Zéró Trúst. Jé véúx díré, áú móíñs lé prívílègé ést úñé cómpósáñté fóñctíóññéllé dés éñvíróññéméñts à háút rísqúé dépúís lóñgtémps. Jé péñsé qúé ñóús séríóñs próchés dé lá déclárátíóñ lá móíñs prívílégíéé sáñs jámáís révéñír à cé qúé jé péñsé qúé vóús répóússéz vráíméñt lés límítés, à sávóír, qúé díríéz-vóús dé lá móíñs fóñctíóññéllé ¿ Pár éxémplé, póúrqúóí à pártír d'úñ prócéssús dé flúx tráñsáctíóññél ¿ Ét bóñ sáñg, tú párlés d'úñ térríér à lápíñs dáñs léqúél óñ póúrráít tómbér, ét póúrqúóí ést-cé sí fácílé póúr lés máúváís áctéúrs ¿ Vóús sávéz, úñé fóís qú'íls óñt óbtéñú úñé fórmé d'éñtréé, úñé áúthéñtífícátíóñ pár póíñts, dé fáúx ídéñtífíáñts, dés íñfórmátíóñs d'ídéñtífícátíóñ pírátéés, péú ímpórté lé cás. Cómméñt sé fáít-íl qú'íls púísséñt préñdré úñ séúl áppél d'áútórísátíóñ ét útílísér ét réútílísér cét áppél d'áútórísátíóñ póúr áccédér à dés tóññés d'áútrés dóññéés áúxqúéllés ñótré áppél d'áútórísátíóñ ñ'á jámáís été déstíñé ¿ Ét fóñctíóññé cómmé prévú ¿ L'ídéé qúé jé váís créér dés cóñtrôlés dé cóúché d'áútórísátíóñ bíéñ tróp prívílégíés. Ñóñ pás d'úñ póíñt dé vúé ídéñtítáíré máís d'úñ póíñt dé vúé fóñctíóññél. Pár éxémplé, póúrqúóí díáblé áí-jé bésóíñ dé póúvóír áútórísér l'áccès à úñé ápplícátíóñ qúí ñ'á ábsólúméñt ríéñ à vóír ávéc l'éxpéríéñcé dé cé clíéñt ¿ Óú cétté éxpéríéñcé dé téchñícíéñs ¿ Ñóús lé fáísóñs tóút lé témps. Ét jé péñsé qúé cétté própágátíóñ, cétté éñúmérátíóñ dés máúváísés chósés pár ráppórt à lá fóñctíóññálíté ést dévéñúé úñé éqúátíóñ télléméñt díffícílé. Párcé qúé póúr révéñír à vótré póíñt dé référéñcé, cómmé lórsqúé j'áí cómméñcé à tráváíllér dáñs lé dómáíñé dé lá sécúríté dés ídéñtítés, lé príñcípál próblèmé étáít dé lúttér cóñtré lés áppéls d'áúthéñtífícátíóñ própríétáírés émáñáñt dé dévélóppéúrs d'ápplícátíóñs. Ét óñ áúráít crú qúé c'étáít lá fíñ dú móñdé. C'étáít cómmé sí ñóñ, ñóñ, ñóñ, j'áváís réçú móñ áppél d'áúthéñtífícátíóñ ; c'ést móñ ápplícátíóñ. Vá-t'éñ, láíssé-móí tráñqúíllé. Ét ñóús répóñdóñs : « Óúí, máís vóús ñ'ávéz pás bésóíñ d'úñ áppél d'áúthéñtífícátíóñ áúthéñtífíé póúr cháqúé ápplícátíóñ ». Ñóús póúvóñs fédérér ét stáñdárdísér l'áúthéñtífícátíóñ úñíqúé, ét d'áílléúrs, célá dévíéñt béáúcóúp plús sécúrísé. D'áílléúrs, c'ést úñ sérvícé ; vóús ñ'ávéz plús à gérér cés fráís géñéráúx ét tóút cé géñré dé próblèmés, à gérér vós próprés jóúrñáúx dé cóñtrôlé d'áccès ét à tóút cé géñré dé chósés. Cé cómbát étáít úñé gúérré sáíñté. Cómmé sí c'étáít hórríblé. Ét sí c'étáít hórríblé, c'ést párcé qú'íl ý á éñvíróñ 15 áñs, óú 20 áñs áúpáráváñt, ñóús ávíóñs cóñsúlté ñós dévélóppéúrs d'ápplícátíóñs ét ñóús léúr ávíóñs dít : « Hé, vá créér úñé ápplícátíóñ ». Ét íls l'óñt fáít. Ét íls óñt créé úñé ápplícátíóñ. Íls óñt répóñdú : « Éh bíéñ, ñóús ávóñs bésóíñ d'úñ flúx d'áúthéñtífícátíóñ póúr cé trúc. » Áúcúñé díréctívé, áúcúñé sécúrísátíóñ óú áúcúñé sécúríté dé l'íñfórmátíóñ ñ'á été mísé éñ páññé dáñs lé cádré dé cé pláñ. Vóús sávéz, póúr éñ révéñír à lá fóñctíóññálíté, dévíñéz qúóí ¿ Íl s'ágít d'úñ áútré éxémplé dé sécúríté. Ñóús ñ'ávóñs tóút símpléméñt áúcúñ réspéct póúr lés préúvés, lés dóññéés dé l'hístóíré. Qú'ávóñs-ñóús fáít ávéc l'áútórísátíóñ ¿ Éh bíéñ, ñóús ávóñs dít qúé lés dévélóppéúrs d'ápplícátíóñs pártáíéñt à lá cóñqúêté. Qúé fáísóñs-ñóús dés ÁPÍ ¿ Cé ñ'ést qú'úñ wídgét. Álléz-ý ét útílíséz-lé. À qúél póíñt célá póúrráít-íl êtré grávé ¿ Éñ cé móméñt, íl ést ássís ící ét lés géñs díséñt : « Jé ñé sáís pás cómbíéñ d'áppéls d'áútórísátíóñ ; jé ñé sáís jámáís cómbíéñ d'ÁPÍ jé póssèdé ». Jé ñé sáís pás Ét íl ñ'ý á pás dé móméñt dáñs l'hístóíré dé lá sécúríté óù lá répóñsé sígñífíé qúé dé bóññés chósés vóñt sé pródúíré dú póíñt dé vúé dé lá sécúríté. Ñóús ávóñs dóñc láíssé cétté própágátíóñ mássívé. Dé tóúté évídéñcé, ñóús párlóñs béáúcóúp dé l'étáléméñt dés ÁPÍ tráçáblés. Máís íl ý á l'áútórísátíóñ, l'étáléméñt, lés fóñctíóññálítés, l'étáléméñt, tóút célá, ét ñóús ñé sómmés mêmé pás près d'ápplíqúér l'ídéé dú móíñs qúóí qúé cé sóít à áúcúñé dé cés chósés. Ét plús ñóús vívóñs dáñs úñ móñdé óù l'óñ áttéñd úñ áccès mássíf ét máxímál à tóút móméñt, qúé ñóús l'útílísíóñs óú ñóñ, plús cés próblèmés vóñt cóñtíñúér à s'áccélérér dé fáçóñ éxpóñéñtíéllé.]

[40:47 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Párlóñs dóñc dé lá sécúríté dés ÁPÍ ét dú tráváíl qúé vóús áccómplísséz póúr óbtéñír Trácéáblé. Dóñc, lá prémíèré qúéstíóñ, jé párcóúráís més dócúméñts dé référéñcé Zéró Trúst préférés cétté sémáíñé ; íl s'ágít dú módèlé dé mátúríté CÍSÁ Zéró Trúst ét dú ÑÍST 800 207. Ét jé lés áí párcóúrúés éñ réchércháñt spécífíqúéméñt lá séctíóñ óù íls párléróñt dé Zéró Trúst ét dé lá sécúríté dés ÁPÍ. Ét lé chóc, l'hórréúr, zéró référéñcé, rácíñé cárréé dé zéró. Qú'ést-cé qúé Zéró Trúst á à vóír ávéc lá sécúríté dés ÁPÍ ¿ Cómméñçóñs pár là.]

[41:29 Rích~árd B~írd]

[Éh bíéñ, vóús sávéz qúé lá répóñsé lá plús cóúrté ést qúé j'étáís ássís súr scèñé ávéc Jóhñ Kíñdérvág à Míámí. Ñóús fáísíóñs pártíé d'úñ páñél dé díscússíóñ éñ gróúpé ét íl fáít sígñé dé lá máíñ à l'écráñ. Ét íl répóñd : « Lórsqúé ñóús áúróñs réússí à ápplíqúér Zéró Trúst », « tóútés lés règlés dé sécúríté pásséróñt à lá séptíèmé cóúché ». Ét jé mé súís dít qúé tóút lé sáñg áváít été évácúé dé móñ córps. Máís j'áí écárté Jóhñ. J'áí démáñdé, Jóhñ, sáís-tú à qúél póíñt lá sécúríté d'Íñtérñét ét dú Wéb ést máúváísé ¿ C'ést l'étát dú Ñírváñá dóñt ñóús dévóñs cómméñcér à párlér. Ét íl sé tróúvé qúé célá cóïñcídáít ávéc lé móméñt óù j'áí réjóíñt Trácéáblé. L'úñ dés príñcípáúx fáctéúrs qúí m'óñt póússé à réjóíñdré Trácéáblé ést qúé j'étáís frústréé pár lés prógrès ét lés íññóvátíóñs réálísés dáñs lé dómáíñé dés sólútíóñs d'ídéñtíté. Ét jé párláís béáúcóúp dé l'éxémplé qúé j'áí dóññé tóút à l'héúré à própós dé l'áútórísátíóñ, dú cóñtrôlé dés réclámátíóñs ét dé lá sécúríté. Ét íl ñ'ý á pás dé sólútíóñ póúr célá. Mêmé à cé jóúr, íl ý á qúélqúés pérsóññés qúí fóñt dés éxpéríéñcés, qúí óñt réálísé dés prójéts scíéñtífíqúés qúí étáíéñt dú géñré à súívré. Sáúf qúé cé qúé j'áí réálísé, c'ést qúé l'áúthéñtífícátíóñ dés áútórísátíóñs ést lé cárbúráñt dé l'áútórísátíóñ dé l'ÁPÍ, c'ést tóút cé qúí cómpté póúr lés ÁPÍ dú mótéúr. Ét púís, jé mé súís dít : « Éh bíéñ, sí vóús póúvéz sécúrísér lés ÁPÍ, vóús póúvéz máíñtéñáñt cómméñcér à sécúrísér lé pláñ d'áútórísátíóñ, éñtré áútrés chósés ». Ét l'úñé dés chósés qúé jé tróúvé fáscíñáñtés, c'ést cé qúé vóús ávéz décóúvért. Ñóús vívóñs dáñs úñ móñdé qúí tráíté tóújóúrs dé máñíèré úñívérséllé, qúí tráíté tóújóúrs lés ÁPÍ cómmé s'íl s'ágíssáít d'úñé sórté dé wídgét. Íls ñé lé sóñt pás ; íl s'ágít símpléméñt d'úñ áppél d'ápplícátíóñ, l'áppél áú mágásíñ dé dóññéés d'ápplícátíóñ répréséñté símpléméñt úñ mícrósérvícé. Géñré, à qúél póíñt çá póúrráít émpírér ¿ Éh bíéñ, ñóús sómmés éñ tráíñ dé lé décóúvrír. Ñóús sómmés cértáíñéméñt éñ tráíñ dé décóúvrír à qúél póíñt célá póúrráít êtré grávé, cár lés ÁPÍ répréséñtéñt úñé mícró-éñcápsúlátíóñ dé lá vérsíóñ últímé dé lá vírtúálísátíóñ. Íls fóñt qúélqúé chósé. Ét sí vóús êtés úñ fútúrísté íñcróýábléméñt íñtéllígéñt, ét qúé vóús régárdéz l'hístóíré, vóús vóús dítés : « Óh, áttéñdéz úñé míñúté, ñóús ávóñs déjà vú cé schémá ». Ñóús ávóñs vú à qúóí réssémbláít lé móñdé lórsqú'áúcúñ dé ñós íñgéñíéúrs ñé cóññáíssáít lé ñómbré dé règlés dé páré-féú qúé ñóús ávíóñs. Ñóús vóýóñs à qúóí réssémblé ñótré móñdé, álórs qú'áúcúñ dés réspóñsáblés dé ñós céñtrés d'ópérátíóñs ñé cóññáíssáít lé ñómbré dé máchíñés vírtúéllés qúé ñóús póssédíóñs, ñ'ést-cé pás, ñí lé ñómbré dé dómáíñés áútóprótégés prótégés qúé ñóús póssédíóñs pár ráppórt à céúx qúí ñé l'étáíéñt pás. Ét dóñc, ávéc l'éssór dés ÁPÍ, ñóús ñ'ávíóñs qúé síx, sépt óú húít áñs d'éñérgíé póúr créér dés ÁPÍ qúí óñt éxplósé. Lá própósítíóñ dé réñtábílíté dé tóútés sórtés d'óbjéts, dé mágásíñs dé dóññéés blóqúés, d'áctífs ét dé sérvícés, ét éllé á été éxcélléñté. Máís tóút célá s'ést fáít sáñs áúcúñé sécúríté. Ét máíñtéñáñt, qúáñd óñ régárdé lés chósés qúé ñóús vóýóñs, jé péúx símpléméñt cóñtíñúér péñdáñt dés héúrés là-déssús, pár éxémplé, l'úñé dés chósés qúé jé cóñsídèré cómmé úñ CÍSÓ fóñctíóññél, jé súís lé CÍSÓ dé ñótré éñtréprísé, éñ plús d'êtré úñé vóíx tóúrñéé vérs lé márché súr tóús cés sújéts. Jé súís témóíñ d'áttáqúés cháqúé sémáíñé ; máíñtéñáñt, célá m'étóññé. Ét jé mé démáñdé : óù ést-cé qúé çá vá sí ñóús ñ'ássúróñs pás lá sécúríté ¿ L'áváñtágé dés ÁPÍ ét dé léúr ássócíátíóñ à Zéró Trúst ést qú'éllés fóñctíóññéñt súr lá básé d'úñé cóñfíáñcé ímplícíté ét pérsístáñté. C'ést là qúé tóút cómméñcé à sé méttré éñ plácé. Sí j'éxámíñé tóús lés príñcípáúx módèlés à cíñq pílíérs dé Zéró Trúst, sí jé régárdé lés príñcípés dé Zéró Trúst, jé mé réñds cómpté qúé cé qúé Jóhñ á dít ést tóút à fáít éxáct. Sí j'ápplíqúé Zéró Trúst éffícácéméñt à tóús lés áútrés cómpósáñts dé má sécúríté ét dé má téchñólógíé, qú'íl s'ágíssé dé pílés óú dé cóúchés, óú qúél qúé sóít lé ñóm qúé vóús vóúléz léúr dóññér. Máís jé ñ'áí ríéñ fáít póúr sécúrísér lés ÁPÍ ; j'áí símpléméñt sóús-óptímísé cháqúé tráváíl ét cháqúé íñvéstísséméñt qúé j'áí réálísés, cár dés áctéúrs málvéílláñts péúvéñt útílísér lés ÁPÍ dés ÁPÍ póúr sérvír dé próxý à tóús lés áútrés týpés d'áttáqúés. À tóús lés áútrés ñívéáúx dé lá pílé dé sécúríté. Jé péúx útílísér lés ÁPÍ póúr públíér vótré ápplícátíóñ ; jé péúx útílísér lés ÁPÍ póúr créér úñ cómpté fráúdúléúséméñt, préñdré lé cóñtrôlé, s'íñscríré, jé péúx útílísér dés ÁPÍ póúr éxtráíré lá chárgé útílé dés dóññéés. J'áí vú dés sítúátíóñs óù dés téráóctéts dé dóññéés óñt été pérdús. Ét lés mécháñts ñé sóñt jámáís éñtrés dáñs lés sýstèmés dé básé dé cétté éñtréprísé, éñtíèréméñt pílótés pár ÁPÍ. Ét c'ést lé mésságé qúé j'áí tráñsmís. Póúr révéñír à cé qúé vóús dísíéz à própós dé lá SP 800 207, áíñsí qúé d'úñ cértáíñ ñómbré d'áútrés éxígéñcés régléméñtáírés ét dé cóñfórmíté, l'ábséñcé dú térmé spécífíqúé ÁPÍ ést próblémátíqúé ét díffícílé, ét célá ñé dúrérá pás très lóñgtémps. Lé ÑÍST á fáít dés déclárátíóñs très cláírés sélóñ lésqúéllés íl prévóýáít dé dóññér dés díréctívés spécífíqúés cóñcérñáñt lés ÁPÍ. Lá FTC, lá SÉC, l'ÓCC ét lés séctéúrs báñcáírés tráváílléñt tóús súr cés référéñcés óú óñt déjà súpprímé lés référéñcés spécífíqúés áúx ÁPÍ. Póúr céúx qúí éñ dóútéráíéñt, sí vóús êtés éxtrêméméñt ríñgárd ét qúé vóús ñ'ávéz ríéñ d'áútré à fáíré, cóñsúltéz lé dócúméñt dé cóñfórmíté áúx rísqúés dú módèlé dú Búréáú dú cóñtrôléúr dés dévísés. Ét dáñs cé dócúméñt dé cóñfórmíté, íl ést spécífíqúéméñt íñdíqúé : « Sí vóús útílíséz dés ÁPÍ tíércés póúr íñtégrér dés íñfórmátíóñs dáñs lés módèlés d'éválúátíóñ dé vótré éñtréprísé, vóús dévéz éñ téñír cómpté, vóús ássúrér qú'éllés sóñt sécúríséés ét próúvér qú'íl éñ ést áíñsí ». Célá ñé sígñífíé pás qúé ñóús ígñóréróñs lés ÁPÍ póúr lé résté dé ñótré víé d'ádúlté. Úñ régúlátéúr vá íñtérvéñír, sés áútrés régúlátéúrs vóñt íñtérvéñír, íl vá ý ávóír úñé vágúé dé démáñdés dé cóñtrôlé, ét lé ÑÍST vá répóñdré à cétté ñórmé ÍSÓ, máís l'ÍSÓ ñé péút pás sé pérméttré dé ñé pás ý répóñdré ávéc dés éléméñts téls qúé 222, qúí ést úñé spécífícátíóñ qúí vá súpprímér Swíft. Ét póúr céúx qúí, éñcóré úñé fóís, ñé cóññáísséñt pás cét áspéct báñcáíré, Swíft ñé gèré qúé tóútés lés tráñsáctíóñs cómmércíálés íñtérñátíóñálés qúí óñt líéú éñtré lés gráñds páýs ét lés báñqúés d'íñvéstísséméñt, lés órgáñísátíóñs cómmércíálés qúí ñégócíéñt áú-délà dés fróñtíèrés íñtérñátíóñálés. Ét vóús sávéz, l'ÍSÓ ést déjà cóñscíéñté dú fáít qúé lés ÁPÍ sóñt à l'órígíñé dé tóút cé tráfíc. Ñóús sómmés dóñc à l'áúbé d'úñ móñdé éxtrêméméñt dífféréñt éñ cé qúí cóñcérñé lá récóññáíssáñcé dés ÁPÍ dáñs l'étát áctúél. Má prémíèré ídéé ést qúé vóús fáítés tóút lé résté córréctéméñt dáñs Zéró Trúst, vóús ñ'ávéz pás lá sécúríté dés ÁPÍ córréctéméñt, vóús ñ'ávéz pás Zéró Trúst. Jé súís désóléé dé vóús áññóñcér cétté máúváísé ñóúvéllé, máís éllé gágñé défíñítívéméñt dú térráíñ súr lé márché.]

[48:18 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Tóút d'ábórd, cé qúé j'áíméráís vóús démáñdér, ét ñóús ý révíéñdróñs dáñs úñé sécóñdé, c'ést à qúóí réssémblé Zéró Trúst póúr lá sécúríté dés ÁPÍ ¿ Máís áváñt d'éñ árrívér là, j'áíméráís sávóír qúé [át] Trácéáblé, vóús ávéz públíé, jé díráís, l'áññéé dérñíèré, cé qúé jé cróís êtré lé prémíér étát dé lá réchérché súr lá sécúríté dés ÁPÍ éñ cóllábórátíóñ ávéc lé Póñémóñ Íñstítúté. Dé vótré póíñt dé vúé, qúél ést lé príñcípál póíñt à rétéñír dé cé ráppórt ¿ Pár éxémplé, s'íl ý áváít úñé chósé qúé lés réspóñsáblés dé lá sécúríté dés dírígéáñts déváíéñt éñ rétéñír, c'ést qúóí ¿]

[48:53 Rích~árd B~írd]

[Óúí, méts-tóí lá têté dáñs lé sáblé. Jé ñé sáís pás Jé ñé sáís pás sí jé póúrráís êtré plús séñsíblé. Máís jé véúx díré, c'ést vráí. Cé sóñt lés póúrcéñtágés, lés chíffrés ét lés répóñsés qúí sóñt réssórtís dé cé ráppórt ávéc Lárrý Póñémóñ qúí étáíéñt épóústóúfláñts póúr móí, tróúbláñts póúr móí. C'ést úñé préúvé máthémátíqúé dé cé dóñt ñóús ávóñs párlé plús tôt, à sávóír qúé jé sáís qúé j'áí úñ próblèmé, jé ñé fáís ríéñ póúr ý rémédíér. Íl ý á déúx áñs, lés géñs dísáíéñt qúé jé ñ'áí áúcúñ próblèmé dé sécúríté d'ÁPÍ. J'áí bíéñ rígólé ét j'áí tróúvé úñé pásséréllé. Cé ñ'étáít pás úñé díssóñáñcé cógñítívé. C'étáít dé l'ígñóráñcé délíbéréé. Ñóús sómmés máíñtéñáñt dáñs cétté phásé dé díssóñáñcé cógñítívé óù íl ést très ráré qúé jé párlé à qúélqú'úñ súr lé márché ét qú'íl mé dísé : « Óúí, ñé t'íñqúíèté pás póúr lés ÁPÍ. Jé l'áí máîtrísé. » Cépéñdáñt, lá gráñdé májóríté dés pérsóññés qúí mé dóññéñt cétté récóññáíssáñcé díséñt égáléméñt : « Óúí, máís ñóús ý réfléchíssóñs tóújóúrs », « Ñóús ñé fáísóñs ríéñ póúr ý rémédíér » óú « Ñóús ñé sávóñs pás qúóí fáíré ». Célá cháñgérá évídémméñt áú cóúrs dés 12 à 18 prócháíñs móís, qú'íl s'ágíssé d'éxígéñcés régléméñtáírés, dé ñóúvéllés víólátíóñs óú qúóí qúé cé sóít d'áútré. Máís c'ést cértáíñéméñt là óù ñóús éñ sómmés áújóúrd'húí. Ét lés chíffrés rélátífs à cét étát dé sécúríté dés ÁPÍ, qúí sé cóñfírméñt íñcróýábléméñt, éñvíróñ 64 % dés pérsóññés íñtérrógéés óñt décláré : « Óúí, j'áí cértáíñéméñt été víctímé d'úñé víólátíóñ óú d'úñ éxplóít líé à l'ÁPÍ ávéc súccès ». Ét pármí cés 64 %, 75 % óñt ésséñtíélléméñt dít : « Ét célá s'ést pródúít tróís fóís áú móíñs ». Jé súís très máúváís éñ máths, dóñc jé ñé sáís pás 74 %, plús dé 75 % dés 64 % próvíéññéñt d'úñé pópúlátíóñ tótálé dé 1 800 éñtréprísés. Máís c'ést úñ chíffré ímpórtáñt ét, plús ímpórtáñt éñcóré, c'ést úñ móñdé très décéñtrálísé, dístríbúé ét íñcróýábléméñt súrcóññécté.]

[50:40 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Jé ñé súís pás sûr qúé vóús púíssíéz vóír móñ écráñ, cár lá státístíqúé qúé vóús ávéz cítéé « 60 % d'éxpéríéñcé ét dé víólátíóñ líéé à l'ÁPÍ ét 75 % éñ óñt cóññú áú móíñs tróís » ést líttéráléméñt céllé qúé jé régárdé éñ cé móméñt. Célá m'ámèñé à lá qúéstíóñ súíváñté : Zéró Trúst ét sécúríté dés ÁPÍ. Lórsqúé vóús ápplíqúéz lés príñcípés dú Zéró Trúst à lá sécúríté dés ÁPÍ, qú'ést-cé qúé célá sígñífíé ¿]

[51:04 Rích~árd B~írd]

[Pérméttéz-móí d'ábórd dé díré cé qúé béáúcóúp dé géñs péñséñt à tórt qúé célá sígñífíé. Éh bíéñ, béáúcóúp dé géñs péñséñt à tórt qúé célá sígñífíé qúé vóús dévéz chíffrér lés ÁPÍ. J'áí bésóíñ d'úñé fórmé d'áúthéñtífícátíóñ, dé crýptágé ét d'úñé fórmé dé crýptágé d'áútórísátíóñ. Ét lá ráísóñ póúr láqúéllé íls díséñt qúé c'ést úñé súppósítíóñ érróñéé ést, éñcóré úñé fóís, régárdóñs 30 áñs d'hístóíré. Cómméñt s'ést déróúlé lé cóñtrôlé dé l'áúthéñtífícátíóñ ét dés áútórísátíóñs póúr ñóús júsqú'à préséñt ¿ Íl ést tóút áússí fácílé dé fálsífíér ét/óú dé vólér dés íñfórmátíóñs d'áúthéñtífícátíóñ póúr úñé ÁPÍ, vóíré plús fácíléméñt, qúé póúr úñ cómpté ét úñé ídéñtíté dóññés. L'úñé dés tóútés prémíèrés chósés qúé jé mé sóúvíéñs ávóír dítés à ñós cófóñdátéúrs lórsqúé jé mé súís jóíñt à ñóús, lórsqú'íls m'óñt démáñdé qúéllé étáít má pércéptíóñ dé lá sécúríté dés ÁPÍ, j'áí répóñdú : « Jé l'áí déjà vú ». Ét íls díséñt : « Qúé vérráís-tú ¿ » Ét j'áí dít : « Éh bíéñ, jé ñé péúx pás ñómmér l'éñtréprísé, úñé très gráñdé báñqúé étáít ássísé dáñs lé céñtré dé cómmáñdé ávéc úñ cértáíñ ñómbré dé mémbrés dé dífféréñtés ágéñcés dé pólícé ét dé réñséígñéméñt, párcé qú'úñ cértáíñ páýs mál áctéúr s'étáít íñtródúít dáñs ñós sýstèmés. Ét cé qú'íls óñt décóúvért, c'ést qúé lés clés SSH étáíéñt déstíñéés à úñé ápplícátíóñ, à úñ sérvéúr d'ápplícátíóñs, à úñ áppáréíl, à dés cómmúñícátíóñs. Máís sí vóús vóús éñ émpáréz, qúé vóús lés útílíséz cómmé dés êtrés húmáíñs ét qúé vóús lés útílíséz póúr éfféctúér dú tráfíc látérál ést-óúést, vóús póúvéz íñflígér d'éñórmés dégâts à úñé très gráñdé báñqúé. » C'ést bóñ Ét lé détóúrñéméñt dé clés SSH, bíéñ qú'íl ñé sóít pás éxáctéméñt cómpáráblé à lá sécúríté dés ÁPÍ, sé fáít súr úñé básé tráñsáctíóññéllé, úñé cómpáráísóñ très sólídé, c'ést-à-díré qúé jé péúx tírér pártí d'úñé ÁPÍ póúr éñtrér, j'útílísé úñé ÁPÍ póúr fáíré dés chósés. Ét sí lá séúlé chósé qúí m'émpêché dé lé fáíré, c'ést lé crýptágé dé l'áúthéñtífícátíóñ súr úñ JSÓÑ óú úñ JÓT, súr l'áútórísátíóñ, j'ádóré çá éñ táñt qúé mécháñt. Tóút d'ábórd, lé chíffréméñt ñé súffírá pás à vóús áídér, cé qúí sígñífíé qúé lórsqúé lé chíffréméñt ñ'ést plús úñé sólútíóñ íñfáíllíblé, vóús dévéz vóús cóñcéñtrér súr lá súrvéílláñcé cóñtíñúé ét lá cóllécté dé réñséígñéméñts súr lés méñácés cóñcérñáñt lé cómpórtéméñt d'úñé ÁPÍ. Góóglé á récémméñt públíé dés réchérchés súr úñé ÁPÍ éxplóítáblé. Ét Góóglé á éñ fáít décláré : « Éh bíéñ, cétté ÁPÍ fóñctíóññé cómmé prévú ». Ét má répóñsé á été lá súíváñté : úñ mártéáú à gríffés ést cóñçú póúr lá plúpárt dú témps qú'íl ést útílísé, à éñfóñcér dés clóús ét à árráchér dés clóús súr dés pláñchés. Máís lá séúlé fóís óù íl á été útílísé cómmé ármé dú crímé, íl ést égáléméñt très éffícácé. Íl ñ'á pás été cóñçú póúr êtré úñé ármé dú crímé. Áúcúñ gárs qúí étáít ássís là à fábríqúér sóñ prémíér mártéáú à gríffés ñé dít : « Éh bíéñ, jé véúx éñfóñcér dés clóús, ét jé péñsé qúé ñóús póúvóñs ñóús éñ sérvír póúr túér qúélqú'úñ ». Ét c'ést lá ñátúré dés ÁPÍ. Lés ÁPÍ sóñt cóñçúés póúr fáíré qúélqúé chósé. Máís lés ÁPÍ péúvéñt êtré útílíséés póúr fáíré bíéñ d'áútrés chósés, ý cómprís dé ñómbréúsés máúváísés chósés. Ét sí vóús ñé récóññáísséz pás cé príñcípé, Zéró Trúst ñ'ést pás póssíblé dáñs vótré éñvíróññéméñt. Párcé qúé vóús álléz cóñcévóír dés ÁPÍ tróp prívílégíéés plútôt qúé fíáblés qúí círcúléñt dáñs vótré éñvíróññéméñt. Ét d'áílléúrs, vóús ñé póúvéz ríéñ fáíré d'áútré póúr vóús prótégér d'éúx párcé qú'íls óñt l'áír dé fáíré cé qú'íls sóñt céñsés fáíré. Béáúcóúp dé pérsóññés dáñs lé móñdé dé lá téchñólógíé véúléñt plús dé víáñdé súr lés ós ; jé cómpréñds. Íls véúléñt pássér áúx spécífícátíóñs dé cóñcéptíóñ ét d'íñgéñíéríé ét mé móñtrér cómméñt prócédér, ét jé ñé súís pás éñ désáccórd ávéc lé fáít qúé c'ést ñécéssáíré, ét íl ý éñ á béáúcóúp. Máís lé vráí próblèmé, c'ést qúé ñóús ñé sómmés pás párvéñús à úñ áccórd fóñdáméñtál áú plús háút ñívéáú sélóñ léqúél íl s'ágít d'úñ próblèmé. Jé péúx vóús éxplíqúér cómméñt sécúrísér vós ÁPÍ tóút áú lóñg dé lá jóúrñéé. Sí tú ñ'és pás prêt à lé fáíré, péú ímpórté. S'íl ñ'ést pás ópérátíóññél, íl ñ'éxísté pás. Ét jé péñsé qú'úñé gráñdé pártíé dé lá díscússíóñ d'áújóúrd'húí vísé úñé fóís dé plús à cóñváíñcré lés géñs qú'íls ñ'óñt pás símpléméñt úñ próblèmé. Máís cé próblèmé ést éxístéñtíél. Cé próblèmé vá ávóír dés cóñséqúéñcés cátástróphíqúés. Ét sí vóús vóúléz díré qúé jé ñé fáís qúé véñdré dé lá péúr, dé l'íñcértítúdé ét dú dóúté, ét qúé vóús ñ'ý ávéz pás prêté áttéñtíóñ lá dérñíèré fóís qúé j'áí vérífíé, ñóús dévríóñs tóús ávóír péúr. Sí vóús régárdéz lés résúltáts dés défáílláñcés dé sécúríté áújóúrd'húí, ñóús dévríóñs tóús ávóír péúr. Ét célá dóít êtré cé qúí ñóús póússé à êtré plús cúríéúx íñtélléctúélléméñt. Ét áússí, póúr méttré éñ œúvré dés strátégíés dé sécúríté téllés qúé Zéró Trúst, jé váís éñ qúélqúé sórté bóúclér lé tóút. Cómmé qúáñd lés géñs sé díspútéñt ávéc móí à própós dé Zéró Trúst. C'ést tróp ét c'ést très cómplíqúé, qúél qúé sóít l'árgúméñt. Má répóñsé ést tóújóúrs lá mêmé : « Cómméñt fóñctíóññé lá cóñfíáñcé ímplícíté ét pérsístáñté póúr vóús ¿ » C'ést vráí, cár à móíñs d'ávóír úñé áltérñátívé áú státú qúó, ñé mé dítés pás à qúél póíñt Zéró Trúst ést díffícílé, cár vóús ñé sáúréz mêmé pás à qúóí célá réssémblé áváñt dé vóús láñcér dáñs cétté ávéñtúré. Síñóñ, tú ñé fáís qúé théórísér. Ét jé sáís súr qúóí vóús tráváílléz, qúéllé ést vótré hýpóthèsé dé básé máíñtéñáñt qúé vóús tráváílléz ; célá ñé fóñctíóññé pás.]

[56:07 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Jé péñsé qúé c'ést jústé póúr résúmér cé qúé vóús ávéz dít à própós dú týpé dé sécúríté dés ÁPÍ, ét c'ést úñ péú cómmé cétté dívísíóñ éñtré cé póúr qúóí éllé ést cóñçúé ét cé qúé vóús póúvéz fáíré réélléméñt grâcé à éllé. Célá vóús rámèñé à úñ párállèlé qúé Jóhñ Kíñdérvág cíté sóúvéñt à própós dés règlés dé páré-féú. Dé máúváísés chósés sé pródúíséñt dáñs lés límítés áútóríséés, cár c'ést cé qúé lés áttáqúáñts éxplóítéñt. Áváñt dé térmíñér, à qúóí réssémblé l'ávéñír dú Zéró Trúst ét dé lá sécúríté dés ÁPÍ dé vótré póíñt dé vúé ¿]

[56:52 Rích~árd B~írd]

[Éh bíéñ, jé péñsé à l'ávéñír, ét íl ý á úñ árgúméñt sélóñ léqúél jé súís tróp óptímísté qúáñt à cé qúé jé súís prêt à pártágér. Máís j'ý cróís férméméñt, c'ést-à-díré qúé jé cróís qú'íl éxísté úñ pótéñtíél d'ávéñír ávéc Zéró Trúst, c'ést-à-díré l'étát útópíqúé sélóñ léqúél sí vóús póúvíéz ápplíqúér Zéró Trúst áú plús gráñd póúrcéñtágé dé vótré pátrímóíñé ñúméríqúé, à cháqúé cóúché, qúéllé qúé sóít vótré árchítéctúré hýbrídé, óú sí vóús êtés tóújóúrs súr síté, péú ímpórté. Vóús póúvéz ápplíqúér cés príñcípés Zéró Trúst à cháqúé éléméñt dú cómpósáñt. Ét vóús plácéz tóút dáñs lá cóúché vírtúéllé últímé, l'éspácé dé lá cóúché 7. Jé péñsé qúé ñóús póúvóñs réélléméñt réússír ét lá sécúrísátíóñ dé lá cóúché 7, qúí cóñcérñé lá sécúríté dés ÁPÍ, jóúérá úñ rôlé très ímpórtáñt à cét égárd. Jé péñsé qúé lé cóñtrôlé d'ídéñtíté áváñcé dé prócháíñé géñérátíóñ áúrá úñ rôlé ímpórtáñt à jóúér à cét égárd. Jé péñsé qú'íl ý á d'áútrés éléméñts qúí séróñt mís éñ évídéñcé póúr lá séptíèmé cóúché. Máís sí ñóús árrívíóñs à úñ étát óù cés príñcípáúx cómpósáñts étáíéñt éñtíèréméñt vérróúíllés dáñs úñ cádré Zéró Trúst, ñóús póúrríóñs cóñsácrér tóútés ñós réssóúrcés ét ñóús cóñcéñtrér pléíñéméñt súr cétté cóúché sépt. Jé péñsé dóñc qúé ñóús sómmés dáñs úñé sítúátíóñ óù ñóús sómmés súr úñ píéd d'égálíté ávéc lés áctéúrs málvéílláñts qú'úñ símplé répórtágé súr úñ áútré gróúpé dé sérvéúrs vérróúíllés à cáúsé d'úñ ráñsómwáré.]

[58h30 Rág~hú Ñá~ñdák~úmár~á]

[J'ádóré çá. Ét jé péñsé qúé c'ést cé qúé tú ás dít. Áújóúrd'húí, lés áttáqúáñts pár ráñçóñgícíéls ñ'óñt mêmé pás bésóíñ d'êtré áússí pérfórmáñts póúr réússír. Álórs, fáísóñs-lés tráváíllér béáúcóúp plús dúr. Dóñc, s'íls véúléñt réússír, íls óñt íñtérêt à êtré très, très bóñs.]

[58:49 Rícá~rd Bí~rd]

[Úñ áútré sújét qúí sérá ábórdé úñ áútré jóúr, máís qúí révêt úñé gráñdé ímpórtáñcé : éxámíñóñs lés módèlés phýsíqúés ét lá sécúríté, púís éxámíñóñs-lés dáñs lé ñúméríqúé. Pár éxémplé, lés géñs péúvéñt árgúméñtér áútáñt qú'íls véúléñt, máís sí vóús cómplíqúéz lá tâché dés áctéúrs málvéílláñts, vóús ámélíóréz lá sécúríté ét vóús rédúíséz lés rísqúés. Óúí, sí vóús ñ'êtés pás d'áccórd là-déssús, démáñdéz-móí cómbíéñ dé páláís dé jústícé vóús ávéz vísítés ñé sóñt pás éqúípés dé gráñdés bárríèrés éñ címéñt, dé pýlôñés ét dé tóútés sórtés d'áútrés díspósítífs dé sécúríté phýsíqúés qúí lés blóqúéñt áctúélléméñt. C'ést párcé qúé ñóús ávóñs rétéñú lá léçóñ qúé ñóús dévóñs ráléñtír lés géñs áváñt qú'íls ñé fásséñt dé máúváísés chósés dáñs cé bâtíméñt. Ñóús dévóñs ápplíqúér lés mêmés týpés dé módèlés. Ét j'áímé béáúcóúp lá fáçóñ dóñt tú l'ás fórmúlé. Réñdéz lés chósés plús díffícílés póúr lés mécháñts. Cóñdúíséz-lés dáñs dés éspácés óù vóús áúréz álórs úñé cháñcé dé lés áffróñtér dú póíñt dé vúé dé lá sécúríté, máís ñé léúr dóññéz pás lé térráíñ fácílé. Ét jé péñsé qúé c'ést cé qúé fáít Zéró Trúst. Jé péñsé qúé Zéró Trúst élímíñé lé térráíñ fácílé.]

[59:42 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[J'ádóré çá. J'álláís vóús démáñdér dé pártágér vótré áñálógíé préféréé ávéc Zéró Trúst, máís jé péñsé qúé c'ést úñé déclárátíóñ télléméñt púíssáñté póúr térmíñér. Jé dóís té díré mércí béáúcóúp, Ríchárd. Célá á été úñ réél pláísír dé díscútér ávéc vóús, ét jé péñsé qúé lé témps qúé ñóús ávóñs pássé à cóñvérsér ñ'ést présqúé pás súffísáñt. Mércí dóñc éñcóré, Ríchárd Bérg, díréctéúr dé lá sécúríté chéz Trácéáblé ÁÍ. J'éñcóúrágé tóút lé móñdé à cóñsúltér lé ráppórt súr l'étát dé lá sécúríté dés ÁPÍ qúí ést díspóñíblé súr lé síté wéb Trácéáblé ÁÍ ét à ápprófóñdír l'étát dé lá sécúríté dés ÁPÍ ét lá máñíèré dóñt Zéró Trúst ét l'ápplícátíóñ dé Zéró Trúst péúvéñt cóñtríbúér à l'ámélíórér. Ríchárd, mércí.]

[1:00:25 Rích~árd B~írd]

[Mérc~í, çá vó~ús á v~ráím~éñt p~lú.]

[1:00:27 Rágh~ú Ñáñ~dákú~márá~]

[Mércí d'ávóír écóúté l'épísódé dé cétté sémáíñé. Ñóús révíéñdróñs ávéc ñótré prócháíñ épísódé dáñs déúx sémáíñés. Éñ áttéñdáñt, póúr plús dé réssóúrcés súr Zéró Trúst, réñdéz-vóús súr ñótré síté Wéb, www.íllúmíó.cóm ét rétróúvéz-ñóús súr LíñkédÍñ ét X éñ útílísáñt lés líéñs fígúráñt dáñs ñós ñótés d'émíssíóñ. C'ést tóút póúr áújóúrd'húí. Jé súís vótré hôté Rághú Ñáñdákúmárá ét ñóús vóús éñ récóñtáctéróñs bíéñtôt.]

‍