[Póúr~qúóí~ l'ÍÁ~ pósé~ úñ pr~óblèm~é dé c~ómmú~ñícá~tíóñ~]

[Lé láñgágé ést úñ óútíl dóñt lé bút ést rémárqúábléméñt símplé : tráñsférér lá péñséé óú l'ídéé qúí mé víéñt à l'ésprít dáñs lá vôtré, dé lá máñíèré lá plús cómplèté ét lá plús précísé póssíblé. Cómmé lá plúpárt dés óútíls, l'óútíl dú láñgágé péút êtré útílísé pár dífféréñts útílísátéúrs dé dífféréñtés máñíèrés.]

[Lá máîtrísé dé lá láñgúé ñ'ést pás úñé gáráñtíé dé réússíté. Lés ñóúvéllés téchñólógíés sóñt sýñóñýmés d'úñ ñóúvéáú vócábúláíré. Ét úñ ñóúvéáú vócábúláíré sígñífíé úñé útílísátíóñ móíñs cóhéréñté dé cé vócábúláíré. Ét ríéñ ñ'ést plús récéñt ñí plús ímpórtáñt súr lé márché qúé lá téchñólógíé líéé à l'ÍÁ.]

[Tóút~ ést ú~ñé qú~éstí~óñ dé~ cóñt~éxté~]

[Lá láñgúé ñé fóñctíóññé qúé lórsqúé lés déúx pártíés d'úñé cóñvérsátíóñ sóñt d'áccórd súr lé cóñtéxté ét lés défíñítíóñs. Dít plús fámílíèréméñt, lá láñgúé fóñctíóññé míéúx lórsqúé lés déúx côtés sóñt « súr lá mêmé lóñgúéúr d'óñdé ». Dáñs lé móñdé téchñíqúé, l'éxémplé clássíqúé d'úñé máúváísé cómmúñícátíóñ dé cé týpé ést célúí éñtré l'íñgéñíéríé ét lé márkétíñg. C'ést sí cóúráñt, éñ fáít, qúé c'ést lá prémíssé fóñdáméñtálé dé l'húmóúr dú déssíñ áñímé Dílbért.]

[Lé próblèmé ést éñ fáít ásséz símplé : l'óbjéctíf d'úñ íñgéñíéúr ést dé cómmúñíqúér úñé ídéé ávéc précísíóñ. Bíéñ qúé lé márkétíñg sóít égáléméñt úñé qúéstíóñ dé cómmúñícátíóñ, lá précísíóñ ést d'úñé ímpórtáñcé sécóñdáíré. L'óbjéctíf prémíér ést d'íñflúéñcér. Sí úñ mót móíñs précís óbtíéñt úñé méílléúré répóñsé dé lá párt dú réspóñsáblé dú márkétíñg, lé mót lé móíñs précís sérá útílísé. Ñátúrélléméñt, célá éñtráîñé úñé décóññéxíóñ (c'ést-à-díré úñé máúváísé cómmúñícátíóñ) lórsqú'úñ íñgéñíéúr téñté dé tírér dés léçóñs dés súppórts márkétíñg.]

[Úñé áútré sóúrcé fréqúéñté dé máléñtéñdú ést lé fáít qúé déúx gróúpés óñt dés défíñítíóñs dífféréñtés dú mêmé mót. Dáñs cértáíñs cás, lés déúx sóñt mêmé córrécts, bíéñ qú'íñcómpátíblés. Lé mót « théóríé » éñ ést úñ párfáít éxémplé. Póúr úñ scíéñtífíqúé, úñ íñgéñíéúr óú úñ máthémátícíéñ, lé mót « théóríé » á úñé défíñítíóñ très précísé qúí ést très dífféréñté dé céllé d'úñé pérsóññé ñóñ téchñíqúé. Wíllíám Bríggs ést úñ scíéñtífíqúé títúláíré d'úñ dóctórát éñ státístíqúés máthémátíqúés qúí á áppórté lés íñfórmátíóñs súíváñtés súr lé sújét éñ 2012 :]

[« D'áílléúrs, c'ést má bêté ñóíré dé qúálífíér dé « théóríé » tóút módèlé íñtélléctúél dé qúélqúé chósé. Éñ scíéñcé, úñ módèlé ést úñé déscríptíóñ éxplícátívé ét prédíctívé d'úñ sýstèmé óú d'úñ prócéssús. Úñé hýpóthèsé ést úñ módèlé qúí péút éñ príñcípé êtré fálsífíé, c'ést-à-díré qúé lés préúvés qúí réfútéráíéñt lé módèlé péúvéñt êtré éñóñcéés sáñs ámbígúïté. Úñé théóríé ést úñé hýpóthèsé qúí á, júsqú'à préséñt, súrvécú à tóútés lés téñtátívés vísáñt à próúvér qú'éllé étáít fáússé. »]

[L'ámálgámé dés défíñítíóñs dé « théóríé » ét d' « hýpóthèsé » dáñs l'ésprít dés ñóñ-scíéñtífíqúés fáít dé lá cómmúñícátíóñ éñtré scíéñtífíqúés ét ñóñ-scíéñtífíqúés úñ próblèmé díffícílé à résóúdré. Éñ d'áútrés térmés, íl ést díffícílé dé tráñsférér cómplètéméñt ét précíséméñt lés péñséés óú lés ídéés d'úñ scíéñtífíqúé dáñs lá têté d'úñ ñóñ-scíéñtífíqúé. D'úñé máñíèré plús géñérálé, íl s'ágít d'úñ bóñ éxémplé dé gróúpés dístíñcts qúí óñt dé lá díffícúlté à cómmúñíqúér éñtré éúx.]

[Cómm~éñt r~ésóúd~ré cé~ prób~lèmé ¿~]

[Éñ táñt qú'útílísátéúr dé téchñólógíés, úñé téllé cómmúñícátíóñ « íñtér-sílós » cóñstítúé úñ défí qúótídíéñ, qúé cé sóít éñtré vóús ét úñ fóúrñísséúr, óú éñtré vóús ét d'áútrés gróúpés áú séíñ dé vótré órgáñísátíóñ. Cómmé íñdíqúé áú débút, lés téchñólógíés líéés à l'ÍÁ sóñt ñóúvéllés súr lé márché ét sóñt dóñc sóúrcé dé ñómbréúsés ímprécísíóñs ét próblèmés dé cómmúñícátíóñ.]

[Póúr résóúdré cé próblèmé, vóús ávéz d'ábórd bésóíñ d'úñé sóúrcé dé dóññéés éxáctés ét précísés. Vótré éqúípé cómmércíálé, úñ díréctéúr dé cómpté ét úñ íñgéñíéúr cómmércíál óñt póúr míssíóñ dé vóús íñcítér à áchétér úñ pródúít. Óñ léúr áppréñd à cómmúñíqúér éñ térmés dé márkétíñg. Cé qúé vóús ávéz à óffrír, c'ést qúé lá plúpárt dés íñgéñíéúrs cómmércíáúx, áíñsí qú'úñ ñómbré súrpréñáñt dé díréctéúrs dé cómptés, sóñt íssús d'úñé fórmátíóñ éñ íñgéñíéríé. Íl ñ'ést pás díffícílé dé lés méttré éñ « módé géék », óù íls ábáñdóññéñt lé vócábúláíré dú márkétíñg póúr pássér áú láñgágé dé l'íñgéñíéríé. À cé stádé, íl ést ímpórtáñt dé cóññáîtré lés défíñítíóñs dés térmés d'íñgéñíéríé qú'íls útílíséróñt.]

[L'ÍÁ éxísté éñ táñt qúé dómáíñé dé l'íñfórmátíqúé dépúís lé mílíéú dés áññéés 1950. À cé títré, lé vócábúláíré ést étáblí dáñs lé móñdé téchñíqúé. Máís tóút célá ést ñóúvéáú póúr lés cóñsómmátéúrs cés dérñíèrés áññéés, dé sórté qúé lés défíñítíóñs dés móts útílísés dáñs lés médíás déstíñés áúx cóñsómmátéúrs sóñt úñ péú « flóúés ». Vóús ávéz sáñs áúcúñ dóúté réñcóñtré dés térmés téls qúé « íñtéllígéñcé ártífícíéllé », « áppréñtísságé áútómátíqúé », « gráñds módèlés líñgúístíqúés », « GPT », « ÍÁ géñérátívé », « áppréñtísságé prófóñd », « réséáúx ñéúróñáúx » ét « ChátGPT ». Dóññóñs-léúr úñ séñs.]

[Déúx~ cátég~óríé~s fóñ~dámé~ñtál~és d'~ÍÁ]

[Tóút cómmé lé térmé « phýsíqúé », l'ÍÁ óú l'íñtéllígéñcé ártífícíéllé ñ'ést pás vráíméñt úñé « chósé » éñ sóí. Íl s'ágít plútôt d'úñ cádré dáñs léqúél dé ñómbréúx áútrés dómáíñés éxístéñt. Sí l'óñ éxclút lés prémíèrés pístés dé réchérché sóús l'égídé dé l'ÍÁ, íl éxísté áújóúrd'húí déúx týpés fóñdáméñtáúx d'ÍÁ : l'ÍÁ báséé súr lés státístíqúés ét l'ÍÁ báséé súr lés réséáúx ñéúróñáúx.]

[Áppr~éñtí~sság~é áút~ómát~íqúé~]

[L'ÍÁ báséé súr lés státístíqúés ést míéúx cóññúé sóús lé ñóm dé ML óú d'áppréñtísságé áútómátíqúé. Fóñdáméñtáléméñt, lé ML cóñsísté à créér úñ módèlé cómpósé d'úñé óú dé plúsíéúrs éqúátíóñs póúr décríré úñé sólútíóñ, púís à « éñtráîñér » cé módèlé à l'áídé d'úñ réñfórcéméñt pósítíf ét ñégátíf éñ fóúrñíssáñt áúx módèlés dé bóññés ét dé máúváísés répóñsés. Cét éñtráîñéméñt cóñsísté ésséñtíélléméñt éñ úñé réchérché ássístéé pár órdíñátéúr dés cóéffícíéñts póúr cháqúé váríáblé dé cháqúé éqúátíóñ, qúí, lórsqúé dé ñóúvéllés váléúrs sóñt íñtégréés áúx váríáblés, dóññé lés répóñsés sóúháítéés.]

[Sí célá sémblé tróp símplé póúr êtré cóñsídéré cómmé dé l'íñtéllígéñcé, vóús ñ'êtés pás lé séúl à péñsér áíñsí. Íl ést cóúráñt qúé lé ML sóít cóñsídéré cómmé úñé scíéñcé « dé móíñdré ímpórtáñcé » dáñs lé cádré dé l'ÍÁ. Sí lé státút dú ML éñ táñt qú' « íñtéllígéñcé » ést díscútáblé, sóñ póúvóír éñ táñt qú'óútíl ñé l'ést pás. Lé ML éxcéllé dáñs dé ñómbréúsés tâchés díffícílés.]

[Bíéñ qúé lé ML púíssé êtré útílísé póúr dé ñómbréúsés chósés, sí jé déváís chóísír úñ séúl cás d'útílísátíóñ qúí défíñíssé sóñ útílíté, jé chóísíráís lé « régróúpéméñt ». Lé máchíñé léárñíñg ést éxcéptíóññélléméñt púíssáñt póúr tróúvér dés chósés qúí « sé réssémbléñt ». Íl sé péút qúé vóús tróúvíéz tóútés lés phótós dé vótré chíéñ súr vótré téléphóñé. Óú tróúvér lé víságé dé pérsóññés súr úñé phótó póúr l'útílísér cómmé póíñt dé fócálísátíóñ dé l'óbjéctíf. Púísqúé ñóús párlóñs dé sécúríté, íl péút êtré útílé dé tróúvér dés gróúpés dé sérvéúrs dé vótré réséáú préséñtáñt dés schémás dé tráfíc símíláírés, púís dé vóús ávértír lórsqúé lé tráfíc éñ próvéñáñcé dé l'úñ dé cés sérvéúrs dévíéñt sóúdáíñéméñt íñféríéúr à cé qú'íl étáít áúpáráváñt (c'ést-à-díré úñ écárt pár ráppórt à lá básé dé référéñcé), cé qúí péút íñdíqúér úñé víólátíóñ.]

[Íl éx~ísté~ dés d~ízáí~ñés d~'áút~rés ú~tílí~sátí~óñs p~óssí~blés~, ñótá~mméñ~t lá r~éché~rché~ dé tó~ús vó~s sér~véúr~s ÑTP~, dé tó~útés~ vós b~ásés~ dé dó~ññéés~ Rédí~s óú d~é tóú~tés l~és má~chíñ~és dé~ vótr~é résé~áú éx~écútá~ñt d'~áñcí~éññé~s vér~síóñ~s ñóñ~ córr~ígéés~ dé Wí~ñdów~s.]

[Sí vóús líséz qú'úñ pródúít útílísé l'ÍÁ, íl ést próbáblé qúé lá téchñólógíé spécífíqúé útílíséé sóít lé ML. Cómpáré à d'áútrés téchñólógíés d'ÍÁ, lé ML ést lá plús prévísíblé, lá míéúx cómprísé ét lá plús fácílé à méttré éñ œúvré. Íl résóút égáléméñt bíéñ dé ñómbréúx próblèmés cómmúñs à l'éspácé dé sécúríté. Íl cóñvíéñt égáléméñt dé ñótér qúé sí lá fórmátíóñ d'úñ módèlé ML (lá pártíé prísé éñ chárgé pár lé fóúrñísséúr) ñécéssíté dés réssóúrcés dé cálcúl ímpórtáñtés, l'útílísátíóñ d'úñ módèlé ML (lá pártíé qúé vóús éfféctúéz úñé fóís qúé vóús ávéz áchété lé pródúít) úñé fóís qú'íl á été éñtráîñé ñé ñécéssíté pás plús dé púíssáñcé dé cálcúl qúé tóúté áútré ápplícátíóñ.]

[Áppr~éñtí~sság~é pró~fóñd~]

[Lórs~qúé l~á pér~sóññ~é móý~éññé~ éñté~ñd lé~ térm~é « ÍÁ », l~és só~lútí~óñs b~áséés~ súr l~é Déé~p Léá~rñíñ~g sóñ~t pró~bábl~éméñ~t cé q~ú'él~lé á é~ñ têté~. Áváñ~t dé d~éfíñí~r lé D~éép L~éárñ~íñg, ñ~óús d~évóñ~s d'á~bórd~ párl~ér dé~s résé~áúx ñ~éúró~ñáúx~.]

[L'éléméñt dé básé d'úñ órdíñátéúr ést lá pórté ÑÁÑD. Ávéc lá lógíqúé íñfórmátíqúé, tóút áútré týpé dé pórté, ét dóñc tóút órdíñátéúr, péút êtré cóñstrúít à pártír dé pórtés ÑÁÑD. Éñ fáít, lés órdíñátéúrs dé lá sóñdé Ápólló áváíéñt lá táíllé d'úñé gráñdé bóîté à cháússúrés ét cóñtéñáíéñt éñvíróñ 14 000 pórtés ÑÁÑD.]

[Lés pórtés ÑÁÑD sóñt dé símplés créátúrés. Dáñs sá fórmé lá plús símplé, úñé pórté ÑÁÑD póssèdé déúx éñtréés ét úñé sórtíé. Lórsqúé lés déúx éñtréés sóñt háútés (« óñ » óú lógíqúé 1), lá sórtíé ést bássé (« óff » óú lógíqúé 0). D'áútrés cómbíñáísóñs d'éñtréés (bás/bás, bás/háút óú háút/bás) dóññéñt úñé sórtíé élévéé. Símplé. Máís à pártír dé cétté húmblé cóñstrúctíóñ lógíqúé, tóús lés órdíñátéúrs sóñt cóñstrúíts.]

[L'éléméñt cóñstítútíf fóñdáméñtál óú « úñíté dé tráítéméñt » dú cérvéáú ést úñ ñéúróñé. Lés ñéúróñés ñé sóñt pás béáúcóúp plús cómpléxés qúé lés pórtés ÑÁÑD. Íls cómmúñíqúéñt éléctróchímíqúéméñt víá plúsíéúrs éñtréés (géñéráléméñt dés céñtáíñés) ét úñé sórtíé. Bíéñ qúé lá lógíqúé d'úñ ñéúróñé sóít plús cómpléxé qúé céllé d'úñé pórté ÑÁÑD (géñéráléméñt úñé fóñctíóñ dé séúíl áñálógíqúé, plútôt qú'úñé pórté lógíqúé áctívéé/désáctívéé), éllé ést fácíléméñt módélíséé pár lógícíél.]

[Úñ gróúpé dé ñéúróñés « cóññéctés » éñsémblé cóñstítúé úñ réséáú ñéúróñál. Bíéñ qúé lés réséáúx ñéúróñáúx sóíéñt úñé cúríósíté ámúsáñté, léúr vérítáblé póúvóír sé révèlé lórsqúé dés cóúchés dé ñéúróñés sóñt cóññéctéés, cháqúé ñéúróñé álíméñtáñt úñ óú plúsíéúrs áútrés ñéúróñés éñ gráñd ñómbré. C'ést dú Déép Léárñíñg. Óffícíélléméñt, l'áppréñtísságé prófóñd ést défíñí cómmé « úñ réséáú dé ñéúróñés cóñtéñáñt plús d'úñé cóúché ».]

[Cé qúí ést íñtéréssáñt, c'ést qúé lés réséáúx ñéúróñáúx sóñt úñ déscéñdáñt dés pércéptróñs, íñvéñtés éñ 1943 ét mís éñ œúvré póúr lá prémíèré fóís éñ 1958. Bíéñ qúé lés pércéptróñs préséñtáíéñt dé séríéúsés límítés, lé cóñcépt dé básé étáít sólídé ét á évólúé póúr dévéñír lés réséáúx ñéúróñáúx éñ 1987. Éñ d'áútrés térmés, ñóús díspósóñs dés éléméñts dé básé ét cómpréñóñs lés ídéés fóñdáméñtálés súr lésqúéllés répósé l'íñcróýáblé téchñólógíé d'ÍÁ d'áújóúrd'húí dépúís plús dé tréñté-cíñq áñs, máís lés prógrès dé l'ÍÁ étáíéñt glácíáúx júsqú'à cés dérñíèrés áññéés.]

[Cé qúí máñqúáít, c'étáít lá púíssáñcé dé cálcúl. Lé cérvéáú húmáíñ cómpté éñvíróñ 100 míllíárds dé ñéúróñés. Éñtré cés ñéúróñés, íl éxísté éñvíróñ 100 bíllíóñs dé cóññéxíóñs. Lá púíssáñcé íñfórmátíqúé á áúgméñté dé fáçóñ éxpóñéñtíéllé dépúís sá créátíóñ, máís cé ñ'ést qúé grâcé à l'ávèñéméñt récéñt dé cóprócésséúrs gráphíqúés íñfórmátíqúés éxtrêméméñt púíssáñts dótés dé míllíérs dé cœúrs dé prócésséúr chácúñ qú'íl á été póssíblé dé créér dés réséáúx dé ñéúróñés ávéc úñ ñómbré sígñífícátíf dé ñéúróñés. Jétóñs qúélqúés chíffrés póúr méttré lés chósés éñ pérspéctívé.]

[Éñ 1986, lórsqúé j'áí cómméñcé à m'íñtéréssér séríéúséméñt à lá prógrámmátíóñ, lé súpérórdíñátéúr lé plús púíssáñt dú móñdé étáít lé Cráý X-MP/48. Cétté máchíñé cóûtáít éñvíróñ 20 míllíóñs dé dóllárs ámérícáíñs à l'épóqúé, sóít éñvíróñ 55 míllíóñs dé dóllárs ámérícáíñs éñ móññáíé áctúéllé. Íl áváít à péú près lá táíllé d'úñ réfrígérátéúr dé pláíñ-píéd d'úñ réstáúráñt ét cóñsómmáít éñvíróñ 350 kW d'éléctrícíté, sóít à péú près áútáñt qú'úñ blóc cárré dé máísóñs ávéc lá clímátísátíóñ áctívéé. Úñ Ráspbérrý Pí Zéró, lórs dé sá sórtíé íl ý á qúélqúés áññéés, cóûtáít 5 dóllárs ámérícáíñs ét óffráít à péú près lés mêmés pérfórmáñcés qúé l'úñ dé cés sýstèmés. Úñ séúl íPhóñé óú téléphóñé Áñdróíd háút dé gámmé qúé vóús tráñspórtéz dáñs vótré póché ét qúé vóús jétéz à lá póúbéllé lórsqúé vóús cásséz l'écráñ ést à péú près áússí púíssáñt qúé tóús lés súpérórdíñátéúrs dú móñdé éñ 1986 réúñís. Úñé vísíté dáñs vótré mágásíñ à gráñdé súrfácé lócál péút vóús pérméttré d'óbtéñír úñé máchíñé éqúíváláñt à qúélqúés céñtáíñés d'íPhóñés.]

[Bíéñ qúé d'éñórmés prógrès áíéñt été réálísés dáñs lé dómáíñé íñfórmátíqúé dé l'ÍÁ, c'ést vráíméñt l'áúgméñtátíóñ étóññáñté dé lá púíssáñcé íñfórmátíqúé ét dé lá cápácíté à símúlér úñ ñómbré tóújóúrs plús ímpórtáñt dé ñéúróñés qúí á pérmís dé dévélóppér lés cápácítés rémárqúáblés dés sólútíóñs d'ÍÁ áctúéllés.]

[Dés s~ólút~íóñs~ báséé~s súr~ lé dé~ép lé~árñí~ñg]

[Éñ déhórs dú ML, présqúé tóútés lés áútrés téchñólógíés d'ÍÁ áctúéllés sóñt báséés súr lé Déép Léárñíñg. L'ÍÁ géñérátívé ést lá clássífícátíóñ géñérálé dés sýstèmés qúí pródúíséñt lé fáctéúr « wów » dé l'ÍÁ d'áújóúrd'húí. L'ÍÁ géñérátívé ést lá cápácíté dé sýñthétísér dé ñóúvéllés dóññéés, sóúvéñt dáñs lé stýlé d'áútrés dóññéés d'éñtréé. Célá péút êtré áúdíblé (vóíx, sóñs óú músíqúé), vísúél (ímágés, fílms, déssíñs) óú téxtúél (móts, phrásés, párágráphés, póésíé óú párólés, pár éxémplé). Cé résúltát péút êtré éñtíèréméñt órígíñál óú réálísé dáñs lé stýlé d'úñ ártísté éñ pártícúlíér (vótré mótéúr dé réchérché préféré dévráít póúvóír tróúvér dés éxémplés dé lá vóíx d'Élvís cháñtáñt Bábý's Gót Báck dé Sír Míx-á-Lót óú úñé péíñtúré répréséñtáñt úñ córgí dáñs lé stýlé dé Vérméér).]

[Lés gráñds módèlés dé láñgágé sóñt dés sýstèmés d'ÍÁ géñérátífs spécíálísés dáñs lé láñgágé húmáíñ. À móíñs qúé vóús ñé vívíéz sóús úñ très grós róchér, vóús ávéz próbábléméñt éñtéñdú párlér dé ChátGPT. ChátGPT ést úñé íñtérfácé Wéb qúí s'ájóúté áú pródúít GPT d'ÁútóÁÍ. ChátGPT ést úñ sýstèmé rémárqúáblé qúí, básé súr lés íñstrúctíóñs ét lés qúéstíóñs d'úñ útílísátéúr, pródúít dés résúltáts álláñt dé déróútáñts à étóññáñts. ChátGPT sé férá úñ pláísír dé fáíré lés dévóírs dé máthémátíqúés dé vótré éñfáñt (óú dé rédígér sóñ ráppórt dé lívré), dé vóús écríré úñé hístóíré, d'áñálýsér úñ lógícíél óú dé vóús áídér à écríré dú códé éñ Pýthóñ. Lá sórtíé dé ChátGPT péút fácíléméñt êtré cóñsídéréé cómmé íñtéllígéñté (bíéñ qúé lá qúéstíóñ dé sávóír sí cétté sórtíé répréséñté vráíméñt l'íñtéllígéñcé óú ñóñ dépássé lé cádré dé cét ártíclé). Lé résúltát ést cértáíñéméñt súffísámméñt próché dé l'íñtéllígéñcé póúr móñtrér óù lá téchñólógíé póúrráít évólúér áú cóúrs dés cíñq prócháíñés áññéés.]

[Déép~ Léár~ñíñg~ éñ má~tíèré~ dé séc~úrít~é]

[À cé jóúr, lés sólútíóñs d'ÍÁ báséés súr lés réséáúx ñéúróñáúx óñt été péú íñtégréés dáñs lés pródúíts dé sécúríté. Cé ñ'ést cértáíñéméñt pás zéró, máís íl résté éñcóré qúélqúés óbstáclés à súrmóñtér áváñt qú'úñ fóúrñísséúr ñé s'éñgágé à íñtégrér cétté téchñólógíé.]

[Sí jé púís mé pérméttré dé préñdré qúélqúés líbértés ávéc lé térmé « mótívátíóñ », lá prémíèré réspóñsábílíté dé lá géñérátíóñ áctúéllé dé gráñds módèlés líñgúístíqúés ést qúé sá « mótívátíóñ » ést dé pródúíré úñ résúltát sátísfáísáñt póúr l'útílísátéúr. Célá sémblé plútôt bíéñ, júsqú'à cé qúé vóús vóús réñdíéz cómpté qúé lá sórtíé qúí sátísfáít úñ útílísátéúr ñ'ést pás ñécéssáíréméñt úñé sórtíé córrécté. Úñ LLM ést éñtíèréméñt cóñtéñt d'ávóír tórt, táñt qúé l'útílísátéúr ést cóñtéñt. Éñ fáít, íl ñé séráít mêmé pás éxáct dé díré qú'ávóír ráísóñ ést úñé cóñsídérátíóñ sécóñdáíré póúr úñ LLM. S'íl s'ávèré qúé lé résúltát d'úñ LLM ést éxáct, íl s'ágít plútôt d'úñ héúréúx hásárd, ét célá ñé préóccúpé pás vráíméñt lé LLM. Bíéñ qúé célá sóít áccéptáblé lórs dé lá rédáctíóñ dé póèmés ássístés pár úñ LLM, célá péút êtré próblémátíqúé lórsqú'íl s'ágít d'áídér à lá pólítíqúé dé sécúríté.]

[Déúxíèméméñt, lés LLM péúvéñt éñcóré « dévéñír íñcóñtrôláblés », póúr áíñsí díré. Pár ñécéssíté, lés LLM sóñt fórmés ávéc úñ évéñtáíl dé cóññáíssáñcés ét dé dóññéés bíéñ plús lárgé qúé cé qúí ést stríctéméñt ñécéssáíré póúr léúr útílísátíóñ. Éñ fáít, íl ést párfóís útílé dé péñsér à útílísér úñ LLM dé lá mêmé máñíèré qúé l'émbáúché d'úñ émplóýé. Úñ émplóýé émbáúché póúr éfféctúér lá tâché dóñt vóús ávéz bésóíñ á cértáíñéméñt úñé éxpéríéñcé dé víé éñ déhórs dé cétté tâché. À l'íñstár d'úñ émplóýé érráñt, lés ímpléméñtátíóñs áctúéllés dé LLM péúvéñt êtré méñéés éñ déhórs dés sújéts dé cóñvérsátíóñ sûrs.]

[Lés LLM sóñt úñé téchñólógíé éxtrêméméñt récéñté, ét cés qúéstíóñs sóñt tráítéés pár dé ñómbréúsés pérsóññés très íñtéllígéñtés. Íls séróñt sáñs áúcúñ dóúté résólús áú cóúrs dé lá prócháíñé áññéé éñvíróñ. Úñé fóís qú'íls séróñt díspóñíblés, áttéñdéz-vóús à dé ñómbréúsés ñóúvéllés fóñctíóññálítés dú pródúít, ñótámméñt dés íñtérfácés éñ láñgágé ñátúrél, lá híérárchísátíóñ áútómátíqúé dés próblèmés, dés référéñcés cróíséés à dés próblèmés précédémméñt résólús ét dés súggéstíóñs póúr lés résóúdré. Dáñs dóúzé à díx-húít móís, jé séráís súrprís qú'áúcúñ pródúít súr lé márché ñé púíssé vóús éñvóýér l'é-máíl súíváñt :]

[Chér útílísátéúr. Úñ tráfíc áñórmál préséñtáñt dés cáráctérístíqúés córréspóñdáñt à lá ñóúvéllé vérsíóñ CVÉ-20240101 á été détécté súr lés qúátré máchíñés súíváñtés dé vótré céñtré dé dóññéés dé Dállás à pártír dé 04:53:07 cé mátíñ : [...] Lé córréctíf XXX dú fóúrñísséúr étáít ábséñt súr cés qúátré máchíñés, ét lé córréctíf ÝÝÝ étáít égáléméñt ábséñt súr déúx dé cés máchíñés, qúí áttéñúéñt lé próblèmé CVÉ-20240101. Cómmé íl s'ágíssáít dé sérvéúrs dé básé dé dóññéés rédóñdáñts ét qú'úñé cápácíté súffísáñté étáít díspóñíblé póúr lé báscúléméñt, cés máchíñés óñt été témpóráíréméñt décóññéctéés dú réséáú. Clíqúéz >ící<< tó áútómátícállý ré-ímágé, pátch, áñd réstóré thésé sýstéms, ór clíck > póúr plús d'íñfórmátíóñs ét d'áútrés óptíóñs.]

[Cháqúé éléméñt éxísté déjà áújóúrd'húí, dú móíñs dáñs lá phásé dé réchérché. Lés LLM péúvéñt áñálýsér lé téxté áñgláís dés CVÉ (Cómmóñ Vúlñérábílítíés áñd Éxpósúrés). Íls sóñt cápáblés dé cómpárér lés dóññéés dé cétté CVÉ ávéc lé tráfíc réséáú réél. Íls sóñt cápáblés d'áñálýsér lé vólúmé ét lá cápácíté dú réséáú. Íls sóñt cápáblés d'áñálýsér lés lógícíéls ét lá cóñfígúrátíóñ íñstállés (ét máñqúáñts) d'úñ sýstèmé. Íls sóñt égáléméñt cápáblés dé géñérér dés scrípts Áñsíblé póúr áútómátísér lá récóñstrúctíóñ dés sýstèmés ét lá réstáúrátíóñ dés cóñfígúrátíóñs ét dés dóññéés. Íl s'ágít símpléméñt dé rássémblér lés píècés dú púzzlé.]

[Éñ gú~ísé d~é clôt~úré]

[Dáñs lé móñdé dés médíás sócíáúx ét dé l'áctúálíté, ñóús óbsérvóñs l'hístóíré sé déróúlér álórs qúé lé láñgágé (ét, pár cóñséqúéñt, lés cómmúñícátíóñs) ést délíbéréméñt réñdú móíñs précís. Ñóús óbsérvóñs lá mísé éñ œúvré cóñcrèté dés léçóñs dé Bérñáýs ét Órwéll. Dáñs lé móñdé dé lá téchñólógíé, cépéñdáñt, ñóús ñé sómmés pás éñcóré cóñfróñtés à cés défís. Ñóús sómmés tóújóúrs líbrés dé párlér ávéc précísíóñ ét éxáctítúdé. Ávóír lé bóñ vócábúláíré ést úñ éléméñt ímpórtáñt à cét égárd.]