[Pór q~úé lá Í~Á tíé~ñé úñ~ prób~lémá~ dé có~múñí~cácí~óñ]

[Él léñgúájé és úñá hérrámíéñtá, cúýó própósító és ñótábléméñté símplé: tráñsférír él péñsámíéñtó ó ídéá éñ mí cábézá á lá túýá, dé lá máñérá más cómplétá ý précísá pósíblé. Cómó lá máýóríá dé lás hérrámíéñtás, lá hérrámíéñtá dél léñgúájé púédé sér útílízádá pór díféréñtés úsúáríós dé dívérsás máñérás.]

[Él dómíñíó dél léñgúájé ñó és gáráñtíá dé éxító. Lás ñúévás técñólógíás sígñífícáñ ñúévó vócábúláríó. Ý ñúévó vócábúláríó sígñífícá úñ úsó méñós cóñsístéñté dé ésé vócábúláríó. Ý ñádá és más ñúévó ó más gráñdé éñ él mércádó qúé lá técñólógíá rélácíóñádá cóñ lá ÍÁ.]

[Tódó~ sé tr~átá d~é cóñ~téxt~ó]

[Él léñgúájé sóló fúñcíóñá cúáñdó ámbós ládós dé úñá cóñvérsácíóñ éstáñ dé ácúérdó éñ él cóñtéxtó ý lás défíñícíóñés. Díchó dé máñérá más cólóqúíál, él léñgúájé fúñcíóñá méjór cóñ ámbós ládós éstáñ “éñ lá mísmá págíñá”. Éñ él múñdó técñícó, él éjémpló clásícó dé úñá fáltá dé cómúñícácíóñ dé ésté típó és úñó éñtré Íñgéñíéríá ý Márkétíñg. És táñ cómúñ, dé héchó, qúé és lá prémísá fúñdáméñtál dél húmór éñ lá tírá dé díbújós áñímádós Dílbért.]

[Él próblémá és éñ réálídád bástáñté símplé: él óbjétívó dé úñ Íñgéñíéró és cómúñícár úñá ídéá cóñ précísíóñ. Sí bíéñ él Márkétíñg támbíéñ sé trátá dé cómúñícár, lá précísíóñ és dé ímpórtáñcíá sécúñdáríá. Él óbjétívó príñcípál és íñflúír. Sí úñá pálábrá méñós précísá óbtíéñé úñá méjór réspúéstá dél Cómércíálízádór, sé útílízárá lá pálábrá méñós précísá. Ñátúrálméñté, éstó résúltá éñ úñá déscóñéxíóñ (és décír, fáltá dé cómúñícácíóñ) cúáñdó úñ íñgéñíéró íñtéñtá ápréñdér dé lós mátéríálés dé Márkétíñg.]

[Ótrá fúéñté cómúñ dé fáltá dé cómúñícácíóñ sóñ dós grúpós qúé tíéñéñ défíñícíóñés díféréñtés dé lá mísmá pálábrá. Éñ álgúñós cásós, ámbós sóñ íñclúsó córréctós, áúñqúé íñcómpátíblés. Úñ éjémpló pérféctó dé élló és lá pálábrá “téóríá”. Párá úñ cíéñtífícó, íñgéñíéró ó mátémátícó, lá pálábrá “téóríá” tíéñé úñá défíñícíóñ múý précísá qúé és bástáñté díféréñté dé lá dé úñá pérsóñá ñó técñícá. Wíllíám Bríggs és úñ cíéñtífícó cóñ úñ dóctórádó éñ Éstádístícá Mátémátícá qúé ófrécíó lá sígúíéñté íñfórmácíóñ sóbré él témá éñ 2012:]

[“Pór cíértó, és úñá dé mís cósás úñá dé mís máscótás llámár 'téóríá' á cúálqúíér módéló íñtéléctúál dé álgó. Éñ cíéñcíá, úñ módéló és úñá déscrípcíóñ éxplícátívá, prédíctívá dé álgúñ sístémá ó prócésó. Úñá hípótésís és úñ módéló qúé éñ príñcípíó púédé sér fálsífícádó, és décír, lás évídéñcíás qúé réfútáríáñ él módéló púédéñ sér éñúñcíádás síñ ámbígüédádés. Úñá téóríá és úñá hípótésís qúé, hástá él móméñtó, há sóbrévívídó á tódós lós íñtéñtós dé próbár qúé éstá éqúívócádá”.]

[Lá cómbíñácíóñ dé lás défíñícíóñés dé “téóríá” é “hípótésís” éñ lá méñté dé lós ñó cíéñtífícós hácé qúé lás cómúñícácíóñés éñtré cíéñtífícós ý ñó cíéñtífícós séáñ úñ próblémá dífícíl dé résólvér. Éñ ótrás pálábrás, és dífícíl tráñsférír lós péñsámíéñtós ó ídéás dé úñ cíéñtífícó á lá cábézá dé úñ ñó cíéñtífícó dé máñérá cómplétá ý précísá. Éñ úñ séñtídó más géñérál, és úñ búéñ éjémpló dé grúpós dístíñtós qúé tíéñéñ dífícúltádés párá cómúñícársé éñtré sí.]

[¿Cómó á~rrég~lámó~s ést~ó¿]

[Cómó cóñsúmídór dé técñólógíá, lá cómúñícácíóñ “cróss-síló” cómó éstá és úñ désáfíó cótídíáñó, ýá séá éñtré ústéd ý úñ próvéédór, ó éñtré ústéd ý ótrós grúpós déñtró dé sú órgáñízácíóñ. Cómó sé díjó ál príñcípíó, lás técñólógíás rélácíóñádás cóñ lá ÍÁ sóñ ñúévás éñ él mércádó ý, pór ló táñtó, sóñ úñá fúéñté dé múchá ímprécísíóñ ý fáltá dé cómúñícácíóñ.]

[Párá sólúcíóñár éstó, príméró, ñécésítá úñá fúéñté dé dátós précísós ý précísós. Tú éqúípó dé véñtás, úñ géréñté dé cúéñtás ý úñ íñgéñíéró dé véñtás tíéñéñ él trábájó dé íñflúéñcíárté párá qúé cómprés úñ pródúctó. Sé lés éñséñá á cómúñícársé éñ térmíñós dé Márkétíñg. Ló qúé tíéñé á sú fávór és qúé lá máýóríá dé lós Íñgéñíérós dé Véñtás, ádémás dé úñ sórpréñdéñté ñúméró dé Áccóúñt Máñágérs, próvéñíáñ dé úñá fórmácíóñ éñ Íñgéñíéríá. Ñó és dífícíl métérlós éñ “módó géék” dóñdé déjáñ cáér él vócábúláríó dé Márkétíñg ý cámbíáñ á léñgúájé dé íñgéñíéríá. Éñ ésé púñtó, és ímpórtáñté cóñócér lás défíñícíóñés dé lós térmíñós dé Íñgéñíéríá qúé váñ á útílízár.]

[Lá ÍÁ há éxístídó cómó úñ cámpó dé lá íñfórmátícá désdé médíádós dé lá décádá dé 1950. Cómó tál, él vócábúláríó sé éstáblécé éñ él múñdó técñícó. Péró tódó éstó és ñúévó párá él cóñsúmídór éñ lós últímós áñós, pór ló qúé lás défíñícíóñés dé pálábrás útílízádás éñ lós médíós óríéñtádós ál cóñsúmídór sóñ úñ pócó “dífúsás”. Síñ dúdá, há éñcóñtrádó térmíñós cómó “Íñtélígéñcíá Ártífícíál”, “Ápréñdízájé Áútómátícó”, “Módélós dé Léñgúájé Gráñdé”, “GPT”, “ÍÁ géñérátívá”, “Déép Léárñíñg”, “Rédés ñéúróñálés” ý “ChátGPT”. Vámós á dárlé séñtídó á éstós.]

[Dós c~átég~óríás~ básíc~ás dé~ ÍÁ]

[Ál ígúál qúé él térmíñó “físícá”, lá ÍÁ ó lá Íñtélígéñcíá Ártífícíál ñó és réálméñté úñá “cósá” éñ sí mísmá. Más bíéñ, és úñ párágúás bájó él cúál éxístéñ múchós ótrós cámpós. Déscóñtáñdó lás prímérás víás dé íñvéstígácíóñ bájó él párágúás dé ÍÁ, hóý éñ díá éxístéñ dós típós básícós dé ÍÁ: ÍÁ básádá éñ éstádístícás é ÍÁ básádá éñ rédés ñéúróñálés.]

[Ápré~ñdíz~ájé á~útóm~átícó~]

[Lá ÍÁ básádá éñ éstádístícás és méjór cóñócídá cómó ML ó Máchíñé Léárñíñg. Fúñdáméñtálméñté, él ML sé trátá dé créár úñ módéló cómpúéstó pór úñá ó más écúácíóñés párá déscríbír úñá sólúcíóñ, lúégó “éñtréñár” ésé módéló útílízáñdó él réfúérzó pósítívó ý ñégátívó própórcíóñáñdó á lós módélós réspúéstás córréctás é íñcórréctás. Ésté éñtréñámíéñtó és éséñcíálméñté úñá búsqúédá ásístídá pór cómpútádórá dé cóéfícíéñtés párá cádá váríáblé éñ cádá écúácíóñ, ló qúé, cúáñdó sé éñchúfáñ válórés ñóvédósós éñ lás váríáblés, dá cómó résúltádó lás réspúéstás déséádás.]

[Sí éstó súéñá démásíádó símplé párá sér cóñsídérádó íñtélígéñcíá, ñó éstás sóló éñ ésá ópíñíóñ. És cómúñ qúé él ML séá cóñsídérádó cómó úñá cíéñcíá “méñór” bájó él párágúás dé ÍÁ. Sí bíéñ él éstátús dé ML cómó “íñtélígéñcíá” és díscútíblé, sú pódér cómó hérrámíéñtá ñó ló és. ML sóbrésálé éñ múchás táréás dífícílés.]

[Sí bíéñ él ML sé púédé úsár párá múchás cósás, sí túvíérá qúé élégír úñ úñícó cásó dé úsó qúé défíñá sú útílídád, élégíríá “ágrúpár”. Él ML és éxcépcíóñálméñté pódérósó párá éñcóñtrár cósás qúé “sé párécéñ” éñtré sí. Éstó pódríá sér éñcóñtrár tódás lás fótós dé sú pérró éñ sú téléfóñó. Ó éñcóñtrár lás cárás dé lás pérsóñás éñ úñá fótógráfíá párá úsár cómó púñtó sóbré él qúé éñfócár lá léñté. Dádó qúé éstámós hábláñdó dé ségúrídád, pódríá sér útíl párá éñcóñtrár grúpós dé sérvídórés éñ sú réd cóñ pátróñés dé tráfícó símílárés, lúégó ñótífícárlé cúáñdó él tráfícó dé úñó dé ésós sérvídórés dé répéñté sé vúélvé méñós cómó sólíá sér (és décír, úñá désvíácíóñ dé lá líñéá dé básé), ló qúé pódríá íñdícár úñá bréchá.]

[Háý d~ócéñ~ás dé~ ótró~s úsó~s pós~íblé~s, íñc~lúýé~ñdó é~ñcóñ~trár~ tódó~s sús~ sérv~ídór~és ÑT~P, tód~ás sú~s bás~és dé~ dátó~s Réd~ís ó t~ódás~ lás m~áqúíñ~ás dé~ sú ré~d qúé~ éjéc~útáñ~ vérs~íóñé~s áñt~ígúá~s ý sí~ñ pár~chés~ dé Wí~ñdów~s.]

[Sí léés qúé úñ pródúctó útílízá ÍÁ, és próbáblé qúé lá técñólógíá éspécífícá éñ úsó séá ML. Éñ cómpárácíóñ cóñ ótrás técñólógíás dé ÍÁ, él ML és él más prédécíblé, méjór éñtéñdídó ý más fácíl dé ímpléméñtár. Támbíéñ résúélvé múý bíéñ úñá gráñ cáñtídád dé próblémás cómúñés ál éspácíó dé ségúrídád. Támbíéñ válé lá péñá séñálár qúé sí bíéñ lá cápácítácíóñ dé úñ módéló dé ML (lá párté qúé hácé él próvéédór) réqúíéré ámplíós récúrsós dé cómpútó, úsár úñ módéló dé ML (lá párté qúé réálízá úñá véz qúé há ádqúírídó él pródúctó) úñá véz qúé há sídó éñtréñádó ñó réqúíéré más pótéñcíá dé cómpútó qúé cúálqúíér ótrá áplícácíóñ.]

[Ápré~ñdíz~ájé p~rófú~ñdó]

[Cúáñ~dó lá~ pérs~óñá p~rómé~díó é~scúc~há él~ térmí~ñó “ÍÁ~”, lás s~ólúc~íóñé~s bás~ádás~ éñ Dé~ép Lé~árñí~ñg só~ñ pró~bábl~éméñ~té ló~ qúé t~íéñé~ñ éñ m~éñté~. Áñté~s dé d~éfíñ~ír Dé~ép Lé~árñí~ñg, sí~ñ émb~árgó~, prím~éró t~éñém~ós qú~é háb~lár d~é lás~ rédé~s ñéú~róñá~lés.]

[Él blóqúé dé cóñstrúccíóñ fúñdáméñtál dé úñá cómpútádórá és lá púértá ÑÁÑD. Cóñ lógícá cómpútácíóñál, cúálqúíér ótró típó dé púértá, ý pór ló táñtó cúálqúíér cómpútádórá, sé púédé cóñstrúír dé púértás ÑÁÑD. Dé héchó, lás cómpútádórás dé lá ñávé éspácíál Ápólló éráñ dél támáñó dé úñá gráñ cájá dé zápátós ý cóñtéñíáñ álrédédór dé 14,000 púértás ÑÁÑD.]

[Lás púértás ÑÁÑD sóñ críátúrás símplés. Éñ lá fórmá más símplé, úñá púértá ÑÁÑD tíéñé dós éñtrádás ý úñá sálídá. Cúáñdó ámbás éñtrádás sóñ áltás (“éñcéñdídó” ó lógícá 1), lá sálídá és bájá (“ápágádó” ó lógícá 0). Ótrás cómbíñácíóñés dé éñtrádás (bájá/bájá, bájá/áltá ó áltá/bájá) dáñ cómó résúltádó úñ áltó réñdímíéñtó. Séñcílló. Péró á pártír dé éstá húmíldé cóñstrúccíóñ lógícá, sé cóñstrúýéñ tódás lás cómpútádórás.]

[Él blóqúé dé cóñstrúccíóñ fúñdáméñtál ó “úñídád dé prócésámíéñtó” dél cérébró és úñá ñéúróñá. Lás ñéúróñás ñó sóñ múchó más cómpléjás qúé lás púértás ÑÁÑD. Sé cómúñícáñ éléctróqúímícáméñté á trávés dé váríás éñtrádás (típícáméñté cíéñtós) ý úñá sálídá. Sí bíéñ lá lógícá éñ úñá ñéúróñá és más cómpléjá qúé úñá púértá ÑÁÑD (típícáméñté úñá fúñcíóñ úmbrál áñálógícá, éñ lúgár dé úñá púértá lógícá dé éñcéñdídó/ápágádó), éstó sé módélá fácílméñté éñ sóftwáré.]

[Úñ grúpó dé ñéúróñás “cábléádás” júñtás és úñá réd ñéúróñál. Sí bíéñ lás Rédés Ñéúróñálés sóñ úñá cúríósídád dívértídá, sú vérdádéró pódér sé réálízá cúáñdó sé cóñéctáñ cápás dé ñéúróñás, dóñdé cádá ñéúróñá álíméñtá úñá ó más dé ótrás ñéúróñás éñ gráñdés cáñtídádés. Éstó és Déép Léárñíñg. Ófícíálméñté, él ápréñdízájé prófúñdó sé défíñé cómó “úñá réd ñéúróñál qúé cóñtíéñé más dé úñá cápá”.]

[Ló íñtérésáñté és qúé lás Rédés Ñéúróñálés sóñ déscéñdíéñtés dé lós Pércéptróñés, qúé fúéróñ íñvéñtádós éñ 1943, é ímpléméñtádós pór prímérá véz éñ 1958. Sí bíéñ lós Pércéptróñés téñíáñ séríás límítácíóñés, él cóñcéptó básícó érá sólídó, ý évólúcíóñó á rédés ñéúróñálés éñ 1987. Éñ ótrás pálábrás, hémós téñídó lós cómpóñéñtés básícós ý éñtéñdídó lás ídéás fúñdáméñtálés éñ lás qúé sé básá lá íñcréíblé técñólógíá dé ÍÁ dé hóý éñ díá dúráñté más dé tréíñtá ý cíñcó áñós, síñ émbárgó, él prógrésó dé lá ÍÁ fúé glácíál hástá lós últímós áñós.]

[Ló qúé fáltábá érá pótéñcíá dé cómpútó. Él cérébró húmáñó tíéñé ápróxímádáméñté 100 míl míllóñés dé ñéúróñás. Éñtré éstás ñéúróñás, háý ápróxímádáméñté 100 bíllóñés dé cóñéxíóñés. Lá pótéñcíá dé lás cómpútádórás há ídó crécíéñdó éxpóñéñcíálméñté désdé sús íñícíós, péró sóló cóñ él récíéñté ádvéñímíéñtó dé cóprócésádórés gráfícós dé cómpútádórá éxtrémádáméñté pótéñtés cóñ mílés dé ñúcléós dé prócésádór cádá úñó há sídó pósíblé cóñstrúír Rédés Ñéúróñálés cóñ ñúmérós sígñífícátívós dé ñéúróñás. Tírémós álgúñós ñúmérós párá póñér éstó éñ pérspéctívá.]

[Éñ 1986, cúáñdó émpécé á tómár éñ séríó lá prógrámácíóñ, lá súpércómpútádórá más pódérósá dél múñdó érá lá Cráý X-MP/48. Éstá máqúíñá cóstábá álrédédór dé $20M ÚSD éñ ésé móméñtó, ó álrédédór dé $55M ÚSD éñ él díñéró dé hóý. Érá ápróxímádáméñté dél támáñó dél réfrígérádór wálk-íñ dé úñ réstáúráñté, ý útílízábá álrédédór dé 350 kw dé éléctrícídád, ápróxímádáméñté táñtó cómó úñá cúádrá cúádrádá dé cásás cóñ él áíré ácóñdícíóñádó éñ márchá. Úñá Ráspbérrý Pí Zéró, cúáñdó sé láñzó hácé úñós áñós, cóstábá $5 ÚSD ý téñíá ápróxímádáméñté él mísmó réñdímíéñtó qúé úñó dé éstós sístémás. Úñ sóló íPhóñé ó téléfóñó Áñdróíd dé gámá áltá qúé llévás éñ tú bólsílló ý tírás á lá básúrá cúáñdó rómpés lá páñtállá és cásí táñ pótéñté cómó tódás lás súpércómpútádórás dél múñdó éñ 1986 cómbíñádás. Úñá vísítá á tú gráñ tíéñdá lócál pódríá dárté úñá máqúíñá ígúál á úñós pócós cíéñtós dé íPhóñés.]

[Sí bíéñ sé háñ lógrádó gráñdés áváñcés éñ él ládó dé lá íñfórmátícá dé lá ÍÁ, és réálméñté él ásómbrósó áúméñtó éñ lá pótéñcíá dé lá cómpútádórá ý lá cápácídád dé símúlár úñ ñúméró cádá véz máýór dé ñéúróñás ló qúé há llévádó á lás ñótáblés cápácídádés dé lás sólúcíóñés dé ÍÁ áctúálés.]

[Sólú~cíóñ~és bá~sádá~s éñ á~préñ~dízá~jé pr~ófúñ~dó]

[Fúérá dé ML, cásí tódás lás démás técñólógíás áctúálés dé ÍÁ sé básáñ éñ Déép Léárñíñg. Lá ÍÁ géñérátívá és lá clásífícácíóñ ámplíá dé lós sístémás qúé pródúcéñ él fáctór “wów” éñ lá ÍÁ áctúál. Lá ÍÁ géñérátívá és lá cápácídád dé síñtétízár ñúévós résúltádós, á méñúdó ál éstíló dé ótrós dátós dé éñtrádá. Éstó púédé sér áúdíblé (vócés, sóñídós ó músícá), vísúál (ímágéñés, pélícúlás, díbújós) ó téxtó (pálábrás, órácíóñés, párráfós, póésíá ó létrás, pór éjémpló). Éstá sálídá pódríá sér cómplétáméñté órígíñál ó héchá ál éstíló dé úñ ártístá éspécífícó (tú mótór dé búsqúédá fávórító débéríá pódér móstrár éjémplós dé lá vóz dé Élvís cáñtáñdó Bábý's Gót Báck dé Sír Míx-á-lót ó úñá píñtúrá dé úñ córgí ál éstíló dé Vérméér).]

[Lós Módélós dé Léñgúájé Gráñdé sóñ sístémás géñérátívós dé ÍÁ qúé sé éspécíálízáñ éñ léñgúájé húmáñó. Á méñós qúé vívás bájó úñá rócá éxtrémádáméñté gráñdé, és próbáblé qúé háýás óídó háblár dé ChátGPT. ChátGPT és úñá íñtérfáz wéb sóbré él pródúctó dé ÁútóÁÍ llámádó GPT. ChátGPT és úñ sístémá ñótáblé qúé, básádó éñ íñdícácíóñés ý prégúñtás dé úñ úsúáríó, pródúcé résúltádós qúé váñ désdé déscóñcértáñtés hástá ásómbrósós. ChátGPT félízméñté hárá lá táréá dé mátémátícás dé sú híjó (ó éscríbírá sú íñfórmé dé líbró), lé éscríbírá úñá hístóríá, áñálízárá úñá píézá dé sóftwáré ó lé áýúdárá á éscríbír álgúñ códígó éñ Pýthóñ. Lá sálídá dé ChátGPT púédé vérsé fácílméñté cómó íñtélígéñté (áúñqúé sí éstá sálídá réálméñté répréséñtá íñtélígéñcíá ó ñó éstá fúérá dél álcáñcé dé ésté ártícúló). Cíértáméñté, lá pródúccíóñ éstá ló súfícíéñtéméñté cércá dé lá íñtélígéñcíá cómó párá móstrár hácíá dóñdé pódríá ír lá técñólógíá éñ lós próxímós cíñcó áñós.]

[Déép~ Léár~ñíñg~ éñ sé~gúrí~dád]

[Hástá lá féchá, há hábídó pócá íñtégrácíóñ dé lás sólúcíóñés dé ÍÁ básádás éñ rédés ñéúróñálés éñ pródúctós dé ségúrídád. Cíértáméñté ñó és céró, péró áúñ qúédáñ álgúñós báchés dé vélócídád pór récórrér áñtés dé qúé úñ próvéédór sé cómprómétá á íñcórpórár éstá técñólógíá.]

[Sí mé pérmíté tómár álgúñás líbértádés cóñ él térmíñó “mótívácíóñ”, lá prímérá réspóñsábílídád dé lá áctúál géñérácíóñ dé Módélós dé Léñgúájé Gráñdé és qúé sú “mótívácíóñ” és pródúcír úñ pródúctó qúé sátísfágá á úñ úsúáríó. Éstó súéñá bástáñté bíéñ, hástá qúé té dás cúéñtá dé qúé lá sálídá qúé sátísfácé á úñ úsúáríó ñó és ñécésáríáméñté lá sálídá córréctá. Úñ LLM éstá cómplétáméñté cóñtéñtó cóñ éstár éqúívócádó, síémpré ý cúáñdó él úsúáríó ésté cóñtéñtó. Dé héchó, ñí síqúíérá séríá éxáctó décír qúé sér córréctó és úñá cóñsídérácíóñ sécúñdáríá párá úñ LLM. Sí lá sálídá dé úñ LLM résúltá sér précísá, és más bíéñ úñ áccídéñté félíz, ý dé ñíñgúñá préócúpácíóñ réál dél LLM. Sí bíéñ éstó éstá bíéñ cúáñdó sé éscríbé póésíá ásístídá pór LLM, púédé sér próblémátícó ál áýúdár cóñ lá pólítícá dé ségúrídád.]

[Éñ ségúñdó lúgár, lós LLM áúñ púédéñ “sálírsé dé lás máñós”, pór ásí décírló. Pór ñécésídád, lós LLM éstáñ cápácítádós cóñ úñá ámplítúd dé cóñócímíéñtós ý dátós múchó más ámplíá dé ló éstríctáméñté ñécésáríó párá él úsó qúé sé lés éstá dáñdó. Dé héchó, á vécés és útíl péñsár éñ úsár úñ LLM dé lá mísmá máñérá qúé cóñtrátár á úñ émpléádó. Úñ émpléádó cóñtrátádó párá hácér lá táréá qúé ñécésítá hácér cíértáméñté tíéñé éxpéríéñcíá dé vídá fúérá dé ésá táréá. Ál ígúál qúé úñ émpléádó érráñté, lás ímpléméñtácíóñés áctúálés dé LLM sé púédéñ llévár fúérá dé témás ségúrós dé cóñvérsácíóñ.]

[Lós LLM sóñ técñólógíá éxtrémádáméñté récíéñté, ý éstás cúéstíóñés éstáñ síéñdó trábájádás pór múchá géñté múý íñtélígéñté. Síñ dúdá sé résólvéráñ éñ él próxímó áñó más ó méñós. Úñá véz qúé ló éstéñ, éspéré úñá váríédád dé ñúévás cáráctérístícás dél pródúctó, íñclúýéñdó íñtérfácés dé léñgúájé ñátúrál, príórízácíóñ áútómátícá dé próblémás, référéñcíás crúzádás dé próblémás prévíáméñté résúéltós ý súgéréñcíás párá lá résólúcíóñ dé próblémás. Dé dócé á díécíóchó mésés á pártír dé áhórá, mé sórpréñdéríá qúé ñó húbíérá úñ pródúctó éñ él mércádó qúé púdíérá éñvíárté él sígúíéñté córréó éléctróñícó:]

[Éstímádó úsúáríó. Sé détéctó tráfícó áñómáló cóñ cáráctérístícás qúé cóíñcídéñ cóñ él récíéñ láñzádó CVÉ-20240101 dé lás sígúíéñtés cúátró máqúíñás éñ sú céñtró dé dátós dé Dállás á pártír dé lás 04:53:07 dé éstá máñáñá: [...] Tódás éstás cúátró máqúíñás cárécíáñ dél párché XXX dél próvéédór, ý dós támbíéñ cárécíáñ dél párché ÝÝÝ, ámbós mítígáñ CVÉ-20240101. Cómó sé trátábá dé sérvídórés dé básés dé dátós rédúñdáñtés ý sé díspóñíá dé cápácídád ádécúádá párá fáíl-óvér, éstás máqúíñás sé déscóñéctáróñ témpórálméñté dé lá réd. Hágá clíc >áqúí<< tó áútómátícállý ré-ímágé, pátch, áñd réstóré thésé sýstéms, ór clíck > párá óbtéñér más íñfórmácíóñ ý ótrás ópcíóñés.]

[Cádá píézá dé éstó ýá éxísté hóý, ál méñós éñ lá fásé dé íñvéstígácíóñ. Lós LLM púédéñ áñálízár él téxtó éñ íñglés dé CVÉ (vúlñérábílídádés ý éxpósícíóñés cómúñés). Sóñ cápácés dé cómpárár lós dátós éñ ésé CVÉ cóñ él tráfícó dé réd dél múñdó réál. Sóñ cápácés dé áñálízár él vólúméñ ý lá cápácídád dé lá réd. Sóñ cápácés dé áñálízár él sóftwáré ý lá cóñfígúrácíóñ íñstáládós (ý fáltáñtés) dé úñ sístémá. Ý sóñ cápácés dé géñérár scrípts dé Áñsíblé párá áútómátízár lá récóñstrúccíóñ dé sístémás ý lá réstáúrácíóñ dé cóñfígúrácíóñés ý dátós. És sóló cúéstíóñ dé júñtár lás píézás.]

[Éñ cl~áúsú~rá]

[Éñ él múñdó dé lás rédés sócíálés ý lás ñótícíás, éstámós víéñdó cómó sé désárróllá lá hístóríá á médídá qúé él léñgúájé (ý, pór ló táñtó, lás cómúñícácíóñés) sé éstá hácíéñdó délíbérádáméñté méñós précísó. Éstámós víéñdó ímpléméñtácíóñés éñ él múñdó réál dé lás léccíóñés dé Bérñáýs ý Órwéll. Éñ él múñdó dé lá técñólógíá, síñ émbárgó, áúñ ñó éstámós éñfréñtáñdó éstós rétós. Tódávíá sómós líbrés dé háblár cóñ précísíóñ ý éxáctítúd. Téñér él vócábúláríó ádécúádó és úñá párté ímpórtáñté dé ésó.]