[10 ráís~óñs p~óúr l~ésqú~éllé~s lés~ écólé~s ét l~és dí~strí~cts d~évrá~íéñt~ chóí~sír Í~llúm~íó Zé~ró Tr~úst S~égmé~ñtát~íóñ]

[Lés cýbércrímíñéls réchérchéñt dés cíblés vúlñéráblés, ñótámméñt céllés qúí ñé díspóséñt pás dé réssóúrcés súffísáñtés póúr sé déféñdré cóñtré lés víólátíóñs. Málhéúréúséméñt, lés écólés ét lés dístrícts scóláírés fígúréñt éñ têté dé lísté.]

[Lés écólés ét lés dístrícts díspóséñt sóúvéñt dé mésúrés dé cýbérsécúríté íñsúffísáñtés óú óbsólètés, dé máígrés búdgéts ét d'úñ pérsóññél dé sécúríté límíté. Íls sóñt dóñc mál prépárés áúx víólátíóñs óú áúx áttáqúés dé ráñçóñgícíéls qúí póúrráíéñt íñtérrómpré léúrs áctívítés, éxpósér lés dóññéés séñsíblés dés étúdíáñts ét dés émplóýés ét cóûtér dés míllíóñs dé dóllárs éñ mésúrés córréctívés.]

[Lés écólés dóívéñt préñdré dés mésúrés próáctívés póúr méttré fíñ à lá própágátíóñ d'íñfráctíóñs íñévítáblés. Cóñstrúíré úñ Strátégíé dé sécúríté Zéró Trúst ést lá prémíèré étápé. Ségméñtátíóñ Zéró Trúst (ZTS), égáléméñt áppéléé mícróségméñtátíóñ, ést à lá básé d'úñé árchítéctúré Zéró Trúst. Éñ sávóír plús súr lá mísé éñ œúvré dú ZTS dáñs vótré écólé óú vótré dístríct éñ cé gúídé.]

[Vóíc~í 10 ráí~sóñs~ póúr~ lésq~úéll~és lé~s écól~és ét~ lés d~ístr~ícts~ dóív~éñt m~éttr~é éñ œú~vré Í~llúm~íó ZT~S.]

[1. Vísí~bílí~té cóm~plèté~ súr t~óúté~s lés~ réss~óúrc~és]

[Vóús ñé póúvéz pás ímpósér cé qúé vóús ñé póúvéz pás vóír. Lá prémíèré étápé póúr sécúrísér lés réssóúrcés íñfórmátíqúés dé vótré écólé ést vóír tóút lé tráfíc súr tóútés lés réssóúrcés. Vóús dévéz êtré éñ mésúré dé vóír tóútés lés dépéñdáñcés éñtré tóútés lés ápplícátíóñs áíñsí qú'éñtré lés réssóúrcés lócálés ét céllés déplóýéés dáñs lé clóúd.

Lá plúpárt dés écólés óñt étáblí úñé cértáíñé dístíñctíóñ éñtré lés réssóúrcés ácádémíqúés ét lés réssóúrcés déstíñéés áúx étúdíáñts, pár éxémplé úñ cómmútátéúr óú úñ páré-féú déplóýé éñtré éllés, óú mêmé úñ « éspácé d'áérátíóñ » éñtré lés déúx éñsémblés dé réssóúrcés. Vóús dévéz êtré éñ mésúré dé vóír qúél tráfíc éñ témps réél éxísté áctúélléméñt à l'íñtéríéúr dé cháqúé límíté ét áú-délà dé céllés-cí, lé cás échéáñt.

Íllúmíó fóúrñít úñé vúé cómplèté dé l'éñsémblé dú tráfíc súr tóútés lés réssóúrcés íñfórmátíqúés, dáñs l'éñsémblé dé l'écólé óú dú dístríct, révéláñt tóútés lés dépéñdáñcés éñtré éllés. Cétté vísíbílíté dé bóút éñ bóút péút êtré révélátrícé : lés étúdíáñts fóñt sóúvéñt préúvé dé béáúcóúp dé créátívíté lórsqú'íl s'ágít dé tróúvér dés fáíllés dáñs lés sólútíóñs dé sécúríté póúr lé « pírátágé éthíqúé » óú póúr sé lívrér à dés íñtrúsíóñs péú éthíqúés. Íl s'ágít sóúvéñt dés mêmés fáíllés dé sécúríté qúé céllés útílíséés pár lés cýbércrímíñéls éxtérñés. Lá vísíbílíté ést lá prémíèré étápé póúr décídér dés réssóúrcés à ségméñtér lés úñés pár ráppórt áúx áútrés.
]

[2. Prót~égéz l~és dó~ññéés~ ét lé~s rés~sóúr~cés c~rítí~qúés~]

[Úñé f~óís q~úé vó~ús áú~réz ó~btéñ~ú úñé~ vísí~bílí~té cóm~plèté~ súr l~á cóñ~ñéct~ívít~é réséá~ú, vóú~s póú~rréz~ cómm~éñcé~r à sécú~rísé~r vós~ dóññ~éés, áp~plíc~átíó~ñs, sý~stèmé~s ét r~éssó~úrcé~s lés~ plús~ ímpó~rtáñ~ts áv~éc Íl~lúmí~ó ZTS~.]

[Lé ZTS ést à lá básé dé tóúté árchítéctúré dé sécúríté Zéró Trúst, vóús pérméttáñt dé répóússér lés límítés dé cóñfíáñcé díréctéméñt à cháqúé chárgé dé tráváíl sáñs vóús fíér áúx límítés dú réséáú óú áúx áppáréíls dé sécúríté éxístáñts. Vóús póúvéz ségméñtér ñ'ímpórté qúóí, qú'íl s'ágíssé d'úñ cámpús scóláíré éñtíér óú d'úñ búréáú dé dístríct óú d'úñ prócéssús spécífíqúé pórtáñt súr úñé chárgé dé tráváíl spécífíqúé dáñs úñ lábórátóíré íñfórmátíqúé scóláíré.]

[Lórsqúé dés víólátíóñs ét dés áttáqúés dé ráñçóñgícíéls cíbléñt vótré écólé óú lés búréáúx dé vótré dístríct, ét íls lé féróñt, Íllúmíó ZTS cóñtíéñt ímmédíátéméñt l'áttáqúé à sá sóúrcé, stóppáñt lés móúvéméñts látéráúx ét límítáñt l'ímpáct dé l'áttáqúé súr l'éñsémblé d'úñé écólé óú d'úñ dístríct. Lórs d'úñé fáíllé dé sécúríté áctívé, ZTS cóñtríbúé à prótégér lés dóññéés ét à ássúrér lé bóñ fóñctíóññéméñt dés écólés éñ áídáñt lés éqúípés íñfórmátíqúés dés dístrícts scóláírés à cómpréñdré l'áccès áúx sýstèmés, à méttré éñ œúvré dés pólítíqúés dé sécúríté póúr límítér l'áccès áúx sýstèmés ét à sígñálér ét áñálýsér tóút lé tráfíc qúí ñé córréspóñd pás áúx règlés dé sécúríté. ‍]

[3. Rédúí~séz c~óñsí~déráb~lémé~ñt lé~ rísq~úé dé~ ráñs~ómwá~ré]

[Tóútés lés áttáqúés, ý cómprís ráñsómwáré, óñt úñ póíñt cómmúñ : íls áíméñt bóúgér. Qúé lá fáíllé sóít lé fáít d'úñ gáñg íñtérñátíóñál dé cýbércrímíñéls óú d'úñ étúdíáñt éñ hérbé, íls sóúháítéñt tóús pássér d'úñé chárgé dé tráváíl à úñé áútré lé plús rápídéméñt póssíblé.]

[Présqúé tóútés lés áttáqúés dé ráñçóñgícíéls útílíséñt úñ pétít éñsémblé dé pórts cóññús préséñts dáñs tóús lés sýstèmés d'éxplóítátíóñ módérñés, téls qúé lé prótócólé RDP (Rémóté Désktóp Prótócól), lé Sérvér Mésságé Blóck (SMD) ét lé Sécúré Shéll (SSH). Lés ráñçóñgícíéls útílíséñt cés pórts óúvérts póúr étáblír dés cóññéxíóñs látérálés éñtré lés réssóúrcés, púís díffúsér rápídéméñt léúrs chárgés útílés málvéílláñtés súr áútáñt dé réssóúrcés qúé póssíblé. Célá pérmét áúx ráñçóñgícíéls dé sé própágér rápídéméñt dáñs úñé écólé óú úñ dístríct, ét célá péút sé pródúíré sáñs qúé lé páré-féú dú réséáú dé pérímètré ñ'éñ áít cóññáíssáñcé ñí áúcúñ móýéñ dé lés árrêtér.]

[Ét cómmé lá plúpárt dés réséáúx scóláírés sóñt pláts, ávéc péú óú pás dé ségméñts dé réséáú dáñs úñ dístríct, íl ñ'ý á géñéráléméñt áúcúñ óbstáclé à cétté própágátíóñ rápídé. L'ábséñcé dé ségméñtátíóñ révíéñt à láíssér tóútés lés pórtés dés écólés dévérróúílléés éñ déhórs dés héúrés dé clássé, dévéñáñt áíñsí dés cíblés fácílés póúr lés crímíñéls. Lá ségméñtátíóñ ést úñé éxígéñcé fóñdáméñtálé.

Ávéc Íllúmíó ZTS, lés éqúípés dé sécúríté péúvéñt méttré éñ plácé dés pólítíqúés dé sécúríté qúí blóqúéñt tóús lés pórts óúvérts súr tóútés lés réssóúrcés dé l'écólé óú dú dístríct, púís ñ'óúvréñt lés pórts qúé dé máñíèré séléctívé súr dés réssóúrcés íñfórmátíqúés spécífíqúés vérs dés déstíñátíóñs pré-áppróúvéés. Célá fáít dé cháqúé chárgé dé tráváíl íñfórmátíqúé, qúéllé qúé sóít l'échéllé dé l'écólé óú dú dístríct, úñ ségméñt, ét cháqúé ségméñt ñé fáít cóñfíáñcé à áúcúñ áútré ségméñt pár défáút. Tóútés lés réssóúrcés íñfórmátíqúés íñcóññúés qúí téñtéñt d'áccédér à l'éñvíróññéméñt, cómmé úñ ñóúvél órdíñátéúr pórtáblé d'étúdíáñt, ñé póúrróñt sé cóññéctér à áúcúñé réssóúrcé pár défáút cár éllé sé rétróúvérá éñtóúréé dé ségméñts.]

[Cétté pólítíqúé dé réfús pár défáút rédúít cóñsídérábléméñt lá cápácíté dés ráñçóñgícíéls à cáúsér dés dégâts. Úñé écólé péút êtré víctímé d'úñé fáíllé dé sécúríté rééllé péñdáñt lés héúrés dé clássé sáñs rísqúér qú'úñ pétít próblèmé ñé dégéñèré rápídéméñt éñ cátástróphé.]

[L'ób~jéct~íf és~t dé c~óñté~ñír l~és br~èchés~ : lés éc~ólés~ ét lé~s dís~tríc~ts dó~ívéñ~t pár~tír d~ú prí~ñcíp~é qú'~úñé b~rèché~ sé pr~ódúí~rá áú~ píré~ mómé~ñt pó~ssíb~lé. ‍]

[4. Tést~ér lé~s pól~ítíq~úés á~váñt~ lé dép~lóíé~méñt~]

[Lá plúpárt dés écólés ét dés dístrícts ñé díspósáñt qúé dé búdgéts ét dé pérsóññél límítés, íl ést ímpórtáñt qúé lá cýbérsécúríté sóít mísé éñ œúvré córréctéméñt dú prémíér cóúp, sáñs qú'íl sóít ñécéssáíré dé prócédér à dés áññúlátíóñs ét à dés ájústéméñts cóñstáñts tóút éñ réstáñt éxpósé áúx víólátíóñs.]

[Lés éqúípés dé sécúríté péúvéñt évítér cé próblèmé grâcé áú módé símúlátíóñ d'Íllúmíó. Íllúmíó símúlérá lés éfféts qúé lés ñóúvéllés règlés áúróñt úñé fóís déplóýéés, áváñt dé lés déplóýér. Célá pérmét áúx éqúípés dé módífíér ét d'áffíñér lá pólítíqúé éñ módé símúlátíóñ, sáñs rísqúér d'éñfréíñdré qúóí qúé cé sóít lórs dé lá mísé éñ œúvré.]

[Célá pérmét áúx éqúípés dé sécúríté dé rédúíré lé témps cóñsácré à lá córréctíóñ dés pólítíqúés, dé máíñtéñír dés rélátíóñs pósítívés ávéc lés própríétáírés dés ápplícátíóñs ét dé s'ássúrér qúé lá sécúríté ñ'á pás d'ímpáct súr lés ópérátíóñs dés dístrícts scóláírés. ‍]

[5. Áútó~mátí~séz l~á répó~ñsé á~úx íñ~cídé~ñts l~íés áú~x ráñ~sómw~árés~]

[Qúéllé qúé sóít l'árchítéctúré dé sécúríté, lé máíllóñ lé plús léñt dé lá cháîñé dé flúx dé tráváíl sé sítúé éñtré lé clávíér ét lá cháísé. Lá plúpárt dés cýbéráttáqúés módérñés sé própágéñt plús rápídéméñt qúé ñ'ímpórté qúél húmáíñ, ét párfóís mêmé ñ'ímpórté qúél óútíl dé détéctíóñ, ñ'ést cápáblé dé répóñdré à l'áttáqúé ét dé lá cóñtéñír. Lá répóñsé áúx áttáqúés ñécéssíté úñé sólútíóñ áútómátíséé.

Óffrés Íllúmíó ZTS módífícátíóñ áútómátíqúé dés cháñgéméñts dé pólítíqúé à pártír dé sóúrcés éxtérñés grâcé à l'íñtégrátíóñ áúx sólútíóñs SÓÁR.]

[Pár éxémplé, sí Splúñk réçóít úñé álérté cóñcérñáñt úñ ñóúvéáú málwáré dé týpé « jóúr zéró » útílísáñt úñ pórt áctúélléméñt áútórísé éñtré lés chárgés dé tráváíl, Íllúmíó Plúgíñ SÓÁR póúr Splúñk éñvérrá dés áppéls d'ÁPÍ dépúís Splúñk vérs Íllúmíó. Íllúmíó déplóíérá áútómátíqúéméñt dés límítés d'ápplícátíóñ póúr férmér lé pórt sáñs áúcúñé íñtérvéñtíóñ máñúéllé.

Célá pérmét à lá sólútíóñ dé sécúríté dé réágír áússí rápídéméñt qúé lé málwáré téñté dé sé própágér. Plús lá sólútíóñ dé sécúríté ést cómpléxé, plús óñ pérd dú témps à éssáýér dé cómpréñdré úñé fáíllé áváñt dé préñdré úñé décísíóñ strátégíqúé. L'éñdígúéméñt dés brèchés dóít ágír áússí víté qúé lá brèché éllé-mêmé. ‍]

[6. Béñéfí~cíéz~ d'úñ~é sécú~ríté Z~éró T~rúst~ póúr~ lés ú~tílí~sáté~úrs d~ístá~ñts]

[Lá plúpárt dés écólés ét dés dístrícts pérméttéñt áúx élèvés ét áú pérsóññél d'áccédér áúx réssóúrcés à dístáñcé, géñéráléméñt à l'áídé d'áppáréíls fóúrñís pár l'écólé, máís párfóís à l'áídé d'áppáréíls pérsóññéls. Célá sígñífíé qúé lá sólútíóñ dé sécúríté dóít pártír dú príñcípé qúé lé tráfíc légítímé (ét íllégítímé) péút próvéñír dé ñ'ímpórté óù ét ñé péút pás pártír dú príñcípé qúé lés áppáréíls dístáñts sóñt sécúrísés pár défáút.]

[Dé ñómbréúsés écólés rémplácéñt l'áccès áúx réséáúx prívés vírtúéls (VPÑ) éxístáñts pár dés sólútíóñs ZTÑÁ (Zéró Trúst Ñétwórk Áccéss), máís ñí lá ZTÑÁ ñí lés VPÑ ñé péúvéñt à éúx séúls árrêtér ét cóñtéñír lá própágátíóñ dés víólátíóñs úñé fóís qú'éllés óñt íñévítábléméñt dépássé lé pérímètré. Lés rísqúés dé sécúríté péúvéñt sé sítúér áússí fácíléméñt à l'íñtéríéúr dú réséáú qú'à l'éxtéríéúr, ét lá strátégíé dé sécúríté dé l'étáblísséméñt dóít êtré prépáréé à cés déúx póssíbílítés.]

[Éñ ássócíáñt ZTÑÁ óú VPÑ à Íllúmíó ZTS, lés éqúípés dé sécúríté péúvéñt s'ássúrér qúé lés chárgés dé tráváíl béñéfícíéñt d'úñ áccès ávéc lé móíñdré prívílègé à lá fóís áú pérímètré dú réséáú ét à l'íñtéríéúr dú réséáú. Íllúmíó érígé dés ségméñts áútóúr dé cháqúé réssóúrcé íñfórmátíqúé dé l'écólé, ét sí lá límíté d'áccès à dístáñcé ést fráñchíé ét qú'úñé réssóúrcé ést pírátéé, Íllúmíó émpêchérá cétté prémíèré réssóúrcé d'éñdómmágér lés áútrés réssóúrcés. Íllúmíó ñé rémplácé pás lá sécúríté d'áccès à dístáñcé, íl lá cómplèté.]

[‍7. Sécúr~ísér~ lés r~éssó~úrcé~s hérí~téés é~t éñ f~íñ dé~ víé]

[Dé ñómbréúsés écólés ét dístrícts ñ'óñt pás lé lúxé dé méttré à ñívéáú cóñtíñúélléméñt léúrs réssóúrcés íñfórmátíqúés tóús lés qúélqúés áññéés ét dóívéñt s'áppúýér súr dés réssóúrcés éxístáñtés ét éñ fíñ dé víé qúí, sóúvéñt, ñé préññéñt pás éñ chárgé lés déplóíéméñts dé sécúríté lógícíéllé tíérs. Óú, mêmé s'íl ést póssíblé dé déplóýér úñ lógícíél, íl sé péút qúé dés régléméñtátíóñs dé cóñfórmíté l'íñtérdíséñt.]

[Íllúmíó ZTS pérmét úñé árchítéctúré dé sécúríté Zéró Trúst ávéc óú sáñs ágéñt, cé qúí pérmét úñé árchítéctúré dé sécúríté Zéró Trúst cóhéréñté póúr lés réssóúrcés módérñés ét trádítíóññéllés.

Cértáíñés écólés, éñ pártícúlíér dáñs l'éñséígñéméñt súpéríéúr, útílíséróñt dés plátéfórmés íñfórmátíqúés trádítíóññéllés téllés qúé dés órdíñátéúrs céñtráúx à dés fíñs dé réchérché. Íllúmíó péút s'íñtégrér díréctéméñt áú mátéríél ÍBM víá úñ íñtérgícíél dé sécúríté tél qúé Précíséméñt. Célá pérmét à Íllúmíó d'útílísér lá télémétríé dú sérvéúr ÍBM, púís dé tráñsméttré lá pólítíqúé díréctéméñt áú sérvéúr, cé qúí pérmét d'íñtégrér éñtíèréméñt lé mátéríél ÍBM dáñs úñé árchítéctúré dé sécúríté Zéró Trúst cómplèté, áíñsí qúé lés órdíñátéúrs pórtáblés, lés máchíñés vírtúéllés, lés máchíñés báré métál ét lés réssóúrcés clóúd, lé tóút géré dé máñíèré céñtrálíséé.

Lés sílós dé géstíóñ dé lá sécúríté dóívéñt êtré évítés, cár lés sílós dé géstíóñ ñé fóñt qú'áúgméñtér lé rísqúé dé própágátíóñ d'úñé fáíllé dé sécúríté. Lé mátéríél éxístáñt ñ'á pás bésóíñ d'êtré géré éñ síló, ét Íllúmíó pérmét dé céñtrálísér lés ópérátíóñs dé géstíóñ súr lés réssóúrcés hýbrídés d'úñé écólé óú d'úñ dístríct éñtíér. ‍]

[8. Évíté~z lés~ cóñs~éqúéñ~cés j~úríd~íqúé~s líéé~s áú p~áíém~éñt d~'úñé~ ráñçó~ñ]

[Lórsqú'úñ ráñçóñgícíél píráté úñé écólé óú úñ dístríct, lá décísíóñ ést sóúvéñt prísé dé símpléméñt páýér lá ráñçóñ áfíñ dé résóúdré lé próblèmé lé plús rápídéméñt póssíblé. Célá péút fácíléméñt sémblér êtré lé móíñdré dés déúx máúx, máís célá rísqúé dé víólér lés sáñctíóñs góúvérñéméñtálés.]

[Lés éñtréprísés ámérícáíñés, ý cómprís lés écólés ét lés dístrícts, s'éxpóséñt à dés cóñséqúéñcés júrídíqúés fédérálés sí éllés « fóñt áffáíré » ávéc dés térrórístés sí éllés tráñsfèréñt dé l'árgéñt sóús fórmé dé ráñçóñ vérs ñ'ímpórté qúél páýs súr lá básé dú góúvérñéméñt ámérícáíñ Lísté dés sáñctíóñs dú Búréáú dú cóñtrôlé dés ávóírs étráñgérs. Célá sígñífíé qúé sí dé l'árgéñt pássé d'úñ dístríct scóláíré à dés réséáúx crímíñéls íñtérñátíóñáúx, lés bóññés íñtéñtíóñs d'úñ dístríct scóláíré péúvéñt éñtráîñér úñé víólátíóñ dés sáñctíóñs góúvérñéméñtálés.]

[Íllúmíó ZTS cóñtíéñt dés áttáqúés dé ráñçóñgícíéls, cé qúí límíté léúr éffícácíté ét émpêché lés áttáqúáñts d'áccédér áúx dóññéés ét áúx réssóúrcés dóñt lés écólés ét lés dístrícts óñt bésóíñ póúr máíñtéñír léúrs sérvícés. Célá dóññé áú pérsóññél dé sécúríté lé témps dé rémédíér à úñé víólátíóñ áú líéú dé súbír dés préssíóñs póúr páýér rápídéméñt úñé ráñçóñ áfíñ dé réméttré lés réssóúrcés scóláírés éñ lígñé. ‍]

[9. Répóñ~déz á~úx éx~ígéñ~cés d~é cóñ~fórm~íté]

[Présqúé tóútés lés écólés ét tóús lés dístrícts sóñt sóúmís à dés régléméñtátíóñs qúí éxígéñt lé réspéct dés éxígéñcés dé sécúríté. Pár éxémplé, lé míñístèré ámérícáíñ dé l'Édúcátíóñ públíé úñ résúmé dés éxígéñcés éñ mátíèré dé sécúríté dés dóññéés póúr l'éñséígñéméñt prímáíré ét súpéríéúr, ý cómprís FÉRPÁ (Lóí súr lés dróíts éñ mátíèré d'édúcátíóñ fámílíálé ét lá prótéctíóñ dé lá víé prívéé) ét CÍPÁ (Lóí súr lá prótéctíóñ dés éñfáñts súr Íñtérñét).

Cés éxígéñcés dé cóñfórmíté s'ápplíqúéñt à lá sécúrísátíóñ dés dóssíérs scóláírés dés étúdíáñts ét áú blócágé fíáblé dé l'áccès à Íñtérñét áúx cóñtéñús dáñgéréúx póúr lés éñfáñts. Ávéc Íllúmíó ZTS, lés écólés ét lés dístrícts péúvéñt máíñtéñír úñé bárríèré dé sécúríté áútóúr dé cháqúé réssóúrcé íñfórmátíqúé dé l'écólé, ávéc úñé pólítíqúé dé réfús pár défáút gáráñtíssáñt qú'úñé fáíllé dé sécúríté réñcóñtrérá úñ óbstáclé ímpórtáñt à súrmóñtér.]

[Íllú~míó Z~TS és~t úñé~ prém~íèré ét~ápé í~mpór~táñt~é dáñ~s úñé~ écólé~ óú úñ~ díst~ríct~ gárá~ñtís~sáñt~ lá có~ñfór~míté á~úx dí~réct~ívés~ dé séc~úrít~é dú mí~ñíst~èré ám~érícá~íñ dé~ l'Édú~cátí~óñ. ‍]

[10. Béñéfí~cíéz~ d'úñ~ rétó~úr sú~r íñv~éstí~ssém~éñt é~ffíc~ácé é~t més~úráb~lé]

[Ávéc úñ fíñáñcéméñt ét dés réssóúrcés límítés, íl ést plús ímpórtáñt qúé jámáís qúé lés écólés ét lés dístrícts púísséñt réñtábílísér áú máxímúm léúr íñvéstísséméñt éñ mátíèré dé sécúríté. Lés búdgéts sóñt rééls ét lés écólés dóívéñt êtré éñ mésúré dé déplóýér dés sólútíóñs dé sécúríté ávéc úñ rétóúr súr íñvéstísséméñt réálísté.]

[Lá plátéfórmé Íllúmíó ZTS pérmét dé cóñtéñír lés fáíllés dé sécúríté dé máñíèré fíáblé, évólútívé ét rápídé, vóús gáráñtíssáñt áíñsí lá tráñqúíllíté d'ésprít qúé lés fáíllés dé sécúríté ñé sé tráñsfórméróñt pás éñ cátástróphés. Réchérché d'Éñtérprísé Sécúrítý Gróúp (ÉSG) móñtré qúé lés órgáñísátíóñs, ý cómprís lés étáblísséméñts d'éñséígñéméñt, qúí óñt ádópté lé ZTS sóñt éñ mésúré d'évítér cíñq cýbércátástróphés pár áñ, péúvéñt áccélérér 14 prójéts dé tráñsfórmátíóñ ñúméríqúé súppléméñtáírés ét sóñt 2,7 fóís plús súscéptíblés dé díspósér d'úñ prócéssús dé répóñsé áúx áttáqúés très éffícácé. Líséz cómméñt Clíéñts Íllúmíó éñrégístréñt úñ rétóúr súr íñvéstísséméñt fíáblé éñ mátíèré dé sécúríté.]

[Cómm~éñcé~z à mét~tré é~ñ œúvr~é Íll~úmíó~ ZTS d~áñs v~ótré~ écólé~ óú vó~tré d~ístr~íct d~ès áúj~óúrd~'húí~. Póúr~ éñ sá~vóír~ plús~, cóñs~últé~z cé g~úídé~.]

[Prêt à é~ñ sáv~óír p~lús s~úr Íl~lúmí~ó ZTS~ ¿ Cóñ~táct~éz-ñó~ús dès~ áújó~úrd'~húí p~óúr ú~ñé có~ñsúl~tátí~óñ ét~ úñé d~émóñs~trát~íóñ g~rátú~ítés~.]